Somogyi Hírlap, 1991. december (2. évfolyam, 282-304. szám)

1991-12-23 / 300. szám

1991. december 23., hétfő SOMOGYI HÍRLAP — VÁLLALKOZÓKNAK 7 Januártól új törvény a számvitelre Az 1992. január elsején be­vezetendő számviteli törvény alapvető változásokat hoz gazdasági életünkben. A gaz­dálkodóknak — tulajdonfor­mától függetlenül — nagyobb önállóságot biztosít az elszá­molások terén. A nemzetközi gyakorlathoz hasonlóan a megvásárolt használati eszközök és a nem anyagi javak — mint amilyen a bérleti jog, a koncesszió, a cégérték, a találmány, a sza­badalom, az ipari minta, a szellemi alkotás, a know-how, a gyártási eljárás, a kísérleti fejlesztés, a szellemi termék — esetében a tulajdonos maga határozhatja meg, hány év alatt írja le az értéküket nul­lára, illetve mennyi ideig kí­vánja haszálni azokat. Költsé­gei között az évek során el­számolhatja az eszközök tel­jes értékét. A húszezer forint alatti esz­közök használatba vételkor azonnal, egy összegben el­számolhatók. Az új jogszabály értelmében az értékcsökkenés évi ösz- szege kivetíthető az egyedi eszközökre vagy eszközcso­portokra is. A gazdálkodók helyzetét könnyíti, hogy az el­számolás négyféle módszer­rel történhet: lineárisan, a bruttó érték és a használati idő alapján; a burttó érték és a tel­jesítmény alapján; degresszí- ven, a nettó érték és a haszná­lati idő alapján; valamint ab­szolút összegben, az eszköz által előállított várható értékek alapján. A törvény bizonyos eszközöket kivon az általános szabályozás hatásköréből, és előírja ezekre a minimális, il­letve a maxiális használati idő­tartamot. A vagyoni értékű jo­gok beszerzési árának leírá­sát minimum 6 évben, a cég­értéket minimum 5 évben és maximum 15 évben, a kísérleti fejlesztés értékét maximum 5 évben határozza meg. Viszont egyáltalán nem számolható el értékcsökkenés földre, erdőre, képzőművészeti alkotásra, va­lamint Qzembe nem helyezett beruházásra és a nullára leírt eszközökre, továbbá a fent említett úgynevezett nem anyagi javakra. Terven felüli értékcsökkenést kell felszá­molni akkor, ha az eszközök megrongálódnak vagy meg­semmisülnek. A törvény másik — a ma­gyar gazdaságban eddig is­meretlen — eleme: a céltarta­lék. Eszerint az adózás előtti eredmény terhére képezhet céltartalékot a gazdálkodó, például szerződéssel igazolt fizetési határidőn túli követe­lés, kétes követelés, előleg nyújtása miatt várható veszte­ségek fedezete vagy garanciá­lis kötelezettségek fedezete címén. Ha a mérleghatáridőig — május 31-ig — a fenti követe­léseket kiegyenlítik az adósok, a céltartalék összege ered­ménynek minősül. A törvényhez nem bocsáta­nak ki központi végrehajtási utasítást, csupán kézikönyve­ket. Ezekben az érintettek hasznos javaslatokat, megol­dásokat találhatnak. A törvény legfőbb jellem­zője, hogy különválasztja a számviteli és az adózási el­számolásokat. Ezután is — mint eddig — az éves beszá­molót december 31-i forduló­nappal bezárólag kell elkészí- :eni, és május 31-ig kell meg­küldeni a hatóságoknak. (Domi) ÍGY CSINÁLJÁK AUSZTRIÁBAN Pénz és hatékonyság NÉHÁNY VÉLEMÉNY MAGYARORSZÁGRÓL A Nációnál Bank, azaz az Osztrák Nemzeti Bank székháza Bécs egyik előkelő negyedében található. Impozáns palota. A látogatót — nem bántóan, de azért kellő figyelemmel — a bejáratnál és a portásfülekénél is alaposan szemrevételezi az elegáns egyenruhában posztoló rendőr. Persze vannak civilruhás biztonsági emberek is. A munkatársak előtt mág­neses kártyára nyílik meg a biztonsági rács. Ennek a bank­nak a falai között majdnem ezren dolgoznak. Először a forintról váltunk néhány szót. Bár az utóbbi időben némileg stabilizálódott nemzeti valutánk, az osztrák fővárosban még messze van attól, hogy kapkodjanak érte. A forint beváltásnál az Oszt­rák Nemzeti Bank mindig kor­rekt volt: csak annyit váltott be, amennyit hivatalosan ki lehetett vinni. Nem volt és most sem szívbajos a többi bank. így az elmúlt években óriási tömegű magyar fizető- eszköz került ki Bécsbe s to­vább, Nyugat-Európába. A kötöttségeket, ami a kivi­hető forintmennyiséget illeti, már régóta nem tartják megfe­lelőnek az Osztrák Nemzeti Banknál sem. Szerintük már régen fel kellett volna oldani ezt a merevséget. Azaz meg­engedni, hogy külföldiek is tarthassanak maguknál na­gyobb összegű forintot, ami­kor átlépik a határt. Fontos lé­pés lett volna ez már koráb­ban is a régen óhajtott konver­tibilitás ügyében. Megszűnne a forint ki- és becsempészése. * * * Az osztrák fizetőeszköz, a Schilling egyébként stabil pénz. Annak ellenére, hogy Ausztriában sokkal korábban forgalomba kerültek a 5 ezres bankjegyek. A Nációnál Bank gondosan őrködik a Schilling stabilitásán. Ebben merül ki legfontosabb tevékenysége. Az alapkérdés a német már­kához és a svájci frankhoz való viszonyulás. Ez pedig hosszú évek óta stabil. — Az Osztrák Nemzeti Bank alig folytat kereskedelmi tevékenységet. Nem akarja, hogy figyelme elterelődjön a legfontosabbról, a Schilling stabilitásának megőrzéséről, így mindig tudják, mit kell ten­niük Európa pénzpiacán. Az osztrák pénzügyi szak­emberek azt is hangsúlyoz­zák: Magyarország rosszul tette, amikor hosszú időn át csak dollárban gondolkodott. E pénznemben kötötte a leg­több üzletet akkor is, amikor az amerikai valuta éppen a legjobban ingadozott. Ha meggondoltabbak lettek volna a magyar szakemberek, a pénzügyi kormányzatok, ak­kor nem lenne ilyen nagy az eladósodás, és a magyar gazdaság jobb helyzetben vághatott volna neki a XX. század utolsó évtizedének. Bécsben nagyon vigyáznak a hangsúlyokra. Rendkívül fi­gyelmesen fogalmaznak. Bírá­lataik is inkább tanácsok, mint dorgálások. Ausztriában is kapnak dotá­ciót a sok embert foglalkoztató állami nagyvállalatok. E támo­gatások összegét azonban nem engedik kiszórni az abla­kon. Ezeket elsősorban a gyártási technológia korsze­rűsítésére kell fordítani. A gigantikus beruházáso­kért Ausztriában általában el­nézően megmosolyognak bennünket. Ők simán kibír­ták, hogy lakossági tiltakozás miatt feladtak egy, már csak­nem teljesen kész Duna menti atomerőművet. Amikor még a népszavazás sem történt meg, a nukleáris anyagot már eladták a Közel-Keletre... * * * Beszéljünk az osztrák ka­matokról! Két dolog biztos. Az egyik: a mi kamatrendszerün­ket nem vezetik be. (Nem értik ezeket a magas (20-30 száza­lékos, de néha ennél is maga­sabb) kamatlábakat. Náluk a rövid lejáratú kamatok 2,5-3 százalékosak. Ha valaki a bankban őrzött pénzéért töb­bet akar kapni, akkor nagy összegeket kell beraknia és több évre lekötni. így meg­kaphatja évente a 8-9 száza­lékot. Természetesen a nyúj­tott hitelek után sem számol­nak fel — még megközelítően sem — annyi kamatot, mint nálunk. A választék pedig na­gyon széles. Tulajdonképpen mindenre lehet kedvező kö­rülmények között, alacsony kamatokra fölvenni hitelt, akár lakásvásárlásra, házépítésre vagy bármilyen vállalkozásra. * * * Mennyit keresnek Ausztriá­ban azok, akik bérből, fizetés­ből élnek és minden bevételü­ket nyilvántartják? Szomszé­dunkban nagyon megfizetik a szakmunkát, a mérnöki, a ku­tatói teljesítményt. Nagyon jól keresnek akik pénzintézetek­ben, állami hivatalokban dol­goznak, de megbecsülik a pe­dagógusokat is. A nettó kö­zépiskolai tanári fizetés ha­vonta 10 ezer Schilling fölött van. A már gyakorlott közép­iskolai tanár hazaviszi — ugyancsak tisztán — a 23-25 ezer schillinget. Igaz, időnként szombaton is tanítania kell, de ezért fizetett szabadnapot kap, s még ott van a sok egy­házi ünnep, tanítási szünet. A fizetésekből a levonás mértéke alacsonyabb, mint nálunk. Általános a 14 havi bér, de sok helyütt előfordul­nak a 15, sőt 16 havi javadal­mazások is egy esztendőben. Az is általános, hogy a munkahelyeken az alkalma­zott rendkívül alacsony áron komplett — háromfogásos — ebédet kap. Az üzemekben ki­tűnően fölszereltek az orvosi rendelők és igen széleskörű a vállalati, a szakszervezeti üdültetés. A jól dolgozó ma­gánüzemek, állami vállalatok nemcsak az aktív, hanem a nyugdíjas munkatársaikat is rendszeresen elviszik külföldi kirándulásokra. Nem egy esetben a Balatonra, ilyenkor a pénz nem számít: a költsé­geket leírhatják az adóból. * * * Ausztriában ismeretlen a táppénzcsalás. Ha valaki nem érzi jól magát, de nem nagy beteg, egy hétig otthon ma­radhat anélkül, hogy kiíratná magát az orvossal. Azt tartják, ha valaki felszed például hét­végi kiránduláson egy kiadós náthát, jobb, ha hétfőn otthon marad. így legalább nem fer­tőz meg másokat. A táppénz természetesen 100 százalék. Egyszerű okoknál fogva. Pont a betegség idején kell jobban táplálkozni s többet áldozni a pihenésre. Ezért ilyen esetben a fizetésből még elvenni — az osztrák nézőpont szerint — nem lenne tisztességes. A szabadság Ausztriába egy hónapnál, azaz 20 mun­kanapnál kezdődik. A maxi­mum 40 munkanap. Aki nem főidényben veszi ki szabad­ságát, az három nap után kap egy plusz prémiumnapot. Bécsben és a nagyváro­sokban szép számmal épül­nek úgynevezett szociális la­kások. A századfordulón és azt követően, épített bécsi úgynevezett tisztviselőlakáso­kat több milliárd Schilling rá­fordítással korszerűsítik. Aki gyermeket szül, az számtalan forrásból kap anyagi támogatást. Aki mun­kára használja a kocsiját, az sem jár rosszul. Az adóból sok mindent le lehet írni, így a vendéglátás költségeit is. Ausztriában jól megvan az átlagember. Aki pedig vállal­kozik, még jobban. Elfogadha­tók a munkanélküli segélyek is. Az osztrákok az igazi mű­ködő tőkét engedték be az or­szágba. Ez a tőke kap külön­böző kedvezményeket (főleg a beruházás idején), de ez­után a vállalkozó keményen fizeti az adót, és ezt szívesen is teszi. Az osztrák kormány és az osztrák gazdaság helyzete ma olyan, hogy a működő tőkét továbbra is be tudja csalogatni az országba különböző ked­vezményekkel. Nemcsak a szövetségi kormánynak, ha­nem a tartományoknak is van külföldi beruházásokat támo­gató tőkéje. így teremtenek új, korszerű munkahelyet például az autóiparban, az elektro- és számítástechnikában, az élelmiszer-feldolgozásban. Cseresznyék István SÚLYADÓ-FRÁSZ Kamarai hírek, információk, üzleti ajánlatok Partnerkereső Külföldi cég sürgősen vásá­rolna ezer tonna kukoricát még deceberben és négyezer tonnát januárban. Német lépcsőgyártó cég olyan magyar vállalattal keres kapcsolatot, amely különböző faféleségekből masszív fala­pokat állít elő. Szó lehet komplett falép­csők vásárlásáról is. Belga vállalat egzotikus ha­lakat vásárolna akvárium számára. Bolgár cég sürgősen vásá­rolna hütött vagy mélyhűtött félsertés-fejet, marhahúst, bir­kahúst, továbbá étkezési bú­zát és kukoricát. Eladásra kí­nál szárított gombát, mézet, különféle gyümölcs- és zöld­ségkonzerveket. Német cég Magyarország­ról vásárolna fűrészárut, il­letve kész, enyvezett lapokat, lemezeket. Spanyol cég természetes szárított virágokat vásárolna. Különböző görög cégek a következő termékeket kínálják reladásra: olíva, olívaolaj, méz, dió, gyümölcslé, szárított gyümölcs, konzerv-hal, főze­lék. Indiai cég Magyarországon értékesítene sárgaréz művé­szeti tárgyakat, egzotikus ke­leti italokat és bőr ruhákiegé- szítő árukat. Dán cég rágógumi értékesí­téséhez magyar közvetítőt ke­res. Marokkói cég élelmiszer- ipari termékeket és kon­fekcióipari árukat vásárolna, illetve vállalná ezek helyi kép­viseletét. Egyiptomi kereske­delmi vállalat vállalná magyar gépek, építőipari berendezé­sek és szerszámok piaci érté­kesítését, illetve ügynöki kép­viseletét. Londoni cég vállalná az Angliába exportálni kívánó magyar termelővállalatok helyi képviseletét. Dél-afrikai cég magyaror­szági export-import kapcsola­tot keres az alábbi cikkcso­portban: mezőgazdasági gé­pek, élelmiszer-konzervek, gyümölcsök, gyümölcslevek, állati tápok, kutyaeledel, ház­tartási cikkek. Az üzleti ajánlatokról részle­tes tájékoztatást ad a Somo­gyi Kereskedelmi és Iparka­mara. Címe: Kaposvár, Bajcsy-Zsilinszky u. 1/C. Tel.: 82/16-710, 82/16-244. Legnépszerűbb a kft és a bt Nem növekszik a termelő ágazatok aránya Somogybán az idén 436 kft, 528 bt és 11 részvénytársa­ság alakult. A számuk jóval több, mint az előző években... Sokfajta rémhír keringett nemrég a levegőben és ezt megérzik a cégbíróság szak­emberei. Sokan a kft-k, rt-k alapítási díjának emelkedésé­ről beszéltek, az egész azon­ban alaptalan pletykának bi­zonyult. Az év végi finissel együtt a tavalyihoz mérten emelkedett a cégbíróság ügy­félforgalma, az idén csaknem ezerkétszázan fordultak a somogyi cégbírákhoz. Változatlanul legnépsze­rűbb a betéti társaság, aminek alapításához kis tőke is elég és a kft, mint korlátolt felelős­ségű, jogi személyiséggel bíró társaság. A cégalapítással kapcsolatban január elsejétől több módosító jogszabály is életbe lép, leegyszerűsítve az adminisztrációt. Kevesebb adatlapra, kevesebb körmö- lésre lesz a jövőben szükség. Jelentős változás az is, hogy tevékenységi körként csak az jelölhető meg, amit a gazda­sági társaság ténylegesen folytat. Ha a társaság profilja változik, akkor a megszűnt te­vékenységi kört töröltetni kell. — Általános tapasztalat az, hogy a megalakult társaságok közül csak kevesen törődnek a változások bejelentésével, holott ez törvényben előírt kö­telességük, lenne — mondta dr. Torma Ákos címzetes bírói tanácselnök. — Nem tájékoz­tatnak bennünket a társaság személyi változásairól, a cím­változásokról, holott üzleti partnerek is sokan telefonál­nak hozzánk, adatokat kér­nek: kit hol érhetnek el, kivel tárgyalhatnak, kivel köthetnek szerződéseket. Nem tudunk mit tenni. Az óra ketyeg, a bír­ság összege egyre növek­szik... — Sok kérvényt kell elutasí­taniuk? — Nem az a célunk, hogy elutasítsuk, visszaküldjük az aktákat. Hiánypótlást azonban gyakran vagyunk kénytelenek kérni. Ha rendben kapjuk meg az iratot, úgy maximum egy hét alatt el tudjuk végezni a munkánkat. A pesti kollégák­nak is besegítünk, hiszen sa­ját ügyfélforgalmunk ezt meg­engedi... — Sokan csak egy-egy üz­let kedvéért alapítanak gaz­dasági társaságot, nem is tö­rekednek arra, hogy vállalko­zásuknak meghatározott pro­filja legyen. Egyszerűen üzle­telnek: éppen azt, ami gyor­san pénzt hoz. — Legalább öt-nyolc évre van szükség ahhoz, hogy a mai „fantomvállalkozásokat” a piac kitisztítsa magából, de hi­szem, hogy ez előbb-utóbb meg történik. Aggasztó, hogy a manap­ság alakuló társaságok csak­nem kilencven százaléka ke­reskedelemmel szeretne fog­lalkozni, a termelő ágazatok aránya évek óta nem növek­szik... — bzs —

Next

/
Thumbnails
Contents