Somogyi Hírlap, 1991. november (2. évfolyam, 256-281. szám)
1991-11-25 / 276. szám
1991. november 25., hétfő SOMOGYI HÍRLAP — MEGYEI KÖRKÉP 3 Eszéki diákok Nagyatádon A tüzvonalból menekült az iskola (Folytatás az 1. oldalról) Az eszéki közgazdasági iskolából ötszázan jönnek. Elsőként azok léphették át a határt, akiknek volt saját útlevelük. A többieknek még várniuk kell a csoportos útlevélre. Nem volt könnyű az utazás megszervezése. Sokat segített az eszéki rádió. A szülőkkel történt megegyezés alapján itt hívták fel a figyelmet a várható indulásra. Kedd óta folyamatosan elhangzott a felhívás, majd a kulcsmondat: „A megadott időpontban, a megadott helyen találkozunk". Szombaton reggel indultak volna, de a buszok nem tudtak kijutni a városból. Tegnap reggel viszont sikerült megérkezni a biztonságot jelentő Drávasza- bolcsra. Mellár Leontina most lesz negyedikes... Addigra itt lesznek a többiek is. És nyit a másik szakközépiskola, a gépészeti, amely háromszáz diákjával ugyancsak ide menekül. — Az emberek alig mernek kijönni a pincékből — meséli a barátnőit kereső kislány. — Nem lehet kiszámítani, hogy mikor lőnek. A bizonytalanság szétszórta az eszékieket. A mi osztályunkban szerbek, ho.r- vátok és magyarok együtt tanultak. Soha sem voltak ellentétek. Együtt terveztük, hogy kiből mi lesz az érettségi után. Én állatorvos vagy újságíró szeretnék lenni... Az érettségi után... Remélem az már otthon lesz. A lánygk és a velük érkezett pedagógusok szemmel láthatóan fáradtak az embert próbáló út után. Szemükben a remény, hogy újra indulhat az iskola, de a bizonytalanság is... Einvachter János, a menekülttábor vezetője munkatársaival már napok óta készült a nyolcszáz diák fogadására. Egy teljes épületet rendeztek be a számukra. ígérik: programokat szerveznek nekik, hogy az otthontól távol is biztonságban érezzék magukat. Még meg sem érkeztek, amikor jelentkezett Wenger Tibor professzor az Orvosok a világért mozgalom magyarországi képviselője. Csak egyetlen dolgot kérdezet: „Mit tehetünk értetek?” Nagy Jenő Polgármester- választás Négy polgármester jelölt versengett tegnap Balaton- fenyves lakosainak a szavazatáért. Valamennyien pártoktól független jelöltként indultak. Az önkormányzati képviselő jelöltek száma húsz volt, ők is függetlenek, közülük kilenc kerülhetett a helyi „parlamentbe.” Belházy Miklós, Horváth László mérnök, Lombár Gábor és Országé Sándor polgár- mester jelölt két falugyűlésen mutatkozott be a választópolgárok előtt. Kétfordulós szavazással döntöttek tavasszal a balatonfenyvesiek arról, hogy elkülönülnek Fonyódtól. Bánitz Józsefné, a balatonfenyvesi 6. számú szavazókörzet szavazatszedő bizottságának az elnöke tegnap délelőtt tíz órakor arról tájékoztatott, hogy a körzetben 706 lakost vettek föl a szavazólistára, közülük már 172-en leadták voksukat a szerinte egyenlő eséllyel indult polgármester jelöltekre. Az élénk érdeklődést kifejezte: ideiglenes lakos is szavazni kívánt, de hát őt a törvény kizárja e lehetőség alól. A 7. számú szavazókörzetben fél tizenkettőkor zsúfolásig megtelt a terem, sokaknak a folyosón kellett várakozniuk, míg leadhatták voksukat. Itt 908-an kerültek a szavazók listájára, közülük az ebéd előtt már 230-an megjelentek. Két vélemény a szavazók köréből: — Nem volt nagy propagandája a polgármester jelöltek bemutatkozásának. Én is csak utólag szereztem tudomást róla. Fáró László, a kéthelyi tsz nyugalmazott elnöke hozzátette, hogy azt a jelöltet támogatta, aki fiatal. Övék a jövő. Kovács Imre nyugdíjas a jelöltek programbeszédéből hiányolta az önállósulás gazdasági feltételeinek ismertetését. Szavazott és megmaradt benne a kétség: vajon jobb lesz-e a bala- tonfenyvesieknek Fonyód nélkül? LAPZÁRTA 1991. november 24-e nevezetes napként vonul be Balatonfenyves történetébe. Először választott a falu polgármestert. Tegnap a késő esti órákban csupán a 6. számú körzetben fejeződött be a szavazatok összeszámlá- lása. Ebben a körzetben 419 szavazó közül 166-an voksoltak Lombár Gábor mellett. A részletes eredményeket lapunk holnapi számában közöljük. Nyugati hadifoglyok közgyűlése 30 napon belül fizetnek Vevőt keresnek a húsáruknak Megtörni a monopóliumot A hét végén közgyűlést tartott a Volt Nyugati Hadifoglyok Somogy Megyei Egyesülete a kaposvári helyőrségi klubban. Karádi Mihály, az egyesület titkára a nagy érdeklődésre tekintettel — 150-en jöttek el — joggal álapította meg: a volt hadifoglyokban van igény az együttlétre, küzdőszellem érdekeik védelmére. Azt szeretnék, ha nem aszerint értékelné őket a társadalom, hogy melyik égtájon estek fogságba. A somogyi szervezet már másfél hónappal ezelőtti alakuló ülésén is javasolta: egyesítsék a keleti és a nyugati hadifoglyok szervezetét, megtartva a két szekciót. Az azóta eltelt időben végzett munkáról Bencze József, a somogyi egyesület elnöke tájékoztatott. Beszámolt a Nyugati Hadifoglyok Országos Bajtársi Szövetségének november 1 -jén Budapesten megtartott közgyűléséről, amely — úgymond — nagy csalódást okozott a somogyi küldötteknek. Kiderült: szervezetlenség és érdektelenség miatt nem tudja elvégezni munkáját, továbbá: a somogyi szervezet alapítóit félrevezették. Ugyanis az alakuláskor országos szervező titkárként Somogybán járt személynek nem is volt joga a szervezéshez, az országos szervezet képviseletéhez. A kiábrándító tapasztalatok után a somogyi szervezet kivált az országosból, és létrehozta önálló egyesületét, amelyet már be is jegyeztetett a bíróságon. Az egyesületi munka alapvető célja továbbra is az, hogy előmozdítsa a volt hadifoglyok találkozásait, tájékozódását, (erre minden pénteken 11 és 13 óra között lesz lehetőség a kaposvári helyőrségi klubban), segítse érdekeik védelmét egyebek mellett azzal, hogy gondot fordít a második világháborús hadifogság után járó nyugdíjkiegészítésre és kárpótlásra. Nem tartja elfogadhatónak, hogy csak a szovjet hadifogságba kerültek jogosultak kedvezményekre. Ennek megváltoztatása céljából a közgyűlés levelet intézett Somogy országgyűlési képviselőihez, és ebben arra kérik a honatyákat, interpelláljanak ez ügyben. , Sz. N. Korábban a húsipari vállalatok termékeinek kizárólagos exportőre a Terimpex volt. Gazdasági rendszerváltásunk kezdeti időszakában különféle vállalkozások igyekeztek megtörni a monopóliumot, úgy tetszik, sikerrel. Ezek sorába tartozik a kaposvári székhelyű Animex kft is, amely Tolna, Baranya és Bács-Kiskun megyére is kiterjesztette tevékenységét. Czóbel Béla ügyvezető igazgatótól a talpon maradás „receptje” után érdeklődtünk. — Nagyon nehéz indulás után sikerült beverekedni magunka* a 8-10 exportáló szervezet sorába. Alapelvünk, hogy csak fizetőképes partnerekkel lépünk kapcsolatba. A naprakész piaci információ a sikeres kereskedelem kulcsa. — mondta. A „sertéshelyzet” lassan egy éve borzolja a kedélyeket országszerte. A kft június-július hónapokban még malacot is exportált, ma viszont már a behozatalon fáradoznak, hogy a feldolgozóüzemeket ellássák. — Zömmel élőállatot, sertést és marhát forgalmazunk, ám foglalkozunk tej és tejtermék eladásával is. Most kezdjük felkutatni a hús és a húsipari készítmények vevőit. Külkereskedelmi tevékenységünkben mintegy 80 százalékot képvisel a jugoszláviai kivitel, bár az ottani helyzet miatt ez lényegesen csökkent. Érzékeny az a veszteség is, amelyet az áttételes üzletek elmaradása jelent. — A hazai mezőgazdasági termelésben és az állatlétszámban visszaesés tapasztalható. Milyen hatással van ez a vállalkozásra? — Az állattenyésztésben tapasztalható visszaesés a rossz piaci felmérések következménye. Ha a belföldi árviszonyok normalizálódnak és közelítenek az európaihoz, akkor 1992. IMII. negyedévre ismét nőhet a sertésállomány. A takarmánykereskedelmet időben szerettük volna elkezdeni, májusban azonban még nem kaptunk engedélyt, mert a szaktárcának nem volt takarmánymérlege. — A monopolhelyzet megtörése vezérelt és vezérel ma is bennünket, nem pedig az a tény, hogy térségünkben egyfajta vákum alakult ki a mező- gazdasági export-import területén — mondta Czóbel Béla. Ismeretes a somogyi „gabona- és húshelyzet”. Ha egy vállalkozás — mint az Animex kft is — a feszültségek feloldásán fáradozik, kiváltképp úgy, hogy 30 napon belül pénzhez jutnak a termelők, az mindenképpen példaértékű. Mészáros Tamás MDF megyei gyűlés volt Kaposváron Egyéves mérleg — Üdvözlik a Zétényi-féle törvényt, s várják a további törvényeket is Szombaton Kaposváron megyei gyűlést tartott az MDF, amelyen részt vettek a megyei választmány tagjai, illetve azok a küldöttek, akiket a somogyi MDF-esek az V. országos gyűlésre delegáltak. A fórumot követő sajtótájékoztatón Herényi Károly megyei elnök elmondta: megvitatták a megyei és az országos választmány egyéves munkájáról szóló beszámolót, az V. országos gyűlés előkészítésének feladatait, valamint javaslatot tettek országos elnökségi tagra. Módosították az alapszabályt is. — Az alapszabály módosítását az indokolta, hogy az MDF megyei gyűlésén még korábban elfogadott működési szabályzat több ponton eltért a később született, országosan elfogadott alapszabálytól, ezért a két szabályt összhangba kellett hozni — mondta Herényi Károly. — A megyei választmány egyéves tevékenységéről szóló beszámoló a párt belső ügyeivel foglalkozott, amelyet egyhangú szavazással fogadott el a megyei gyűlés. Az országos választmány munkájáról pedig Hódos Győző, a választmány tagja számolt be. — Az MDF V. országos gyűlésére megtörténtek a jelölések. Minden helyi szervezet delegálhatott küldöttet a december 14-15-i kétnapos országos gyűlésre. Kidolgoztunk egy állásfoglalást is, amelyet egyik küldöttünk felolvas majd az országos gyűlésen. Ebben kimondjuk, hogy az MDF Somogy megyei gyűlése üdvözli a Zétényi-Takács-féle törvénytervezet elfogadását. De úgy gondoljuk, hogy ez csak egy része az igazságté- teli csomagtervnek. Várjuk azokat a további törvényeket, amelyek a gazdasági visszaélések, átmentések felszámolását segítik elő. Az MDF-nek erősítenie kell munkásérdekvédelmi tevékenységét, s határozottan kell állást foglalnia a szakszervezetekkel kapcsolatos kérdésekben. Ehhez kapcsolódik: a szakadozott szociális védőhálót újra össze kell foltozni, hogy betöltse szerepét. Ne legyen a társadalomnak olyan rétege, mely ellehetetlenül. Fontos kérdés, hogy a vidék infrastrukturális felzárkóztatását is támogatni kell, mert másként a gazdasági rendszerváltozás komoly veszélybe kerül. A Somogyi Hírlap munkatársának kérdése így hangzott: — Nemrégiben azt nyilatkozta az MSZP megyei elnöke, hogy az MDF sajátos •káderpolitikát folytat, most éppen az Apeh megyei igazgatói posztját juttatta egyik tagjának. Mi erről a véleményük? — Sárdi Árpád információi nem teljesen fedik a valóságot. Azt nyilatkozta, hogy Csere Kálmán matematikus létére nyerte el a pályázatot és három szakmai berkekben ismert pályázót előzött meg. A tényékhez tartozik, hogy Csere Kálmánnak több diplomája és két nyelvvizsgája van, többek között matematikus és közgazdász. Dolgozott a Pénzügyminisztériumban főelőadóként, valamint tanított az ELTE-n. A pénzügyi, adóügyi törvényeknek szakavatott ismerője. A beosztást szakmai pályázata alapján nyerte el. Az Apeh átalakulás előtt áll, ezért korántsem biztos, hogy baj, ha egy új szemléletű, kiváló felkészültségű szakember kerül a hivatal élére. Az MDF nem olyan formában támogatta a jelöltet, ahogyan azt a nyilatkozat sugallja. Nyilvános pályázaton indult, MDF-tagként. Vagy talán MDF-tag ne pályázzon, mert rásütik a bélyeget: azért nyert, mert MDF-tag? Úgy tetszik: tovább élnek a pártállam idején ismert beidegződések és mechanizmusok. L. J.
