Somogyi Hírlap, 1991. december (2. évfolyam, 282-304. szám)
1991-12-23 / 300. szám
4 SOMOGYI HÍRLAP — TÁRSADALOM, GAZDAS AG 1991. december 23., hétfő AZ ORSZÁGBAN ELSŐKÉNT Plasztikaisebész-kongresszus lesz Kaposváron TUDNI ILLIK, HOGY Ml ILLIK Tapsolni, fütyülni szabad, sértegetni tilos! A szépségért is — Alapítványt hoztak létre a szervezők (Folytatás az 1. oldalról) Elmondták: a jelentős szakmai tapasztalatcserét és továbbképzést nyújtó kongresszuson először foglalkoznak kiemelten az esztétikai sebészettel. Előadások hangzanak el továbbá a Plasztikai sebészet és a traumatológia témakörben, majd a résztvevőket leginkább foglalkoztató, aktuális problémákról tárgyalnak -a szakemberek. A kongresszus fővédnöke dr. Surján László népjóléti miniszter, díszelnöke; dr. Zoltán János világhírű professzor lesz. Díszvendégként Szász Endre festőművész tart előadást a résztvevőknek Művészet és plasztikai sebészet címmel. A rendkívül jelentős szakmai és anyagi energiákat megmozgató rendezvényt a kórház — ígérete ellenére — nem tudta támogatni anyagilag. Ezért a szervezők, — dr. Seffer István és dr. Ferenczy József — Plasztikai Sebész Kongresszus Kaposvár 1992 névvel, az OKHB 390-11921 számlászámán, a cégbíróságon is bejegyzett alapítványt hoztak létre. A továbbiakban erre a számlaszámra várják a támogatók adományait. Azt szeretnék ugyanis, ha a rendezvény adta lehetőségeket elsősorban a városunk és a megye érdekében hasznosíthatnák. A szervezésből, a kiállításokból és egyéb események rendezéséből adódó bevételt is Somogy, valamint a Magyar Plasztikai Sebész Társaság javára kívánják kamatoztatni. Ezért a kongresz- szus megrendezését támogató szponzorok jelentkezését elsősorban ebből a régióból várják. Elkészült már a programokat tartalmazó szakmai és idegenforgalmi forgató- könyv; létrehoztak egy szervezőbizottságot és a Korona Utazási Rt. máris felajánlotta részükre szakembereik segítségét. Eddig hét szponzor, köztük a megyei és városi ön- kormányzat, valamint a Megyei Gyógyszertári Központ ajánlott fel jelentős összeget a szervezéshez. A szervezők hangsúlyozták: csak abban az esetben kérnek országos illetve külföldi támogatást, ha a város illetve a megye nem tudja vállalni a rendezvény finanszírozását. Várhatóan külföldi szakemberek és gyógyeszközöket, műszereket, gyógyszereket gyártó és forgalmazó cégek képviselői is részt vesznek a kiállításokkal és kulturális programokkal színesített eszmecserén. (Várnai) A Magyar Plasztikai Sebész Társaság 1992. évi kongresszusát 1992. szeptember 3-4-5-én Kaposváron rendezi meg. A Kongresszuson a Magyar Plasztikai Sebész Társaság tagjai, a helyreállító és esztétikai sebészet szakterületét művelő orvosok, meghívott előadók vesznek részt. (Várhatóan 150-en). A Kongresz- szus Szervező Bizottsága a tudományos rendezvényen széles lehetőséget biztosít egészségügyi termékeket előállító, és egyéb hazai és külföldi cégek számára kiállítások, termékbemutatók szervezésére, kiadványok terjesztésére és egyéb reklámtevékenység folytatására. A Kongresszus hivatalos értesítőiben, programfüzetében és előadáskivonataiban hirdetések közzétételére is mód nyílik. A kongresszus helyszíne: Hotel Kapos (Kaposvár), POTE Egészségügyi Főiskola épüiete. Kérjük, ha részt kíván venni a kongresszuson azt 1991. december 31-ig az alábbi címen jelezni szíveskedjenek: Magyar Plasztikai Sebész Társaság 1992. évi kongresszusának szervező bizottsága. Dr. Seffer István — Dr. Ferenczy József „Kaposi Mór” Megyei Kórház, Kaposvár Pf. 120 7401 .Telefonfax): 82/11-511, 11-535. Munkaidőn kívül hívható: 82 /20-697.Telex: 13 261 A Szervező Bizottság a Kongresszus javára alapítványt is létesített, melyet a Cégbíróság bejegyzett. (Az alapítvány neve: „Országos Plasztikai Sebész Kongresszus 1992. Kaposvár”) A Kongresszus támogatására szánt összeget a sponzori szerződés megkötését követően az Országos Kereskedelmi és Hitelbank kaposvári fiókjánál lehet a 390-11921-es számlaszámon befizetni. Hiánycikk a bejgli A kaposvári tanítóképző főiskola üzemi konyháján készül már az ünnepi bejgli. A múlt héten még lakossági rendeléseket is fogadtak, mivel az üzletekben bejgli alig volt, már nem győzték kielégíteni az igényeket. Fotó: Király J. Béla Az angol alsóházban a kormánypárt szemben ül az ellenzékkel és a széksorok előtt egy-két méterre sárga vonal húzódik. A köztük lévő távolság akkora, hogy egymással szemben két kinyújtott kar — karddal a kézben — ne érhesse el a másikat. Mindez már csupán történelem. De a nagyon csípős hangnem, a már-már szinte sértegetés — amelyet az angolok igen tisztelettudóan tálalnak — ma sem szokatlan a szigetország parlamentjében. Másutt a törvénykezés feletti viták olykor a tettlegességig fajulnak. — Ehhez képest illedelmes a mi parlamentünk — mondja Papp István, az Országgyűlés Elnöki Titkárságának a vezetője, akivel parlamenti illemről, viselkedési szabályokról beszélgetünk. — Van-e illemszabálya a plenáris üléseknek? — Ha valamiféle írott illemkódexre gondol, az nincs. A Házszabály azonban tartalmaz néhány ilyen jellegű előírást is. Például: megtiltja a képviselőknek, hogy vitába szánjanak a házelnökkel. Az elnök hatáskörét az ülés vezetésére korlátozza azon túl, hogy ügyel a tanácskozás rendjére és méltóságára. Az elnöki pulpituson illik tartózkodni a politikai jellegű megnyilatkozásoktól. Ezen kívül különösebb illemparancsokat a jelenlegi Házszabály nem tartalmaz. A jómodor határa — Vannak viszont íratlan szabályok. Például az öltözködés, a megjelenés. Hajdan rangjukhoz, nemesi címükhöz, hovatartozásukhoz illően díszmagyarban jelentek meg a honatyák a Nemzetgyűlésben. Ma, ha körülnézünk az ülésteremben, a látottak alapján nem azt a következtetést vonjuk le, hogy az Országgyűlés az a hely, ahová — tisztelet a kivételnek! — kiöltözve járnak a képviselők. — A parlamenti divat ma eléggé eklektikus. Nem igazán alakult ki az öltözködési szokás. A legelegánsabb öltözettől a sportosig minden megtalálható. Nincs kötelező előírás, mindenki maga dönti el, hogy miben jelenik meg. — Az általános viselke- désre sincs előírás? — Én úgy látom, hogy a politikai küzdelmek, legalábbis házon belül, az ülésteremre korlátozódnak. Kormánypárti és ellenzéki képviselők, ha nem is kimondottan jóbarátok, de kollegiális viszonyban vannak egymással. Nem érezhető az ellenséges szembenállás sem a folyosói beszélgetések hangulatán, sem a bizottsági ülések légkörén. — Mit engedhet meg magának egy képviselő a felszólalásában? Hol a határ, mi az, ami még belefér a jómodorba; és mi az, ami már illetlenségnek számít? Orbán Viktort rendreutasították, mert azt mondta, hogy hazudik a kormány. Ugyanakkor — hogy egy szélsőséges példát is említsek — nem utasították rendre azt a képviselőt, aki hozzászólásában akasztást javasolt. — A kettő nem egy súlycsoport. Más a politikai töltetük. Az egyik bűncselekmény elkövetésére buzdított, holott jól tudott, hogy a hatályos büntetőjog nem ismeri a halálbüntetést. Nem szólva arról, hogy a törvénykezés a független bíróságok dolga, s nem az országgyűlésé, nem a képviselőké. És másként ítélendő meg az, amikor a FIDESZ frakcióvezetője az igazmondás hiányával vádolja a kormányt. Úgy vélem, ez még belefér a parlamenti demokráciába. Fogadatlan prókátorok —És a füttyszó?... — Ez kizárólag a Házelnök privilégiuma, bár vannak fogadatlan prókátorok is. Úgy vélem, felesleges volna túlszabályozni a viselkedési normákat. A készülő új Házszabály azonban néhány kitételt tartalmazni fog a képviselők viselkedéséről is. — Említene néhány példát? — A tervezet szerint, ha valaki nem a tárg/ról beszél, akkor többszöri figyelmeztetés után megvonható tőle a szó. Mert az is illem kérdése, hogy a felszólaló arról beszéljen az interpellációja, vagy egy-egy törvényjavaslat vitája során, amiért szót kért. Szabályozni kívánja az obstrukciót is. Meg kell akadályozni, hogy egyes képviselők különböző eszközökkel késleltessék a határozathozatalt, hogy meggátolják a folyamatos működést, az optimális időn belüli döntéshozást. A „boldog békeidőkben”, a századelején, az ellenzék szívesen használta mindkét vállfáját ennek a módszernek: végeláthatatlanul hosszú hozzászólásokat és a teremből történő kivonulást. Zsebre menjen a szószaporítás A fölös beszéd ellenszeréül a tervezet azt ajánlja, hogy ilyen esetekben a vita ügyrendi szavazással lezárható legyen. A kivonulásról pedig —' amit egyébként jelenleg semmi nem tilt — a tervezet úgy rendelkezik, hogy határozatképtelenség esetén az elnök rögzítheti a jelenlétet, és a hiányzókat különféle módon büntetheti. Ennek egyik formája lehet például a tiszteletdíj csökkentése. Ezzel a rendelkezéssel elejét lehet venni az igazolatlan távolmaradásoknak is. A német és a korábbi magyar koalíciós példákból kiindulva a jövőben előreláthatóan arra is lehetőség lesz, hogy az illetlenkedő- ket az írott és íratlan szabályok megszegőit, indokolt esetben, meghatározott időre kitiltsák az ülésteremből. Persze, mindez csak feltételes módban értendő, hiszen még csak most készül az új Házszabály. Újvári Gizella CSALÁDI KÉSZÜLŐDÉS Amire jut és amire nem A karácsonyi készülődés közepette látogattam el egy kaposvári családhoz. Gyánó Jánosék fiatalok, két gyerekük van, a hétéves Balázs és a hatéves Gina. A férj, bár már este volt, még mindig dolgozott, Balázs a szomszédban születésnapot ünnepelt. A férj épületasztalos, van egy műhelye. Sok gépet meg kellett vennie, erre ment el a pénz. A „tejfölre" még várni kell egy jó ideig. Pedig nem 8, inkább 12-14 óra a napi munkája. A feleség az izotóp laborban dolgozik, s szerény a fizetése. Bruttó 10 ezer forint. Az egész OTP-re megy el. — Változott az ünnep, egyre többet kell azért dolgozni, hogy tartsuk a „szintet” — mondja az asszony az ünnepi készülődés „fő illetékese”. — Alaposan megnézzük, hogy mit veszünk. Nem apró dolgokat vásárolunk ajándéknak, hanem egy szükségeset. Lesz karácsonyfa, bár még nem tudom, hogy nova tesszük, mert elég kicsi a lakás. Vendégeink is lesznek. A gyerekekkel együtt szoktuk díszíteni a fát, amíg kisebbek voltak, meglepetésszerűen díszítettem fel. Most már tudják, hogy nem a Jézuska hozza. — Mikor kezdik el a készülődést? — Mindig gondolok rá, hogy ezt kellene venni, azt kellene venni, de most ezzel elmaradtam egy kicsit, mert kevés az időm, s ha nem jön össze egy kis pénz, akkor lehet, hogy nem is lesz minden, amit szeretnék. A férjem örülne egy villanyborotvának, de az, ami már megéri, 3- 5000 forint. Úgy lenne jó készülni a karácsonyra, ha már év elején gondolnák arra, hogy lesz, és gyűjtögetnénk. Mindig elmegy másra a pénz. Reggelente rohan a család. Fél nyolcra jár dolgozni az anyuka, úgyhogy Balázs már hét órakor ott van az iskolában. Utána rohanás az óvodába, nincs idő beszélgetni... — Változott-e az évek során a karácsony hangulata? — Gyerekként megélve más a karácsony. Amikor felnő az ember, csökken a pompa, ám azért őrzi az ünnepélyességét. A szilveszter is ilyen: amíg nem voltak a gyerekek, több helyre jártunk. Azóta csak itthon vagyunk”. — Pesten nőttem fel. Emlékszem, miden házban égtek a fények, hullott a hó, igazi karácsonyi jellege volt az ünnepnek. Pesten a város is jobban ki van díszítve ilyenkor... A dísz időtálló, elcsomagolom, az égő is megvan. Habkarikát és szaloncukrot kell vennünk. Ezt még kibírjuk. Nem veszem a legolcsóbbat, mert azt nem eszik meg a gyerekek. — Gina, te mit szeretnél karácsonyra? — kérdezem az óvodás kislányt. — Barbit kért, manapság minden kislány erre vágyik — felelt az anyuka. — A legszebbet, szőke és göndör hajú, mindegy, hogy milyen ruhája van — mondja Gina. — Balázs, ha valamit meglát, mindjárt azt szeretné. Le- gót kap, órákig el tud vele játszani. Szereti a kisautókat is. Szívem szerint mindent megvennék nekik. A felnőttek kipuhatolják, hogy mire is lenne a másiknak szüksége. A feleség diplomata táskát szeretett volna a férjének, de nem talált olyat, ami árban is tetszett. — Voltunk kint Ausztriában, egy kis faluban. Ki volt díszítve, a póznákon húzták végig az égőket. Szinte minden házon látszott, hogy jön a karácsony, pedig csak hónap eleje volt. Itt ha vásár van, az bazár jellegű. Ott az emberek kevésbé anyagiasak. Igaz, meg is engedhetik maguknak. Mi sem élünk rosszul, ám jól sem. Tóth Kriszta A KGB — Londonban A Szovjetunió szinte már teljesen szétesett, így nem csoda, hogy meglepetést keltett a hír: a brit fővárosban még mindig 50 KGB-ügynök gyűjti a titkos értesüléseket Moszkva számára. A külügyminiszter már hetekkel ezelőtt tiltakozott emiatt és felszólította Bakatyint, a KGB új főnökét, hogy ügynökeik hagyják abba Londonban a kémkedést. A londoni kormány világosan moszkvai partnerei értésére adta azt is, hogy az ügy miatt ilyen magas — miniszteri — szinten tiltakoznak, akkor elvárják, hogy a másik oldal levonja a megfelelő következtetéseket. Emlékeztetnek rá: amikor 1989-ben Sir Goeffrey Howe, akkori külügyminiszter hiába tiltakozott hasonló ügyben Moszkvánál, pár hél múlva a külügyminiszter elrendelte nyolc szovjet diplomata és három újságíró kiutasítását, akik az angol titkos- szolgálat adatai szerint kémkedtek az országban. Az ellenzéki Munkáspárl külpolitikai szóvivője, Geralc Kaufman már fel is szóllítotts a kormányt, hogy nyúljon újre a kiutasítás eszközéhez. Annál inkább, mivel érdeket módon megváltozott a KGB- ügynökök érdeklődési köre amíg az elmúlt évtizedekber kizárólag katonai célpontot kötötték le a figyelmüket, addic az utóbbi időben fő feladatuk í gazdasági kémkedés. S ezt talán még inkább zo kon veszik Londonban, mint; hadsereg titkainak kifürkészé . sét. CSALÁDSEGÍTŐK MARCALIBAN A marcali családsegítő központ a város lakossága körébei végzett gyűjtés és a Máltai Szeretetszolgálat támogatásával a idén több mint 600 ezer forinttal segítette a hátrányos helyzeti családokat. Ruhát, élelmiszert, bútort adtak a rászorulóknak.
