Somogyi Hírlap, 1991. november (2. évfolyam, 256-281. szám)
1991-11-09 / 263. szám
1991. november 9., szombat SOMOGYI HÍRLAP — MEGYEI KÖRKÉP 3 Vélemények az MDF-levélről Kaposvári Munkácsy-mérce Az MDF kaposvári szervezetének elnöksége két közgyűlési előterjesztés kapcsán fordult levélben Szabados Péter polgármesterhez. Az MDF-döntésről lapunk november 5-i számában beszámoltunk Rendszerváltást az oktatásban is címmel. Az MDF kaposvári szervezete a Munkácsy gimnázium oktatómunkáját minősítve sürgetett lépéseket, s a Kapos Tv fejlesztésének módját is kifogásolta. Most a címzettet és az érintetteket kérdeztük meg. Barátság Hídja (Folytatás az 1. oldalról) Látványban gazdag a XVI. Barátság Hídja nemzetközi fotókiállítás. Az ünnepélyes megnyitó méltó volt a művészeti esemény rangjához. A kaposvári Kisfaludy utcai Általatános Iskola művészetbarát ének-és zenei együttese köszöntötte a megnyitó közönségét. Szabados Péter, Kaposvár megyei jogú város polgármestere nyitotta meg a hagyományos fotóstárlatot. Jelentős korszaknak nevezte azt az időszakot, amikortól a Somogyi Fotóklub kezdeményezése szárbaszökött és kétévente gazdag termést „takaríthatott” be. Elismerésssel szólt a Somogyi Fotóklub harmin-chárom éves működéséről is, hiszen a klub a tevékenységén túl a nemzetközi seregszemle megrendezésében is példát mutaSZABADOS PÉTER: rosszkor jött a levél Azt a két témát, amelyhez véleményt fűzött az MDF helyi elnöksége — s ez a vélemény a Somogyi Hírlapban is megjelent — nem tárgyalta meg a testület. A középiskolák helyzetének értékelése és a Kapos Televízió továbbfejlesztéséről szóló előterjesztés a következő közgyűlés elé kerül. A Munkácsy gimnázium helyzetéről Klujber László művelődési igazgatóval már korábban is konzultáltunk: több jelzés alapján alapos és átfogó szakmai vizsgálatot kell végezni az ott tanító nevelők és a diákok érdekében. Valamiféle feszültség érezhető volt a tantestületben: voltak tanárok és tanulók, akik más iskolákba mentek. Szándékunkban állt, hogy a közeljövőben megvizsgáljuk a kialakult helyzet okait, és a megnyugtató rendezés érdekében javaslatot dolgoztunk ki a kulturális bizottság részére. Az MDF levele rosszkor jött: a közvélemény így azt hiheti, hogy felhívásukra lesz ez a vizsgálat. Az is lehet, hogy az így kapott információk alapján — ezeket természetesen ellenőrizni kell — kibővül az előzetes elképzelésünk. Lehet az is, hogy esetleg személyre szabottan kell értékelni a nevelők munkáját is. A Kapos Tv fejlesztésével kapcsolatos véleményről pedig annyit: ilyen nehéz anyagi helyzetben levő város, ha fontosnak is tartja a lakosság informálását, semmiképpen sem alapozhat csak egy médiára. Minden más mellett elképzelhető azért, hogy a tv az ott dolgozók létszámát és a technikai fölszereltséget tekintve továbbfejlődjön. Még nincs itt az ideje annak, hogy foglalkozzunk a tv-műsor megyei vagy nagyobb hatókörű sugárzásával. Most megint az a látszat, hogy az MDF elnökségi véleménye után mondom a magamét, de be kell tartani a fokozatosság elvét, és figyelembe venni az anyagi helyzetünket. Profi szerkesztőgárdával és ugyanilyen műsorkészítő technológiával kell felkészülni arra, hogy egy-két év múlva nagyobb hatósugarú televíziónk legyen. Híve vagyok tehát a sugárzott helyi tv-technikának, de ha a város vesz egy antennát, azt biztosan nem Igáiban állítja majd föl, hanem Kaposváron. Lengyel János GULYÁS MIHÁLY: „Ha tudnám, mik a súlyos hiányosságok...” Gulyás Mihály, a kaposvári Munkácsy gimnázium igazgatója. — A levél szerint az intézményben magas a főiskolai végzettségé oktatók száma...” — Az egészségügyi szak- középiskolában a szakoktatói feladatkört főiskolai, sőt középiskolai végzettséggel is el lehet látni. Egyébként itt tíz főiskolai végzettségű pedagógusunk van, a gimnáziumban azonban kevesebb. — Hány? — Nyolc, ám közülük ketten most végzik az egyetemet, négyen pedig készségtárgyakat tanítanak. Meggyőződésem, hogy nem a formális diploma dönti el, hogy milyen szakmai munkát végez egy pedagógus: egyetemi végzettséggel is lehet a tanár csapnivaló és kiváló főiskolaival is. — ... alacsony a felsőoktatási intézményekbe bejutott diákok aránya"... — Kétségtelen, hogy a százalékos arányszám nem túl magas. Az ország több száz gimnáziuma között azonban a Munkácsyt ebben a tekintetben az első harmincba sorolják. Az érettségizettek 20-24 százalékát veszik föl felsőoktatási intézményekbe. A felvételi követelményeket viszont mintegy 50 százalékuk éri el. — Az előterjesztés megállapítja, hogy „a pedagógusok bérezése és jutalmazása nem áll arányban az eredményekkel”... — Az elmúlt időszakban készítettem egy olyan kimutatást, amely szerint a mun- kácsys tanárok bére jelentősen elmarad a város középiskoláiban kapott bérszínvonaltól. Ez ügyben a polgármester úrhoz fordultam, s ő megígérte, hogy kivizsgálja és választ ad rá. — „Az iskolában továbbra is tanít az a tanár, aki tavaly az első osztályban 1,9-es matematika-fizika átlagot produkált”... — Ez nem év végi eredmény volt, hanem egy olyan osztály félévi értesítő érdemjegyátlaga, amely ének-zenét, illetve rajz-képzőművészetet tanul a fakultációs óraszámban. — Év végén jobb volt az eredmény? — Nem sokkal. Az átlag 2,02 körül mozgott. — S az „intézmény igazgatója nem tett semmit”... — Megvizsgáltam az okokat, megismertem folyamatában a tanár munkáját, az osztály előképzettségét, illetve teljesítményét. Módszerbeli javaslatokat tettem mint igazgató és mint matematika-fizika szakos tanár, ám a szaktanári önállóságot és szabadságot tiszteletben tartottam. Hangsúlyozom, hogy semmiféle olyan mulasztás nem történt, ami alapján a szaktanárt felelősségre kellett volna vonni. A (Folytatás az 1. oldalról) Megengedhetetlennek tartjuk, hogy szakmailag egyébként indokolt törekvéseket egy párt városi elnöksége próbáljon megakadályozni. Indokoltnak tartjuk a Kapos Tv városon túli hatókörének megteremtését, s nem tartjuk ellentétesnek a város érdekével. Nem támogatjuk azt sem, hogy az oktatásügyben meglevő valós feszültségeket — a Munkácsy gimnázium belső gondjait — személyi kérdésként kezeljék. Nem célravezető, ha egy párt kézi vezérléssel oldja meg a valós gondokat. A nyilvánosságra kerülő anyaggal nem a feszültségeket akarják növelni — mondta Paksi Lajos, hanem javaslataikkal, tanácsaikkal nyugodszakmai értékelésről mondhat véleményt egy pártszervezet, de alapos tájékozódás nélkül szakmai véleményt nem! • — „Az előterjesztés színvonalas, jó munkára utaló jeleket vél fölfedezni anélkül, hogy a súlyos hiányosságokat elemezné”... — Jó lenne tudni, hogy mit tartanak súlyos hiányosságnak. Akkor tudnék válaszolni rá... Tamási Rita A NEVELŐTESTÜLET: illetékes-e? A Munkácsy Mihály Gimnázium és Egészségügyi Szak- középiskola dolgozói — A nevelőtestület aláírással és az intézmény pecsétjével — tiltakozó nyilatkozatot juttattak el a.Somogyi Hírlap szerkesztőségébe. Ebben az áll, hogy „a Munkácsy Mihály Gimnázium és Egészségügyi Szakközép- iskola nevelőtestületét mélységesen felháborította az MDF helyi szervezetének üléséről 1991. november 5-én a Somogyi Hírlapban megjelent újságcikk, és azt az iskola belső életébe való durva pártbeavatkozásnak tartja. Az iskolának törvényesen megválasztott, a tantestület által is támogatott igazgatója van, aki egyedül hivatott arra, hogy a problémákat a nevelőtestület bevonásával megoldja”. tabb önkormányzati munkához kívánnak hozzájárulni. A pártelnök azt is szóvá tette, hogy nem tartják megfelelőnek a lakosság információval való ellátását a városi közgyűlés munkájáról. Paksi Lajos néhány konkrét eset kapcsán azt is elmondta: nem tudják elfogadni, hogy olyan politikai kultúra alakuljon ki, amelyben bizonyos hangos kisebbségi csoportok a város közvéleményeként vegyenek részt a döntésekben. Dr. Lampert Mónika az elhangzottakat mindenekelőtt példákkal egészítette ki. Felhívta figyelmet arra, hogy az önkormányzatban a formális megalakulás előtt is működtek frakciók, s ez többször is megjelent a döntéshozatalban. (Lengyel) A Barátság Hídja-plakettet a fekete-fehér fotók kategóriájában tízen nyerték el. Ricardo Torossion (Argentína), Johnny Saaby (Dánia), Reinhard F. Grill (Németország), Valerij Anzilov (Szovjetunió), Andrej Usztyinovics (Ukrajna), Gedeon Péter (Magyarország), Gyertyás László (Magyarország), Kuchta Nándor (Magyarország), Szent- iványi Árpád (Magyarország), Wágner Ferenc (Magyarország). Színes kategóriában ugyancsak tízen kapták meg a Barátság Hídja-plakettet. Carolina Alkin, Victor Glaiman (Argentína), Josef Benes (Ausztria), Begumi Miyano, (Folytatás az 1. oldalról) Az elbocsátandók munkaviszonya december 11 -ével szűnik meg. Akik közös megegyezéssel távoznak a Videotonból, azok járandóságaikat két ütemben kapják meg. Nem érinti a létszámleépítés az állományon kívülieket (gyed, gyes, sorkatona, tartósan beteg), de megállapodás született arról is, hogy a Videoton — méltányossági alapon Masanobu Honda, Minoru Da- igaku (Japán), Franco Bano- nimi (Olaszország), Jevgenyij Komarov (Szovjetunió), Do-' bosy László és Láng Tibor (Magyarország). A Magyar Fotóművészek Szövetsége különdíját Berger E. Rudolf (Ausztria), a Magyar Amatőrklubok és Szakkörök Szövetsége plakettjét Pet- ritsch Erwin (Ausztria), a Somogyi Hírlap plakettjét Nagy P. Zoltán (Románia), a Kapos Tv-ét Lang Róbert (Magyarország), a Metecomp Kft-ét Helle Kolander (Dánia), a Kapos Fotó Kft-ét Marx József (Románia), a Kapos Fotó Kft-ét Balog István Szilárd (Magyarország) nyerte el. — nem mond fel a háromvagy több gyerekeseknek, házaspárok esetén az egyik személynek, illetve a jövő évben korkedvezményes nyugdíjra jogosultaknak. Az igazgató a cég jövőjéről elmondta: azt még nem lehet tudni, hogy kik zárják be majd a kaput. A munkásgyűlésről megtört, fáradt arcú, szomorú dolgozók távoztak... (Krutek) Szocialisták az önkormányzatról A Videoton végnapjai Barcson állandóan hallják a háborút Megérkezett a két páncélozott szállító harcijármű Fotó: Lang Róbert Barcs megbombázott részén ma már teljes a béke. Csupán a lövedék okozta kráterek emlékeztetnek: itt alig két hete pánik uralkodott. A fel nem robbant bombák miatt veszélyeztetett házakba is visszaköltöztek a családok. — Hogy milyen a hangulat — kérdez vissza Bokor Zoltán, aki családjával éppen gombá, zásról érkezett. — Hát kedé- ' lyes... _? — Most már visszatért a jókedvünk, tudunk poénkodni a történteken. Aznap este nem igazán volt kedvünk hozzá. — A félelem is elmúlt? — Nem! Több család ösz- szepakolt, ha megismétlődik az az este, csak a bőröndöt kell fölkapni. Mi is így vagyunk. Túl közel van Verőce, amelynek a határában a cukorgyárat bombázzák. Egy ilyen gépnek néhány másodperc kell, és a 16 kilométerre levő gyártól máris felettünk van. A háború hangjait naponta halljuk, s ez csöppet sem megnyugtató. A barcsi főutcán az ABC előtt asszonyok beszélgetnek a háborúról... — Mondja, mitől lennénk nyugodtak, amikor az ablakaink berezonálnak a lövésektől? — kezdi szinte szemrehányóan egyikük. — Aludni sem tudunk nyugodtan, állandóan halljuk a háború hangjait. — Én lent lakom a határ közelében — folytatja a másik —, úgy érzem magam, mintha a harcok kellős közepén lennék. Elkeserítő az, amit nekünk itt, egy békés országban el kell szenvednünk a háborútól. Ki garantálja, hogy legközelebb is a a kukoricásra esnek a bombák? Ez a véletlen mégegyszer nem fordulhat elő! Névtelenségükhöz ragaszkodtak. Lehet, hogy kérésüket is félelmük magyarázza. — Tudom, hogy néhány család valóban összepakolt, készen állnak az utazásra — mondta dr. Kiss Elemér városi rendőrkapitány. — Többször halljuk a légiriadó szirénáját, s ez nem megnyugtató. Úgy látszik, hogy a front húzódik fölfelé, s többnyire a hét végén, valamint esténként hallható a fegyverropogás, illetve akkora detonáció, hogy beleremegnek a határ közeli házak. — A bűnügyeket tekintve érezhető-e a Jugoszláviában dúló háború hatása? — Összességében a kedvezőtlen tendencia „töretlen”, ám a vasárnapi bombázást követő héten a városban nem kellett bűncselekménnyel foglalkoznunk. Ez szerintem a sok rendőr állandó jelenlétének volt köszönhető. Csütörtökön délelőtt megérkezett a Budapesti Rendőr-főkapitányság két páncélozott ■ harci szállítójárműve Barcsra. Jelenlétükkel biztonságot hivatottak sugallni, ám látványuktól az emberek szerencsére már „elszoktak”; nehéz újra megbarátkozni velük... A barcsi határátkelőn jugoszláv kérésre — csak a légiriadók idejére szünetel a személyforgalom — hallottam Fe- igli Ferenc barcsi polgármestertől. A Dráva-parti városban azonban nemcsak a légiriadók idején félnek a háborútól. Tamási Rita
