Somogyi Hírlap, 1991. november (2. évfolyam, 256-281. szám)

1991-11-06 / 260. szám

1991. november 6., szerda SOMOGYI HÍRLAP — MEGYEI KÖRKÉP 3 „ÉDES” KÖRNYEZETVÉDELEM Víz, szennyvíz, zaj (Folytatás az 1. oldalról) Kelemenné H. Éva, a Ma­gyar Hidrológiai Társaság megyei titkára, a Kaposcukor hidrológiai és környezetvé­delmi vezetője, Csajághy Ká­roly , a MÉTE megyei titkára mondta tegnap: — A cukoriparban régi szo­kás volt, hogy a szakmai irá­nyítók — főmérnökök, vegyé­szek — évente rendszeresen legalább egyszer találkoztak a szakmai konzultáció érdeké­ben. Öt évvel ezelőtt gondol­tuk először: miért ne tehetnék ugyanezt az iparágban dol­gozó hidrológusok, környe­zetvédők? — A környezetvédelem nem lokális ügy! Ami gond Pe- tőházán, az gond lehet Ka­posváron is, s amit sikerül megoldani Sarkadon, abból lehet tanulni Hatvanban is. Ez a magyarázata annak, hogy a két tudományos egyesület azóta minden évben megren­dezi a cukorgyárak hidrológu- sainak, környezetvédőinek konferenciáját. Eddig ezt minden évben Budapesten tartották, most először került vidékre, Kapos­várra a rendezvény. Mégpedig azért, mert az itteni gyáriján a szakmabelieknek tanulságos újdonságot is tudtak mutatni. A kaposvári gyár életében a környezetvédelem kiemelt szerepet játszik. A víztakaré­kosság érdekében nemcsak szennyvíztisztítót építettek, hanem a hűtővízkör létreho­zásával elérték, hogy a vízfel­használás harmadára, a szennyvízkibácsátás pedig a tizedére csökkent. A tegnapi tanácskozáson az ország tizenkét cukorgyára közül tíz képviseltette magát. Valamennyien beszámoltak arról, hogy környezetvédelmi tennivalóikkal hogyan állnak, mi jelent számukra gondot, mi az, ahol mérséklődött a ter­mészettel szembeni adósság. Csaknem valamennyi gyár beszámolójából kitűnt például, hogy országszerte gond van a cukorgyári mésziszappal, jól­lehet a savanyú termőföldek­nek ez kitűnő „gyógyszere”, de — mint mondták — most nem kell a kutyának se. Ha­sonló a helyzet a répaszelet­tel. Ezek a problémák persze túlmutatnak az iparág gond­jain, szorosan kapcsolódnak a válságban levő mezőgazdál­kodáshoz. Na és természete­sen a pénzhiányhoz, amely a mezőgazdasági termelőt épp úgy sújtja, mint a környezet megóvásáért befektetni kész iparágat. Az tény — mint mondta a sárvári gyár képvise­lője —, hogy öt év alatt eze­ken a konferenciákon sok jó ötletet kaptak egymástól a gyárak és lényegesen javult környezetvédelmi helyzetük. Míg korábban például a szennyvíz jelentette a fő gon­dot, manapság a megoldatlan nehézségek sorában az első helyre a zaj került. így bizonyos, hogy lesz mi­ről tanácskozni jövőre is. Vörös Márta Frakciósodik az önkormányzat (Folytatás az 1. oldalról) Dr. Szili Ferenc tanácsnok azt javasolta: ne menjenek bele a politikai útvesztőkbe, ne vádoljanak iskolavezető­ket, hanem inkább az ifjúság hazafias nevelésére fordítsa­nak nagyobb gondot. A politikai vita ennek elle­nére folytatódott, és csak ak­kor maradt abba, amikor dr. Baka József tanácsnok az ér­demi munka háttérbe szoru­lása miatt tiltakozott. Később Juhász Tibor képviselő beje­lentette: a képviselőtestületen belül megalakították a Fi- desz-frakciót. Célja, hogy „se­gítse a képviselők munkáját, hatékonyabbá tegye tevé­kenységüket, és az eltérő vé­leményeket megjelenítse a nyilvánosság előtt”. Ezután felállt dr. Takács Norbert kép­viselő, és közölte: az SZDSZ is frakciót hozott létre. Dr. Szili Ferenc a frakciókat olyan aknamezőnek nevezte, amely a képviselő-testületet levegőbe röpítheti. A frakciók szószólói viszont bizalmat és bizonyítási lehetőséget kértek. Az ezt követő szünet után dr. Lamperth Mónika kért szót, majd közölte: a szünetben az MSZP is létrehozta frakcióját. A közgyűlés elfogadta a vá­ros értékes fáinak védetté nyilvánításáról szóló rendelet- tervezetet, amely a Környe­zetvédelmi Minisztérium sze­rint is úttörő jellegű és példaér­tékű. A vártnál nagyobb vita boh- takozott ki az 1991. évi költ­ségvetés módosításáról — fő­ként pénzszűke miatt —, a pótigényekről. Gondolovicsné dr. Bizderi Ilona 'gazdasági igazgató hangsúlyozta: a pót­igényeket alaposan megvizs­gálták, és hitelfelvétel árán is ki kell elégíteni azokat. Lé­nyegében ez volt az állás­pontja Bellái Zoltánnak, a kul­turális bizottság vezetőjének is. A közgyűlés azonban nem fogadta el a javaslatot. Az in­tézmények csak abban az esetben juthatnak pénzhez, ha működésképtelenné vál­nak, s akkor is csak újabb átvi­lágítás után. Bellái Zoltánt a hercehurca annyira felbosz- szantotta, hogy bejelentette: lemond kulturális bizottsági vezetői tisztségéről. Megkérdőjelezte munkája szükségességét Jaczó Győző, a műszaki bizottság vezetője is, amikor úgy érezte, bizottsága álláspontját nem veszi kellően figyelembe a közgyűlés. A közterület hasz­nosításáról kibontakozott vitá­nál a vállalkozók sem voltak elégedettek. Amikor a közgyű­lés elutasította, hogy szót kaphassanak, bevágva az aj­tót, visszafeleselve távoztak a teremből. Némelyek szerint azért ala­kultak így a dolgok, mert a képviselők egy része nem bí­zik a hivatalban, a szakembe­rekben, aprólékos, elveszik a részletekben, mindenben új vi­tát nyit. Ha az önkormányzat nem tud ezen úrrá lenni, mun­kája aligha lesz hatékony. Ezt egyébként sok napirend megtárgyalásának későbbre halasztása is bizonyította. Szegedi Nándor A TREND „ESTJE” Tegnap este a pár hónapja alakult Trend-Váltó budapesti székhelyű gazdaságpolitikai hetilap rendezett szakmai ta­nácskozást, Kaposváron ahol aktuális gazdaságpolitikai kérdésekről hangzottak volna el előadások, de mivel mind­össze hárman-négyen képvi­seltették magukat, kötetlen volt a beszélgetés. . Dr. Grábik László az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium szakembere a privatizáció helyzetéről beszélt. Elmondta: a folyamat a kormány elképze­lésénél lassabban megy végbe, de a környező orszá­gok eredményeit figyelve pa­naszra nem lehet okunk. Mondandójában két — a pri­vatizációval összefüggő — fontos elvi határozatról is be­számolt. Döntés született arról, hogy 1992 december 31-ig minden állami vállalatot gazdasági társasággá — vagy: egysze­mélyes rt-vé — kell alakítani. Elvi döntés született arról is, hogy valószínűleg január else­jétől felállítják az Állami Tulaj­donkezelő Intézetet, ami az értékesítésre nem kerülő ál­lami vagyon kezelője lesz majd, jelentősen korlátozva ezzel az Állami Vagyonkezelő ügynökség hatáskörét, mely ezután kizárólagosan csak az értékesítésre vonatkozik. B. Zs. Indiánok a gimiben Indián népzenét és tüzes la­tin-amerikai dallamokat játszik az az ecuadori együttes, amely pénteken 17 órakor lép fel a fonyódi Mátyás király Gimnázium aulájában. Az in­dián fiúkat a 4. c. osztály tanu­lói „fedezték fel”, hívták meg iskolájukba, hogy az diszkó­hoz szokott fülek igazi zenét is halljanak. A műsorra szeretet­tel várják az idősebb korosz­tály tagjait is. Tájértekezlet Siófokon PIACRA ÉLELMISZERGAZDASÁG! (Folytatás az 1. oldalról) Dr. Lovászy Csaba, a Föld­művelésügyi Minisztérium helyettes államtitkára a „ho­gyan tovább?” kérdésre vála­szolva elmondta: — A magyar mezőgazda­ság korábbi törekvése, amely teljes mértékben a kereskede­lemre támaszkodott, mint ér­tékesítőre, már a múlté. Ezt egyértelműen be kell látniuk a mezőgazdasági kombinátok­nak és az egyéni termelőknek egyaránt. Hisz a piacorientált gazdaságnak alapvető kritéri­uma, hogy olyat termeljünk, amit el is lehet adni. Éhez ad­nak majd segítséget az elfo­gadandó keretszabályozó tör­vények, s az agrárpiaci rend­tartás. Ennek része lesz egy informatikai rendszer, mely a termelőt orientálja, s lehetővé teszi a piaci viszonyok, elkép­zelések, lehetőségek rnjnél korrektebb, gyorsabb, tökéle­tesebb közvetítését, a piac- gazdaság elengedhetetlen ré­sze. Ha ezt a mechanizmust sikerül kiépítenünk, akkor fel tudunk zárkózni azokhoz a pi­acorientált országokhoz, me­lyekkel fel kell vennünk a ver­senyt. Dénesi Korszerűsítik a tabi benzinkutat A KISZOLGÁLÁS SZÜNETEL Hétfő óta a légkalapács za­jától hangos a tabi benzinkút környéke, ugyanis az Áfor-Terv elképzelései alapján a Strabag Hungária Kft Ka­posvári Területi Igazgatósá­gának szakemberei megkezd­ték a töltőállomás korszerűsí­tését. Szabó Jánostól, a szer­ződéses benzinkút vezetőjétől megtudtuk, hogy városi szín­vonalra kívánják emelni a ki­szolgálást, s emiatt átépítik a régi, a mai kor igényeinek már nem megfelelő állomást. Az Etalon Bt — mint technológiai alvállalkozó — hétfőn reggel leszerelte a kútoszlopokat, így az üzemanyag kiszolgálása je­lenleg szünetel. Tabon azt tervezik, hogy az építés ideje alatt tartálykocsiból szuper- és keverékbenzínt árusítanak majd. A felújítás után — vár­ható befejezési ideje decem­ber 9-e —, a kutakat kétoldalt 3,5 méter széles sávban lehet megközelíteni, ezzel a koráb­binál lényegesen gyorsabb lesz a kiszolgálás. A somogyi kisvárosban a mostani re- kunstrukció kapcsán digitális kijelzésű kútoszlopokat he­lyeznek el és a 86-os oktán­számú benzin helyett beveze­tik a 92-es keverék, illetve az ólommentes benzin árusítá­sát, s egy 7 000 litéres tartály elhelyezésével, 120 000 literre bővítik az üzemanyagtárolást is. A kiszolgáló kutak fölé 85 négyzetméter fém védőtetőt is épít a kivitelező. (Krutek) Minden megyében MINŐSÉG, SZAKSZERŰSÉG A privatizáció, a mezőgazdaság átalakulása az ágazathoz kapcsolódó minden részterületen szükségszerűen változá­sokat hoz. Ezek egyike a növényvédelem, az agrokémia. Az e területen dolgozó szakmérnökök újszerű feladatokkal ta­lálják magukat szembe, és nemcsak megfelelni kívánnak ezeknek a követelményeknek, hanem saját területükön al­kotó módon szeretnének részt vállalni az átalakulásban. Olasz vendégek a mezőgazdásági szakközépiskolában i Erosodo kuljoldi kapcsolatok Ennek érdekében minden megyében, így Somogybán is, megalakították a szakma terü­leti szervezeteit, majd létre­hozták az országos kamarai szövetséget, a Növényvédő Mérnöki Kamarát. A kamara alapvető célja kettős, részben védi tagjainak szakmai, etikai, gazdasági érdekeit, az orszá­gos szövetség pedig a nö­vényvédelmi szakma érdekeit képviseli országosan. A priva­tizációval, a piacgazdálkodás­sal óhatatlanúl nőnek a minő­ségi követelmények, ehhez pedig elengedhetetlen a szak­szerű növényvédelem. Ma még igen sok a nyitott kérdés. A jelenleg érvényben levő nö­vényvédelmi kódex például előírja, hogy az igazán haté­kony kemikáliákat csak azok a nagyüzemek használhatják, melyek növényvédő mérnököt foglalkoztatnak. Kérdés, hogy a farmgazdaságok kialakulá­sával mi minősül nagyüzem­nek? Hogyan jutnak a magán- termelők az igazán hatékony készítményekhez? Magyaror­szágon ma hatszázötven féle növényvédőszer van forga­lomban, és a gyártók sorban jelennek meg újabbakkal. Kö­zöttük megfelelő szakképzett­ség híján szinte lehetetlen el­igazodni. Arról nem is be­szélve, hogy a növényvéde­lemnek csak egy eleme a ke­mikáliák használata, tágabb értelemben szorosan a szak­mához tartozik az előrejelzés, a biológiai növényvédelem, az agrotechnika és a környezet- védelem is. Ezeknek a köve­telményeknek újszerű körül­mények között kell megfelel­nie a növényvédő mérnöki karnak. A közelmúltban meg­alakult kamarai szervezet ezt az átalakulást kívánja elősegí­teni, közreműködve a holnap igényeinek megfelelő szerve­zeti forma kialakításában. V. M. Olasz középiskolásokat és tanárokat láttak vendégül a kaposvári Móricz Zsigmond Mezőgazdasági Szakközépis­kola. Kaposi Béla iskolaigazgató­tól megtudtuk, hogy a 30 diák és a 7 tanár a kaposváriak nyári olaszországi látogatását viszonozta. Örömmel számolt be arról, hogy a tapasztalat- cserék folytatódnak jövőre is. Nyáron már a harmadiko­sok fele vett részt a tíznapos olasz úton, ahol megismer­kedtek az ottani gazdálkodás­sal, az agrárpolitikával és a termelési szerkezettel. Emel­lett az olasz hétköznapokkal is, hiszen vendéglátóik nyitot­tan fogadták a magyar fiatalok érdeklődését. Mivel a Róma melleti Latinában voltak szakmai gyakorlaton — az olasz fővárosban is eltöltöttek két napot. A sokféle kulturális prog­rammal is tarkított nyári uta­zás biztató jövővel kecsegtet: a kapcsolatok fejlesztése ré­vén előbb-utóbb minden me­zőgazdasági szakközépisko­lás eljuthat Itália földjére. V. Zs. ő£) BANK Az OTP letéti jegy egy befektetés, amely kiállja az idő próbáját OTP Bank, mint mindig ORSZÁGOS TAKARÉKPÉNZTÁR ÉS KERESKEDELMI BANK Rt. (113014)

Next

/
Thumbnails
Contents