Somogyi Hírlap, 1991. november (2. évfolyam, 256-281. szám)
1991-11-28 / 279. szám
6 SOMOGYI HÍRLAP — GAZDÁSÁGI HORIZONT 1991. november 28., csütörtök Alternatív piacok Intellektuális tolmács Gerald Hinteregger hazánk szerepéről a kelet-nyugati párbeszédben Irány a Közel-Kelet Az idén drámai módon tovább csökkent a Szovjetunióba irányuló magyar export, nem fogja elérni az összes kivitel 10 százalékát sem. Október végéig a magyar vállalatok 738 millió dollárért vittek ki árut a Szovjetunióba, és ez az év végéig legföljebb egymilli- árd dollárra emelkedik. A magyar áruk számára a közel-keleti térség kínálkozik leginkább alternatív piacként. Már csak azért is, mert Iránban, Libanonban és Szíriában jelentősen változott a helyzet az elmúlt esztendő során, így a magyar külkereskedők joggal reménykedhetnek abban, hogy jelentősen növelhetik eladásaikat a térségben. Hagyományos termékek Iránnak Iránba már az év elején több üzleti delegáció utazott, sőt tavasszal megtartották a magyar-iráni vegyesbizotsági ülést. Magyarország elsősorban olajat, évente egymillió tonnát importál Iránból. Cserébe gépipari cikkeket, beruházási javakat vásárolnak az irániak. Jelenleg elsősorban magyar autóbuszok, Hel- ler-Forgó rendszerű hűtőtornyok iránt van kereslet, de eladhatók a különböző mező- gazdasági termékek is. A múlt esztendőben az Iránba irányuló magyar kivitel 123 millió dollár volt, az import viszont csak 1,4 millió dollárt ért el. Ebben az esztendőben a magyar export elérheti a 220 millió dollárt, bár tavasz óta a helyzet bizonyos mértékben változott. Megjelent ugyanis a konkurencia. Ennek ellenére továbbra is van esélyük a magyar exportőröknek, hiszen Iránban továbbra is félnek a nyugati függőség kialakulásától. Részvétel a libanoni újjáépítésben Hasonló a helyzet Libanonban, ahoi alig fél éve fejeződött be a 16 évig tartó polgár- háború. Ha megkezdődik a külföldre menekített tőke visz- szaáramlása, ebben az országban hatalmas lendületet vehet az újjáépítés. A hosszú polgárháború idején mintegy 20 milliárd dollárnyi tőke távozott külföldre. A magyar vállalatok azonban a harcok alatt is kereskedtek libanoni partnereikkel, s így a kapcsolatok egy pillanatig sem szakadtak meg. Most is, a háború befejezésekor, a magyarok elsőként jelentkeztek, hogy a korábbinál több élelmiszert szállítanak, s bekapcsolódnának az újjáépítésbe is. A közelmúltban a félig romos Bejrútban magyar árubemutatót is szerveztek, amely iránt várakozáson felüli volt az érdeklődés. Az exportőr cégek helyben több mint hárommillió dollár értékű szerződést kötöttek. A Phar- matrade sikertermékeiből mintegy egymillió dollárnyit adott el, egy másik cég, a Gyöngybeton Kisszövetkezet pedig szintén jelentősnek ígérkező üzlethez jutott. A szövetkezet fővállalkozóként részt vesz Bejrútban két, egyenként 50 millió dollár értékű kórház felépítésében. Könnyítik a feltételeket A közelmúltban magyar kormányküldöttség járt Libanonban, Iránban és Szíriában. Mindhárom országban a kereskedelmi kapcsolatokon túl javítani kívánják a tőkeáramlás feltételeit is. Ezért Libanonban felvetődött, hogy a két ország között meg kellene kötni az ehhez szükséges szerződéseket. Ezt a libanoni kereskedelmi miniszter javasolta magyar partnerének. Az érdekek kölcsönösek, így hamarosan megszülethetnek a tervezett megállapodások. A küldöttség Szíriában százmillió dolláros szerződésről és kisebb beruházásokról is tárgyalt, melyek nagyságrendje tízmillió dollárra tehető. Úgy tűnik, a tervezett szerződésekből még az idén több megszületik. Ez fontos lenne, mivel a magyar export elsősorban azokban az években jelentős Szíriában, amikor magyobb beruházásokban vesznek részt a cégek. Ha az ígéretes üzletek bejönnek, jövőre az ide irányuló magyar export elérheti a 100 millió dollárt. P. F. Az Európa Mozgalom budapesti kongresszusa alkalmából fővárosunk vendége volt Gerald Hinteregger, az ENSZ Európai Gazdasági Bizottságának főtitkára. A ma már 38 tagországot tömörítő szervezet a gazdasági együttműködés egyetlen univerzális fóruma Európában, s hatósugara túlterjed az öreg kontinensen, hiszen tagja az Egyesült Államok, Kanada és Izrael is. Az osztrák nemzetiségű főtitkárral arról beszélgettünk, hogy a világcégek és a földrajzilag távolabb fekvő országok sokszor nem veszik tekintetbe a kelet-európai országok közötti jelentős különbségeket. Ez pedig a piac- gazdálkodás megteremtésében lépéselőnyben levő Magyarország szempontjából hátrányos. — A kelet-nyugati gazdasági együttműködés fejlesztésében az önök országára azért is különösen fontos s Z0- rep vár, mert a térség egyik legfejlettebb országa, amely szomszédainál korábban kezdte meg a világpiaci nyitást és ezért ma kedvezőbb a pozíciója — mondta Gerald Hinteregger. — Véleményem szerint is nagyon fontos, hogy a Nyugat megértse a kelet-európai országok átalakulásának sajátos problémáit. El tudnám képzelni, hogy Magyarország ezen a téren kiemelkedő szerepet töltsön be, egyfajta „intellektuális tolmács” legyen Kelet és Nyugat között. Közvetítő és közreműködő abban, hogy Nyugaton jobban megértsék a keleti gondolkodást, Keleten pedig a problémák nyugati megközelítését. — Ez fontos volna már csak azért is, mert a nemzetközi szervezetek szintén azt tapasztalják: a még oly kiváló nyugati gazdasági szakértőknek is komoly nehézséget okoz a volt tervgazdaságok átalakulási folyamatának megértése és helyes értelmezése, hiszen eddig jószerével csak piacgazdaságokkal foglalkoztak. — Ugyanakkor tudomásom szerint önöknek számos olyan jól felkészült szakértőjük van, aki képes a szellemi közvetítésre, azaz a Kelet és Nyugat elméleti, gyakorlati gazdasági vezetői közötti értő, azonos hullámhosszon zajló párbeszéd elősegítésére. Ilyenformán Budapest a kelet-nyugati gazdasági együttműködés szubregionális központjaként hozzájárulhat ennek a lényeges problémakörnek a tisztázásához. — Mindez jól illeszkedik az Európai Gazdasági Bizottság törekvéseihez. Az EGB ugyanis hangsúlyos feladatának tekinti a gyakorlati tapasztalatokkal rendelkező kelet-nyugati szakemberek közös tanácskozásainak szervezését, az együttgondolkodás révén is elősegítve a közép- és kelet-európai országok átalakulását, a piacgazdaság bevezetését és a világ- gazdaságba való integrálódást — mondta befejezésül a főtitkár. Bíró Gerd Anyagi támogatás A magyar ipar exportképességének fokozásához anyagi támogatást ad a különböző vásárokon, kiállításokon résztvevőknek a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériuma. Az igazi megmérettetést az jelentené, ha a magyar kis-, és középvállalatok a jövőben nemcsak kiállítanának, hanem árusítanának is az eisenstadti, a grazi, az oberwarti vásárokon. Olaj Kuvaitból Kuvait 40 százalékkal nagyobb bevételt remél jövőre az olajeladásokból, mint amire korábban számított: 2,1 milli- árdot az 1,3 milliárd helyett. Mivel sikerült hamarabb eloltani az égő kutakat. Borpiac Új piacokat fedeznek fel a magyarországi bortermelők - adja hírül a Süddeutsche Zeitung. Az idén 52o ezer hektoliter bort szállítanak Németországba, az idei termés mintegy egytizedét. Tavaly Magyarország másfél millió hektoliter bort szállított kelet-európai partnereinek, s ebből csak 32o ezer hektoliter került a nyugati vevőkhöz. Almaszirom Magyarországról Korszerű almafeldolgozó üzemet épít Kisvárdán a magyar-spanyol érdekeltségű Pilu Kft. Az 500 millió forintos beruházás üzemcsarnoka jövő májusra készül el. Naponta hat tonna almából készül itt almaszirom, mely a nyugat-európai és az amerikai piacon igen keresett termék. Elsődleges a gyors segítség FAO az élelmezésért Az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete, a FAO (Food and Agriculture Organisation) volt az első szakosított ENSZ szervezet, melyet a II. világháború után, 1945 októberében létrehoztak a kanadai Quebecben. Kezdetben a szervezet arra szorítkozott, hogy a háborús éveket követően javítson valamit a világ élelmezési helyzetén. Voltaképpen most is a gyors segélyakció az elsődleges feladata az éhínség és alultápláltság elleni küzdelemben, de tevékenységi körét kiszélesítette azzal, hogy szorgalmazza a korszerű termelési elveket, pártfogolja a táplálkozás minőségének javítását, támogatja a korszerű agrotechnikai módszerek elterjesztését. Ilyen jellegű kezdeményezés volt az első Európai Élelmezés- és Táplálkozástudományi Konferencia is, amelyet Budapesten tartottak tavaly októberben. A szervezet központja kezdetben Washingtonban volt, 1951 óta pedig Rómában van a FAO állandó székhelye. A 157 tagállamot tömörítő ENSZ szervezet legfelsőbb színtű testületé a kétévenként ülésező konferencia. (Erre éppen a közelmúltban került sor Rómában.) A konferencián határozzák meg a szervezet programjait, döntenek a költségvetésről, választják meg a tisztségviselőket. Hosszú ideje először fordult elő a FAO idei júniusi jelentése szerint, hogy a világ élelmiszertermelése meghaladta az igényeket, csökkentek a mezőgazdasági árak, és feltölthették a készleteket. Ennek ellenére sokfelé - elsősorban Afrikában - adódtak ellátási gondok. Sajnos 1991-ben a római szervezet becslése szerint az egyesült államokbeli szárazság, és a szovjet, valamint a kínai gyenge termés nyomán világ- viszonylatban ismét romlott a helyzet. Harmincmillió afrikai életét fenyegeti a rosszultáp- láltság és éhínség, ami fokozatosan kiterjedhet az egész fekete kontinensre. Nagyon rosszak a kilátások Irakban is, ahol a FAO-küldöttség beszámolója szerint az Öböl-háború és a rossz termés (a tavalyinak egyharmada) következtében az egész országot éhínség fenyegeti. Bár Nyugat-Európában 1991-ben nagyobb volt a termés, a szovjet terméseredmények jelentős csökkenése nélkülözést és alultápláltságot idézhet elő több közép-ázsiai köztársaságban, emiatt pedig megcsappanhat az éhínség sújtotta afrikai országoknak szánt élelmiszersegély - közölte a FAO. Szükséges a tulajdonjogi döntésekhez Földnyilvántartás számítógépes rendszerben Az egyre szélesebb körű magánbefektetések és ingatlanvásárlások, nem kevésbé a kárpótlás miatt egyre égetőbb szükség van arra, hogy Magyarországon is a legrövidebb idő alatt megtörténhessenek a tulajdon- jogi döntések. Ezt a célt szolgálja majd a földnyilvántartás és telekkönyvezés számítógépes módszere. A program a Magyar-Amerikai Vállalkozási Alap indítványára jött létre, amely 30 millió forintot fektetett a helyzetfelmérő tanulmány elvégzésébe. Számítógépes nyilvántartási rendszerének műszaki és jogi feltételeit a texasi Stewart Information Services Corporation (SISCO), ingatlany- nyilvántartások készítésével foglalkozó cég, valamint a Weil, Gotshal and Manges ügyvédi iroda dolgozta ki. A műszaki javaslatok illusztrálására, a Földtani Intézet által rendelkezésre bocsátott magyar földadatok felhasználásával, elkészítették a Földrajzi Információs Rendszer (FIR) számítógépes modelljét. A modell egyelőre Budapest térképét tartalmazza, amelyre programozni lehet tulajdoni és használati adatokat, fejlesztési, közmű és útjogi információkat. A Földművelésügyi Minisztérium már döntőt arról, hogy a számítógépes adatszolgáltatást egy 4 éves projekt keretében megvalósítja. Az első évben 9 megye 46 földhivatalát látják el számítógépekkel és megkezdődik az adatok feldolgozása. A program összhangban lesz majd az EK Phare programjával, valamint a Világbank által támogatott kezdeményezésekkel is. Az acélgyártás történetéből Az egyiptomi sírokban talált vastárgyak bizonyítják, hogy már időszámításunk előtt 4000 évvel ismeretes volt a vas és az acél előállításának mestersége. Az addig uralkodó fémet, a bronzot, a vas és az acél jobb tulajdonságai révén szorította ki. Hazánk nyugati és északi részében feltárt kemencék arra utalnak, hogy a 10-12. században itt is ismeretes volt a vas- és acélgyártás. Természetesen a technika, a tudomány fejlődésével együtt fejlődött a gyártás módja is. A martinacélgyártást mindinkább felváltotta a termelékenyebb és olcsóbb oxigénes konver- teres eljárás. Várható, hogy ez utóbbié lesz a vezető szerep az ezredfordulóig. Képünkön a konverteres acélgyártás egy mozzanata látható
