Somogyi Hírlap, 1991. november (2. évfolyam, 256-281. szám)
1991-11-22 / 274. szám
14 SOMOGYI HÍRLAP — AZ ÖNKORMÁNYZATOKÉ A SZÓ 1991. november 21., csütörtök A megye -község kapcsolatokról Rendszerváltásunk időszakában nagy jelentőségű a megyei és a települési önkormányzatok együttműködése. Tevékenységüket többek között nehezítette a jogszabályok hiánya és a jogértelmezés gyakorlata. Mindez hozzájárul ahhoz, hogy főként a kistelepülési önkormányzatok keresik helyüket és keresik azt a szervet, amelyet magukra hagyatottságukban felkereshetnek, szakmai tanácsokat kérhetnek. A megyei közgyűlés több ízben kinyilvánította, hogy az egyenlőség elvén segítő partnere a települési önkormányzatoknak. Ennek is köszönhető, hogy a községek polgármesterei, jegyzői, képviselői mind gyakrabban keresik meg a megyei hivatal vezetőit, szakértőit, ha tanácsra, felvilágosításra van szükségük. A kapcsolattartás önkéntes, minden függőségtől mentes; a kezdeményezésben a települési önkormányzatok igénye a meghatározó. Ennek alapján a települési önkormányzatok és a megye hat társulást hoztak létre különböző feladatok ellátására. Ugyancsak az együttműködést, segítség- nyújtást szolgálja a Jogtanácsosi Iroda és a Vállalkozói Központ Alapítvány. A kapcsolattartás egyik fontos eszköze az önkormányzati tanácsadói társulás, amelynek szolgáltatásait a polgármestereken kívül a képviselők és a választópolgárok is igényelhetik. Segítséget nyújtanak a testületek működését befolyásoló szabályzatok, ügyrendek összeállításához, kezdeményezik az önkormányzatok együttműködését, állást foglalnak jogértelmezési kérdésekben, stb. E társulás a fentieken kívül azt az űrt is megkísérli kitölteni, amely a települési önkormányzat és a különféle megyei dekoncentrált szervek segítségének hiánya vagy tiltása miatt keletkezett. A társulások működésének eddigi tapasztalatai jók. Példa erre, hogy Somogydöröcske — a 240 lelkes kistelepülés — valamennyi társulásnak tagja, s ezek látványos fejlődésének kétségtelen részesei. A megye és a települések kapcsolatát még az útkeresés jellemzi. A megyei közgyűlésnek a megye össztelepülési és kistérségi érdekeinek hordozójává kell válnia, ehhez azonban az egymás közötti gyors és megbízható információsrendszert is ki kell építeni. Ebbe beletartozik a hivatalok közötti kapcsolaton kívül a megyei képviselőknek a választóikkal, az elektorokkal, a polgármesterekkel való rendszeres kapcsolatának megteremtése is. Kialakításában a megye kezdeményező szerepet vállalt, de a siker csak akkor lehet teljes, ha a települési önkormányzatok ellenérzése megszűnik irántunk. Dr. Lamperth Mónika szervezési és jogi irodavezető Európába megy-e a megye? NYIT A VÁLLALKOZÓI KÖZPONT Közös érdek az új munkahelyek teremtése Régi igazság,-hogy ami létezik, az természetes módon létezni is akar. Miután a megye meglehetősen régen, kis híján ezer esztendő óta működik, létének őrzéséért mindent megtesz, meg is teszünk. Ez azonban a jelenleginél1 konszolidáltabb időszakban sem könnyű. Ahhoz, hogy teljesíthető ütemet határozzunk meg önmagunk számára, figyelembe kellett — és kell ma is — vennünk a körülmények alakulását. Rendszerváltás? Sokan állítják, hogy az elmúlt években rendszerváltást éltünk meg. Meggyőződésem, hogy valójában a rendszerváltozás első lépéseiként rendszerbukásról és hatalomváltásról van szó. Ez pedig mind a települési önkormányzatoktól, mind a megyétől, mind pedig a parlamenttől egészen más típusú hozzállást igényel. Ismerjük föl végre, hogy ma csupán egy majdani rendszer kiindulópontján vagyunk, ahol természetes, hogy még nem működik az új. Ezért is alkalmas ez az állapot a megye szerepkörének kiérlelésére. A korábbi időszak azonban nyomasztóan hat a települési és a megyei önkormányzat, a kormány és a megyei önkormányzat kapcsolatának alakulására. Ezt a terhet, ha akarjuk, ha nem, vállalnunk kell. Kölcsönös türelemre lenne szükség, amit sajnos a kormányzat részéről nem tapasztalunk. Érzékelhető a kifelé mutogatás, aminek a lényege az, hogy minden mögött — ami nem olyan gyorsan változik, mint ahogy szeretnénk — valami ármánykodást tételeznek föl. Az egyik ilyen teher szemükben az önkormányzati megye. Ebből következik a mozgástér szűkítése is, amit naponta élünk meg. A változások időszakában még jól hangzott, ha valaki az „átkos, hatalmi pozícióban lévő, diktáló, elosztó megyét” támadta. Ma már azonban a legtöbb szakember és párt belátja e szemlélet tarthatatlanságát. Felemás törvény Amikor a megye helyét keressük, mindenekelőtt az ön- kormányzati törvényre kell hivatkoznunk, amely túl sok politikai és számos szakmai kompromisszum eredményeként született meg. Felemás módon rendezett megyei szerepkör, ellenérdekeltség keltése a megye és a megye szerves részét képező megyei jogú város között, abszurditások a köztársasági megbízott hatáskörének kialakításában, erős központosító törekvés, növekvő számban létrehozott dekoncentrált szervezet az „eredmény”. A várható változások szerintem három tényezőtől függően alakulhatnak. Vállaljuk-e a megyei szerepkör kialakítását? Visszahúzódás helyett of- fenzívával segítjük-e a megyeellenes hangulat oldását? Nagykorúvá, professzionistává tud-e válni a mai politikai elit vagy továbbra is csak köldöknéző, saját fontosságát erősítgető, magyarázgató stílust követ? Ellenségből támasz A megyei önkormányzat nem a központi hatalom akaratának közvetítője, s ez nem isten elleni vétek; nem valami örökös ellenzékiségből, hanem a helyzet természetéből következik. A megye feladata ugyanis éppen az, hogy a központi hatalom ellensúlyaként jelenjen meg. A fordítottja kényelmes, de rossz lenne a kormánynak is. Ugyanakkor az elmúlt egy év során a települési önkormányzatok többsége (főként a kistelepülések) fölismerték: a korábbi „ellenség” a mai legközvetlenebb támasz. Az idén így jöttek létre, s alakulnak 1992-ben is új társulásaink. Most erre kell építenünk, mindig annyit lépve, amennyi a felismert érdeken alapuló természetes igény. Ugyanakkor olyan esetekkel is számolnunk kell, hogy akivel ma kiváló a kapcsolatunk, azzal holnap „ellenségessé” változhat a viszony. Sajnos, ez a helyzet alakult ki a Siótour privatizációjának előkészítése során, főként a Balaton-parti települések részéről. Nem a mi elvetemültségünk miatt, hanem mert úgy érzik, hogy adott pillanatban az érdekeik ellen tett a megye. Pedig legtöbbször nem valaki vagy valami ellen, sokkal inkább valami melletti kiállásról van szó. Ezt kell tennünk, hogy később elszámolhassunk a ránk bízott értékekkel. A megye a regionalizmus alapja A törvény által adott autonómia biztosítja, hogy az erős települési és az erős megyei önkormányzat nem zárja ki egymást. Az európai példák bizonysága szerint is a regionalizmus erősödik. Olyan kulturális és gazdasági erőt jelent, amely a felzárkózás nehézségeivel birkózó települések számára pótolhatatlan segítséget nyújt. Ennek a re- gionalizmusnak — a külországok által is egyenrangú partnerként elfogadott — egyetlen életképes szereplője nálunk nem a több megyés körzet, hanem az önálló megye. Egymást segítő, kiérlelt hatás- és feladatkörű önkormányzattal, visszafogott hatáskörű, dekoncentrált szervezetekkel, együttműködő megyei jogú várossal és akár köztársasági megbízottal is. Hamis út ennek az ellenkezőjét állítani. Márpedig önmagunkat is csak ideig óráig lehet áltatni, tehát nem érdemes. Dr. Gyenesei István a megyei közgyűlés elnöke A közvélemény tavasszal örömmel értesült a megyei önkormányzat felismeréséről, miszerint a piacgazdaság kialakulása csak egy dinamikusan fejlődő magánszektorra támaszkodva lehet eredményes. Fél év telt el azóta, hogy ennek előmozdítására alapítványt hozott létre és megkezdődött a vállalkozói központ kiépítése. Erről kérdeztük Jákli Pétert, a Megyei Vállalkozói Központ kuratóriumának elnökét. — Egy működőképes szervezetet létrehozni, az együttműködő partnerek körét és a vállalkozás üzletpolitikáját kialakítani, időt igénylő sok egyeztetéssel járó, nem látványos, de elkerülhetetlen folyamat. A felkészülési időszakot — a problémák sokasága ellenére — a lehető legrövidebbre igyekeztünk szorítani. — Mikorra tervezik a vállalkozói központ kapunyitását? — A megyeháza második emeletén, ahol mindenkit szívesen látunk, már kitettük a cégtáblát. A hivatalos megnyitó december 5-én 14 órakor lesz, ezzel egyidőben különböző médiákon keresztül megismertetjük a tevékenységi körünket, az együttműködés lehetőségeit, és az elnyerhető források feltételeit. Megjegyzem, hogy a vállalkozók, hitelek után érdeklődők eddig is naponta kopogtattak a központban. A tegnap megkezdődött első országos vállalkozásfejlesztési szakmai programunk, szintén mintegy közvetve elősegíti az alapítvány „piaci bevezetését”. — Mennyire nyitott az alapítvány, kiknek az érdeklődésére számítanak? — Az alapítvány mindenekelőtt a kis- és közepes vállalkozások megszervezését és működésének támogatását tekinti fő feladatának. Tudjuk, hogy ez csak a gazdasági élet mind nagyobb körének támogatásával, együttműködésével valósítható meg. Ezért alapítványunk teljesen nyitott, ahhoz bárki csatlakozhat, aki azonosulni tud céljainkkal és élni kíván lehetőségeinkkel. Kiemelten fontosnak tartjuk, hogy elnyerjük az Európai Gazdasági Közösség szakmai és anyagi támogatását. — Ezek szerint sok érdek találkozhat az alapítvány környezetében. — Az alapítvány fontos küldetésének tekinti az európai gazdasági kultúra meghonosítását, a vállalkozást segítő hazai és nemzetközi információk összegyűjtését és továbbítását. Úgy véljük, közös érdekünk, hogy minél több sikeres vállalkozás jöjjön létre. Sajátos eszközeinkkel hozzájárulunk a térségek gazdasági megújulásához, kedvező hiteleket biztosítunk az új munkahelyek teremtéséhez. Meggyőződésem, hogy a somogyi szakemberek tudása az a szellemi bázis, amelyre támaszkodva eredményesen dolgozhatunk. Mindez egyben záloga a megye és közvetlen környezete gyorsabb, és hatékonyabb fejlesztésének. Dr. Novak Ferenc MUNKÁNK ALAPJA AZ ÖNKORMÁNYZATI VAGYON A tulajdonos felelőssége Az önkormányzatok tulajdonát az 1989. október 23-án kihirdetett alkotmány deklarálta. Az önkormányzatok létrejöttük napján váltak először tulajdonossá, megszerezve a korábbi tanácsok által kezelt állami vagyon többségét. A helyi közösségek tulajdonának vannak történelmi előzményei. Korábban a köztulajdon legelőre, rétre, erdőbirtokossági társulások erdeire, ingó és ingatlan vagyonra (községháza, megyeháza, iskolák stb.) terjedt ki. A tanácsok nem rendelkeztek saját tulajdonnal, az egységes és oszthatatlan állami tulajdonnak csupán kezelői voltak. Ez az állami tulajdon az önkormányzatok vagyonhoz juttatásának forrása. A „se enyém, se tiéd, se miénk” állami vagyon jutott valódi tulajdonosokhoz. Azokhoz, akiknek mindennapi életfeltételeit, a közszolgáltatással való ellátását alapozza meg. így a megyei önkormányzat vagyonának tulajdonosai: a megyében élő választópolgárok. A tulajdonosi jogokat gyakorló megyei közgyűlésnek ennek megfelelő körültekintéssel és gondossággal kell ezt a vagyont megszerezni, óvni és gyarapítani. A megyei önkormányzat vagyonának döntő többségét az önkormányzati törvény erejénél fogva egy éve megszerezte. Ennek tisztázása, nyilvántartásba vétele azonban hosszadalmas jogi munkát igényel, amely a közeljövőben fejeződik be. így kerültek megyei tulajdonba például: a szociális- és csecsemőotthonok, a megyei könyvtár, a levéltár, a múzeumok, a gyermektáborok, a nevelőotthonok, a kaposvári és a mosdósi kórház ingatlanai és több irodaház, a megyeháza, valamint a tanácsi és az intézményi pénz- és értékpapírok. Félreértés és vita Sajnos, az önkormányzati törvény vagyonról szóló rendelkezései nem hasonlíthatók az ókori Róma csiszolt, míves tulajdoni szabályaihoz, ezért aztán elég sok félreértés és vita alakult ki az önkormányzatok között. Egy év múltán léphettünk tovább, amikor szeptemberre megszületett az önkormányzati vagyoni törvény. Most már tulajdonunknak mondhatjuk az önkormányzat és intézményei által használt ingóságokat is. De még rendezésre várnak többek között a műemlékek, a természetvédelmi területek és a közművagyon. Az idegenforgalom húzóerő A Somogy megye Idegen- forgalmi Hivatala (Siótour) által használt vagyon azonban kivétel. Az ország legnagyobb hivatala a megyei önkormányzat intézményeként több kempinget, szállodát tart fenn, utazási irodai tevékenységet folytat. A mai gazdasági környezetben azonban ekkora vagyon már nem működtethető intézményi formában, ezért részvénytársasággá átszervezése előkészítés alatt áll. Ennek során éles viták is előfordultak. Azok a települések, amelyek területén például kempingek működnek, esetenként igényt tartottak azok teljes tulajdonára. (A törvény egyértelműen megyei tulajdonba adta ezeket a javakat.) Annak érdekében, hogy gazdaságilag fejlődőképes társaság jöjjön létre, a megyei ön- kormányzat megtartva tulajdoni többségét, a részvények egy részét átadja az érintett településeknek. A mintegy 220 önkormányzat érdekei se csorbuljanak, amelyek egy idegenforgalmi fejlesztést elősegítő alapítvány keretében jutnak részvénytulajdonhoz, érdekeltséghez. A szép tájú Somogy gazdaságának jövőjét jórészt az idegenforgalom fejlődése határozza meg, s ez a részvénytársaság — külföldi befektetőket is csábítva — az idegenforgalom fő húzóerő válik. Fordított a helyzet a megyei önkormányzat által felügyelt közüzemi vállalatokkal (gyógyszertári központ; mozi- üzemi-, kéményseprő-, településtisztasági- és temetkezési vállalat). Arról, hogy kinek a tulajdonába jussanak ezek a gazdálkodó szervek, az ellátott települési önkormányzatok döntenek. De: célszerű működőképességük fenntartása, megfontolandó a társasággá történő átalakításuk és vagyonuk egyben tartása. így üzletrészek, részvények formájában jutnának tulajdonhoz az önkormányzatok. A Gyógyszertári Vállalat birtoklása miatt vitában állunk a kormányzattal, mert tulajdona — véleményünk szerint — az önkormányzatokat illeti, s olyan tulajdonosi, privatizációs megoldásokat kell kimunkálni, amelyek a kisebb települések gyógyszerelíátását is megteremtik. A Kéményseprőipari Vállalatával nyújtott szolgáltatásokról a megyei ön- kormányzat köteles gondoskodni. Az önkormányzat hivatala és az intézmények által használt-vagyon tehát az önkormányzat tulajdona. Jól sáfárkodni, nyilvánosan A közgyűlés jövő heti ülésén tárgyalja azt a rendelet- tervezetet, amely a vagyon birtoklása, használata és a tulajdon feletti rendelkezés (bérbeadás, elidegenítés stb.) szabályait tartalmazza. A tulajdon ésszerű és jogszerű hasznosítását szolgálja, hogy a legfontosabb garanciális jogosítványok a közgyűlést vagy bizottságait illetik. Az ön- kormányzat csak olyan vállalkozásban vehet részt, amelyekben üzleti felelőssége korlátozott, s ha számításokkal kellően alátámasztott annak gazdaságossága, és a közszolgáltatások ellátását nem sérti. Az önkormányzati vagyon megóvásának egyik módja a vagyonbiztosítás, ezzel a következő évtől élnénk. A megyei önkormányzatot, a megye lakosságát megillető vagyonnak a közjót kell szolgálnia. A vele való sáfárkodásnak a nyilvánosság előtt kell zajlania. Dr. Kolber István a megyei közgyűlés alelnöke
