Somogyi Hírlap, 1991. december (2. évfolyam, 282-304. szám)

1991-12-18 / 296. szám

1991. december 18., szerda SOMOGYI HÍRLAP — MEGYEI KÖRKÉP 3 Volt, ahol csak munkásgyűlést tartottak Tízezren sztrájkoltak Somogybán Sok keserű lemondás Kellene még 40 millió forint... Megváltozott szemlélettel készül a kaposvári költségvetés (Folytatás az 1. oldalról) A délelőttös műszakban a kaposvári nehézgépgyárban 196-an dolgoztak a műhe­lyekben és az irodákban, s öt személy kivételével mindenki csatlakozott a munkabeszün­tetéshez. A gyárban a szak- szervezet mellett működik a Munkástanács is. A két érdek- védelmi szervezet országos vezetőségének a véleménye alapvetően különbözik erről a sztrájkról, ám itt, a Csepelnél teljes az egyetértés. Hogy le­het ez? — Én megkérdeztem a ta­gokat, egyetértenek-e a felhí­vással — mondta Harkány Ist­ván, a munkástanács gyári el­nöke. — Azt mondták, igen. Erre azt olvassuk az újság­ban, hogy a megyei elnök a mi nevünkben elutasítja a sztráj­kot. Nem kérdeztek meg min­ket, pedig mi elmondtuk volna a véleményünket. így hát úgy döntöttünk, mi is aláírjuk a sztrájkfelhívást és abbahagy­juk a munkát. Az az érzésem, ahol termelőüzemben működő munkástanács van, ugyanígy gondolják. A dolgozók közt valóban, tel­jes az egyetértés, már ami a munkabeszüntetést illeti. Ab­ban azonban, hogy melyik kö­vetelésüket tartják a legfonto­sabbnak, megoszlottak a vé­lemények, de végülis a pénz­tárcára ható dolgok kerültek ki győztesen. — ilyen adóterhek mellett nem érdemes dolgozni — mondta Fülöp János. — Azt szeretnénk, ha megállítanák a reálbérek további csökkené­sét, de hogyan. Ha igaz, amit mondanak, és jövőre valóban csak 25 százalékos lesz az inf­láció, akkor ez az idei 35-tel együtt már hatvan, hisz az idén egy fillérrel nem nőtt a fi­zetésünk. Sztrájk van, de a gyár megy A Kaposvári Cukorgyár fennállása óta egyetlen kam­pány közben sem állt le. Sem 1919-ben, sem-1945-ben, sem 1956-ban. Tegnap sem. Bár a dolgozók nagy része csatla­kozott az MSZOSZ felhívásá­hoz, ezt úgy szervezték meg, hogy a gyártás folyamata ne szakadjon meg, hiszen egy leállás több millió forintos kárt jelentene. — A tulajdonosok és a munkavállalók ebbén már ré­gen megegyeztek— mondta Tavalyi Lajos a szakszervezeti bizottság titkára — hogy kam­pányidőben teljes körű sztráj­kot nem tartunk. A részleges munkabeszüntetésre kidol­goztunk egy konkrét számokat tartalmazó tervet és eszerint csináljuk. Ez a délelőttös mű­szakban 289 dolgozónak adott alkalmat a munkabe­szüntetésre. Az igazi de­monstráció azonban nem ez, hisz kívülálló ezt észre sem veszi. De minden műszakban tartunk munkásgyűlést, ahol kifejezzük szolidaritásunkat a sztrájkolókkal. • Mint kiderült, a gyárban egyébként jól működik a tulaj­donosok és a munkavállalók közt a érdekegyeztető munka, ezért a csatlakozásuk fő oka a munkavállalókat sújtó adó, és egyéb terhek elleni tiltakozás. A gyárban működik a Liga szakszervezete is, Cukorgyári Szabad Szakszervezet néven. Ők csatlakoztak az országos felhívásukhoz, és elítélték a tegnapi sztrájkot. Ezt újság­jukban és számtalan plakáton közölték a dolgozókkal is. Ám a 600 dolgozó közül alig ötve- nen tagjai ennek az érdekkép­viseletnek, 260-an a Cukori­pari Dolgozók Szakszerveze­tének a tagjai. A felmérések szerint a kívülállók többsége is ez utóbbiakhoz csatlakozott, bár aláírásgyűjtés nem volt. — Mi nem akarunk a sztrájk után számháborút játszani, aki csatlakozott, az tudja, miért tette. Akik a gépek mellett maradtak — Nem azért nem sztrájko­lunk, mert nem értünk egyet az MSZOSZ felhívásával — mondta Vida Sándorné, a ka­posvári posta szakszervezeti titkára. — Ha két órára be­szüntetjük a munkát, akkor kézbesítőink csak késéssel indulhatnának. A karácsonyi csúcsforgalomban ez súlyos következményekkel járó lépés lett volna. A postás dolgozók előtt nem ismeretlen fogalom a sztrájk­készültség sem. Júliusban munkabeszüntetés szintén nem volt, mert követeléseik egy részét a kormány teljesí­tette. Most szintén nem álltak le a munkával... — Hogy a sztrájkot támogat­juk, erről Antall Józsefet és Szabad Györgyöt is táviratban értesítettük. Reméljük, hogy a kétórás figyelmeztetés ered­ménnyel zárul és „második fordulóra” nem kerül sor. Szolidaritás Tabon A tabi és térségbeli ipari üzemek, cégek közül csak a Kaposgép tabi kft dolgozói csatlakoztak a sztrájkhoz. Hargitai Sándor szakszerve­zeti titkár elmondta: 53-an ír­ták alá a tiltakozást, s értettek egyet a szakszervezet követe­léseivel. Háromnegyed ki­lenckor 20 perces munkásgyű­lést tartottak a tabi Kemping­cikk Kft dolgozói is. Itt Szabó Pál ismertette az országos szakszervezet felhívását és követeléseit. Szolidáris volt a sztrájkolókkal a Kempingcikk ságvári és somogymeggyesi üzemének kollektívája is. A tabi Tartály- és Vegyipari Gépgyár közössége elvetette a sztrájkot, de a kormány több intézkedésével továbbra sem ért egyet. Az év végi munkák miatt nem sztrájkoltak a tabi Kaptárgyártó Kft és a Kon­fekcióipari Rt karádi telepének dolgozói sem. Barna — Krutek — Varga (Folytatás az 1. oldalról) Rámutatott: az önkormány­zatnak mozgási lehetősége csak az intézményi működési kiadások terén van. A költség- vetési mérlegben a bázishoz viszonyítva tapasztalható nö­vekedés az illetékhivatal, a színház, valamint a fürdő átvé­teléből adódik. — A tervezéskor igyekez­tünk feltárni az intézmények tartalékait. Ezt sajnos, a kü­lönböző okok miatt nem sike­rült kellően elérni. A rossz ter­vezési beidegződések mellett ebben nagy szerepe van an­nak is, hogy az állami norma­tíva nem fedezi az 1991-ben adott központi automatizmu­sok 1992. évi kihatásait. A költségvetési koncepció­ról kemény vita bontakozott ki. Dr. Baka József, a pénzügyi bizottság vezetője azt mondta: nincs szó intézmények meg­szüntetéséről. Dr. Orosz László, a vállalkozási bizott­ság vezetője viszont halaszt­hatatlannak tartotta az intéz­ményeknél a struktúraváltást, ami átalakítás mellett meg­szüntetést is jelenthet. Da- másdi Miklós képviselő elkép­zelhetetlennek vélte az utóbbit decemberben, hiszen ennek rendkívül kedvezőtlen hatása lenne. Egyébként is: ma senki sem tudja, mit kellene meg­szüntetni. Végül közeledtek egymáshoz az álláspontok, és elfogadtak egy határozati ja­vaslatot. Ennek lényege: a közgyűlés utasítja a gazdasági igazgató­ságot és a szakmai igazgató­ságokat, hogy dolgozzák ki az intézmények költségvetési támogatásának összegét. Ez a létesítmény fenntartási kia­dásból, a szakmai normatívá­ból, valamint a feladat finanszí­rozási kiadásból áll. Nem fo­gadja el az önkormányzat a korábbi bázis-szemléletű ter­vezési módszert. Úgy döntöttek, hogy az in­tézmények működési kiadásai nem léphetik túl az 1 milliárd 895 millió 540 ezer forintot. In­tézmények felújítására 80 mil­lió, lakóházfelújításra 60 millió forint fordítható. Kemény alku következett,, amikor a beruházásra és fel­újításra szánt pénzek elosztá-. sára került sor. Itt a korábbi elhatározások, a fontossági sorrend és a céltámogatás volt az elsődleges szempont. A testület egymás után volt kénytelen lemondani a fon­tosnak ítélt célok megvalósít- sáról pénz hiánya miatt. Ami­kor Molnár György közgazda- sági irodavezető bejelentette, hogy a halaszthatatlan és kö­telező feladatok megvalósí­tása ■ esetén is minimum 40 millió forint hiányzik, a közgyű­lés befejezte a további mérle­gelést. Á nagy kérdés, honnan veszi a hiányzó pénz. Ezt a költségvetés végleges meg­tárgyalásáig el kell dönteni. Szegedi Nándor Surján-siker Sevillában Megszületett a siker Kolumbusz váro­sában: a 'sevillai világkiállítás magyar pa­vilonjának építői — a szentbalázsi Surján Rt munkásai — teljesítették, amit vállal­tak: műszakilag átadták a létesítményt. A munkáról a legilletékesebb, Mako- vecz Imre, a tervezőiroda vezetője így vé­lekedett. — Ezzel a nyilatkozattal, mint alka­lommal élve a sevillai világkiállítás ma­gyar pavilonjának építtetője előtt szeret­nénk elismerésünket kifejezni a magasé­pítési munkák többségét elvégző Surján Rt dolgozóinak és munkavezetőinek. A pavilon építéséből vállalt feladatukat példásan oldották meg. E sajátos építé­szet nyelvét, többévi közös munkában megtanulták, és a létrehozott mű e tudás birtoklását tükrözi. Az épület különböző rendeltetésű szer­kezeteinek kivitele harmonikusan idomul a koncepció strukturális hierarchiájához, tektonikus rendjéhez. A felületek illeszke­dése stílusismeret, a részletek formálása szakértelmet tükröz. A megépített épület, a felhasznált anyagok, a kivitelezés módja mindenben megfelelnek az engedélyezett kivitelezési tervnek, illetve az építés közbeni tervezői útmutatásoknak. Az épület eleget tesz az expo területén érvényes előírások és szabályzatok feltételeinek. Az elkészült műért az elkészítőket köszönet illeti! Mi történik ezután a Guadalquivir által körülfogott sziget magyar pavilonjában? Baranyó Károly, a Surján Rt vezér- igazgatója: — Újabb megbízást kaptunk a magyar kiállítási pavilon hang- és képtechnikái berendezéseinek szerelésére, az épület karbantartására és arra is, hogy jövőre a világkiállítás ideje alatt ügyeletet tartanak. Vadhús előrecsomagolva Egyeztették az ellátást A tabi polgármesteri hivatal és a helyi áfész — az év végi ünnepek zavartalan élelmi­szer-ellátása érdekében — megbeszélést tartott, s erre meghívták a város magánke­reskedőit is. A városházán megállapodtak abban, hogy az alapvető élelmiszerekből az üzletek az ünnepekre tarta­lékot képeznek — oly módon, hogy tartós tej és tartós ke­nyér mindig kapható legyen. A két ABC-ben — azt ígérik — 15 féle kenyérből lesz válasz­ték. A húsellátás is zavartalan lesz. Az áfész gondoskodik ar­ról, hogy az alacsonyabb jö­vedelmű családok olcsóbb húshoz jussanak. December­ben egységesen 138 forint/kg egységáron 1-2 kilós csoma­golású fagyasztott vadhúst kí­nál. Kétmillió forintot nyert egy pályázaton a Noszlopy Gáspár Közgazdasági Szakközépiskola. A pénzt elektronikus írógépcsalád vásárlására fordították, s ezekkel egy szaktantermet rendeztek be. Fotó: Kovács Tibor Három megyéből Csokonyavisontán Vállalkozók találkoztak A csokonyavisontai Villa Rosa üdülőtelep adott otthont annak a vasárnap este kez­dődött regionális konferenciá­nak, amelyen Somogy, Tolna és Baranya megye vállalkozói vettek részt. A tegnap délután záruló tanácskozás védnöke a Vállalkozók Országos Szövet­sége volt. A regionális vállalkozói kon­ferencia dr. Károlyi Miklósnak, a VOSZ főtitkárának előadá­sával kezdődött. A magán- és a társas vállalkozások gazda­sági helyéről, szerepéről be­szélt, s a világkiállítás kecseg­tető lehetőségeit villantotta fel. Ezután az Agrobank keszthe­lyi fiókigazgatója, dr. Puer Béla a mezőgazdasági vállal­kozásokról és a kihelyezett hi­telekről szólt. A vegyes érdekeltségű vál­lalkozások működési kérdé­seit az Apeh Somogy megyei igazgatóságától dr. Kaposi Tamás ecsetelte, a kihelyez­hető, pályázható magyar és külföldi hitelekről Nagy Miklós, a Somogy Megyei Önkor­mányzat gazdaságszervező és vállalkozási irodájának igazgatója beszélt. A szabad szellemi foglalko­zás mint vállalkozás került elő­térbe Szabó Gyulának, a Vál­lalkozói Központ igazgatójá­nak előadásában. Rózsavölgyi István, a So­mogy Megyei Munkaügyi Központ igazgatója a foglal­koztatási alapról, a munka­helyteremtő hitelről, valamint annak pályázati feltételeiről is szólt. Tegnap délután Nagy Mik­lós a vállalkozásfejlesztési megyei irodák szerepéről mondta el véleményét, majd Koszorú József a vállalkozók önsegélyző alapítványáról be­szélt. A záró előadást Feigli Fe­renc tartotta. Barcs vállalko­zásbarát polgármestertől megtudtuk: eddig már több tízmillió forintot helyeztek ki a különféle vállalkozásokba, s jövő évi költségvetési előter­jesztésükben szerepel egy 3 millió forintos összeg, amellyel a vállalkozásokat támogatnák. A mostani regionális konfe­rencia hagyományteremtő szándékkal szerveződött. L. S. (35 BANK Széles körű szolgáltatásokat nyújtunk Önnek! OTP Bank, mint mindig! (113014) ORSZÁGOS TAKARÉKPÉNZTÁR ÉS KERESKEDELMI BANK Rt.

Next

/
Thumbnails
Contents