Somogyi Hírlap, 1991. november (2. évfolyam, 256-281. szám)
1991-11-29 / 280. szám
1991. november 29., péntek somogyi hírlap — megyei korkép 3 Somogy Eszékért NEM HALASZTHATÓ A DÖNTÉS Dugig van Kaposvár szeméttelepe A kaposvári közgyűlésen Juhász Tibor képviselő interpellált. Bejelentette, hogy betelt a város szeméttelepe. Megkérdezte: mit tesz az ön- kormányzat a sürgető megoldás érdekében. A választ később írásban adta meg a városatyának Schiller Pál, az ön- kormányzati hivatal műszaki igazgatója. Ebből kitűnik, hogy a szilárd hulladék elhelyezése régi problémája Kaposvárnak. A gondot részben a telep telítettsége, részben a környezetszennyező hatása okozza. Az utóbbi miatt a környék lakói többször tiltakoztak. A Városgazdálkodási Vállalat 1988-ban készített tanulmánya öt alternatívát tárt fel a hulladék lerakására. Elsőként javasolta az úgynevezett dombépítéses technológiát. Végül is emellett döntöttek azzal, hogy a területet — a Schőnherz Zoltán utca szintjéhez — kissé meg kell emelni. Ugyanakkor leszögezték: ez a megoldás csak ideiglenes lehet. A Városgazdálkodási Vállalat napi takarással három méter vastag rétegeket rak le. A dombépítés technológiájának szigorú betartásával sikerült javítani a telep rendjén. A közgyűlés 500 ezer forintot szavazott meg költségvetésében a kommunális hulladéklerakó megfelelő helyének kiválasztásához. A helykijelölést megkönnyítő szakvélemény november 4-re elkészült. A város közigazgatási határain belül hulladék lerakására nincs alkalmas hely. A környéken Fészerlak-puszta, Répáspuszta és a Ná- dasdi-erdő jöhetne számításba. Az a baj azonban, hogy mindhárom településen nagy költséggel valósítható meg a terv, csak 3 millió köbméter hulladékot lehetne elhelyezni. Ezért célszerű a hulladékot csökkenteni, azaz a feldolgozásra összpontosítani. Erre az említett helyiségek közül Répáspuszta látszik a legalkalmasabbnak. Mivel az igazgató arra nem tért ki, hogy napjainkban van-e hova szállítani a szemetet, megkérdeztük dr. Vékony Lászlót, a Városgazdálkodási Vállalat igazgatóját. Elmondta, hogy a domb első rétege betelt. Megkezdték a második réteg építését. Itt a körülmények kedvezőtlenebbek az előzőnél, ám a működést nem teszik lehetetlenné. Nincs szó tehát arról, hogy ma nem tudják hova lerakni a szilárd hulladékot. Ez azonban nem jelenti azt, hogy nyugodt lehet a város. A második szint építése csak átmenetileg jelent megoldást. Az önkormányzatnak sürgősen, lehetőleg még az idén döntenie kell a megoldásról, különben katasztrofális helyzet állhat elő. Szita Károly, Kaposvár alpolgármestere ehhez hozzáfűzte: a napokban ismerkedett meg a hulladéklerakás új koncepciójával. Még dolgoznak a megoldáson. Egyetértett azzal, hogy a közgyűlés nem halogathatja a döntést. (Szegedi) (Folytatás az 1. oldalról) Csikós Nagy Márton, a So- mogysárdon élő szobrászművész ugyancsak szívügyének tekinti a menekültek sorsát, felajánlotta, hogy a karácsonyfa mellé odateszi betlehemi szobrait. Ő kezdeményezte, hogy a másik két középiskola diákjai szintén Kaposváron tanulhassanak. A nagyatádi művelődési központ munkatársai a helyi pedagógusokkal összefogva szombaton játszóházba várják a menekült gyerekeket. A református egyház nagyatádi lelkésze, Cseke László és Nagybocskai Vilmos evangélikus lelkipásztor délután öt órakor közös imaestet tart a menekültekért, hazánk és az egész világ békességéért. Varga Vince polgármester azt mondta, hogy a tanévkezdés hétfőn mindenképpen meglesz. Ha a városban kezdődik meg az oktatás, akkor a szakmunkásképző intézetben és a gimnázimban adnak tantermeket a gyerekeknek. Tőle hallottunk arról is, hogy tegnap Nagyatádon jártak a francia Besanson város képviselői, akik segélyszállítmányt hoztak a menekülteknek. Nagy Jenő A környezetépítés lehetőségei POLGÁRMESTEREK TANÁCSKOZTAK BALATONŐSZÖDÖN Zöld utat az igényes környezet megteremtésének, gazdagabb életteret gyermekeinknek címmel szervezett J.nácskozást tegnap délelőtt a balatonőszödi polgármesteri hivatalban az Ökobau Építő-, Szolgáltató- és Kereskedelmi Kft. Az ankétra a Balaton déli partjának, illetve a Kop- pány-völgyi települések több mint harminc önkormányzatának polgármesterét és környezetépítéssel foglalkozó szakemberét hívta meg az 1990-ben alakult cég. A tanácskozáson a több mint 20 éves szakmai gyakorlatú cégalapítók fontosnak tartották elmondani: céljuk az, hogy a tevékenységi körükben gazdálkodó önkormányzatok munkáját a döntéselőkészítés fázisától az ökológiai szemléletű kivitelezésen át a fenntartás, karbantartás elvégzésével segítsék, hiszen —jól tudják —, a környezetközpontú gondolkodásmód kialakítása, az egészséges életmód közösségi föltételeinek megteremtése nagymértékben az önkormányzatoktól függ. Mint ahogy az is nyilvánvaló, hogy a jövő nemzedéke számára egészségesebb, humánusabb és esztétikusáé élettérre van szükség a településeken. Az Ökobau Kft ügyvezetői bemutatták vállalkozásuk tevékenységi körét, rövid- és közép távú fejlesztési tervét, majd vitaindító előadás hangzott el a környezetépítés új lehetőségeiről. A jó szándékú kezdeményezés ellenére a nagy kérdés az: vajon az ön- kormányzatok szűkös költségvetéséből mekkora összeg jut az igényes környezet megteremtésére és fenntartására?... Krutek IMBUrji] I 1 í&l l& j I jHMMBj ■ - Ü .. \ -,.:v ís : . T; .... - ■ J ■ v ■ xS : Ságvár épül. Som is szépül Ságváron az idén több beruházás is volt. Szigeti József polgármester elmondta, hogy 3000 folyóméter utat építettek meg a településen, 7 millió forintba került a beruházás. Ezt az összeget pénzmaradványokból és a telekeladásokból sikerült előteremteni. 800 folyóméter járdát is építettek a faluban. 2,2 millió forintba került az ivóvízhálózat bővítése. Terveik között szerepel utak leszórása murvával, szeretnék a sportöltözőkbe bevezetni a villanyt és a vizet. Tervbe vették: a temetőbe is elvezetik a vizet. A kultúrházban eddig hiányzott a vizesblokk, most ezt is megépítik. Az általános iskolában központi fűtést szerelnek be. Most a külső munkákat végzik, a nyáron pedig majd a belső munkálatokat, így a jövő tanévben már működhet a rendszer. Egyre többen jelentkeznek szociális segélyért a polgár- mesteri hivatalban, olyanok, akik ugyan már munkanélküliek, de még nem kapták meg segélyüket. Számuk folyamatosan emelkedik. A polgármesteri hivatal saját intézményein és a helyi termelőszövetkezeten kívül nincs is más munkaalkalom az emberek számára a faluban, többségük Siófokra jár dolgozni. Ságvártól nem messze található egy kisebb község: Som. Itt is több út és járda épült az idén — tudtuk meg dr. Léh- mann Györgyné körjegyzőtől. Mint volt társközség pályázat útján nyert pénzt, s ebből újítják fel a községi épületeket. A kultúrházat például tatarozzák, megépítik a vizesblokkot. Takarékos gazdálkodásra törekednek, korszerűsítve a villanyvilágítást. A Dédásszal olyan fénytesteket szereltettek fel, amellyekkel csökkenthető az áramfogyasztás. Gondot okoz viszont, hogy túl sok pályázati lehetőségük nincs. Amit el tudtak végezni, azt még az „örökségből’’ tették. Hogy jövőre miből fognak beruházni, azt még nem tudják. A körjegyzőnő úgy véli, hogy mivel távol vannak a megyétől, ez nem ad alkalmat esélyegyenlőségre a falvak között; sok mindenről nem értesülnek. így például csak véletlenül szerzett tudomást arról, hogy falugazda-álláshelyre lehet elnyerni pályázatot. A falugazdának gyakorlati feladatai lennének: irányítja a faluban folyó munkákat, útellenőrzéséket végez, tudja, honnan kell a szemetet elhordani... — minden olyan a feladatai közé tartozik, amelyre már a polgármesternek nem jut ideje. Szeretnék fejleszteni az infrastruktúrát, mert még csak a vizet vezették be, nincs gáz, s nem tudtak csatornázni sem. Azonban nem akarnak a falu lakóira nagy terheket rakni helyi adók bevezetésével. Ságváron, mivel megszűnt a művelődési házban működő mozi, így kiadható a helyiség, a kulturális élet ébrentartása érdekében ismeretterjesztő elődáso- kat terveznek ott. T. K. Hol vannak már azok a régi napok, amikor — a télre készülvén — a család ap- raja-nagyja hajnalban beállt a Tüzép-telep előtti sorba. Ha jutott a fűtenivalóból, délben már a soha rá nem érő fuvarosokkal hadakoztak. Jóesetben estére taligával hordhatták.be a ház előtti árokba borított rakományt. A tüzelővásárláshoz ma már nem kell(ene) pirkadatkor kelni, nem kell(ene) sorban állni sem. A tapasztalt szénvásárló mostanság nem hisz a szemének... A telepen a fuvaros előre köszön, hazaérkezvén előzékenyen tudakolja: hová pakolhatná a lassan aranyat érő maroknyi brikettszemeket. Megteheti: munkája alig akad... Sokunknak az idén is korán kell azonban kelni, ha a falánk kályha mellett szeretne melegedni. Hajnalban kell indulni, hisz a vasúti rámpánál gyűjtögetők hamar elhordják a rakodáskor lefeslett kéregdarabokat. Nyugdíjasok szatyorban viszik haza a meleget adó háncsot, a magányos szénhegyekre pedig csak szemük sarkábói mernek pillantani. Erre már nem futja. Mire nyit a telep, otthon már lángra kap az összekotort gyújtós... 79,20 HELYETT 32,10 A meleg ára Nagyatádon (Tudósítónktól) Nagyatádon a három tízemeletes, 240 lakásos épületben van távhőszolgáltatás. A lakók október 1 -jéig egységes díjat fizettek — a lakás alapterületétől függően — a fűtésért és a meleg vízért. A térítési díjak csak részben fedezték a tényleges költségeket, a kü- lönbözetet a költségvetési támogatásból kapták meg a szolgáltató vállalatok. Az október 1 -jén életbe lépett rendelet megszüntette az állami dotációt és a lakossági díj azonos a termelői árral. Az ár összetétele is megváltozott: rendelkezésre állási és hődíjra oszlik. A kormány határozata alapján a lakosságot érintő díj- emelkedésekmérséklésérecél- támogatást kapott a városi önkormányzat, s felhasználásáról a közelmúltban döntött. Az 1991/92-es fűtési idényre a céltámogatás 1 millió 372 ezer .forintot, s felhasználásával a távfűtés évi díja a légköbméterenkénti 79,20 forintról 32,10 forintra csökken. így légköbméterenként a lakók 47,10 forintos engedményt kapnak. A céltámogatást az önkormányzat a városgazdálkodási intézménynek utalja át és a kedvezmény október 15-től április 15-ig van érvényben.
