Somogyi Hírlap, 1991. november (2. évfolyam, 256-281. szám)
1991-11-21 / 273. szám
4 SOMOGYI HÍRLAP — TÁRSADALOM, GAZDASAG 1991. november 21., csütörtök Útmutatók az önkormányzatoknak Megtakarított milliók Vízmüvet terveztet a társulás Az önkormányzatoknak ma még nincs olyan szakember- gárdájuk, hogy minden fejlesztési, szakmai kérdésben fölkészülten dönthessenek. Ezért van szükség a nyáron megalakult különféle társulásokra. Molnár István, a megyei ön- kormányzat gazdaságszervező és vállalkozási irodájának főtanácsosaként a vízügyi és kommunális társulás vezetője. — A megyei közgyűlés a vízgazdálkodást az önként vállalt feladatai közé sorolta, az önkormányzati törvény ugyanis nem határoz meg kötelező módon ilyen feladatokat a megyei önkormányzatoknak. Tudjuk, hogy megnőtt a települések önállósága, így a vízgazdálkodásban is olyan feladatok hárulnak rájuk, amelyeket korábban a megyei tanács látott el. Egyik napról a másikra kapták ezeket, szinte át sem tekinthették, hogy mi a tennivalójuk, nem gondoskodhattak szakemberekről stb. Ezért határozta el a megyei közgyűlés, hogy segíti a településeket a társulásokban tevékenykedő szakember- gárda révén. — Miben számíthatnak a települések a társulásra? — Megkeresésre vagy megállapodás alapján képviseljük az önkormányzatokat különféle fórumokon, például a vízdíjakkal kapcsolatos vitákon, a jogszabály-előkészítéseken stb. Örülünk annak, hogy a Belügyminisztérium, a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium a megyében tartotta meg az úgynevezett próba vagyonátadást. A tapasztalatokat továbbadjuk a településeknek: milyen műveket vegyenek át, milyen formában és miként gondoskodjanak a vízmű, a szennyvíztelep átvétele után a folyamatos üzemeltetetésről. Megpróbálunk új technológiákat felkutatni, így például gazdaságosan működő, a lakosság által megfizethető ivóvíz-, szennyvíztisztító rendszereket, majd segítünk ezek elterjesztésében. — Honnan szerzik az információkat? — Szoros a munkakapcsolatunk a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztériummal, a Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatósággal, az Országos Vízügyi Főigazgatósággal. Aki ma tájékozottabb, az eredményesebben dolgozhat. Mi pedig továbbadjuk a friss információkat az önkormányzatoknak. — Milyen formában? — Eddig három útmutatót adtunk ki. Szerintem a belterületi vízrendezésről szóló a legjelentősebb. Ebből minden önkormányzat megismerheti, hogyan hárítsa el a vízkárt, ugyanis még egy hirtelen zápor is zavart okozhat. Az útmutató leírja a megelőző védekezést, az esetlege helyre- állítást, sőt a kitelepítést, mentést is rendkívüli helyzetben. Továbbra is készítünk útmutatókat az új jogszabályokról és technológiákról. — Sok településen még ma sincs egészséges ivóvíz. — A társulás vízműterveket is készíttet sok egyéb, így például szeméttelepterveken kívül. Mégpedig rövid határidőre, nagyon méltányos költségtérítésért. Jó példa erre Pusztakovácsi, ahol már kész a vízmű, pedig a nyáron kaptuk meg a feladatot. A kivitelezés közben arra is ügyelünk, hogy az önkormányzatok ne fizessenek az el nem végzett munkákért. Fölkérésre versenytárgyaláson veszünk részt. Abban segítünk az önkormányzatnak, hogy a legjobb megoldást válasszák ki elfogadható áron. Nem az olcsót, mert az visszaüthet. Több millió forintot takarítanak meg az önkormányzatok egy-egy esetben, s abból a pénzből mást építhetnek a településen. Folytathatom a sort a hatósági munkával. Elkészítjük például a határozat tervezetét, csak aláírás és pecsét kell alá. — Mi a legfontosabb feladatuk a jövőben? — Segítünk az önkormányzatoknak a vagyonátadásban, majd a szolgáltatás megszervezésében. Ezután majd az önkormányzat állapítja majd meg a víz- és csatornadíjat. Nyilvánvaló, hogy a közgazdasági számításokon kívül a műszaki megoldásokat is figyelembe kell venni, mert nagy többségben ez határozza meg a díjakat. A vízügyi és kommunális társulás szakemberei ezután is önzetlenül segítenek a települések lakóinak, az önkormányzatoknak. Bízom benne, hogy hasznát veszik a szakértelmünknek. S egyre többen, hiszen az eddigi 26 település társulásába újabb hat önkormányzat jelentkezett. Lajos Géza Kis traktor Trabi-motorral Hon/áth Gábor és Trombitás Béla noszlopi esztergályos vállalkozókat régóta foglalkoztatta olyan traktorok elkészítésének a gondolata, amelyeket a szűkösebb anyagi körülmények között dolgozó gazdálkodók is meg tudnak vásárolni. Célul tűzték ki, hogy megfeleljen azoknak a speciális követelményeknek, amelyeket a különböző föld- művelési módszerek állítanak a munkagép elé. A közelmúltban mutatták be első ilyen traktorukat; a három tonnáig terhelhető és hidraulikával három oldalra billenthető pótkocsi, karosszéria és az erőátviteli berendezés saját terveik alapján készült, a meghajtásról pedig egy kétütemű Trabant-motor gondoskodik. Képünkön: az első saját készítésű traktor. (MTI-fotó: Korbély Barnabás) Az MSZOSZ rendkívüli kongresszusa Kísérlet a társadalmi béke megőrzésére November 22-23-án rendkívüli kongresszust tart az ország legnagyobb létszámú társadalmi szervezete, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége. Rövid idő — alig egy és háromnegyed év — telt el az előző kongresszus óta, de a munkavállalókat és szervezeteiket ért súlyos kihívások, a gazdaság és a társadalom elmélyült válsága, a szakszervezetek azóta szerzett keserű tapasztalatai indokolják és sürgetik, hogy a szövetség legfelsőbb fórumán áttekintse az érdekvédelem fő kérdéseit és a lehetséges válaszokat. Az 1990 márciusi kongresz- szus egy repedező szakszervezeti mozgalom képviselőinek vitákkal, illúziókkal és taktikázgatásokkal terhes gyűlése volt, és jónéhány megoldatlan kérdést hagyott a háta mögött. A mostani körülmények lényegesen mások: a szövetség élvezi a majd kétmillió — egyáltalán nem formális — szakszervezeti tag támogatását, belső egysége erősebb, mint bármikor, társadalmi presztízse emelkedő. Sajnos, ma a gazdasági anarchia és válság terhei alatt fuldoklik a munkásság, elveszti perspektíváit az ifjúság és az értelmiség, a nyugdíjasok lassan fizikai létük fenntartására sem képesek. Ezen a júniusi sztrájkfenyegetéssel kicsikart eredmények sem tudtak érdemlegesen segíteni. Az MSZOSZ kongresszusa nyilvánvalóvá fogja tenni: ez így nem mehet tovább, a munka- vállalók türelme elfogyott, egy lépésnyire a szakadéktól már nincs hova hátrálni, a kormány vagy tárgyalást kezd a munkások és alkalmazottak létfeltételeit érintő kérdésekről, vagy elkerülhetetlenül a munkaharc keményebb eszközei következnek. A kongresszusi programban és mellékleteiben csaknem 140 gazdasági követelés számlálható össze, a heti munkaidő csökkentésétől a fizetett ünnepek számának növeléséig, az államigazgatási adminisztráció mérséklésétől a kínálatbővítő gazdaságpolitikáig, a láthatatlan jövedelmek adóztatásától a nemzetközi egyezmények ratifikálásáig. Mindez hosszú időre nyújthatna a kormány és a parlament számára a jelenleginél sokkal hasznosabb elfoglaltságot. A kongresszus tárgyalási felhívása végső kísérlet a munkavállalók és a hatalom közötti egyensúly kialakítására, a társadalmi béke megőrzésére. A hét végi rendkívüli kongresszuson előreláthatóan az MSZOSZ most előbbre lép egy valóban európai stílusú szakszervezeti mozgalom kialakításában. Az igazi nagy kérdés azonban: mi következik a kongresszus után? Nem sokkal később ez is eldől. Egerszegi László az MSZOSZ megyei képviseletének vezetője A falu • •• // • A S A jovoje a tét Vasárnap Balatonfenyve- sen is urnákhoz járulnak a választópolgárok. A népszavazás eredményeképpen elszakadtak Fonyódtól. Az immár újra önálló község lakossága több jelölt közül választhat polgármestert és képviselő- testületi tagokat. Nincs zajos választási kampány. A községet csakis aktív és hiteles emberek irányíthatják — hangzott el a kívánalom azon a beszélgetésen, ahol a Fenyvesért Egyesület tagjai fejtették ki véleményüket a közelgő választással kapcsolatban. — A mi községünkben csak az MDF-nek és az MSZMP-nek van tagsága, más politikai szervezet nincs. Többen úgy gondoltuk, hogy mégis tenni szeretnénk a közösségért, de nem kívánunk belépni egyetlen pártba sem. Ezért hoztunk létre egy politikamentes egyesületet — mondta dr. Veress Zsolt körzeti orvos. így született meg a Fenyvesért egyesület, amely elsősorban a közvetlen környezet védelmével, szabadidős programok szervezésével foglalkozik. Egy évvel ezelőtt alakultak meg, és sikerrel aktivizálták a falu lakosságának egy részét. Több mint száz tagja van az egyesületnek. Céljaik politikától mentesek, mindenekelőtt a Balaton-part, az ebből fakadó idegenforgalom, a lakókörnyezet szépítése, építése ad munkát. — Eddig valóban csak a legközvetlenebb céljaink valóra váltásán dolgoztunk — mondta dr. Veress Zsolt. — Ám a mostani helyzet azt követelte, hogy az egyesületünk is állást foglaljon a község jövőjét meghatározó legfontosabb kérdésben. Ez a helyhatósági választás. Úgy döntöttek, hogy nem indítanak önálló jelölteket, de támogatja azokat, akik vállalják a programjukat. Ezért támogatják Lombár Gábor polgármesterjelöltet, valamint a képviselőjelöltek közül dr. Bó- dai József állatorvost, Fábián György iskolaigazgatót, ifj. Kalmár Lajos vállalkozót, Mázló Gyula agrárközgazdászt, Osváthné Kutrovácz Gyöngyi cukrászt, Schäfer András gépésztechnikust és dr. Veress Zsolt körzeti orvost. — Most ebben az időszakban az a legfontosabb, hogy a viszálykodás helyett a feladatokra összpontosítsunk — mondta Lombár Gábor. — Valamennyi itt élő abban érdekelt, hogy Balatonfenyves vonzó település legyen. Ki kell dolgozni a község fejlesztési koncepcióját. Korábban ugyan volt egy falugyűlés, de ezen viszonylag kevesen voltak. Az egyesületnek is az az érdeke, hogy a lakosság megismerje a jelölteket, ezért csütörtökön este 6 órakor a községházán lesz egy falugyűlés, ahol bemutatkozhatnak a jelöltek. Itt mindenki elmondhatja a terveit, hogy a választópolgárok is megtudják: kit, miért érdemes választani. Az lenne a szerencsés, ha a programok alapján adnák le voksukat a választópolgárok. Szinte lehetetlen felsorolni: mennyi mindent akar az egyesület. Szóba került az üdülőfalu jellegének kialakítása, az ellátási gondok megoldása. Minden hozzászóló azzal foglalkozott: mi lesz a jövőben. Elhatározták, hogy az egyesület mindenképpen támogatja majd az önkormányzati testületet és a polgármestert. A választások eredményétől függetlenül dolgozik céljai megvalósulásáért. Az üdülőtulajdonosokkal együtt, a vállalkozókkal karöltve szervezik munkájukat, mert azt vallják: a falunak kell gazdagnak lennie ahhoz, hogy a lakosság is jól élhessen. Ha az önkormányzat is vállalkozik, akkor kevesebb lesz az adóteher. A lehetőségeket ki kell használni, ezért törekszenek jó kapcsolat kialakítására az állami gazdasággal. Legyen közös cél, amiért fiatal és idős egyaránt tenni kész. A háttértelepülések — Imremajor és Pálmajor — helyzetét is meg kell oldani. Fiatalos lendülettel sorolták a tennivalókat. Az első tettig, a célok megfogalmazásáig már eljutottak. Hogy ezek megvalósulásához zöld utat kapnak-e, azt a választópolgárok döntik el. (Lengyel) Alkalmassági vizsgálat lőfegyvertartóknak Kötelező megjelenés az orvosi és pszichológiai vizsgálaton A lőfegyvert — kézilőfegyvert, lőszert, gáz- és riasztó- fegyvert — tartani szándékozó személy az engedély kiadása iránti kérelem benyújtása előtt, a tartási engedéllyel már rendelkező pedig meghatározott időszakos, illetőleg so- ronkívüli egészségi alkalmas- sági vizsgálaton köteles megjelenni az orvosi alkalmasságot vizsgáló illetékes szervnél. Többek között ezt írja elő a népjóléti miniszter 22/1991. (XI.15.) számú rendelete, amely november 18-án hatályba lépett. Előírásai szerint az érintett személyeket két (I., II.) alkalmassági csoport valamelyikébe kell sorolni attól függően, hogy a lőfegyvert munkaköréből eredően vagy sport-, valamint önvédelmi célból tartja, illetve szándékozik tartani. A rendelet melléklete 14 pontban sorolja fel a lőfegyver megszerzését és tar tását kizáró egészségi okokat Ilyenek például az eszmélet vesztéssel járó bel- és idegy gyógyászati kórkép, a látás nagyobb mértékben korlátozc szembetegségek; az alkoho lizmus és narkománia; szemé lyiségzavarok és az elmebe tegség bármely formája. Az orvosi alkalmasság vizsgálatot első fokon az ille tékes üzemi, illetve körzeti or vosok, a pszichológiai vizsgá latot az Országos Munka- é Üzemegészségügyi Intézet ál tál felkért szaklaboratóriumot* másodfokon pedig más mec határozott szervek végzik. A vizsgálatokért az alka massági csoportba való besc rolástól függően különbőz igazgatási szolgáltatási díjat i kell fizetni.