Somogyi Hírlap, 1991. november (2. évfolyam, 256-281. szám)

1991-11-22 / 274. szám

14 SOMOGYI HÍRLAP — AZ ÖNKORMÁNYZATOKÉ A SZÓ 1991. november 21., csütörtök A megye -község kapcsolatokról Rendszerváltásunk idősza­kában nagy jelentőségű a megyei és a települési önkor­mányzatok együttműködése. Tevékenységüket többek kö­zött nehezítette a jogszabá­lyok hiánya és a jogértelme­zés gyakorlata. Mindez hozzá­járul ahhoz, hogy főként a kis­települési önkormányzatok keresik helyüket és keresik azt a szervet, amelyet magukra hagyatottságukban felkeres­hetnek, szakmai tanácsokat kérhetnek. A megyei közgyűlés több ízben kinyilvánította, hogy az egyenlőség elvén segítő part­nere a települési önkormány­zatoknak. Ennek is köszön­hető, hogy a községek pol­gármesterei, jegyzői, képvise­lői mind gyakrabban keresik meg a megyei hivatal vezetőit, szakértőit, ha tanácsra, felvi­lágosításra van szükségük. A kapcsolattartás önkéntes, minden függőségtől mentes; a kezdeményezésben a telepü­lési önkormányzatok igénye a meghatározó. Ennek alapján a települési önkormányzatok és a megye hat társulást hoz­tak létre különböző feladatok ellátására. Ugyancsak az együttműködést, segítség- nyújtást szolgálja a Jogtaná­csosi Iroda és a Vállalkozói Központ Alapítvány. A kapcsolattartás egyik fon­tos eszköze az önkormányzati tanácsadói társulás, amelynek szolgáltatásait a polgármeste­reken kívül a képviselők és a választópolgárok is igényelhe­tik. Segítséget nyújtanak a testületek működését befolyá­soló szabályzatok, ügyrendek összeállításához, kezdemé­nyezik az önkormányzatok együttműködését, állást fog­lalnak jogértelmezési kérdé­sekben, stb. E társulás a fen­tieken kívül azt az űrt is meg­kísérli kitölteni, amely a telepü­lési önkormányzat és a külön­féle megyei dekoncentrált szervek segítségének hiánya vagy tiltása miatt keletkezett. A társulások működésének eddigi tapasztalatai jók. Példa erre, hogy Somogydöröcske — a 240 lelkes kistelepülés — valamennyi társulásnak tagja, s ezek látványos fejlődésének kétségtelen részesei. A megye és a települések kapcsolatát még az útkeresés jellemzi. A megyei közgyűlés­nek a megye össztelepülési és kistérségi érdekeinek hor­dozójává kell válnia, ehhez azonban az egymás közötti gyors és megbízható informá­ciósrendszert is ki kell építeni. Ebbe beletartozik a hivatalok közötti kapcsolaton kívül a megyei képviselőknek a vá­lasztóikkal, az elektorokkal, a polgármesterekkel való rend­szeres kapcsolatának megte­remtése is. Kialakításában a megye kezdeményező szere­pet vállalt, de a siker csak ak­kor lehet teljes, ha a települési önkormányzatok ellenérzése megszűnik irántunk. Dr. Lamperth Mónika szervezési és jogi irodavezető Európába megy-e a megye? NYIT A VÁLLALKOZÓI KÖZPONT Közös érdek az új munkahelyek teremtése Régi igazság,-hogy ami lé­tezik, az természetes módon létezni is akar. Miután a me­gye meglehetősen régen, kis híján ezer esztendő óta mű­ködik, létének őrzéséért min­dent megtesz, meg is teszünk. Ez azonban a jelenleginél1 konszolidáltabb időszakban sem könnyű. Ahhoz, hogy tel­jesíthető ütemet határozzunk meg önmagunk számára, fi­gyelembe kellett — és kell ma is — vennünk a körülmények alakulását. Rendszerváltás? Sokan állítják, hogy az el­múlt években rendszerváltást éltünk meg. Meggyőződésem, hogy valójában a rendszervál­tozás első lépéseiként rend­szerbukásról és hatalomvál­tásról van szó. Ez pedig mind a települési önkormányzatok­tól, mind a megyétől, mind pe­dig a parlamenttől egészen más típusú hozzállást igényel. Ismerjük föl végre, hogy ma csupán egy majdani rendszer kiindulópontján vagyunk, ahol természetes, hogy még nem működik az új. Ezért is alkalmas ez az álla­pot a megye szerepkörének kiérlelésére. A korábbi idő­szak azonban nyomasztóan hat a települési és a megyei önkormányzat, a kormány és a megyei önkormányzat kap­csolatának alakulására. Ezt a terhet, ha akarjuk, ha nem, vállalnunk kell. Kölcsönös türelemre lenne szükség, amit sajnos a kor­mányzat részéről nem tapasz­talunk. Érzékelhető a kifelé mutogatás, aminek a lényege az, hogy minden mögött — ami nem olyan gyorsan válto­zik, mint ahogy szeretnénk — valami ármánykodást tételez­nek föl. Az egyik ilyen teher szemükben az önkormányzati megye. Ebből következik a mozgástér szűkítése is, amit naponta élünk meg. A változások időszakában még jól hangzott, ha valaki az „átkos, hatalmi pozícióban lévő, diktáló, elosztó megyét” támadta. Ma már azonban a legtöbb szakember és párt be­látja e szemlélet tarthatatlan­ságát. Felemás törvény Amikor a megye helyét ke­ressük, mindenekelőtt az ön- kormányzati törvényre kell hi­vatkoznunk, amely túl sok poli­tikai és számos szakmai kompromisszum eredménye­ként született meg. Felemás módon rendezett megyei sze­repkör, ellenérdekeltség kel­tése a megye és a megye szerves részét képező megyei jogú város között, abszurditá­sok a köztársasági megbízott hatáskörének kialakításában, erős központosító törekvés, növekvő számban létrehozott dekoncentrált szervezet az „eredmény”. A várható változások szerin­tem három tényezőtől függően alakulhatnak. Vállaljuk-e a megyei szerepkör kialakítá­sát? Visszahúzódás helyett of- fenzívával segítjük-e a me­gyeellenes hangulat oldását? Nagykorúvá, professzionis­tává tud-e válni a mai politikai elit vagy továbbra is csak köl­döknéző, saját fontosságát erősítgető, magyarázgató stí­lust követ? Ellenségből támasz A megyei önkormányzat nem a központi hatalom aka­ratának közvetítője, s ez nem isten elleni vétek; nem valami örökös ellenzékiségből, ha­nem a helyzet természetéből következik. A megye feladata ugyanis éppen az, hogy a központi ha­talom ellensúlyaként jelenjen meg. A fordítottja kényelmes, de rossz lenne a kormánynak is. Ugyanakkor az elmúlt egy év során a települési önkor­mányzatok többsége (főként a kistelepülések) fölismerték: a korábbi „ellenség” a mai leg­közvetlenebb támasz. Az idén így jöttek létre, s alakulnak 1992-ben is új társulásaink. Most erre kell építenünk, min­dig annyit lépve, amennyi a felismert érdeken alapuló ter­mészetes igény. Ugyanakkor olyan esetek­kel is számolnunk kell, hogy akivel ma kiváló a kapcsola­tunk, azzal holnap „ellensé­gessé” változhat a viszony. Sajnos, ez a helyzet alakult ki a Siótour privatizációjának előkészítése során, főként a Balaton-parti települések ré­széről. Nem a mi elvetemült­ségünk miatt, hanem mert úgy érzik, hogy adott pillanatban az érdekeik ellen tett a megye. Pedig legtöbbször nem valaki vagy valami ellen, sokkal in­kább valami melletti kiállásról van szó. Ezt kell tennünk, hogy később elszámolhas­sunk a ránk bízott értékekkel. A megye a regionalizmus alapja A törvény által adott auto­nómia biztosítja, hogy az erős települési és az erős megyei önkormányzat nem zárja ki egymást. Az európai példák bizonysága szerint is a regio­nalizmus erősödik. Olyan kul­turális és gazdasági erőt je­lent, amely a felzárkózás ne­hézségeivel birkózó települé­sek számára pótolhatatlan segítséget nyújt. Ennek a re- gionalizmusnak — a külor­szágok által is egyenrangú partnerként elfogadott — egyetlen életképes szereplője nálunk nem a több megyés körzet, hanem az önálló me­gye. Egymást segítő, kiérlelt hatás- és feladatkörű önkor­mányzattal, visszafogott ha­táskörű, dekoncentrált szer­vezetekkel, együttműködő megyei jogú várossal és akár köztársasági megbízottal is. Hamis út ennek az ellenkező­jét állítani. Márpedig önma­gunkat is csak ideig óráig le­het áltatni, tehát nem érde­mes. Dr. Gyenesei István a megyei közgyűlés elnöke A közvélemény tavasszal örömmel értesült a megyei önkormányzat felismeréséről, miszerint a piacgazdaság kia­lakulása csak egy dinamiku­san fejlődő magánszektorra támaszkodva lehet eredmé­nyes. Fél év telt el azóta, hogy ennek előmozdítására alapít­ványt hozott létre és megkez­dődött a vállalkozói központ kiépítése. Erről kérdeztük Jákli Pétert, a Megyei Vállal­kozói Központ kuratóriumának elnökét. — Egy működőképes szer­vezetet létrehozni, az együtt­működő partnerek körét és a vállalkozás üzletpolitikáját kia­lakítani, időt igénylő sok egyeztetéssel járó, nem látvá­nyos, de elkerülhetetlen fo­lyamat. A felkészülési idősza­kot — a problémák sokasága ellenére — a lehető legrövi­debbre igyekeztünk szorítani. — Mikorra tervezik a vállal­kozói központ kapunyitását? — A megyeháza második emeletén, ahol mindenkit szí­vesen látunk, már kitettük a cégtáblát. A hivatalos meg­nyitó december 5-én 14 óra­kor lesz, ezzel egyidőben kü­lönböző médiákon keresztül megismertetjük a tevékeny­ségi körünket, az együttmű­ködés lehetőségeit, és az el­nyerhető források feltételeit. Megjegyzem, hogy a vállal­kozók, hitelek után érdeklődők eddig is naponta kopogtattak a központban. A tegnap meg­kezdődött első országos vál­lalkozásfejlesztési szakmai programunk, szintén mintegy közvetve elősegíti az alapít­vány „piaci bevezetését”. — Mennyire nyitott az ala­pítvány, kiknek az érdeklődé­sére számítanak? — Az alapítvány mindenek­előtt a kis- és közepes vállal­kozások megszervezését és működésének támogatását tekinti fő feladatának. Tudjuk, hogy ez csak a gazdasági élet mind nagyobb körének támo­gatásával, együttműködésével valósítható meg. Ezért alapítványunk telje­sen nyitott, ahhoz bárki csat­lakozhat, aki azonosulni tud céljainkkal és élni kíván lehe­tőségeinkkel. Kiemelten fon­tosnak tartjuk, hogy elnyerjük az Európai Gazdasági Közös­ség szakmai és anyagi támo­gatását. — Ezek szerint sok érdek találkozhat az alapítvány kör­nyezetében. — Az alapítvány fontos kül­detésének tekinti az európai gazdasági kultúra meghonosí­tását, a vállalkozást segítő hazai és nemzetközi informá­ciók összegyűjtését és továb­bítását. Úgy véljük, közös ér­dekünk, hogy minél több sike­res vállalkozás jöjjön létre. Sa­játos eszközeinkkel hozzájáru­lunk a térségek gazdasági megújulásához, kedvező hite­leket biztosítunk az új munka­helyek teremtéséhez. Meg­győződésem, hogy a somogyi szakemberek tudása az a szellemi bázis, amelyre tá­maszkodva eredményesen dolgozhatunk. Mindez egyben záloga a megye és közvetlen környezete gyorsabb, és ha­tékonyabb fejlesztésének. Dr. Novak Ferenc MUNKÁNK ALAPJA AZ ÖNKORMÁNYZATI VAGYON A tulajdonos felelőssége Az önkormányzatok tulajdonát az 1989. október 23-án ki­hirdetett alkotmány deklarálta. Az önkormányzatok létrejöt­tük napján váltak először tulajdonossá, megszerezve a ko­rábbi tanácsok által kezelt állami vagyon többségét. A helyi közösségek tulajdo­nának vannak történelmi előzményei. Korábban a köz­tulajdon legelőre, rétre, erdő­birtokossági társulások erde­ire, ingó és ingatlan vagyonra (községháza, megyeháza, is­kolák stb.) terjedt ki. A taná­csok nem rendelkeztek saját tulajdonnal, az egységes és oszthatatlan állami tulajdon­nak csupán kezelői voltak. Ez az állami tulajdon az önkor­mányzatok vagyonhoz juttatá­sának forrása. A „se enyém, se tiéd, se miénk” állami va­gyon jutott valódi tulajdono­sokhoz. Azokhoz, akiknek mindennapi életfeltételeit, a közszolgáltatással való ellátá­sát alapozza meg. így a me­gyei önkormányzat vagyoná­nak tulajdonosai: a megyében élő választópolgárok. A tulaj­donosi jogokat gyakorló me­gyei közgyűlésnek ennek megfelelő körültekintéssel és gondossággal kell ezt a va­gyont megszerezni, óvni és gyarapítani. A megyei önkormányzat vagyonának döntő többségét az önkormányzati törvény ere­jénél fogva egy éve megsze­rezte. Ennek tisztázása, nyil­vántartásba vétele azonban hosszadalmas jogi munkát igényel, amely a közeljövőben fejeződik be. így kerültek me­gyei tulajdonba például: a szociális- és csecsemőottho­nok, a megyei könyvtár, a le­véltár, a múzeumok, a gyer­mektáborok, a nevelőottho­nok, a kaposvári és a mosdósi kórház ingatlanai és több iro­daház, a megyeháza, vala­mint a tanácsi és az intézmé­nyi pénz- és értékpapírok. Félreértés és vita Sajnos, az önkormányzati törvény vagyonról szóló ren­delkezései nem hasonlíthatók az ókori Róma csiszolt, míves tulajdoni szabályaihoz, ezért aztán elég sok félreértés és vita alakult ki az önkormány­zatok között. Egy év múltán léphettünk tovább, amikor szeptemberre megszületett az önkormányzati vagyoni tör­vény. Most már tulajdonunk­nak mondhatjuk az önkor­mányzat és intézményei által használt ingóságokat is. De még rendezésre várnak töb­bek között a műemlékek, a természetvédelmi területek és a közművagyon. Az idegenforgalom húzóerő A Somogy megye Idegen- forgalmi Hivatala (Siótour) ál­tal használt vagyon azonban kivétel. Az ország legnagyobb hivatala a megyei önkormány­zat intézményeként több kempinget, szállodát tart fenn, utazási irodai tevékenységet folytat. A mai gazdasági kör­nyezetben azonban ekkora vagyon már nem működtet­hető intézményi formában, ezért részvénytársasággá át­szervezése előkészítés alatt áll. Ennek során éles viták is előfordultak. Azok a települé­sek, amelyek területén például kempingek működnek, ese­tenként igényt tartottak azok teljes tulajdonára. (A törvény egyértelműen megyei tulaj­donba adta ezeket a javakat.) Annak érdekében, hogy gaz­daságilag fejlődőképes társa­ság jöjjön létre, a megyei ön- kormányzat megtartva tulaj­doni többségét, a részvények egy részét átadja az érintett te­lepüléseknek. A mintegy 220 önkormányzat érdekei se csorbuljanak, amelyek egy idegenforgalmi fejlesztést elő­segítő alapítvány keretében jutnak részvénytulajdonhoz, érdekeltséghez. A szép tájú Somogy gazdaságának jövő­jét jórészt az idegenforgalom fejlődése határozza meg, s ez a részvénytársaság — külföldi befektetőket is csábítva — az idegenforgalom fő húzóerő vá­lik. Fordított a helyzet a megyei önkormányzat által felügyelt közüzemi vállalatokkal (gyógyszertári központ; mozi- üzemi-, kéményseprő-, telepü­léstisztasági- és temetkezési vállalat). Arról, hogy kinek a tu­lajdonába jussanak ezek a gazdálkodó szervek, az ellá­tott települési önkormányza­tok döntenek. De: célszerű működőképességük fenntar­tása, megfontolandó a társa­sággá történő átalakításuk és vagyonuk egyben tartása. így üzletrészek, részvények for­májában jutnának tulajdonhoz az önkormányzatok. A Gyógyszertári Vállalat birtok­lása miatt vitában állunk a kormányzattal, mert tulajdona — véleményünk szerint — az önkormányzatokat illeti, s olyan tulajdonosi, privatizá­ciós megoldásokat kell kimun­kálni, amelyek a kisebb telepü­lések gyógyszerelíátását is megteremtik. A Kéményseprő­ipari Vállalatával nyújtott szol­gáltatásokról a megyei ön- kormányzat köteles gondos­kodni. Az önkormányzat hivatala és az intézmények által hasz­nált-vagyon tehát az önkor­mányzat tulajdona. Jól sáfárkodni, nyilvánosan A közgyűlés jövő heti ülé­sén tárgyalja azt a rendelet- tervezetet, amely a vagyon birtoklása, használata és a tu­lajdon feletti rendelkezés (bérbeadás, elidegenítés stb.) szabályait tartalmazza. A tu­lajdon ésszerű és jogszerű hasznosítását szolgálja, hogy a legfontosabb garanciális jo­gosítványok a közgyűlést vagy bizottságait illetik. Az ön- kormányzat csak olyan vállal­kozásban vehet részt, ame­lyekben üzleti felelőssége kor­látozott, s ha számításokkal kellően alátámasztott annak gazdaságossága, és a köz­szolgáltatások ellátását nem sérti. Az önkormányzati va­gyon megóvásának egyik módja a vagyonbiztosítás, ez­zel a következő évtől élnénk. A megyei önkormányzatot, a megye lakosságát megillető vagyonnak a közjót kell szol­gálnia. A vele való sáfárko­dásnak a nyilvánosság előtt kell zajlania. Dr. Kolber István a megyei közgyűlés alelnöke

Next

/
Thumbnails
Contents