Somogyi Hírlap, 1991. december (2. évfolyam, 282-304. szám)
1991-12-16 / 294. szám
1991. december 16., hétfő SOMOGYI HÍRLAP — VÁLLALKOZÓKNAK 7 Mit mond a jog? Külföldi tőkét, Kamarai hírek, információk, üzleti ajánlatok Az apport vámkezelése Az utóbbi időben — a külföldi tőke magyarországi befektetése iránti érdeklődés következtében — egyre több külföldi részvétellel működő gazdasági társaság jön létre. A folyamatosan alakuló gazdasági társaságoknak számos elvi és gyakorlati probléma megoldásával kell számolniuk: ezek közül az első és legfontosabb az apport, illetve a vámmentes apport kérdése. A vámmentes apportra jogosultak köre Első lépésként arra a kérdésre kell tudni a választ, hogy melyek azok a gazdasági társaságok, amelyek részére apport, illetve vámmentes apport vámkezelhető. A külföldiek magyarországi befektetéseiről szóló, módosított 1988. évi XXIV. törvény előírásai alapján ' — a külföldi által alapított gazdasági társaság, valamint — a külföldi részvétellel működő gazdasági társaságok részére vámkezelhető vámáru apport címén. Következésképpen a tisztán magyar részvétellel működő gazdasági társaságok esetében nincs lehetőség apportként történő vámkezelésre. Az apportként vámkezelhető áruk köre A következő igen fontos kérdéskör, hogy mit lehet apportként vámkezeltetni. A már említett törvény szövege előírja, hogy csak azt, amit: — a külföldi fél nem pénz- beni apportként szolgáltatott (tárgyi apport) és a társasági szerződés vagy alapító okirat mellékletében felsorolásra került, vagy — a gazdasági társaság alapításakor a külföldi által szolgáltatott pénzbeni betétből (konvertibilis valuta) vásároltak (ún. tőkeapport). A törvény alapján termelő- eszköz az olyan gép, berendezés, felszerelési tárgy, épületelem, építőanyag, beszerelésre kerülő épületgépészeti eszköz, jármű, amelyet áru előállításához — ideértve az anyagbeszerzést és készáruszállítást is —, valamint mindaz, ami az ellenérték fejében nyújtott szolgáltatás teljesítéséhez közvetlenül szükséges. Pl. egy kiállítást szervező, építő, rendező gazdasági társaság részére termelőeszköznek minősülhet akár a kiállítási állványzat is a művirágokkal együtt. Lényeges, hogy csak azok a vámáruk tekinthetők ebbe a körbe tartozóknak, amelyek nem válnak a társaság által elidegenítésre kerülő áruvá vagy annak részévé. Ezek viszont vámmentesen vámkezelhetők. A külföldi alapító által kereskedelmi célra apportként adott áru csak annyiban élvez kedvezményezett helyzetet — a külkereskedelmi áruforgalomban beérkezett hozzá hasonló árukkal szemben —, hogy az NGKM behozatali engedélyét akkor sem kell a vámkezelés elvégzéséhez megkövetelni, ha az áru vámkezelése egyébként behozatali engedélyhez lenne kötött (pl. személygépkocsi). A törvény a termelőeszközök vámmentes vámkezelésével kapcsolatban korlátozást tartalmaz akkor, amikor előírja, hogy amennyiben azokat a társaság a rendelkezésére bocsátástól számított három éven belül elidegeníti, használatba vagy bérbe adja, akkor a vámmentes vámkezelés napján érvényes szabályok szerint a vámot és az azzal együtt fizetendő egyéb költségeket, adót és illetéket is meg kell fizetnie. A rendelkezésre bocsátás napjának ezért a vámkezelés napját kell tekinteni, mert ekkor szűnik meg a vámárujelleg, és a belföldi forgalom számára vámkezelt áruval ettől kezdve lehet az ország területén szabadon rendelkezni. A korlátozást a vámkezelés elvégzésekor a benyújtott (VÁM 91) árunyilatkozatra rávezetik, így az apport gépkocsik forgalmi engedélye is tartalmazza a korlátozást. Az apportként beérkező termelőeszközök nemcsak vámmentesek, hanem áfamentesek is. Ez alól a szabály alól kivétel az a személygépkocsi, amelyet a gazdasági társaság részére nem pénzbeni apportként (tárgyi apport) hoztak be, vagy a gazdasági társaság alapításakor a külföldi alapító által befizetett pénzbeli betétből vásároltak meg (tőkeapport). Nem terheli áfafizetési kötelezettség az ilyen személygépkocsit, ha azt igazoltan 1991. január 1-jét megelőzően hozták be az országba (pl.: raktározták, behozatali előjegyzésben volt). A vámkezeléshez szükséges okmányok Az elvi kérdések tisztázása után gyűjtsük össze, hogy a vámkezelés elvégzéséhez milyen okmányok szükségesek. 1. VÁM 91 árunyilatkozat 2. Továbbítási okmány (A határvámhivatal által záradékolt ún. kísérő levél, amelyet célszerű a gazdasági társaság adószámos bélyegzőjével a vámkezelési kérelem rovatban lebélyegezni). 3. Társasági szerződés vagy alapító okirat, amelyből megállapítható a társaság cégneve és székhelye, a társaság tevékenységi köre, alapító tagjai, az általuk biztosított vagyoni hozzájárulás mértéke és fajtája és az, hogy a társasági szerződés a cégbírósághoz benyújtásra került-e (befogadó nyilatkozat). 4. Aláírási címpéldány. 5. Adóhatósághoz történt bejelentkezésre vonatkozó igazolás. 6. Tárgyi apport esetében apportjegyzék, tőkeapport esetében banki átutalás és számla. A 2-5. pontban felsoroltakból egy-egy fénymásolatot is be kell nyújtani, ez kerül a vámkezelést elvégző vámhivatal irattárába. Az eredeti okmányokat a vámhivatal a gazdasági társaságnak azt követően adja vissza, hogy a vámkezelés megtörténtét az eredeti társasági szerződésen feljegyzi. Mindezekből látható, hogy a vámkezelés elvégzéséhez nem szükséges a cégbírósági bejegyző végzés megléte, de azt annak kézhezvételétől számított 15 napon belül a vámhivatalnak be kell mutatni. de ne minden áron! Partnerkereső A vállalkozás-élénkítési célok között előkelő helyen áll a külföldi befektetések ösztönzése. Mi a helyzet és milyenek a kilátások? Dr. Bokor Pál, az Apeh első elnökhelyettese: — Adórendszerünk kétségtelenül motiválhatja vagy csökkentheti egy tőketulajdonos befektetési hajlamát, de igazából a tőke természetéből az adódik — s én is osztom ezt az álláspontot —, hogy a profitért jön elsősorban, s nem a kedvezményekért. És ha a külföldi tőkének kedvezményt adunk, akkor tulajdonképpen a versenysemlegességet sértjük meg. Ezt még akkor sem felejthetjük el, ha tudjuk: adórendszerünk változatlanul tartani akarja 1992 után is azt az alapelvét, hogy preferálja a külföldi tőkések befektetéseit. Annyit még hozzátennék, hogy a volt szocialista országok közül Magyarországra áramlott a külföldi tőke nagyobbik hányada. — Mennyi ez a nagyobbik hányad? Hiszen most már annyiszor elhangzik, hogy hozzánk bezzeg jön a tőke! Holott ez természetes is, hiszen mi előbbre tartottunk szomszédainknál... — Nincsenek erről megbízható statisztikai adataink, mert az adóhatóságnál való bejelentkezéskor nincs olyan megbontás, hogy belföldi vagy külföldi tőke-e a befektetés. De az tény, hogy a külföldi részvétellel alakult vállalkozások száma emelkedett az elmúlt időben. Ebből lehet következtetni, hogy akkor a tőke is nőtt. — Gyakran hivatkozunk távol-keleti országok példájára. Szingapúrban például elmondták az üzletemberek, hogy ők rendkívüli módon törekszenek arra — az adó- és vámrendszerrel, s számos más eszközzel — hogy bátorítsák a külföldi befektetőket. Nálunk ezt lehetetlenség ilyenformán követni? — Én ezt elképzelhetőnek tartom, de hozzá kell tennem, hogy egészen más filozófiát igényelne az ilyen elhatározás. Annak is megvan persze a hátulütője, hogy olyan mértékben serkentik a vállalkozásokat, ahogy az Szingapúrban tapasztalható! Például a vevők oldaláról nézve: oly mértékben változnak a vállalkozások, hogyha tavaly vásároltam valamit Szingapúrban, a következő évben esetleg már nem találom meg az eladót, akinél netán garanciális igényt szeretnék érvényesíteni. Marokkói cég élelmiszeri- pari termékeket és konfekcióipari árukat vásárolna, illetve vállalná ezek helyi képviseletét. Tajvani cég háztartási cikkeket, élelmiszereket, konzer- vet, tejport, diétás ételeket, gabonatermékeket (cereá- liák), édességeket vásárolna. Német cég vásárolna nagyobb mennyiségű olyan keretnélküli képtartót, amely farostlemez hátlapból, klipsszel ráerősített, csiszolt szélű üveglapból áll, úgy, hogy a köztük elhelyezett képek cse- rélhetőek legyenek. A termékből évente egy millió márka értéket vásárolna a cég, ám megállapodás esetén a szállítást már 1992 januárjában meg kell kezdeni. Spanyol cég árajánlatot, katalógust kér magyar paradicsompüré szállítására. Japán cég jó minőségű használt autómotorokat, karosszéria részeket és egyéb tartozékokat, továbbá felújított és nem'felújított személykocsikat, teherautókat és építőberendezéseket kínál. Kapcsolatot keres olyan magyar vállalattal, amely a fenti árucikkek eladását magára vállalná. » Képviselőt keres Izrael legnagyobb háztartásvegyipari Somogyi Kereskedelmi és Ipar Kamara termékeket gyártó vállalata termékei magyarországi eladásához. Legfőbb termékei: mosószer és- kozmatikai cikkek alapanyagai, mosó- és tisztítószerek, rovarölőszerek. Ugyancsak magyarországi képviselőt keres egy német cég, amely lakkok, festékek, hőszigetelő- és burkolóanyagok teljes választékát gyártja. Svéd kereskedelmi vállalat magyar partnereket keres együttműködésre. A cég kelet-európai országokkal való barterüzletekre specializálódott. Az üzleti ajánlatokról, valamint a kapcsolatfelvétel részleteiről a Somogyi Kereskedelmi és Iparkamara ad tájékoztatást. Kaposvár Bajcsy Zs. u. 1/c. Tel: 82/16-710, 82/16-244. Ha hitelt kérünk... Piacosodó, szavakban már vállalkozásbarát és a vállalkozókat ösztönző világunkban mind többen szorulnak hitel- felvételre abból a célból, hogy elképzeléseiket valóra váltsák. Ám aki már tárgyalt ilyesmiről pénzintézetekkel, tapasztalhatta: a hitellehetőségeket könnyen hirdetik, de annál nehezebben adják a hozzájuk fordulóknak. Az első kérdés rendszerint az: mennyi saját erővel tudja megtoldani a vállalkozó az igényelt kölcsön összegét? — Ez valóban így van — ismeri el Bokor Csilla, az Agrárkamara jogi szakértője. — A saját erő megléte főként a beruházási hiteleknél fontos, s azt rendszerint a kért hitel 15- 50 százalékában szokták Mi is a „saját erő”? meghatározni. Mi lehet a saját erő? Az általános hiedelemmel szemben nemcsak készpénz, bár elsősorban az a fontos. Ám lehet már beinvesztált készpénz is, azaz bármilyen megvásárolt eszköz, felépítmény, épület, gép, amit a vállalkozó korábban — a saját vagyonából — megvásárolt. — Bevihetjük a lakásunkat, kocsinkat saját erőként a vállalkozásba? — Sajnos, ezek az értékek nem felelnek meg a saját erő fogalmának, mert -annak csak a beruházáshoz szükséges vagy az adott tevékenységhez kellő eszközök nevezhetők. Az autó, a lakás és más, nagyobb értéket képviselő személyi tulajdonok a hitel fedezeteként kerülhetnek számításba. Ez a másik nagyon nagy kérdés, a bankok ugyanis az általuk folyósított hitelekre rendszerint 100-200 százalékos fedezetet szoktak kérni. Mi jöhet tehát fedezetként szóba? Legelőször is: az ingatlan, de csak akkor, ha forgalomképes, például eladható telek vagy olyan ház, amelyben nem laknak (például üdülőnek használják). Vagy második ház; ha pedig saját tulajdonú, ám lakott házról van szó, akkor a hitelre számítónak mindenképpen befogadó nyilatkozatot kell kérnie valakitől arra az esetre, ha majd a házat az adósság törlesztése fejében értékesíteni kellene. Ez egyébként nagyon veszélyes megoldás. — Bizony, ettől sokan megijedhetnek, hiszen fennállhat a veszélye, hogy földönfutóvá válnak... Nincs a hitelfedezetre valamilyen áthidaló megoldás? — De van, hiszen nemcsak ingatlant tudnak fedezetként elfogadni a bankok. Megfelel ugyanennek a célnak bármilyen értékpapír, amit letétbe helyeznek a pénzintézetnél... Devizaszámla, amit le kell kötni a banknál és fel kell a banknak ajánlani. Forintbetétet is elfogadnak a bankok, s készfizető kezességet, bankgaranciát is. Sőt, még nemesfémtárgyak, különféle értékes festmények letétét is. Ezenkívül elfogadhatnak gépeket, eszközöket, valamint készleteket zálogul lekötve. Borostyános vállalkozás Lóki Géza: Nyertem az élettapasztalatot, örököltem a kitartást Kaposváron a Dózsa György utcában nemrég nyitotta meg kapuját a Borostyán vendégház. Külső-belső megjelenésével gyöngyszeme a megye- székhelynek. A tulajdonos az Impulse Enterprise Kft. Lóki Géza ügyvezető igazgatót kérdeztük vállalkozásáról. — Az ön által vezetett kft vásárokat szervez, és nemrégiben nyitotta meg ezt a vendégházat. Mindenhez tőke kell. Netán lottón nyert vagy örökölt? — Sajnos, nem nyertem, és hál'isten- nek nem is örököltem. Legalábbis pénzt nem. Nyertem viszont az élettapasztalatot, örököltem a kitartást és a szorgalmat. Ezt az épületet eredetileg áruháznak szántam, de az építészek véleménye alapján változtattam. így lett vendégház. Itt kapott otthont a kft központja is. A siker lépcsőfokai Lóki Géza 1970-től a kaposvári ezermester- és úttörőboltban dolgozott, s már ott megtalálta a szakma szépségét, tanulta fortélyait. 1978-ban a fővárosi központ átszervezése után vállalta el a dél-dunántúli területi igazgatói állást. 1989-ben újabb átszervezéssel dunántúli leányvállalat jött létre. Lóki Géza áruforgalmi vezető lett. Itt az első évben három közvetlen munkatársával mintegy 75 millió forintos forgalmat könyvelhetett el. Ez adta az alapot a későbbi kft alapításához. A„szonda” — A vámhivatalnál kiejtett névjegykártya, illetve annak tulajdonosával kezdődött beszélgetés adta a végső lökést az önállósuláshoz. A külföldi partner tőkeereje növelte a vállalkozás esélyeit. 1990. január 1-jével alakítottuk meg a kft-t nyblcmillió forintos alaptőkével. A megtakarított saját pénzhez számlavezető bankunk adott hitelt. Az Impulse Enterprise Kft üzleti tevékenysége, a felszaporodott hivatalnoki munka napi 10-12 órás elfoglaltságot jelentett. Eladni az árut, mellette pedig 7-8 országból beszerezni az újabb mintát. A 200 millió forintra tehető árbevételből 10 millió forint nyereséget könyvelhetett el az öttagú alapító gárda. Közben 54-re nőtt az alkalmazotti létszám. Tevékenységük behálózta az egész országot. — Kaposváron a totó-lottó iroda mellett volt az első stabil üzletünk, ahol 60 négyzetméteren 5 hónap alatt 15 millió forintos forgalmat értünk el. Jó „szonda” volt. S ez adott biztatást a nagyobb reményekhez. Önálló áruház terveit dédelgettem, ezt szerettem volna itt, a Borostyán vendégház helyén megvalósítani. A lehetőségek ismeretében azonban maradt a Dorottya nagyterme; egyelőre fél évre béreljük. Az itt rendezett vásárok sikere alapján fontolgatjuk a hosszútávú szerződést. Mozgatóerő — Mi lehet a mozgatóerő a vállalkozáshoz? Gazdag ember lett-e Lóki Géza? — Ez már nem egy kisvállalkozás: több annál! Most már nem a pénzért, hanem a szakmai elismerésért csinálom. Nyolc év alatt 54 millió forint világbanki hitelt kell ennek a vállalkozásnak visszafizetnie. Mint vállalkozó nem érzem magam gazdagnak, s a jellemem sem csorbult attól, hogy van ez a „házam”. A Borostyán külsőségeiben is vall a vállakozó igényességéről. A lépcsőház falát eredeti Szász Endre-képek díszítik. A csillárok fénye megcsillan a rézkorláton. A vastag, bordó szőnyeg felfogja a léptek zaját. Azokét is felfogta, akik „emlékbe" már elvitték a sarokból a díszítésre kitett örökzöldet. Mészáros Tamás
