Somogyi Hírlap, 1991. november (2. évfolyam, 256-281. szám)

1991-11-04 / 258. szám

1991. november 4., hétfő SOMOGYI HÍRLAP — VÁLLALKOZÓKNAK 7 Palotás nem félti a presztízsét Expo-ügyben valljon színt a társadalom — Számításaink szerint egy hét alatt legalább 150 ezer aláírás lesz a birtokunkban — mondta némi indulatai a hang­jában a parlamenti szünetben Palotás János országgyűlési képviselő, a VOSZ elnöke. — Nincs túl későn ez a ne­kibuzdulás? — Ha az országgyűlés el­nöke nem várja ki a megen­gedett nyolc napot és az Or­szágos Választási Bizottság nem húzza el a vizsgálatot a törvényben megengedett 30 napig, akkor talán nincs veszve semmi. Azért is gyűj­tünk 150 ezer aláírást, hogy ha a rostán fennakad is né­hány, meglegyen a százezer. — Ha jól értem, ön abban bízik, hogy akár az országgyű­lési vitát is le lehet bonyolítani december 6-áig... — Szerintem meg lehet tenni. De hadd tegyem hozzá az előbbihez: nem hagyjuk abba az aláírásgyűjtést 150 ezernél sem, hanem folytat­juk, egészen a népszavazás napjáig. Azt szeretnénk, ha a képviselők asztalára letehet­nénk egy olyan paksamétát, ami jól kifejezi: mit szeretne valójában az ország. — Ha mégis kifutnak az időből, akkor kárba veszik az erőfeszítés. — Nem biztos. A kormány elvileg haladékot kérhet a pá­rizsi nemzetközi irodánál a népszavazásra való tekintet­tel, így elképzelhető, hogy a döntést későbbi időpontra ha­lasztják. Hiszen a legnagyobb garancia egy népszavazási „igen” lehet. Bár ez a hónapok óta tartó huzavona nem éppen bizalomgerjesztő egyetlen partner számára sem. De bí­zom a BIE profizmusában: ha egy ország akar valamit, biz­tos sikerre lehet számítani. — Ki fizeti az aláírásgyűjtés költségeit? — Ez a VOSZ kasszáját terheli. Úgy számolunk: né­hány tízmillióba belekerül, de a vállalkozók bizonyára szíve­sen áldoznak erre a célra. Maga a népszavazás a költ­ségvetést terheli. — Gondoltak arra, hogy esetleg „nem”-mel szavaz a nép? — Nem akarunk a társada­lom ellenére tenni. Nem lehet a társadalmat „leváltani”. Tu­domásul vesszük a nemet is. — Elveszítheti a tekinté­lyét... — A tekintélyemet? Ennél sokkal nagyobb a tét! De hadd tegyem hozzá: ebben az or­szágban már nagyon sokan ajánlották fel a presztízsüket egy-egy ügy javára, olyanok is, akiknek már régen nem volt presztízsük. Koós Tamás Tejtermelők figyelmébe Gyógy növény-üdítők Hogyan és meddig igényelhető a támogatás? Egyszeri tízezer forint tá­mogatás igénybe vételére jo­gosít az ez év nyarán született 84/1991. kormány sz. rende­let. A támogatás alapvetően két feltételhez van kötve. Jo­gosult az, aki az előző évi tényhez viszonyítva az idén 4500 literrel kevesebb tejet ér­tékesít, emellett a tehenet ez év december 31-ig vágásra vagy élőexportra értékesíti. A támogatás csak a két feltétel együttes megléte esetén igé­nyelhető. Az alsó korlát a tejértékesí­tés csökkenése, vagyis annyi­szor tízezer forint támogatást lehet igényelni, ahányszor 4500 literrel csökkent az idén a tejértékesítés. A támogatást nem a terme­lőnek, hanem annak kell igé­nyelnie, akivel a termelő köz­vetlen kapcsolatban van (tej­felfelvásárló, tejfeldolgozó, termelőszövetkezet, önkor­mányzat), vagyis aki a tejbe­gyűjtőt üzemelteti. A vissza­igénylés a rendeletben előírt szerződés alapján a termelő kérésére és felelősségére tör­ténik. A támogatásra minden esetben a tulajdonos és nem a bérlő jogosult. V. G. Méhész-érdekvédelem A Magyar Méhészek Egyesülete budapesti kibővített közgyű­lésén megalakította a termelők tanácsát. A kutatóintézeteket, minőségellenőrző szervezeteket is tömö­rítő tanács fő célja a hazai méhészeti termékek védelme, minő­ségük megóvása, a hamisítás elleni föllépés. Át kívánják dol­gozni a magyarországi mézszabványt. Fontos szerepet szánnak a méhészek a tanácsnak az eddig hiányzó érdekképviseletük megteremtésében is. Új termékcsaládot fejlesztett ki a Gyógynövénykutató Intézet Rt. Kísérleti laboratóriumában különleges kivonási eljárással készülnek a csalánlevél-, mentalevél- és bodzavirág-alapú üdí­tőitalok; ezeket Fito-fitt márkanéven hozzák forgalomba. A ter­mészetes gyógynövényanyagokból álló, alacsony kalóriatar­talmú termékekben nincs tartósító szer, se színezék, se aroma­anyag. A hazai fogyasztók mellett hamarosan külföldön is meg­ismerkedhetnek ezzel az üdítő-családdal. (MTI-fotó — Hámor Szabolcs felv.) Kamarai hírek, információk, üzleti ajánlatok Piaci lehetőségek Export Amerikai cég üzleti kapcso­latot keres a következő termé­keket gyártó magyar cégek­kel: ólomkristály-termékek, szabadalmazott játékok, önt­vények, gépalkatrészek, spe­ciális gépipari termékek stb. A cégnek kiterjedt marketing és forgalmazó hálózata van. Nagy tapasztalatokkal ren­delkező nigériai cég vásárolna Magyarországról gépipari, mechanikai és ácsipari szer­számokat, valamint hegesztő­készülékeket. Holland cég kertben és te­raszokon használatos naper­nyőket vásárolna. Sürgős ajánlatokat vár. Kelet-Líbia térségében ma­gánügynöki cég ajánlatot kér takarmányra (birka, marha, kecske), tejre, valamint birka­szállításra, gyapjútermelési célra. Belga cég dekoráció céljára ajánlja a következő termékeit: poliészter virágok, növények, fák, temetési koszorúk, kará­csonyfa díszek. A cég a nagy árukészletéből gyors szállítást vállal. Egy másik belga cég speciális belga söröket és belga csokoládét kínál. Olasz cég az élelmiszer- és vendéglátóiparban használa­tos hűtő- és tároló berendezé­seket kínál ( konyhai főző, mosogató, jégkészítő elemek, kályhák stb.) Egy másik, Eu- rópa-szerte ismert olasz cég nedvesség elleni szigetelési rendszerrel rendelkezik, ma­gyar vállalatok érdeklődését várja. Különböző indiai cégek több terméket is ajánlanak megvé­telre. Többek között törölkö­zőket, órákat, kozmetikai cik­keket, bőrárukat, sportcikke­ket, kézműipari termékeket, féldrágakövet és bizsut, pa­mutszőnyegeket fafaragvá- nyokat, műselyem és pamut ruházati termékeket, mopede­ket, kerékpárokat, kerékpáral­katrészeket, pamutszőnyege­ket. Együttműködés Dán cég élelmiszeripari cso­magolóanyagok közös gyár­tásához magyar partnert ke­res. Holland cég kozmetikai cik­kek importjára és exportjára vegyesvállalati partnert keres. Spanyol cég márkás japán (Sony, Panasonic, Hitachi, Ni­kon, Canon stb.) elektronikai és fényképészeti termékeket ajánl. A cég importtal és ex­porttal egyaránt foglalkozik. Berlini hitelintézet az ország keleti részében létesítendő beruházások előmozdítására külföldi beruházókat keres, részükre felvilágosítást nyújt. Kenőszerkezeteket gyártó német cég érdeklődést mutat arra, hogy Magyarországról különböző árukat vásároljon és másokat magyar piacon el­adjon. Magyar partnerral haj­landó vegyesvállalatot alapí­tani. Valamennyi üzleti lehető­ségről részletes tájékoztatást ad a Somogyi Kereskedelmi és Iparkamara, Kaposvár Bajcsy Zs. u. 1 ./c. Tanuljunk könnyen, gyorsan vállalkozni! A privatizáció tendenciái és a hiányzó „súlycsoport” Az üzlet — alkotás, a jó üz­lethez pedig alkotókészség kell, s ez nem feltétlenül mű­veltség, tanultság kérdése. Maugham híres novellahőse, az írástudatlan sekrestyés úgy lett vállalkozó, hogy az új lel­kész elbocsátotta. Az utcára került egyházfi fialtatni akarta megtakarított pénzét, s fölfe­dezte, hogy Londonban sok helyütt nincs trafik. Nyitott hát itt is, ott is dohányárudét, és jómódú emberré vált. Maug­ham hősének „sasszeme” volt a piaci hézagok fölfedezésére, érzéke új igények felkeltésé­hez. Az efféle tehetséget fej­leszteni lehet, de megszerezni nem. Lehet és érdemes viszont megtanulni a széles értelem­ben vett üzleti adminisztrációt. Tanfolyamokon vagy akár tá­voktatás formájában viszony­lag rövid idő alatt elsajátítha­tók a mindennapi üzleti élet megkövetelte jogi, kereske­delmi, levelezési, szervezési, számviteli, pénzügyi és tár­gyalási-alkudozási ismeretek. Bármilyen is a tarifa, olcsóbb, mintha valakinek saját kárán kell megtanulni a különbséget a szándéklevél és a megren­delés vagy a várható és a rea­lizált nyereség között — mert míg kitapasztalja, könnyen fi­zetésképtelenné válik és csődbe megy... Ami a számítógépeket illeti: segítségükkel viszonylag nagy üzleti forgalmat lehet nyilvántartani, adminisztrálni, elemezni — aránylag kevés költséggel és idővel. Az említett és kínált tantár­gyakból annyit érdemes meg­tanulni, amennyi eligazít a fő elvekben, az alapvető mód­szerekben. A számvitelben például a mérlegösszeállítás­ban, a pénzügyekben a pénz- forgalom megtervezésében, általában pedig abban, ho­gyan kérdezzünk a szakem­berektől, miként ellenőrizzük válaszuk szakszerűségét és — a tiszteletdíj nagyságát. S még egy gyakorlati ta­nács: a főbb pénzügyi ismere­tekhez hozzátartozik, hogy megismerjük a tőke- és hitel- kínálat teljes palettáját, tudjuk, hogy mihez férhetünk hozzá, mihez nem. S az adott eset­ben jól tudjunk dönteni a ma­gasabb vagy alacsonyabb kamat, a rövidebb vagy hosz- szabb törlesztési idő dilemmá­jával szembesülve. Bácskai Tamás A hazai privatizációs folya­mat szinte egyidejűleg indult a kisebb és nagyobb vállalatok körében. Az előprivatizáció keretében elsődlegesen a ke­reskedelmi és vendég­látó-ipari egységeket kívánta a kormány magánkézbe adni, de a folyamat még ma is na­gyon lassan halad. Az ipari, az építőipari és a kereskedelmi nagyvállalatok privatizációjában azonban eléggé eltérő jelenségek fi­gyelhetők meg. A kormány meghatározta azoknak a gazdálkodóknak a körét, amelyek a jövőben is száz százalékban vagy lega­lábbis 51 százalékban állami, illetve 51 százalékban nem­zeti (állami és hazai magán-) tulajdonban maradnak. Á többi gazdálkodó egység akár teljes egészében is külföldi tu­lajdonba adható. Megindult az érdeklődés, elsősorban a korábban is sike­resen gazdálkodó nagyvállala­tok — a Taurus, a Lehel és hasonlók —, másodsorban az ugyan technikailag elavult, ki­használatlan berendezésekkel dolgozó, de felkészült szak­embergárdával rendelkező gyárak iránt. A privatizáció gyakorlatát azonban gyakran akadályoz­zák a tisztázatlan tulajdonvi­szonyok. Ha külföldi cég jelen­tős tőkét fektet egy vállalatba, joggal elvárja, hogy cserébe a tulajdonába kerüljön a meg­vásárolt gép, épület. A „tár­gyakkal” nincs is gond; ezek felértékelése, ha időigényes is, de viszonylag egyértel­műen megoldható. Annál bo­nyolultabb az ingatlanok hely­zete. Azok vagy állami vagy önkormányzati tulajdonban vannak, apportként való felér­tékelésük nem egyszerű. Számos privatizációs szándék ezen bukott meg. Miként alakult a nagyvállala­tok magánkézbe adásának tendenciája 1991-ben? Ko­rábban centralizált, de terme­lési, értékesítési szempontból önállósítható részlegeik a vál­lalat profiljának megfelelő ki­sebb egységekre bomlottak, s úgy kerültek magánkézbe. Ezt jól jellemzi néhány adat. 1991. január 1-jén az iparban még mintegy 700 olyan vállalat működött, amely 300 ember­nél többet foglalkoztatott, ezek száma az idén júniusra majd­nem százzal csökkent. A gép­iparban 269-ről 253-ra, a könnyűiparban 233-ról 228-ra olvadt a nagyüzemek száma. Az új cégek közül a korábban is hatékonyan működők a kül­földi tőke segítségével gyor­san talpra tudtak állni, az önálló tevékenységre kevésbé alkalmasak vagy vállalták a teljes megújulást vagy tönk­remennek. A vállalatok privatizálásnak törvényes módja, amikor a gyáregységek, részlegek ma­guk szorgalmazzák a kiválást — még a teljes nagyvállalat privatizálása előtt. Ezt vagy a gyáregység vezetése vagy a dolgozók kétharmada kezde­ményezheti. A törvény életbe lépése óta eltelt egy eszten­dőben mindössze 80 ilyen ki­válást kezdeményeztek, s eb­ből 50 új kis- vagy középmé­retű vállalat már megalakult. Ez a szám jóval kisebb a várt­nál. A privatizációs folyamat másik módja, ha az állami va­gyonügynökség a korábban vállalati tanács által irányított nagyvállalatokat kezelésébe vonja és maga értékesíti. Ez a folyamat az első privatizációs programmal indult, s mintegy 20 olyan állami nagyvállalattal kezdődött, amely a leginkább felkészült az átalakulásra. A folyamat mégis döcögve ha­ladt, s nem is mindegyik egy­ségnél zárult le a tervekben előírt időpontig, 1991 szep­temberének végéig. Úgy lát­szik,, a tapasztalatokból az ÁVÜ is okult, amikor az 50 újabb vállalat bevonásával el­indította a második privatizá­ciós progamot. A nagyvállalati privatizáció úgy látszik még nem alakította ki a magyar iparban korábban is hiányzó középméretű válla­latokat. Pedig a közepes mé­retű, flexibilis és egyúttal gaz­daságos vállalatok nélkül jól működő piacgazdaság nem képzelhető el. Nincs más hátra: a jelenlegi kisvállala­toknak kell felnőniük a követ­kező súlycsoportba. Nyitrai Ferencné dr.

Next

/
Thumbnails
Contents