Somogyi Hírlap, 1991. december (2. évfolyam, 282-304. szám)

1991-12-13 / 292. szám

1991. december 13., péntek SOMOGYI HÍRLAP — MEGYEI KÖRKÉP 3 25 százalékkal kevesebb az őszi vetés Minden második tsz veszteséges Somogybán Huszonkét somogyi települést érint Regionális rádiós segélyhívórendszer Tegnap bemutatkozott az új segélyhívórendszer a Balatonon. Szerencsére a füst most nem igazi tüzet, csak próbát jelzett. Fotó: Gyertyás László (Folytatás az 1. oldalról) A megyei helyzetről szólva kijelentette, hogy a szövetke­zetek fele év végén vesztesé­get mutat ki, és csak minden negyedik lesz nullszaldós. Ta­lán 15-20 somogyi termelő- szövetkezet realizál 100—140 millió forintra tehető nyeresé­get. A szövetkezetek veszte­sége viszont a fordulónapon meghaladhatja a félmilliárd fo­rintot. A szövetkezetek állapo­tát jellemzi, hogy 25 százalék­kal csökkent az őszi vetések területe. A búza vetésterülete viszont 30 százalékkal kisebb a tavalyinál. A vagyonvesz­téshez nagyban hozzájárult a kocaállomány 20, a tehénál­lomány 9 százalékos csökke­nése. A mezőgazdaságban dolgozók körében, 20 száza­lékos a munkanélküliség, és a béremelkedés nem haladta meg a 12-15 százalékot. A kistermelők közül már sokan tönkrementek. Tudomásul kell venni: válsághelyzet alakult ki Somogybán is. A szövetkezetek piaci kö­rülményeiről szólva a megyei titkár kijelentette: a jugoszlá­viai események jelentős mér­tékű piacvesztéssel jártak. Horn Gyula nemrégiben je­lentős összegű felajánlást tett a hátrányos helyzetű gyerme­kek javára, ezen indíttatásból a kaposvári MSZP elnöksége alapítványt kíván létrehozni hasonló célzattal. Paksi Lajos, a párt városi elnöke elmondta: a legnehe­zebb helyzetben levő általá­nos iskolás korú gyermekeken Dr. Pallér Endre megyei szövetségi elnök szerint en­nek ellenére jobb a somogyi helyzet, mint az országos. Mindezek ellenére vigasztaló, hogy az OKHB szakemberei a többi termelő ágazathoz ké­pest kifejezetten kedvezőnek minősítik a szövetkezetek pénzügyi helyzetét. A vitában a képviseleti ta­nács tagjai elsősorban kéte­lyeiket sorolták. — Romokból sokkal nehe­zebb lesz újjáépíteni a gazda­ságot, mint beköltözni a kész épületbe — mondta Rózsa László, a homokszentgyörgyi szövetkezet elnöke. Lipák László osztopáni főagronómus kijelentette: ha tönkremegy az ágazat, akkor a hozzá kapcso­lódó területek is tönkremen­nek. Kosa Ferenc Kahyb-igazgató szerint nincs olyan alternatíva, amely sze­rint az ágazat helyzete a 30 százalék-feletti kamatok mel­lett rendezhető volna. A vita összegzésekor el­hangzott az is, hogy az ágazat problémáival addig senki nem foglalkozik, amíg az üzletek­ben teli pultok találhatók. Igaz viszont, hogy ezzel a fegyver­kívánnak segíteni étkezési hozzájárulás formájában. E célból a jövő héten jegyeztet­nek be alapítványt, karöltve a szakszervezetek megyei szö­vetségével; mindkét részről 20-20 ezer forintos tétellel. Számítanak minden intéz­mény, vállalat, szervezet és magánszemély segítségére, akik erre a célra szeretnének rel csak addig szabad élni, amíg van élelmiszer. A képviselet helyzetéről, te­vékenységének feltételeiről és további feladatairól szóló tájé­koztatójában dr. Pallér Endre elmondta: év végére várha­tóan meglesz az átmeneti és a szövetkezeti törvény. Politikai­lag elviselhetetlen lenne ugyanis egy újabb morató­rium. Elemezte a vagyonne­vesítés körüli állásfoglaláso­kat és a földkérdés sarkalatos problémáit. Mint a MOSZ társelnöke ismertette az or­szágos vezetés értékelését a megyei szövetségek munkájá­ról. Szólt arról; hogy általános a vélemény: a jövő év lesz az agrárágazat mélypontja, és most már a helyi vezetők be­csületbeli ügye, meddig ma­radnak a süllyedő hajó fedél­zetén. — Érezhető, hogy az agrár érdekképviseleti szervek helyzete romlik. Sok csak cég­tábla maradt az állami támo­gatások elmaradása után. Más esetekben megszűnt a tömegbázis. Ebben a helyzet­ben áll helyt a MOSZ, szakmai elismertségére támaszkodva. Mészáros Tamás és természetesen képesek ál­dozni. Előzetes számításaik szerint évi 1 millió forinttal már 150-200 gyermek sorsán tud­nának könnyíteni. A kurató­rium szerepét, mivel e terü­letre kitűnő a rálátásuk, a szü­lői munkaközösségeknek ajánlják föl. E közösségek ugyanis hatezer családot fog­nak át. A telefon ma még igen nagy úr, emberéletek, sorsok függ­hetnek tőle. Most azonban lehetőség nyílt erejét megtörni. A za- márdi rádiósok és a siófoki polgárvédelmi parancsnokság SOS Regionális Rádiós Se­gélyhívó Alapítványt hívtak életre Barta László zamárdi rádiós kezdeményezésére, amely lehetővé teszi majd hogy „mobil úton”, önálló frek­vencián riasszanak mentőt, tűzoltót, rendőrt egyszerre, pár másodperc alatt. A rend­szer elsősorban katasztrófa- helyzetek elhárítására települ, de egyidejűleg a mindenkori segítségnyújtás szolgálatában is áll majd. Létrehozói huszonkét — Si­ófok környéki — önkormány­zatnak adják meg a lehetősé­get, hogy csatlakozzanak az alapítványhoz, s így elláthas­sák a falusi polgármesteri hi­vatalokat, körzeti orvosi rende­lőket mobilhívókkal. Tárgyalnak a siófoki kórház intenzív osztályával, a ro­hammentőkocsikkal, a taxi- központokkal egy-egy készü­lék telepítéséről, amely már jól beváltan működik a rendelőin­tézet éjjel-nappali orvosi ügye­letén, a rendőrségi, mentő- és tűzoltóügyeleteken a város­ban, ugyanúgy, mint a za­márdi körzeti orvosi ügyele­tén. Az alapítvány kapcsolatba lép a siófoki rádióama­tőr-egyesülettel is, s ők lehe­tővé teszik majd az esetleges külföldi segélyhívást is. Széles skálájúak tehát a lehetőségek, ezeket ki lehet és ki kell hasz­nálni a mai helyzetben. Erre hívta fel a biztosítók, szállodák, önkormányzatok fi­gyelmét a mobilrendszer teg­napi gyakorlati bemutatója is, amelyet a zamárdi Hotel Ke­rámia üdülőben tartottak az alapítvány képviselői. A segélyhívás után mind­össze 8 percre volt szüksége az utolsónak befutó mentő­autónak is a 7 kilométeres táv megtételéhez. Ennyi idő alatt a nyári szezonban sok­szor szabad' telefonvonalat sem lehet találni. Dénesi Erika A hátrányos helyzetű gyermekekért Alapítványt tesz az MSZP Önkormányzatok gazdálkodása Egyre vékonyabb a pénztárca Herczegné Szél Edit: „Minden állami támogatást kihasználunk” Megalakult a SZÉF Közös fellépés a tagok érdekeiért Klubavatás gazdakörben A neves somogyi község és búcsújáróhely, Andocs Gaz­daköri Egyesülete ma este 18 órakor tartja klubavató ünnep­ségét a település mozihelyi­ségében. Az „andocsi gazdák” programját a meghívottak szí­vélyes vendéglátása zárja. Jiri Anderle grafikái A Toldi-lakótelepi Általános Iskola és Gimnázium aulájá­ban tekinthetők meg Jiri An­derle grafikusművész illuszt­rációi. A kiállítás, melyet Karol Wlachovsky, a Cseh és Szlo­vák Kulturális és Tájékoztató Központ igazgatója a minap ajánlott az érdeklődők figyel­mébe, január 10-ig várja a lá­togatókat. Haramiák Mannheimben Mohácsi János, a Csiky Gergely Színház rendezője Schiller Haramiák című szín­művét állítja színpadra a Mannheimi teátrumban, mely­nek bemutatója február köze­pén lesz. Tavaly .ugyanitt ara­tott szakmai sikert Ármány és Szerelem című rendezése. Igái a megye talán legnép­szerűbb termálvizű fürdője. Mégis kevesen tudják: a má­jusban átvett strand mekkora fejtörést okozott — okoz — a helyi önkormányzatnak. — A volt szovjet laktanya hasznosítására és a fürdő fel­újítására egymagunknak nem lenne pénzünk — mondta Herczegné Szél Edit, Igái pol­gármesterasszonya. 1— Több külföldi céggel, köztük német, olasz, svéd-francia és izraeli­ekkel is tárgyaltunk. Hogy kit választunk, még nem dőlt el. — Egy forgalmas üdülőte­lepülésen súlyos gond az inf­rastruktúra hiánya. Van-e megfelelő szennyvízhálózat? — Minden szóba jöhető ál­lami és céltámogatást szeret­nénk kihasználni. így vált lehe­tővé, hogy 9,5 millió forintot költsünk az ivóvíz és 3,8 mil­liót a szennyvízhálózat fejlesz­tésére. Mindkét munka befe­jezéséhez közeledik, és év végéig — ha az időjárás közbe nem szól — elkészül. Új angol technológiával építet­tünk utakat. A volt szovjet laktanya jelen­leg hasznosítatlan és elha­nyagolt. Mint a polgármester­asszony mondta, hasznosí­tásához milliókra van szük­ség. Ha a fürdőnek gazdát ta­lálnak és az állami vagyon­ügynökség is dönt, akkor az egykori barakkokból és raké­tasilókból egészségügyi komplexum vagy idegenfor­galmi központ lesz. — Az önkormányzatok számára nehezen indult az év — tette hozzá Herczegné Szél Edit. — Az állami támogatá­sok mostani rendszerében gazdálkodni szinte lehetetlen. Jövőre a pénztárca még vé­konyabb lesz, ha így folytató­dik, nemhogy előbbre lépni, de megélni sem tudnak... A Szakszervezetek Együtt­működési Fóruma (SZÉF) megyei szervezete alakult meg Kaposváron. A megyei szervezetet létre­hozó hét szakszervezet költ­ségvetésből finanszírozott, il­letve költségvetési forrásból támogatott területeken mű­ködő szervezetek, többek kö­zött a Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szak- szervezete, az Egészségügy­ben Dolgozók Demokratikus Szakszervezete (EDDSZ), Pedagógusok Szakszervezete Megyei Intézménybizottsága, valamint a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ). Dr. Urbán Istvánné (EDDSZ), He­gedűs Tibor (KKDSZ), és Tasnádl József (Pedagógus­szakszervezet) elmondták, a cél egy olyan szerveződés lét­rehozása, amely partnere le­het a munkáltatóknak, a hivataloknak az önkormány­zatoknak, azok bizottságainak stb. Elsősorban főiskolákon, egyetemeken, adó és pénz­ügyi vonalon működő szak- szervezetek, közegészségü­gyi, művészeti, színházi, szo­ciális terüléteken dolgozók, tudományos dolgozók szak- szervezeteinek csatlakozását várják, de minden szervező­dést szívesen fogadnak. Együtt kívánnak működni más szakszervezetekkel, szövet­ségekkel, tömörülésekkel, tár­sadalmi és politikai szerveze­tekkel is, s szeretnék a sokhe­lyütt már meglevő jó viszonyt még tartalmasabbá, színe­sebbé tenni. A már alakulásakor is mint­egy 30 ezer tagot számláló szervezet bármelyik tagja ér­dekében kész a közös fellé­pésre. Elmondták, a közeljövőben várható a szakszervezeti ke­rékasztal átalakítása, amely­ben az új szervezet is tevéke­nyen részt kíván venni. N. L. Beszakadt a jég Beszakadt a nagyatádi csónakázótó jege egy kisfiú alatt. A tűzoltókat, a mentőket és a rendőrséget egyaránt riasztották. A kisfiút a társai mentették ki a vékony jegű tóból. Eddig lenne a hír. Nagybocskai Tamás, a városi önkormányzat oktatási ügyekkel foglal­kozó bizottságának elnöke ehhez hozzátette: az ifjúságvédelemmel mielőbb foglalkoznia kell az önkormányzatnak. Gyerekek csellengenek a városban, nyakukban kulccsal, nincs szülői felügyelet, mert a napközit nem tudják megfi­zetni, előfordul, hogy még éjszaka is kóborol­nak a gyerekek a város utcáin. Ezért is kérték a rendőrséget és a társadalmi segítőket, hogy időként nézzenek körül a vendéglőkben. Java­solni akarják, hogy az önkormányzat is mondja ki: este tíz óra után szülői felügyelet nélkül 18 éven aluli gyerekek ne tartózkodhassanak az utcákon. (Nagy)

Next

/
Thumbnails
Contents