Somogyi Hírlap, 1991. november (2. évfolyam, 256-281. szám)
1991-11-27 / 278. szám
4 SOMOGYI HÍRLAP — TÁRSADALOM, GAZDASAG 1991. november 27., szerda Gazdára talált erdők Nem is olyan régen — alig tíz esztendeje — Somogy megyében még öt erdészet működött a Sefag (Somogyi Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság) kebelén belül. Nem is roszszul. Aztán őket is elérte a „minél nagyobb, annál jobb”-szemlélet, jött az összevonás, és az öt nem kicsi erdészetből lett három hatalmas. Ezzel sikerült azt elérni, hogy hirtelen egyik erdőnek se volt igazi gazdája, az erdészek nyakig merültek a papírmunkába, csak ritkán jutottak ki a rájuk bízott területre. Ritka ellenőrzés A kerületvezetők is automatikusan jóval nagyobb részt kaptak, ezt aztán azzal próbálták kompenzálni, hogy a komplex munka helyett egy-egy részfeladat — a művelés, illetve a használat — irányítását bízták rájuk. Ezzel sikerült elérni, hogy valóban csak az egyik résszel törődjenek, sőt, ha kell, a másik rovására dolgozzanak, hisz így volt egyszerűbb. A művelők és a használók vadul gyűlölték egymást, a központból ritkán jött ellenőrzés, az erdőből csak az nem lopott fát, aki nem akart, és a területek pedig szép lassan — némelyek szerint igen gyorsan — tönkrementek. Elég sok időnek kellett eltelnie ahhoz, hogy az illetékesek észrevegyék: valami nagyon nem jól van. S bár készül már az új erdőtörvény, a Sefag vezetői úgy döntöttek, ezt nem várják meg, hanem visszaállítják a tíz évvel ezelőtti állapotot. Október elsejétől ismét öt erdészet van a megyében. A zselici erdészetből kivált a kaposvári, a barcsi és a nagyatádi két nagyból lett egy harmadik, a lábodi. Őket kerestük fel, egyelőre még a nagyatádi központban. — Már tatarozzák a régi erdészeti irodát Lá- bodon — mondta Horváth József igazgató —, az is felújításra szorul, akárcsak maga a lábodi erdészet. A barcsi és a nagyatádi területéből összesen 7100 hektárnyit kaptunk. Ez egyelőre 11 kerületből áll. Ennek az átszervezésnek az a célja, hogy az egyéni felelősség nagyobb legyen, jobban nyomon lehessen követni a végzett munkát, ezért az a célszerű, ha egy kerületvezetőnek minél kisebb a területe. Ezért nemsokára 13 kerületre osztjuk föl a területet úgy, hogy egy-egy nagysága legföljebb 600-650 hektár legyen. Ekkorát már valóban naprakészen lehet ismerni, így a kerületvezetők igazán gazdái lehetnek a rájuk bízott résznek. Nagyobb szaktudással — A nagy egységek mellett a szervezés másik hátránya az volt, hogy a területeken nem állandó brigádok dolgoztak — vette át a szót Puskás Zoltán ágazatvezető főmérnök. — Átjártak egyik részről a másikba, ahol épp több munka adódott, legyen az ültetés, nevelés vagy éppen vágás. Ezáltal, mivel nagy valószínűséggel a következő munkafázist már nem ők csinálták, nem is törődtek azzal, hogy milyen állapotokat hagynak maguk után. Most az a célunk: egy területen mindig ugyanazok dolgozzanak, és tudják azt, hogy a saját munkájukat könnyítik meg, ha minden esetben precízen dolgoznak. A szervezeti változtatás célja tehát a szemlélet átalakítása. Emellett azért szükség van szaktudásra is. Ezentúl nem lesz elég, ha a kerületvezetők csak az egyik munkafázishoz értenek igazán. A „szakosított” kerületvezetők továbbképzése már meg is kezdődött. A végcél, hogy olyan teljesértékű szakemberekké váljanak, akik átlátják az egész folyamatot a csemetés- től a fakitermelésig, és ha kell nemcsak a kivitelezésbe, hanem a tervezésbe is bevonhatók legyenek. Ez logikus is, hisz ők ismerik a legjobban a területüket, tudják mire van szükség a rájuk bízott részen. — Ezt persze nem most találtuk ki — mondta Horváth József. Volt már ilyen rendszer, de jöttek a nagyteljesítményű gépek, a munkát azokra koncentrálták és felborult. Ezt egyébként az új erdészeti törvénytervezetben még tovább, még kisebb egységekre bontották, s ez még precízebb munkát feltételez. Előtérben az erdőnevelés Amire szükség is lesz, hiszen most előtérbe kerül az erdőnevelés, az állapotok helyreállítása, s ez több odafigyelést kíván, mint a favágás. A dolgozók egyébként vegyes érzelmekkel fogadták a változást. Abban bíznak, hogy idővel vállalkozókként dolgozhatnak az erdőn, hisz erre nagyobb lehetőség kínálkozik ezután. Elsősorban persze a fakitermelés és a szállítás területén, de művelésben is van rá esély, hisz az több év, míg erdő lesz egy telepítésből és addig folymatosan van vele munka. Ánnak persze nem igazán örülnek, hogy a kisebb egységek vezetői gyakrabban kiérnek az erdőbe körülnézni, de majd megszokják. A lényeg, hogy az erdő jól járjon. Varga Ottó Közületi vásárlóink figyelmébe! Most érkeztek a Taurus márkaboltba 400 x 8, 600 x 9, 700 x 12, 23 x 5, és 650 x 10 méretű targoncaköpenyek és -tömlők! Kaposvár, Noszlopy G. u. 2. Tel.: 82/10-125 (209064/c) í Őszi és téli áruk gazdag választékát kínálja a Konfekcióbolt! Felhívjuk kedves vásárlóink figyelmét, hogy 5000 Ft értékhatár felett OTP-részletre is vásárolhatnak! Kaposvár, Fő u. 15. (209091) vt . ........ V A nyitás és az illúzióvesztés kongresszusa volt Az MSZOSZ tárgyalni akar A Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége rendkívüli kongresszust tartott. Hogyan változott a politikai irányvonal, mit takar az erőpolitika kifejezés, s hogyan összegeznék a kongresszuson megfogalmazódot- takat? — kérdeztem a somogyi küldötteket. — Egy nagy szakszervezet született meg ezen a kongresszuson — mondta dr. Egerszegi László. — Az MSZOSZ iszonyú nyomás alatt volt, de „teher alatt nőnek a pálmák" — tartja a mondás. Minden kétely, vagy fenntartás, ami a kongresszussal kapcsolatban* felmerült, alaptalannak bizonyult. Számomra is bizonyított, hogy ez a szervezet megtalálta helyét a magyar társadalomban. — E kongresszus a nyitásé volt — vette át a szót dr. Ga- labár Emil. — A korábbi zárkózottságot, elszigetelődést föl kellett oldani, az alapokmányba belevettük a belső tagolódás lehetőségét. A pártok irányába, a politika felé nyitot- tabbnak kell lennünk. A centrum, és a centrumtól balra levő pártokkal kívánunk együttműködni, úgy, hogy egyetlen párt befolyását sem fogadjuk el. Szóba került, hogy az MSZOSZ alakuljon át választási párttá — ez most nem aktuális. Erre csak akkor kerülne sor, ha az előbb említett pártok nem vállalnák fel a munkavállalói érdekvédelmet. Új öntudat Papp István elmondta, hogy érezhető volt egy új öntudat megjelenése, melynek alapot a közel kétmilliós tagság ad. E szervezet többé már nem fél senkitől, mert milliók támogatását tudja maga mögött. Van határozott programja, alkalmas vezetői. Az illúziók sokáig zavarták a szakszervezet tevékenységét — szögezték le a küldöttek. Hittek a pártok Ígéreteiben, a szociális piacgazdaság létrejöttében — úgyhogy ez az illúzióvesztések kongresszusa is volt. — Nagyon kemény, határozott kritikát mondtak a küldöttek. A kormány képviselői úgy vélték, hogy kritizáljuk őket, de ha jobban figyeltek volna, akkor érzékelték volna, hogy a szakszervezet lényegében közvetítő szerepet vállal. A munkavállalók elégedetlenek, tűrhetetlennek minősítik a helyzetet, az életkörülmények romlanak, általános a bizonytalanság. Ezért sem teheti meg a szakszervezet, hogy mellőzze a harc keményebb eszközeit. Elhangzott a komgresszu- son, hogy a munkavállalók tisztában vannak azzal, hogy a kormány olyan örökséget vett át, ami mellett az élet- színvonalat javítani nem lehet. De ahogy kezeli ezt az örökséget, az vált ki nemtetszést. Ha a szakszervezetek nem állnak az elégedetlenség é- lére, spontán, kezelhetetlen akciók születnének. Akkor már sokkal jobb a határozott fellépés a tárgyalások kikényszerítésére — fogalmazódott meg. — Az MSZOSZ mindig a tárgyalásos módszert választotta, azonban ezt egyes területeken igyekeztek elhúzni, így következhetett be a taxis-blokád is. Az ígéreteket sok esetben nem tartja be a kormány — mondta Papp István. — A kongresszus nagyfokú felelősséget tanúsított. Ha a kormány elzárkózik a tárgyalásoktól, nem mi vagyunk a hibásak. A kongresszus állás- foglalásra szólította fel a demokrácia híveit, hogy ítélje el a politikai kalandorságot, a szélsőségeket. 10 nap a kormánynak A kongresszuson született akcióprogram hat pontot foglal magába. Az MSZOSZ 10 napot adott a kormánynak, hogy tárgyalási készséget mutasson, nem csak az MSZOSZ-el, hanem a többi szakszervezettel is. Ha nem kezdődnek meg a tárgyalások, s december 31-ig nem járnak ezek a munkavállalók számára eredménnyel, akkor keményebb eszközökhöz nyúlnak — akár sztrájkolnak is. — Ez nem erőfitogtatás, nem vagyunk kormányválságban érdekeltek, hiszen annak a munkavállalók innák meg a levét — szögezték le. VIKSZ és ellen-VIKSZ — A kongreszuson létrehozták az ellen-VIKSZ-et is... — A parlament alkotta a szakszervezeti vagyont ideiglenesen kezelő szervezetet, amelyben részt vesznek a kedvenc szakszervezetek — a Liga és a Munkástanácsok egy-egy szavazattal, az MSZOSZ eggyel és a többi szakszervezet összesen egy- gyel — nyilatkozta dr. Egerszegi László. — Nem értjük, hogy a parlament hogyan avatkozhat bele a vagyonunk kezelésébe? Hogyan dönthet a szak- szervezeti tagság 4-5 százalékát alkotó 2 szervezet a másik 95-96 százaléknyi nagy szakszervezet vagyonáról? Ezért is jött létre az ellen-VIKSZ, amely az összes törvényes feltételnek megfelel. A parlament előtt áll a feladat, melyik VIKSZ-et tartja érvényesnek, az ambiciózus kisebbség által uraltat, vagy a nagy szakszervezet által megalkottat... Tóth Kriszta f““ " -----------------------------"\ É pítkezők, építési vállalkozók figyelmébe! Balatonbogláron a Klapka utcában (volt Tanép-telepen) megkezdtük fenyő fűrészáruk és épületfaanyagok árusítását nagyon olcsó áron. Árusítás: naponta 8 órától 16 óráig, szombaton 9 órától 12 óráig Most megéri, ha tőlünk vásárolja építkezési faanyagát. Várjuk tisztelt vásárlóinkat! ÁFÉSZ, Balatonboglár (208986)
