Somogyi Hírlap, 1991. november (2. évfolyam, 256-281. szám)

1991-11-19 / 271. szám

_____ ____________________________ • • ^ ___ ___________________________________________ I I. évfolyam, 271. szám Ára: 9,60 Ft -----------KÖZÉLETI NAPILAP--------------------------- 1991. november 19., kedd V ita az oktatási törvénytervezetről Elképzelhető hazánk NATO-tagsága Megkondították a vészharangot Tanácskozást szervezett a pedagógus-szakszervezet Kaposváron — November 22-e a közoktatás napja Tanácskozást szervezett a Pedagógusok Szakszervezete tegnap délután Kaposváron, hogy a közoktatás időszerű kérdéseit megvitassák a pe­dagógusokkal, a polgármeste­rekkel, az intézményvezetők­kel és a szakszervezeti tiszt­ségviselőkkel. Kádárné Fülöp Judit, a Mű­velődési és Közoktatási Mi­nisztérium munkatársa a köz­oktatási törvény koncepciójá­ról tartott bevezető előadást. Kiemelte, hogy ez a tanügy irányításával összefüggő pe­dagógiai kérdéseket tárgyaló tervezet alapelve, hogy az in­tézményes köznevelés nem­zeti ügy — ennek kereteit te­remti meg a törvénytervezet. (Folytatás a 3. oldalon) Öt kérdés az Alkotmánybírósághoz Balsai Bonnban Balsai István igazsá­gügy-miniszter az NSZK szö­vetségi igazságügyi-miniszte­rének meghívására Bonnba utazott, hogy részt vegyen a közép-kelet-európai országok igazságügy-minisztereinek konferenciáján. A fő téma a szabadság biztosítékát jelentő jog és jogalkotás változása. Környezetvédelmi népfőiskola Zala megye első környezet- védelemre „szakosodott" nép­főiskolája tegnap nyílt meg Za- laapátiban. Az ismeretter­jesztő egyesület által szerve­zett, 12 foglalkozásból álló kurzus nyitó előadása Ma­gyarország környezet- és ter­mészetvédelméről adott átte­kintést. Göncz Árpád soron kívül normakontrollt kér. A köztár­sasági elnök nem írta alá az Országgyűlés által elfogadott Zétényi-Takács-féle törvényt, mert kétségei támadtak. Az Alkotmánybírósághoz eljutta­tott levelében öt kérdésre kér választ az elnök. Elsősorban arra kíváncsi nem sérti-e a jogállamiságot a törvény, az elévülési idő „újra­indítása” ugyanis ellentmon­dani látszik a jogbizottságnak, ami pedig a jogállam alap­köve. A köztársasági elnöknek al­kotmányossági aggálya me­rült föl a törvény első szaka­szával kapcsolatban is. Az alkotmány ugyanis ki­mondja, hogy senkit nem lehet bűnösnek nyilvánítani és bün­tetni olyan cselekmény miatt, amely az elkövetés időpontjá­ban nem számított bűncse­lekménynek. Göncz Árpád tehát előzetes normakontrollt kért az Alkot­mánybíróságtól. Az indítványt a testület soron kívül napirend­jére tűzi. (Aranyi) Tárgyalások a hadsereg képviselőivel Megfigyelők Vukováron Vöröskereszt­adomány A baden-württembergi Vö­röskereszt egy Team autót és egy Fennwall 3000 sejtszepa­rátort ajándékozott a Magyar Vöröskeresztnek. Ezeket az eszközöket a fővárosi Péterffy Sándor utcai kórház vérellátó központjában fogják elhe­lyezni. Konferencia a privatizációról Az Állami Számvevőszék kétnapos szakmai konferenci­ája tegnap kezdődött Velen­cén, a Pénzügyminisztérium, az Állami Vagyonügynökség, valamint neves magyaror­szági vagyonértékelő cégek vezetőinek részvételével. A privatizáció és a vagyonérté­kelés módozatait vitatják meg. Német ösztöndíj Az 1992-es évre 349 ösz­töndíjat ajánlott fel a Német Szövetségi Köztársaság kor­mánya magyarországi — el­sősorban német nemzetiségű — középiskolás diákok főisiko- lai és egyeemi hallgatók, taná­rok, valamint tudományos munskatársak számára. Vukovár elestét a horvát tá­jékoztatási minisztérium is el­ismerte, s közölte: a stratégiai­lag és politikailag fontos város katonai védelmére már semmi esély. A horvát vezetés az Országosan 21 százalék át­lagbér-emelésről tett említést az 1992-es bérszabályozással foglalkozó előterjesztésében a Munkaügyi Minisztérium. Ez legfeljebb egy-két százalékos reálbér-csökkenést jelentene - állapították meg az Érdeke­gyeztető Tanács bér- és mun­kaügyi bizottságának tegnapi ülésén. Elhangzott: ha az or­szágos, középszintű és válla­lati bérmegállapodások meg­felelő garanciákat biztosíta­nak, a kormányzat hajlandó felfüggeszteni jövőre a bér- szabályozást. A megállapo­dásokhoz azonban szüksé­ges, hogy az ÉT orientáló jel­leggel a vállalati béremelési minimumokra, illetve maxi­mumokra ajánlást tegyen. Az előterjesztésben jövőre mini­mum 9-11 százalék, maxi­ENSZ-hez, a nemzetközi szervezetekhez és külföldi kormányokhoz fordult „a pol­gári lakosság elleni megtorlá­sok megakadályozása, a vér­fürdő megelőzése céljából”. Vukovár elestével szabaddá műm 25-27 százalék vállalati bérnövelés szerepel. A megál­lapodásos rendszer lényege, hogy ha az országos bérnö­vekedés a 21 százalékot nem vagy csak egy-két százalékkal haladja meg, a kormányzat nem lépteti hatályba az 1992-re kidolgozott bérszabá­lyozást. Ha viszont az orszá­gos átlagbér-növekedés ennél nagyobb, akkor azok a vállala­tok, ahol a javasolt átlagnál vagy maximumnál nagyobb béremeléseket valósítottak meg, a hatályba léptetett bér- szabályozás szerint fizetné­nek adót. A példaként szere­peltetett 21-23 százalékos adómentes szint magasabb is lehet, ha bizonyos más feltéte­lek — így az árak a teljesít­ménymutatók, a bértömeg alakulása — lehetővé teszik. vált az út Vinkovci és Eszék felé délről is. Vukovár a 13. fegyverszünet második nap­ján, Cyrus Vance ENSZ-meg- bízott érkezése napján került a hadsereg ellenőrzése alá. (Folytatás a 2. oldalon) Ukrán üzlet Kupa Mihály pénzügymi­niszter vezetésével az ukrán kormány meghívására no­vember 15-17. között pénz­ügyi szakemberekből álló de­legáció tett látogatást Ukraj­nában. A tárgyalásokon meg­állapodtak 20 millió dollár ér­tékű barterszerződés létreho­zásáról. Kiterjesztik az Unió hatókörét A kilenctagú Nyugat-euró­pai Unió külügy- és védelmi miniszterei tegnap Bonnban úgy határoztak, hogy kiterjesz­tik az unió politikai hatókörét, és erősítik intézményes kap­csolatát Kelet-Európával. Az unió elnöki tisztét betöltő Né­metország javaslatára, NATO-mintára, konzultációs tanácsot kívánnak létrehozni. Felfüggesztik jövőre a bérszabályozást? Göncz—Máj or találkozó Göncz Árpád köztársasági elnök tegnap Londonban Jac­ques Attalival, az Európai Új­jáépítési és Fejlesztési Bank elnökével, majd a bank elnök­ségének és igazgató tanácsá­nak tagjaival és a bank ma­gyar munkatársaival találko­zott. E találkozókon Jugoszláviá­ról, Európáról és a magyar fej­lődésről volt szó. (Segítséget kértünk a jugoszláv kataszt­rófa enyhítéséhez.) A banki programot a brit kormányfővel való ebéd kö­vette. John Major azt mondta a magyar államfőnk, hogy el­képzelhető-e hazánk NÁTO-tagsága a jövőben. Bizalom híján bizonytalanság Ügyészek találkozója Siófokon Soha nem látott bűnözéssel találjuk magunkat szemben, ugyanakkor lelkileg és anyagi­lag egyaránt leromlott a bű­nüldözési apparátus, és ugyanilyen helyzetben van az ügyészség és a bíróság, ame­lyektől elvárják, hogy mara­déktalanul oldják meg felada­taikat — jelentette ki egyebek mellett Nyíri Sándor, a legfőbb ügyész helyettese azon a ta­nácskozáson, amely tegnap kezdődött Siófokon, a gyer­mek- és ifjúságvédelemmel foglalkozó ügyészek részvéte­lével. Az ügyészi szervezet aktuális kérdéseivel foglal­kozó vitaindítójában az előadó hangsúlyozta: az igényeknek az említettek mellett azért is nehéz eleget tenni, mert foly­ton változnak a jogszabályok. (Folytatás a 3. oldalon) Magyar-EK-tárgyalások Tisztázzák a vitás pontokat E hét vége előtt lezárulhat­nak a magyar-EK-tárgyalások — jelentette be Kádár Béla külgazdasági miniszter teg­napi sajtótájékoztatóján, ame­lyen múlt heti brüsszeli ta­pasztalatait összegezte. Ismeretes, hogy a magyar- EK-szerződés parafálása a múlt héten elmaradt, a közös­ség országai ugyanis a koráb­ban már lezárt kérdések újra­tárgyalását kezdeményezték. E kérdések önmagukban nem sorsdöntőek — hangsúlyozta Kádár Béla — nagy számuk miatt mégis jelentős követ­kezményekkel járhatnak. A magyar fél emiatt szükséges­nek tartja a vitás pontok tisz­tázását. A Közös Piac most a korábbiaknál nagyobb ked­vezményeket igényel, eseten­ként általunk exportált termé­keknél is, s ez a magyar agrár­ágazat hátrányosan érin­tené. így azután patikamér­legre kell tenni: mekkora, mi­lyen mértékű, irányú és üte­mezésű alkalmazkodást bír el gazdaságunk. Kisgazda-frakcióülés Tiltakozó képviselők Tíz alá csökkent a Torgyán Józseffel tartó kisgazda-kép­viselők száma - tájékoztatta a sajtó képviselőit Pásztor Gyula, a FKGP frakcióveze­tője a tegnapi frakcióülés után. A frakció határozata leszö­gezi: „a frakció a párt egyedüli illetékes képviselőcsoportjá­nak tartja magát. A képviselő- csoport a pártegység, a vá­lasztói bizalom megőrzése ér­dekében tiltakozik egy új frak­ció létrehozása ellen”. (Mint köztudomású: új frakció meg­alakításához legalább tíz kép­viselő kell.) Javasolja, hogy ül­jön tárgyalóasztalhoz az or­szágos vezetés és a frakció három-három - nem vezető beosztású - tagja. A frakció nevében csak a frakcióvezető nyilatkozhat a következő egy hónapban. Torgyán József eljuttatta Szabad György házelnöknek a személye mellett „hitet tett” — állítása szerint — 17 képvi­selő névsorát. Az Országgyű­lés elnöke a listát a délutáni órákban kapta kézhez. Jelcin bejelentése után Megugrott az olajár Hatással van az amerikai olajpiacra és a tőzsdékre Bo­risz Jelcin orosz államfő dön­tése, hogy felfüggeszti a szov­jet olajexport-szerződéseket - a belső hiányra hivatkozva. Nincs kizárva, hogy december 1 -jétől . exportkorlátozásokat léptetnek életbe a kőolajra és származékaira. Az intézke­dést az orosz szükséglet ki­elégítésének előmozdításáért hozták. A szovjet olaj 90 szá­zalékát felszínre hozó Orosz­országi Föderáció termelése az idén - becslések szerint - félmilliárd tonnára zuhan a ta­valyi 570 millió tonnáról, köz­ben az exportot közel 100 mil­lióról 50 millió tonnára fogják vissza. A döntés hatására New Yorkban és Londonban is megugrottak az olajárak, mi­nőségtől függően hordónként 30-80 centtel, decemberi szál­lításra. A szovjet olaj hiánya érzékenyen érintené a piacot.

Next

/
Thumbnails
Contents