Somogyi Hírlap, 1991. november (2. évfolyam, 256-281. szám)
1991-11-07 / 261. szám
2 SOMOGYI HÍRLAP — VILÁGTÜKÖR 1991. november 7., csütörtöf Gránáttámadás Apatin ellen Kedden éjjel gránáttámadás érte a vajdasági Apatint, valószínűleg a Duna túlpartján levő horvátországi településről. Az akció fontos fejlemény: a harcok Sid után most kiterjedhetnek erre a vajdasági településre is. Elaludtak az olajkutak Kuvaitban tegnap elfújták az utolsó égő olajkút lángjait is — jelentette be ünnepélyesen a kuvaiti kormány. A kuvaiti államfő a burgani olajmezőn jelképes gombnyomással fojtotta el az utolsó tüzet, egy olyan kút lángjait, amelyet az alkalomra gyújtottak meg újra, miután egyszer már kioltották. Románia reformja A román kormány úgy döntött, hogy a lej azonnali hatály- lyal legyen konvertibilis. A döntéssel megszűnik a kettős árfolyamrendszer, amelyben egymás mellett volt érvényben egy, a lejt mesterségesen túl magas árfolyamon tartó hivatalos, és egy bankközi piaci ráta. Maxwell A Vajdaságban mind nehezebb a katonai vezetés számára a mozgósítás. Zentán kedden késő este még tartott a háborúellenes tüntetés. A zentai behívottakat — csak mintegy harmaduk jelent meg a mozgósításra — hazafiat- lansággal vádolta a területvédelmi parancsnok, a tüntetők viszont hangoztatták, hogy nem engedik megosztani a polgárokat magyarra, szerbre és horvátra. Budimir Kosutic szerb miniszterelnök-helyettes kedden saját szerb hadsereg felállítását sürgette. A szerb-horvát határ közelében fekvő Sídben azzal vádolta a szövetségi védelmi minisztériumot, hogy az elmúlt hónapokban a legtöbb esetben „rossz döntéseket” hozott. A horvát elnök erélyesen cáfolta és provokációnak minősítette azt a szerb állítást, hogy a horvát erők lőtték a vajdasági Sid városát. Franjo Tudjman tegnapi sajtóértekezletén reményét hangoztatta, hogy az EK pénteken szankciókat rendel el Szerbia ellen. A német kormány továbbra is amellett van, hogy ne odázzák el a kiszakadni kívánó jugoszláv tagköztársaságok nemzetközi elismerését. Pongrátz KÉRDŐJELEK Gergely Európa menekülttábor? Kaposváron (Folytatás az 1. oldalról) A hozzászólások arról tanú- sodtak, hogy a vélt vagy valós sérelmek sorolásának ideje még nem járt le. Pedig — mint azt a találkozó célja is mutatta — a jövőre irányuló elképzelések megfogalmazása és végrehajtása jelentheti csak a résztvevők érdekinek valóban hatékony képviseletét. Ezért mondták ki, hogy megalakult a világszövetség helyi szervezete, amely lehetőséget kínál mindazoknak, akik készek munkájukkal is segíteni a három és fél évtizeddel ezelőtt megfogalmazott célok mai elérését. L. J. Sátortáborokban és hevenyészve átalakított tornatermekben szorongó riadt menekültcsaládok Jugoszláviából hazánk déli településein. Sokezrével egy-egy Olaszországba induló hajóra zsúfolódó albán munkanélküli. A Szovjetunió széthullásának forgatagában külhonba sodródó, a gazdasági nélkülözés miatt jobb életet keresők százezrei, a harmadik világ üldözöttéi, akik egyformán Napkelet tájain remélnek boldogulást. Riasztó az európai menekült-összkép? Kétségtelenül, s javulásnak, az áradat csökkenésének semmi jele. Nem véletlen, hogy sokan a szigorítások korszakát jósolják, néha egyenesen úgy fogalmazva: Európa „bezárja kapuit", a „szabad mozgás” oly hosszú sürgetése után manapság a kontinens nyugati országai is stabilitásukat féltik a lassan ellenőrizhetetlenné váló népvándorlástól. Negyedmillió menekült csak Németországban? Összesen 9 millió felkerekedő Kelet-Európábán? A komor jóslatok csak úgy röpködnek, s tény, hogy ma már Magyarország is a fogadó államok közé került a német, a román, majd most a jugoszláv események miatt. A kérdőjelek sora mellett egy dolog látszik csupán biztosnak: nem pusztán rendőri intézkedésekkel és határőrizettel, hanem elsősorban saját országaik gazdasági fejlődésével lehet leginkább otthontartani a menekülni igyekvőket. Szegő Gábor adóssága Meghaladják a 2 milliárd angol fontot a kedden elhunyt Robert Maxwell magyarországi érdekeltségekkel is rendelkező sajtómágnás adósságai. Ebből 750 millió font a még kiderítetlen körülmények között elhalálozott üzletember közvetlen családi érdekeltségei után maradt adósság, 1,2 milliárdra rúg a Maxwell Communication Corporation (MCC) és 300 millióra a Mirror Group Newspaper (MGN) vállalat tiszta adóssága. Templomfosztogatók Valósággal járványszerűvé vált az utóbbi évben a templomok kifosztása Lengyelországban. A rendőrség véleménye szerint erre „szakosodott” bandák külföldi megrendelésre rabolják ki az általában nem megfelelően védett templomokat. A megkínzottak első mosolya Az Amnesty International jelentése szerint még 92 olyan ország van, ahol rendszeresen kínozzák a bebörtönzötteket és az internáltakat. Legkevesebb egymillió ember szabadult „büntetésvégrehajtó intézetekből” görnyedt háttal, fájó ízületekkel, szétroncsolt talppal, zavart elmével. Legtöbbjük azt hiszi, senkisem segíthet már rajtuk. Pedig nem így van. A Time című amerikai magazin szerint a világon 35 olyan kórház működik — néhány közülük titokban —, ahol igyekeznek testileg és lelkileg meggyógyítani a megkínzot- takat. A legaktívabb Chilében nyílt meg. Ott becslések szerint a lakosság 10 százalékát kínozták meg Pinochet uralma alatt. Az USA-ban három központot létesítettek, s van egy Csehszlovákiában is. o A legnagyobb tapasztalattal egy párizsi klinika rendelkezik. Fennállásának hat éve óta majd ezer embert részesítettek orvosi és pszichikai segítségben. Néhány évvel ezelőtt Chiléből és Argentínából jött a paciensek többsége, ma főleg közép-keleti áldozatok érkeznek. Sokan közülük — kínzóik szóhasználatával — „repülő leckében” részesültek: hátrakötözött kezekkel órákon át lógatták le őket egy gerendáról. Mások a „falangát” szenvedték el, ami abból áll, hogy addig verik a talpat, míg szét- roncsolódik. Ismeretes a nemi szervekhez illesztett elektródák használata is. A párizsi klinikán olyan eljárásokat dolgoztak ki, amelyekkel sikerül a sérült ízületeket és izomszöveteket megre- parálni. A kínzás célja azonban legtöbbször az, hogy az áldozatot szellemileg is megtörje, s a pszichológiai károk gyógyítása sokszor nehezebb a testieknél. Mit lehet például tenni olyan emberekkel, akiket évekig elszigetelten tartottak egy cellában, s akiket a legborzalmasabb — nyomdafestéket sem tűrő — módon aláztak meg nap nap után? Ezek mély depresszióban szenvednek, s legtöbbször beszélni sem akarnak rettenetes élményeikről. Sokan közülük hallu- cinálnak. Egy Haitiből szabadult nő például állandóan azt látja, hogy édesapja benéz szobája ablakán. Legutoljára akkor látta apját, amikot a rendőrök megmutatták neki levágott fejét... © Az ilyen áldozatok számára, még mielőtt a voltaképpeni kezelés megkezdődne, olyan légkört kell teremteni, amely a biztonság érzését kelti bennük. A párizsi klinika szobáinak falait rózsaszín tapétával fonták be, az ablakokat csipkefüggönyök borítják és mindennap friss virágot helyeznek az asztalra. Semmisem emlékezteti a pácienst a kihallgatásokra. Még az orvosi műszereket is elrejtik előle. A lelki kezelés általában hónapokig is eltart. Vannak olyan férfiak és nők , akiket sokáig tartottak magánzárkában, s ezek még a klinikán is hetekig ülnek egy sarokban, állig felhúzott térdekkel. © Amikor a verés, megalázás, szexuális erőszak emléke végül kezd elhalványulni, akkor az áldozat általában könnyekben tör ki, ami a gyógyulás első jele. „Ez sokszor alig elviselhető szívszorongató érzés” — mondja a párizsi klinika egyik orvosa. „De milyen nagy öröm, amikor az első mosoly megjelensz áldozat arcán!” Amerikai autóalkatrészüzem Ünnepélyen adták át tegnaf Gödöllő határában az ameri kai egyesült államokbeli Uni ted Technologies Automot. ve autóvillamossági-alkatrés; gyártó üzemét Göncz Árpác köztársasági elnök jelenlété ben, aki arról szólt, hogy az ú üzem várhatóan eredményes termelése hozzájárul majd a; ország 20 milliárd dolláros adósságállományának csők kenéséhez. Az 500 embernel munkát adó üzem a következe években bővíti tevékenységét A termelés 1992-ben kezdő dik, s fokozatosan felfutvó 1993-ban 30 millió dollár ér tékű terméket gyártanak. Új osztrák devizaszabályok ,A nemzeti szégyen napja’ Imelda Marcos hazatért Hétfőtől Ausztriában eltörlik a magán-devizagazdálkodás utolsó korlátozását is: az osztrák nemzeti bank engedélye nélkül is nyithatnak osztrák állampolgárok külföldön devizaszámlát, fektethetik tőkéjüket kifizetődő vállalkozásokba. A bécsi Die Presse című lap szerint Magyarország magas kamattal csalogatja azokat, akik bankban kívánják elhelyezni a pénzüket, és így komoly konkurenciát jelent a svájci és német bankoknak. Boriszt mégsem mérgezték meg Ellentétben a Bulgária-szerte elterjedt feltételezéssel, hogy az 1943-ban elhunyt III. Borisz cárt a németek vagy az olaszok megmérgezték, a "168 óra" című bolgár hetilap jelentése szerint a boncolási jegyzőkönyv azt tanúsítja, hogy az uralkodó természetes halállal hunyt el, infarktusban. Az Egyesült Államokban eltöltött csaknem hat esztendei önkéntes száműzetés után hétfőn visszatért Manilába Imelda Marcos, a Fülöp-szigetek egykori „first lady je”, a népfelkelés által elűzött Ferdinand Marcos elnök özvegye. Ismeretes, hogy az uralkodó néhány nappal azután halt meg, hogy hivatalos látogatást tett Németországban, és Hitlerrel is tárgyalt. Széles körben elterjedt az a vélemény, hogy Boriszt a nácik gyilkolták meg, amiért ki akarta vezetni Bulgáriát a tengelyhatalmak szövetségéből. A Borisz halálának körülményeiről annak idején folytatott vita a közelmúltban ismét fellángolt, amikor tíz nappal ezelőtt a wranai sírban csak az elhunyt uralkodó bebalzsamozott szívét találták meg. A bolgár tudósok egyébként még mindig nem találták meg Borisz földi maradványait. Az uralkodót eredetileg a rilai kolostorban temették el; 1946-ban átszállították a tetemet a Szófiától száz kilométerre délre fekvő Wranába. 1954-ben azután a kommunisták felrobbantották a sírt, és Borisz tetemét eddig ismeretlen helyre szállították. Borisz halála után hatéves fia lépett a trónra II. Szimeon néven. Nem sokkal később azonban a kommunisták lemondásra kényszerítették. Szimeon jelenleg családjával együtt spanyolországi száműzetésben él. (Az APA és a DP A alapján) A fogadtatás meglehetősen vegyes volt. Az AFP manilai tudósítása szerint a fülöp-szi- geteki főváros utcáin több ezres lelkes tömeg ünnepelt és nyoma sem volt annak, hogy ugyanaz a tömeg, amely a választási csalások lelepleződése nyomán távozásra kényszerítette Marcos elnököt és feleségét, most felháborodással fogadná annak az asz- szonynak a visszatérését, aki a Marcos házaspár 20 esztendős uralma alatt mérhetetlen vagyont halmozott fel. Válság van A sajtó ellenben más véleményen volt. „A nemzeti szégyen napja” — írta például a Chronicle hasábjain Amando Doronila, a lap ismert publicistája, hozzátéve, hogy Imelda Marcos hazatérése „a trivialitás és a hamis politikai értékek diadala olyan időkben, amikor a nemzetnek úrrá kell lennie az előző rendszertől örökölt nehézségeken”. Az AFP tudósítója arra is felhívja a figyelmet, hogy politikai elemzők szerint Imelda Marcos hazatérése és fogadtatása tükrözi azt a széles körben eluralkodott elégedetlenséget, amely Corazon Aquino elnökasszony eddigi kormányzásával szemben megnyilvánul. Ezek a politikai elemzők egyben felhívják a figyelmet arra is, hogy az ország válságban van, törékeny demokráciája beteg, s végső soron Imelda Marcos visszatérése próbára teszi majd a fü- löp-szigetekiek politikai bátorságát. Végső soron azonban a konfrontáció nem vele lesz, hanem a magunk hibáival — vélekedett elemzésében Doronila. A DPA ugyancsak manilai tudósítása rámutat, hogy Aquino asszony kormánya a legszívesebben rács mögött látná Imelda Marcost, de ehelyett egyelőre perek sorozata vár Manilában az egykori „first ladyre”. Legkevesebb hét le- tartóztatási parancsot adtak ki ellene, a kormány ugyanis több tucat keresetet nyújtott be ellene adócsalás, korrupció és más büntetendő cselekmény tárgyában. Imeldát és néhai férjét azzal vádolják, hogy legkevesebb ötmilliárd dollárnyi állami pénzt utaltatott át magának külföldi bankokba. Silvestre Bello igazságügy-miniszter mindenesetre értésre adta, hogy a letartózta- tási parancsoknak valószínűleg érvényt szereznek. A törvények értelmében azonban Imelda megfelelő összegű óvadék ellenében azután is szabadlábon maradhat. Ez történt ugyanis a múlt héten fiával, az ifjabb Ferdinand Marcosszal, aki „előfutárként” váratlanul megjelent Manilában és szombaton egy bírónál 25 000 peso óvadékot helyezett le. Ellene hatrendbeli adócsalás miatt indult eljárás. Szép volt és gazdag Imelda Marcos 1930-ban született szegény családból és első éveit gazdag rokonok garázsában élte le. Kora ifjúságától szembetűnő volt ragyogó szépsége és Arsenio Lacson manilai polgármester egy szépségverseny után a „Manila múzsája” nevet adta neki. Élete tele ellentmondásokkal — szépségével, bájával és színészi képességeivel azonban minden nehézségen vasakarattal túltette magát. A nyomorból kiemelkedve a világ egyik leggazdagabb és legnagyobb hatalommal rendelkező asszonya lett, akinek 12 000 pár cipője, 6 000 ruhája és golyóálló melltartója volt. És ennek a pazar fényűzésnek vetett véget 1986-bán a népfelkelés, amely férjével együtt száműzetésbe kényszerítette őt. Rövid ismeretség után Imelda 1954. május elsejér, ment feleségül a politikai karrierjének kezdetén álló, nála 11 évvel idősebb jogászhoz és kongresszusi képviselőhöz, Ferdinand Marcoshoz. Az 1965-ben az elnökválasztáson győztes Ferdinand Marcos 1972-ben bevezette az ostromállapotot az országban és feleségét Manila kormányzójává, egyben pedig településügyi miniszterré nevezte ki. Több ízben küldte Imeldát diplomáciai megbízatással külországokba. A „first lady” külföldi útjai során mérhetetlen pazarlásával tűnt ki — amerre csak megfordult, ismert látogatója volt a legelegánsabb ruhaszalonoknak és ékszerüzleteknek. (Az AFP, DPA, APA, Reuter és AP alapján)
