Somogyi Hírlap, 1991. december (2. évfolyam, 282-304. szám)

1991-12-19 / 297. szám

4 SOMOGYI HÍRLAP — TÁRSADALOM, GAZDASAG 1991. december 19., csütörtök Babodi éjszakák A nyugalom WW m őrei Állják a járőrözés költségeinek jelentős részét is Cukrász­tanoda Kaposváron Elkészült a kaposvári Kinizsi Pál Élelmiszer- ipari Szakközépiskola új tanműhelye. Mától a sütő-cukrász szakmunkástanulók itt ismerkedhetnek az isler- és mignonkészítés forté­lyaival. A tanműhely elkészül­tével megoldódtak a gyakorlati oktatás eddigi nehézségei. Az épület felújítása mintegy 8 mil­lió forintba került. (Fotó: Gyertyás László) Ideiglenes átkelőhelyek, rendkívüli átjárás Kishatárszemle — ünnepek előtt Somogybabod lakosai — ahogy mondani szokás — vit­ték valamire az elmúlt évtize­dekben. Kevés kivétellel hely­ben találtak munkát, megélhe­tést. Amiért megdolgoztak, azt igyekeznek megőrizni, meg­védeni. Javaikat azóta, hogy Magyarországon növekedtek a megélhetési gondok, és egyre több a bűncselekmény, méginkább veszélyeztetve érezik. Ezért alakították meg a helyi önvédelmi csoportot. Minden családra jut egy Az önvédelmi csoport veze­tője Hartung György, főállás­ban a Lila Akác vendéglő ve­zetőhelyettese, mellékállás­ban -pedig a falu polgármes­tere. A kezdetről többek között ezt mondta: — A babodiak örömmel fo­gadták az önvédelmi csoport megalakításának gondolatát. Az első hívó szóra jöttek. A tagok száma megközelíti a százat. Ez azt jelenti, hogy a 645 lélekszámú községben úgyszólván minden családra jut egy önvédelmi csoporttag. Egy-két természetes lemor­zsolódást kivéve az alakulás, — tehát 1990 óta — nem volt probléma sem a lelkesedés­sel, sem a fegyelemmel. A ta­gokat három fős csoportokra osztották. Ezek éjjelente figye­lőszolgálatot tartanak Babo­don és a hozzá tartozó telepü­léseken. Tolvaj a vendéglőben A csoport tagjainak nagy ál­dozatot kell vállalniuk a köz- biztonságáért. Azonkívül, hogy feláldozzák szabadide­jüket, — gyakran az éjszakai pihenést is —, állniuk kell a já­rőrözés költségeinek nagy ré­szét. Az a 200 forint támoga­tás ugyanis, amelyet az ön- kormányzat, a helyi mű­anyagüzem, meg néhány egyéni adakozó nyújt, messze nem fedezi a kiadásokat. Ez azonban csak az egyik, talán a kisebbik része a válla­lás súlyának. A másik: életük és testi épségük kockázta­tása. Ugyanis a ma minden ál­lampolgárt megillető önvé­delmi jogon kívül semmilyen más nem védi a közösség va­gyonának védelmezőit. — Nehezményeztük is ezt az önvédelmi csoportok or­szágos értekezletén, amelyen Somogyból huszadmagammal vettem részt. Azt kértük a ta­nácskozás rendezőitől: kapjuk meg legalább a hatósági kö­zegnek járó jogvédelmet. Csak a husáng meg a bátor­ság kevés. Különösen akkor érzik ezt, amikor tettekre kerül sor. A csoport fenállása óta már volt ilyen. A legemlékezetesebb a vendéglő betörőjének elfo­gása. Az első jelzés után 12 perccel már 22 önvé- delmi-csoporttag vette kerül az épületet. Ezekben a per­cekben, bizony, felmerült, mit tesznek, ha támad a betörő, ha életük kerül veszélybe. Arra nem számíthattak, hogy gyorsan kapnak rendőri segít­séget. Igaz, hogy a látrányi körzeti megbízottak: Sipos László és Barics János támo­gatják őket — a rendőrség ma már nem laikus okvetetlenke- dőket, netán kéretlen vetély- társakat, hanem segítőket lát bennük —, ám a rendkívül rossz hírközlés miatt nem könnyen értesíthetők. A sió­foki kapitányságot csak a len­gyeltóti postán át érhetik el. Most sem tudtak külső segít­séget szerezni, így maradt az egyéni kockázat, minden eset­leges kellemetlen következ­ményével. Szerencsére nagy ellenál­lást nem tanúsított a betörő. Talán a legfőbb fegyver: a gyorsan létrehozott túlerő lát­tán akkor is elállt volna a tá­madástól, ha ez eredetileg szándékában volt. Mint a pásztorok A vendéglő betörjét kará­csonykor fogták el. — Az idén karácsonykor én leszek szolgálatban — mondta a fiatal Péter Imre. Úgy mondta, mint aki szíve­sen meghozza ezt az áldoza­tot. Miközben a meleg házak­ban pásztorénekek csendül­nek fel, ők odakint a hidegben őrködnek — a többiek nyu­galmáért. Talán nem is jár messze az igazságtól, aki egyszer a pásztorokhoz ha­sonlította az önvédelmi cso­portok tagjait. A hosszú téli éjszakákon persze szó esik a falu helyze­téről, a helyi gondokról is. Az utóbbi időben különösen fog- alkoztatja az embereket a termelőszövetkezet és a mű­anyagüzem nehéz helyzete, az itt is érezhető munkanélkü­liség. Szóba kerül az is, hogy a polgármesteri hivatal, a kép­viselőtestület igyekszik jelen­tős támogatást adni a rászoru­lóknak és a fiataloknak. Pél­dául átvállalta a szülőktől az óvoda, a napközi költségeit, a középiskolások személyen­ként hatezer forint támogatást kaptak és hamarosan számít­hatnak újabb ötezerre. Nekem erről az jutott eszembe: vajon nincs-e ösz- szefüggés, az önkormányzat segítőkészsége és az önvé­delmi csoport jó működése között. Meg is kérdeztem erről a polgármester véleményét. Úrrá lenni a gondokon — A kettőt nem lehet elvá­lasztani egymástól. Azt hi­szem, a mi falunkban felismer­ték az emberek, hogy a gon­dokon csak úgy lehetünk úrrá, ha összefogunk s kölcsönö­sen segítjük egymást. Ennek már az eredményét is láthat­ják, hiszen amikor kezdett a csoport, nyolc bűncselekmény rontotta a falu hangulatát. Azóta nem fordult elő számot­tevő bűncselekmény. Jó né­hány próbálkozást sikerült megelőzni. Örvendetes, hogy ezt a szellemet főként a fiata­lok vallják magukénak. Babo­don pedig sok a fiatal... Szegedi Nándor Remélhetőleg nem túl távoli cél, hogy az országhatárok fo­kozatosan elveszítik jelentő­ségüket, s a külföldi szomszé­dolás ugyanolyan egyszerű és gyakori lesz, mint a hazai. Ad­dig azonban — kivált ünnepek előtt — tíz- és tízezrek nyito- gatják a legális kiskapukat, azaz élnek a kishatárforgalom kínálta lehetőségekkel. — Messzemenően hívei vagyunk az egyszerűsített kölcsönös átjárásnak — mondja Daróczi Ferenc alez­redes, a Vám- és Pénzügyőr­ség országos Parancsnoksá­gának munkatársa. Az ország 78 átkelőhelyéből 18 helyszí­nen kizárólag kishatárforgal- mat bonyolítunk le — ezeken a pontokon tehát a 20-20 ki­lométeres határszakasz lakói, külön engedély birtokában járhatnak át egyik országból a másikba. — A kishatárforgalom rend­jét kétöldalú államközi egyezmények rögzítik. A Ro­mániával kötött szerződés ér­telmében például évi 12 alka­lommal 6-6 napot tölthetnek a másik országban a magyar il­letve a román állampolgárok, s ezt az időtartamot a fogadó ország rendőrsége 10 nappal meghosszabbíthatja. A Szov­jetunióval kötött megállapodás évi 12 alkalommal 5-5 napos rokonlátogatásra ad alkalmat, hosszabbításra azonban nincs lehetőség. A jugoszláviai polgárháború sajnos, rendkívüli körülmé­nyeket teremtett a határforga­lom vonatkozásában is, a megkötött egyezmény azon­ban „él”; a határ mentén élő ál­lampolgárok évi 8 alkalommal 10-10 napot tölthetnek egy­más országában, amit 20 nappal hosszabbíthat meg a helyi rendőrség. — Az idén hol volt eddig a legnagyobb forgalom? — A magyar-román hatá­ron, Nyírábrányon. Ezen a kishatárátkelőn kereken ne- gyedmillióan közlekedtek. A magyar-szovjet határszaka­szon egyébként a négy átke­lőhelyből jelenleg kettő műkö­dik: a tiszabecs-viloki éj­jel-nappal, valamint a bara- bás-koszini csak nappal. Amíg a többi is üzemelt óri­ási volt a forgalom; tavaly azonban — mint ismeretes — a szovjetek jegyzékben kérték az átkelők bezárását, s azóta jelentősen csökkent a szom­szédolás. — Most, az ünnepek köze­ledtével nem nyitnak újabb „kiskapukat”? — Az ünnepektől függetle­nül is nagy az igény további kishatárátkelők megnyitására, de ennek komoly anyagi von- zatai vannak. Azt azonban elmondhatom, hogy a vám- és határőrizett szervek a sátoros ünnepek és a különféle redezvények al­kalmával — az érintett önkor­mányzat minimális költségtérí­tése ellenében — ideiglenes átkelőhelyeken minden eset­ben engedélyezik a rendkívüli átjárást. (Domi) Parlamenti pillanatképek Folyik a számolgatás, latolgatás: lesz-e december 31-ig elfogadott költ­ségvetése az országnak? A bizonytalan­ság érthető: több parlamenti bizottság a benyújtott törvényjavaslatot még arra is alkalmatlannak tartotta, hogy általános vitára bocsássák. Márpedig tudnivaló, hogy a szűkebb képviselői testületekben ugyanúgy többségük van a koalíciós pár­toknak, mint a t. Ház egészében... Az esélyeket illetően csak a már-már klasszikussá vált meteorológiai jelentést idézhetjük, miszerint ....eső valószínű­s ége 50 százalék.” Ami más szóval any- nyit jelent, hogy vagy lesz eső vagy nem... Opponálja az ellenzék a levéltárakra REPLIKÁK vonatkozó törvényjavaslatot. Többek közt azért, hogy miért pont most, a leg­nagyobb törvénykezési csúcs, az állan­dósult időzavar idején tűzette napirendre a kormánykolafció a témát. Pető Iván (SZDSZ) — nem minden él nélkül — sajnálkozik, mondván; sürgő­sebb dolga is lenne a parlamentnek. Az­tán újra fölszólal, s újólag megjegyzi: nem ilyesmivel kellene a drága időt mú­latni. Mire egy hang jobbról (tapintatos célzásként az idővel való takarékos­ságra): „Ezt már mondta...” Pető nem jön zavarba, s így folytatja: nem győzöm elégszer hangsúlyozni, tisztelt Ház... * * * Egy másik replika — idézve — szó szerint a gyorsírói jegyzőkönyvből: Torgyán József: rendkívül szomorúan vagyunk kénytelenek megállapítani, hogy ...az állami kiadások nemhogy csökkennének, hanem hihetetlen mér­tékben növekednek. Én tehát ezeknek az állami... „Mizsei Béla közbeszól — az élénk­ség, zaj miatt nem érthető —, a szónok folytatja) kérnémszépen, úgy látszik, Mi­zsei képviselő úrra is rájött a szokásos órája (Derültség), amikor ordítozni kezd... Jó lenne, ha amíg én beszélek, csendben maradna és utána kezdene ordítozni, mind a ketten jobban járnánk... (bajnok) Jövőre további liberalizálás várható Felemelik a valutakeretet? (Folytatás az 1. oldalról) Czirják Sándor hangsú­lyozta, hogy a kormányzat egyelőre óvatos magatartást tanúsít az ügyben. A jegybank véleménye szerint először arra lesz lehetőség, hogy az utazási irodák számára a szervezett utak során felhasz­nálható devizaösszegek felső határát eltöröljék. A jelenlegi szabályozás szerint az utazási irodák, az utaztatásra szako­sodott gazdasági társaságok annyi valutát használhatnak fel szervezett külföldi útjaik so­rán, amennyit a külföldiek be­utaztatásával szereznek. Az ország devizatartalékai­nak nagysága (amely év vé­gén várhatóan 3-3,5 milliárd dollár körül alakul), a folyó fi­zetési mérleg egyenlege re­ményt ad arra, hogy 1992 má­sodik felében újabb liberali­záló intézkedést hozzon e té­ren a kormányzat. Szó lehet arról, hogy az egyéni turisták által évente igénybe vehető 50 dollárt is felemelik valamek­kora összeggel. Az alelnök egyébként hang­súlyozta, hogy a jelenlegi ren­delkezések szerint jövőre már megkapják a pluszkeretüket azok a magyar állampolgárok az évi 50 dollárjukon felül, akik eddig egyáltalán nem használ­ták fel ezt az összeget. A Barcsi Afész üzletközponti műszaki boltja most 20—30%-kal olcsóbban kínál egyes áruféleségeket: — evőeszközkészletek, kávéfőzők, mixerek — elektromos kenyérpirítók, adagolótermoszok, kukták — videokazetták (Akai, Philips) — tv-antennák Karácsonyi vásárlásait is kezdje az áfész barcs szaküzleteiben! CO (109206)

Next

/
Thumbnails
Contents