Somogyi Hírlap, 1991. november (2. évfolyam, 256-281. szám)
1991-11-04 / 258. szám
1991. november 4., hétfő SOMOGYI HÍRLAP — VÁLLALKOZÓKNAK 7 Palotás nem félti a presztízsét Expo-ügyben valljon színt a társadalom — Számításaink szerint egy hét alatt legalább 150 ezer aláírás lesz a birtokunkban — mondta némi indulatai a hangjában a parlamenti szünetben Palotás János országgyűlési képviselő, a VOSZ elnöke. — Nincs túl későn ez a nekibuzdulás? — Ha az országgyűlés elnöke nem várja ki a megengedett nyolc napot és az Országos Választási Bizottság nem húzza el a vizsgálatot a törvényben megengedett 30 napig, akkor talán nincs veszve semmi. Azért is gyűjtünk 150 ezer aláírást, hogy ha a rostán fennakad is néhány, meglegyen a százezer. — Ha jól értem, ön abban bízik, hogy akár az országgyűlési vitát is le lehet bonyolítani december 6-áig... — Szerintem meg lehet tenni. De hadd tegyem hozzá az előbbihez: nem hagyjuk abba az aláírásgyűjtést 150 ezernél sem, hanem folytatjuk, egészen a népszavazás napjáig. Azt szeretnénk, ha a képviselők asztalára letehetnénk egy olyan paksamétát, ami jól kifejezi: mit szeretne valójában az ország. — Ha mégis kifutnak az időből, akkor kárba veszik az erőfeszítés. — Nem biztos. A kormány elvileg haladékot kérhet a párizsi nemzetközi irodánál a népszavazásra való tekintettel, így elképzelhető, hogy a döntést későbbi időpontra halasztják. Hiszen a legnagyobb garancia egy népszavazási „igen” lehet. Bár ez a hónapok óta tartó huzavona nem éppen bizalomgerjesztő egyetlen partner számára sem. De bízom a BIE profizmusában: ha egy ország akar valamit, biztos sikerre lehet számítani. — Ki fizeti az aláírásgyűjtés költségeit? — Ez a VOSZ kasszáját terheli. Úgy számolunk: néhány tízmillióba belekerül, de a vállalkozók bizonyára szívesen áldoznak erre a célra. Maga a népszavazás a költségvetést terheli. — Gondoltak arra, hogy esetleg „nem”-mel szavaz a nép? — Nem akarunk a társadalom ellenére tenni. Nem lehet a társadalmat „leváltani”. Tudomásul vesszük a nemet is. — Elveszítheti a tekintélyét... — A tekintélyemet? Ennél sokkal nagyobb a tét! De hadd tegyem hozzá: ebben az országban már nagyon sokan ajánlották fel a presztízsüket egy-egy ügy javára, olyanok is, akiknek már régen nem volt presztízsük. Koós Tamás Tejtermelők figyelmébe Gyógy növény-üdítők Hogyan és meddig igényelhető a támogatás? Egyszeri tízezer forint támogatás igénybe vételére jogosít az ez év nyarán született 84/1991. kormány sz. rendelet. A támogatás alapvetően két feltételhez van kötve. Jogosult az, aki az előző évi tényhez viszonyítva az idén 4500 literrel kevesebb tejet értékesít, emellett a tehenet ez év december 31-ig vágásra vagy élőexportra értékesíti. A támogatás csak a két feltétel együttes megléte esetén igényelhető. Az alsó korlát a tejértékesítés csökkenése, vagyis annyiszor tízezer forint támogatást lehet igényelni, ahányszor 4500 literrel csökkent az idén a tejértékesítés. A támogatást nem a termelőnek, hanem annak kell igényelnie, akivel a termelő közvetlen kapcsolatban van (tejfelfelvásárló, tejfeldolgozó, termelőszövetkezet, önkormányzat), vagyis aki a tejbegyűjtőt üzemelteti. A visszaigénylés a rendeletben előírt szerződés alapján a termelő kérésére és felelősségére történik. A támogatásra minden esetben a tulajdonos és nem a bérlő jogosult. V. G. Méhész-érdekvédelem A Magyar Méhészek Egyesülete budapesti kibővített közgyűlésén megalakította a termelők tanácsát. A kutatóintézeteket, minőségellenőrző szervezeteket is tömörítő tanács fő célja a hazai méhészeti termékek védelme, minőségük megóvása, a hamisítás elleni föllépés. Át kívánják dolgozni a magyarországi mézszabványt. Fontos szerepet szánnak a méhészek a tanácsnak az eddig hiányzó érdekképviseletük megteremtésében is. Új termékcsaládot fejlesztett ki a Gyógynövénykutató Intézet Rt. Kísérleti laboratóriumában különleges kivonási eljárással készülnek a csalánlevél-, mentalevél- és bodzavirág-alapú üdítőitalok; ezeket Fito-fitt márkanéven hozzák forgalomba. A természetes gyógynövényanyagokból álló, alacsony kalóriatartalmú termékekben nincs tartósító szer, se színezék, se aromaanyag. A hazai fogyasztók mellett hamarosan külföldön is megismerkedhetnek ezzel az üdítő-családdal. (MTI-fotó — Hámor Szabolcs felv.) Kamarai hírek, információk, üzleti ajánlatok Piaci lehetőségek Export Amerikai cég üzleti kapcsolatot keres a következő termékeket gyártó magyar cégekkel: ólomkristály-termékek, szabadalmazott játékok, öntvények, gépalkatrészek, speciális gépipari termékek stb. A cégnek kiterjedt marketing és forgalmazó hálózata van. Nagy tapasztalatokkal rendelkező nigériai cég vásárolna Magyarországról gépipari, mechanikai és ácsipari szerszámokat, valamint hegesztőkészülékeket. Holland cég kertben és teraszokon használatos napernyőket vásárolna. Sürgős ajánlatokat vár. Kelet-Líbia térségében magánügynöki cég ajánlatot kér takarmányra (birka, marha, kecske), tejre, valamint birkaszállításra, gyapjútermelési célra. Belga cég dekoráció céljára ajánlja a következő termékeit: poliészter virágok, növények, fák, temetési koszorúk, karácsonyfa díszek. A cég a nagy árukészletéből gyors szállítást vállal. Egy másik belga cég speciális belga söröket és belga csokoládét kínál. Olasz cég az élelmiszer- és vendéglátóiparban használatos hűtő- és tároló berendezéseket kínál ( konyhai főző, mosogató, jégkészítő elemek, kályhák stb.) Egy másik, Eu- rópa-szerte ismert olasz cég nedvesség elleni szigetelési rendszerrel rendelkezik, magyar vállalatok érdeklődését várja. Különböző indiai cégek több terméket is ajánlanak megvételre. Többek között törölközőket, órákat, kozmetikai cikkeket, bőrárukat, sportcikkeket, kézműipari termékeket, féldrágakövet és bizsut, pamutszőnyegeket fafaragvá- nyokat, műselyem és pamut ruházati termékeket, mopedeket, kerékpárokat, kerékpáralkatrészeket, pamutszőnyegeket. Együttműködés Dán cég élelmiszeripari csomagolóanyagok közös gyártásához magyar partnert keres. Holland cég kozmetikai cikkek importjára és exportjára vegyesvállalati partnert keres. Spanyol cég márkás japán (Sony, Panasonic, Hitachi, Nikon, Canon stb.) elektronikai és fényképészeti termékeket ajánl. A cég importtal és exporttal egyaránt foglalkozik. Berlini hitelintézet az ország keleti részében létesítendő beruházások előmozdítására külföldi beruházókat keres, részükre felvilágosítást nyújt. Kenőszerkezeteket gyártó német cég érdeklődést mutat arra, hogy Magyarországról különböző árukat vásároljon és másokat magyar piacon eladjon. Magyar partnerral hajlandó vegyesvállalatot alapítani. Valamennyi üzleti lehetőségről részletes tájékoztatást ad a Somogyi Kereskedelmi és Iparkamara, Kaposvár Bajcsy Zs. u. 1 ./c. Tanuljunk könnyen, gyorsan vállalkozni! A privatizáció tendenciái és a hiányzó „súlycsoport” Az üzlet — alkotás, a jó üzlethez pedig alkotókészség kell, s ez nem feltétlenül műveltség, tanultság kérdése. Maugham híres novellahőse, az írástudatlan sekrestyés úgy lett vállalkozó, hogy az új lelkész elbocsátotta. Az utcára került egyházfi fialtatni akarta megtakarított pénzét, s fölfedezte, hogy Londonban sok helyütt nincs trafik. Nyitott hát itt is, ott is dohányárudét, és jómódú emberré vált. Maugham hősének „sasszeme” volt a piaci hézagok fölfedezésére, érzéke új igények felkeltéséhez. Az efféle tehetséget fejleszteni lehet, de megszerezni nem. Lehet és érdemes viszont megtanulni a széles értelemben vett üzleti adminisztrációt. Tanfolyamokon vagy akár távoktatás formájában viszonylag rövid idő alatt elsajátíthatók a mindennapi üzleti élet megkövetelte jogi, kereskedelmi, levelezési, szervezési, számviteli, pénzügyi és tárgyalási-alkudozási ismeretek. Bármilyen is a tarifa, olcsóbb, mintha valakinek saját kárán kell megtanulni a különbséget a szándéklevél és a megrendelés vagy a várható és a realizált nyereség között — mert míg kitapasztalja, könnyen fizetésképtelenné válik és csődbe megy... Ami a számítógépeket illeti: segítségükkel viszonylag nagy üzleti forgalmat lehet nyilvántartani, adminisztrálni, elemezni — aránylag kevés költséggel és idővel. Az említett és kínált tantárgyakból annyit érdemes megtanulni, amennyi eligazít a fő elvekben, az alapvető módszerekben. A számvitelben például a mérlegösszeállításban, a pénzügyekben a pénz- forgalom megtervezésében, általában pedig abban, hogyan kérdezzünk a szakemberektől, miként ellenőrizzük válaszuk szakszerűségét és — a tiszteletdíj nagyságát. S még egy gyakorlati tanács: a főbb pénzügyi ismeretekhez hozzátartozik, hogy megismerjük a tőke- és hitel- kínálat teljes palettáját, tudjuk, hogy mihez férhetünk hozzá, mihez nem. S az adott esetben jól tudjunk dönteni a magasabb vagy alacsonyabb kamat, a rövidebb vagy hosz- szabb törlesztési idő dilemmájával szembesülve. Bácskai Tamás A hazai privatizációs folyamat szinte egyidejűleg indult a kisebb és nagyobb vállalatok körében. Az előprivatizáció keretében elsődlegesen a kereskedelmi és vendéglátó-ipari egységeket kívánta a kormány magánkézbe adni, de a folyamat még ma is nagyon lassan halad. Az ipari, az építőipari és a kereskedelmi nagyvállalatok privatizációjában azonban eléggé eltérő jelenségek figyelhetők meg. A kormány meghatározta azoknak a gazdálkodóknak a körét, amelyek a jövőben is száz százalékban vagy legalábbis 51 százalékban állami, illetve 51 százalékban nemzeti (állami és hazai magán-) tulajdonban maradnak. Á többi gazdálkodó egység akár teljes egészében is külföldi tulajdonba adható. Megindult az érdeklődés, elsősorban a korábban is sikeresen gazdálkodó nagyvállalatok — a Taurus, a Lehel és hasonlók —, másodsorban az ugyan technikailag elavult, kihasználatlan berendezésekkel dolgozó, de felkészült szakembergárdával rendelkező gyárak iránt. A privatizáció gyakorlatát azonban gyakran akadályozzák a tisztázatlan tulajdonviszonyok. Ha külföldi cég jelentős tőkét fektet egy vállalatba, joggal elvárja, hogy cserébe a tulajdonába kerüljön a megvásárolt gép, épület. A „tárgyakkal” nincs is gond; ezek felértékelése, ha időigényes is, de viszonylag egyértelműen megoldható. Annál bonyolultabb az ingatlanok helyzete. Azok vagy állami vagy önkormányzati tulajdonban vannak, apportként való felértékelésük nem egyszerű. Számos privatizációs szándék ezen bukott meg. Miként alakult a nagyvállalatok magánkézbe adásának tendenciája 1991-ben? Korábban centralizált, de termelési, értékesítési szempontból önállósítható részlegeik a vállalat profiljának megfelelő kisebb egységekre bomlottak, s úgy kerültek magánkézbe. Ezt jól jellemzi néhány adat. 1991. január 1-jén az iparban még mintegy 700 olyan vállalat működött, amely 300 embernél többet foglalkoztatott, ezek száma az idén júniusra majdnem százzal csökkent. A gépiparban 269-ről 253-ra, a könnyűiparban 233-ról 228-ra olvadt a nagyüzemek száma. Az új cégek közül a korábban is hatékonyan működők a külföldi tőke segítségével gyorsan talpra tudtak állni, az önálló tevékenységre kevésbé alkalmasak vagy vállalták a teljes megújulást vagy tönkremennek. A vállalatok privatizálásnak törvényes módja, amikor a gyáregységek, részlegek maguk szorgalmazzák a kiválást — még a teljes nagyvállalat privatizálása előtt. Ezt vagy a gyáregység vezetése vagy a dolgozók kétharmada kezdeményezheti. A törvény életbe lépése óta eltelt egy esztendőben mindössze 80 ilyen kiválást kezdeményeztek, s ebből 50 új kis- vagy középméretű vállalat már megalakult. Ez a szám jóval kisebb a vártnál. A privatizációs folyamat másik módja, ha az állami vagyonügynökség a korábban vállalati tanács által irányított nagyvállalatokat kezelésébe vonja és maga értékesíti. Ez a folyamat az első privatizációs programmal indult, s mintegy 20 olyan állami nagyvállalattal kezdődött, amely a leginkább felkészült az átalakulásra. A folyamat mégis döcögve haladt, s nem is mindegyik egységnél zárult le a tervekben előírt időpontig, 1991 szeptemberének végéig. Úgy látszik,, a tapasztalatokból az ÁVÜ is okult, amikor az 50 újabb vállalat bevonásával elindította a második privatizációs progamot. A nagyvállalati privatizáció úgy látszik még nem alakította ki a magyar iparban korábban is hiányzó középméretű vállalatokat. Pedig a közepes méretű, flexibilis és egyúttal gazdaságos vállalatok nélkül jól működő piacgazdaság nem képzelhető el. Nincs más hátra: a jelenlegi kisvállalatoknak kell felnőniük a következő súlycsoportba. Nyitrai Ferencné dr.
