Somogyi Hírlap, 1991. november (2. évfolyam, 256-281. szám)
1991-11-18 / 270. szám
1991. november 18., hétfő SOMOGYI HÍRLAP — VÁLLALKOZÓKNAK 7 A vállalkozók ügyvédje Mottó: Az embernek ritkán adatik meg azt csinálni, amit szeret; szeresse hát, amit csinál Vállalkozásfejlesztési napok Kaposváron A Kisvállalkozás-fejlesztési Iroda a Vállalkozásfejlesztési Alapítvány és a Joinfo szervezésében Kaposváron rendezi meg november 20-22. között az I. országos vállalkozásfejlesztési szakmai napokat. A neves előadókat fölvonultató rendezvénysorozatot csütörtök délelőtt a megyeháza nagytermében dr. Gyepesei István, a megyei közgyűlés elnöke nyitja meg; az első előadó dr. Szabó Iván, az Országgyűlés gazdasági bizottságának elnöke. A program keretében nyitják meg a kaposvári Privát Profit üzleti központot. A rendezvénysorozat védnöke Antall József miKamarai hírek, információk, üzleti ajánlatok Partnerkereső Dr. Filiszár Tibor ügyvéd Siófokon. A sors hozta úgy, hogy az államigazgatásban eltöltött tizennégy év után „lépett” a jognak egy másik területére: az újonnan alakuló vállalkozások ügyeinek intézését vállalta. Irodája a város központjában van. Élve a lehetőséggel egyedül dolgozik. — Kik az ügyfelei? — A hozzám fordulók között sok a külföldi befektető, főként németek és osztrákok, különböző vegyesváljalatokat akarnak létehozni. Őket nem számítva is emelkedik a vállalkozók száma; a nehéz nyár ellenére is van társaság alapítási kedv. Döntően a kereskedelembe és a vendéglátásba fektetnek be: utazásszervezésre, nagy- és kiskereskedésre vállalkoznak. Ilyenkor rendszerint egy külföldi is bekapcsolódik, megkönyítendő az exportot és az importot. Ma gyakorlatilag alanyi jogon lehet külkeres- kedni. Ha viszont valakinek nincs külső kapcsolata, akkor bizony, meglehetősen nehezen indul. Jogi buktatók — A magyar mindig vállalkozó szellemű volt. A vállalkozó szellemén kívül ma mije van egy vállalkozáshoz? — Igen sokan jönnek csak tájékozódni, mert nincs arról ismeretük, hogy mit jelent — milyen kötelezettségekkel jár — egy gazdasági társasági formáció. Adódnak elég furcsa szituációk. Sokan hiszik, hogy költségek szempontjából „olcsóbb” egy betéti társaságot vagy gmk-t létrehozni. Elfeledkeznek azonban, hogy ilyen esetben korlátlan az anyagi felelősség. Ha nem sikerül, akkor egy ember addig gyűjtött magánvagyona is rámehet egy rossz vállalkozásra. Aki ezzel a témával foglalkozik jogászként, annak az is feladata, hogy elmondja a buktatókat, azt, hogy mire kell vigyázni. — A jogász tehát bába a vállalkozások születésénél. Mit tud a sorsukról? — Szerencsésnek mondhatom magam: szép számmal működik olyan gazdasági társaság, amelyiknek a létrehozásában közreműködtem. Sokuk azt követően sem válik meg tőlem: eseti jelleggel vagy állandó megbízással ellátom a jogi képviseletét. Ez nemcsak azért jó, mert így nagyobb a valószínűsége annak, hogy a jogi buktatókat később is elkerülik. Arra is volt példa, hogy akkor kopogtattak nálam, amikor a cég felszámolása folyt már és ahhoz kérték a segítségemet. — Nyugaton a cégeknek nincs önálló jogtanácsosuk. Az ügyek vitelével ügyvédi irodát vagy egy ügyvédet bíznak meg, s egyúttal nemcsak a vállalkozás, hanem a család jogi képviseletét is ellátják. Azt gondolom, hogy a világ most nálunk is erre tart. Több kis cég — így látom én is. Ma ügyvédi pályát — amely képzettséghez kötött — állampolgári jogon gyakorolhatja az, aki a feltételeknek megfelel. Azt is tapasztalom, hogy a szakma fölértékelődik. Egyre több lesz az olyan kis cég, amelyiknek a jogi tanácsadója nem foglalkoztat önálló jogászt. A pálya fölszabadult, és több embernek ad feladatot. A siófoki területen például — ha jól tudom — eddig nyolc ügyvéd volt, most huszonnyolcán vagyunk. A pálya fölértékelődött: egyre több ügyvédre, jogi tanácsadóra lesz szükség. A tömegével megjelenő jogszabályok miatt a vállalkozók igénylik a jogi biztonságot. Ha ma valaki például autókereskedésre szánja magát vagy olyan kereskedést akar csinálni, amely engedélyköteles tevékenység, a dolgok bonyolultsága miatt nem biztos, hogy hibázás nélkül meg tudja csinálni. Nem kell hát félni attól, hogy kenyér nélkül maradunk ezen a pályán. Korszerűen — Meglepődve láttam, hogy számítógép működik az irodában. Akkor azokra a régi ügyvédi irodákra gondoltam, ahol a legöregebb írógépek kattogtak. — 1986-ban kezdtem el foglalkozni az államigazgatási informatikával, azon belül a gépesítés kérdéseivel. Egyik szülője voltam az úgynevezett kisvárosi informatikai rendszernek. Annak az volt a lényege, hogy létrehozzuk a számítógépes városházát: az ügyintézők terminálon dolgozzanak, központi adatbank legyen, számítógép segítségével iktassanak; ez tartsa nyilván az adatokat, és hogy ezek a terminálok összefüggnek egymással. 1986-tól 1991 januárjáig elég sok időmet vitt el ez a munka, s az volt az első, amikor önálló lettem, hogy a saját irodámat is gépesítettem. — A jogszabályok számító- gépes nyilvántartása a „komputeres jogi tanácsadás" régóta vitatott kérdés. Egyáltalán: lehet számítógépre vinni a jogszabályokat? — Lehet. Létezik is jól használható számítógépes jogszabály-nyilvántartási rendszer. Az az álom azonban, hogy lesz olyan jogszabálynyilvántartásunk, amelyik a tételes jogi anyagot is tartalmazza, elképzelhetetlen a jelenlegi PC-ken. A jól használható jogszabály-nyilvánta- tási rendszer abból indul ki, hogy van egy adott időszakhoz kötött joganyag, amit írásban ismertnek vesz — ez az 1987-es állapot —, és ehhez képest tartalmazza a nyilvántartási rendszer a jogszabályváltozást, utalva mindarra, amit egy gyakorlati jogásznak tudnia kell. Ez nem teszi feleslegessé a törvénytárakat, csak segít bennünk, eligazodni. Az ügyvéd is vállalkozó — Hogyan érzi magát mint vállalkozó? — Köszönöm szépen, jól. Nem dicsekszem, és nem panaszkodom: élvezem a munkámat. Én egy nagyon szerencsés alkat vagyok. Volt a középiskolában — 1956 és 1960 között — egy magyartanárom, aki azzal „vigasztalt” bennünket, hogy az embernek ritkán adatik meg azt csinálni, amit szeret. Szeresse hát, amit csinál! Ezt vallom én is. Most tértem vissza oda, ahonnan elindultam. Ügyészként kezdtem a pályámat, és most megint gyakorlati jogalkalmazó vagyok. Élvezem, szeretem csinálni. — S a vargabetűre miként emlékezik? — 1964-ben végeztem az egyetemen, huszonhét éve dolgozom. Ebből tizenhárom évet ügyészként. 1977-től 1991-ig pedig a közigazgatásban. — Tudatos választás volt, hogy elsősorban társaságokkal, forgalommal, kereskedelemmel foglalkozik mint ügyvéd vagy az élet hozta így? — Amikor az ember tizennégy év után munkát vált, akkor elkezd gondolkodni azon, hogy miként lesz tovább. Az államigazgatáson én főként igazgatásszervezéssel foglalkoztam. Onnan kikerülve, akikkel beszélgettem, azok megerősítették bennem, hogy ma a kulcskérdés a gazdaság. A gazdasági joggal viszont a szabad ügyvédi pályán nemigen foglalkoznak. Az is megfordult bennem: ha ezt csinálom, akkor biztosan nem veszem el a régi kollégák kenyerét, hiszen ez egy új terület. Elmondtam ezt a kollégáknak is. Nagyon sok segítséget kaptam tőlük. Minden reggel fél nyolckor biztosan bent vagyok az irodában, és nagyon ritka, hogy este hét előtt hazamegyek. A gazdaságban nagyon fontos a gyorsaság: a vállalkozónak nincs ideje arra, hogy ő menjen ügyeit intézni. — Milyennek látja a jogász a vállalkozót? — Eddigi tapasztalatom, hogy a külföldi vállalkozók sokkal hosszabb távon gondolkodnak, mint a magyarok. A külföldiek az első három évben nem akarnak kivenni semmit, a nyereséget a vállalkozás föllendítésére, fejlesztésére fordítják. A rossz nyarak próbája — A vállalkozó gondolkodásmódja nem lehet háziasz- szonyi. Ma azonban még igen sok vállalkozó úgy gondolkodik úgy, ahogy egy háziasz- szony. — Ezek azok a vállalkozások, amelyek nem bírnak ki egy rossz nyarat. Csak abból lesz valami, amelyik képes fejleszteni, újat kitalálni, előtte járni a többinek... Több állami vállalatnak a privatizációját csinálom. — A külföldi hogyan szerez információkat a magyar jogszabály-dzsungelról ? — Van hivatalos kiadvány, egy közlönyben három nyelven megjelenő, külföldi befektetőknek szóló jogszabály-tájékoztató. — Ez nem naprakész. — Még csak ezt sem mondanám, hogy nem naprakész. Megjelent Magyarországon az Európa Közösség alkotmányainak, jogszabályainak gyűjteménye. Nem venném a bátorságot, hogy ennek alapján én valakinek tanácsot adjak, mert nem élek benne az adott ország jogrendjében. Ha egy külföldi el is olvassa a magyar jogszabályt, ez éppen olyan, mintha Magyarországon egy laikus olvassa el a magyar jogszabályt. Azt hiszi, hogy tudja, és segítség nélkül nem tud lépni. — Köszönöm a véleményét. Kercza Imre A múlt héten Kaposváron jól sikerült német-magyar üzletember-találkozót szervezett a Dél-dunántúli Gazdasági Kamara és a Somogyi Kereskedelmi és Iparkamara. Ezen nyolc német cég és csaknem száz somogyi érdeklődő vett részt. Konkrét üzleti tárgyalásokat folytattak az MTESZ kaposvári székházában. Összesen 110-120 üzleti tárgyalást folytattak, s tizenhárom konkrét üzletet is megkötöttek. Exportlehetőség Dél-afrikai cég bőr- és lószerszámokat, nyergeket vásárolna. Kívánságra rajzot vagy terveket küld. Nigériai kereskedelmi ügynökség széles áruskálában vár ajánlatot. Vásárolnának: elektronikus háztartási és híradástechnikai gépeket, felszereléseket, berendezéseket, irodagépeket, papírárukat, élelmiszereket, üveg- és porcelán, vegyitermékeket, kozmetikai cikkeket, pamut- és gyapjúárukat, bútorokat. Több bolgár cég érdeklődik magyar termékek: kristálycukor, tetrapack csomagolású gyümölcslé, 200 ezer tonna takarmánygabona, májkrémek, löncshúsok, húskonzervek, zacskós levesek, kozmetikai és mosószerek iránt. Spanyol cég 300 kilós hordós csomagolású méz vásárlása iránt érdeklődik. Német cégek érdeklődnek a következő termékek iránt: kesztyű, étkezési hagyma, gomba, kések és háztartási eszközök, jó minőségű ágynemű, kisbútor, zöldség- és gombakonzerv, pezsgő, munkavédelmi ruházat, zsiradék, fűrészáru, gyógynövény, gyógyszerészeti alapanyag. Import-kínálat Holland cég katonaságtól átvett használt (jó állapotú) teherautókat ajánl - Landrover, Bedford, Mercedes, Lei- land és egyéb típusokat. Amerikai cég pedig használt és felújított tejfeldolgozó, valamint egyéb élelmiszerfeldolgozó berendezéseket. Spanyol élelmiszereket ajánl külföldi cég: elsősorban halkonzerveket, olívát, olívaolajat. Görög cégek értékesítési ajánlata: gyorsételek, snacks, chips, kozmetikai cikkek, híradástechnikai berendezések, márványtömbök és márványtáblák, ruházati cikkek, alsóruhák, férfi, női cipők, sportcipők, dekorációs gyertyák. Együttműködés Spanyol műanyagfeldolgozó cég üzleti kapcsolatot keres Magyarországon. Profiljába tartozik mindenféle műanyag feldolgozása. Nagyszámú préselőberendezéssel dolgozik. Vevői közé tartoznak többek között olyan nagynevű cégek, mint a Volkswagen, a General Motors, a Nysan és több, háztartási berendezéseket előállító vállalat. Termékeinek bevezetése után beruházás, vegyesvállalat létrehozása is érdekli. Az üzleti lehetőségekről, a kapcsolatfelvétel módjáról részletes tájékoztatást ad a Somogyi Kereskedelmi és Iparkamara, Kaposvár Bajcsy-Zsilinszky utca 1/C. „Szabadidőm akkor van, ha nincs autómentés” Villogó sárga fényben Emberség, bizalom, pontosság. Ez Hollósy Csaba kaposvári maszek autómentős hitvallása. Fuvarozott már klagenfurti grófot is. A Magyarországról elszármazott fiatalembernek összeadták a családdal a bírságpénzt, hogy haza tudjon menni az itt-tar- tózkodási engedély lejárta előtt. Kaposváron Hollósy Csaba volt az első — Somogybán pedig a harmadik —, aki autómentősként kiváltotta az ipart. 1984 óta dolgozik folyamatosan, 1986 óta pedig főállásban foglalkozik autómentéssel. Akkor még — mint meséli — bizalmatlanul fogadták; no, nem a személyét, hanem a foglalkozását. A kételyeket azután sikerült eloszlatnia. — Az engedély kiváltása nem ütközött különösebb akadályba — mondja —, csak a technikai feltételek megteremtése. Akkor a személy- gépkocsi által vontatott autómentő pótkocsit engedélyezték. Előny volt, hogy megkaptam a szolgálati útlevelet; Nyugatra is szállíthattam autót. Ma sokkal könyebb, mert már be lehet szerezni alkalmas járművet. A technikai követelmény magas: a munka kiváló járművet igényel. Ez a munka állandó készenléttel jár, és a hétvégék sem szabadok. A folyamatos készültség is oka, hogy nincsenek gmk-k, kft-k ebben a szakmában. Fontos szempont a megbízhatóság, és pontosnak kell lenni — ezt várja el az ügyfél. A rendőrséggel, a biztosítóval régóta, az autóklubbal a kezdetektől kapcsolatban áll. Munkái nagy részét ők adják. — Van-e „verseny” az autómentősök között? — Amióta munkanélküliség van, tapasztalható egy nem jó értelemben vett konkurencia. Sokan csak kényszerűségből „űzik a szakmát”, és ez egészségtelen harcot hoz magával. Több az autómentő, mint az igény... Magát a mentést sokan nem kívánják, csak a pénzt. — Sok összetört autót láthatott már. Milyennek ítéli a közlekedési kultúránkat? — Nagyon alacsony. Magyarországon autózni nehéz és veszélyes. Az autósok nem partnereik egymásnak. A jogosítvány megszerzése még nem bizonyítvány a rutinra. Elmondja: a Nyugatról behozott autók dinamikusabbak, kulturáltabb közlekedést tesznek lehetővé. Vannak azonban, akik visszélnek az autó teljesítményével. Tapasztalata szerint a rendőrség rövid idő alatt készíti el a baleseti jegyzőkönyvet, s korrekten, rugalmasan jár el. Nemegyszer fejezték ki köszönetüket ezért külföldiek is. — Mennyit dolgozik? — Szabadidőm akkor van, amikor nincs autómentés. Sokszor előfordul, hogy óra hosszat nem alszom. Annál tovább azonban nem lehet kibírni. A követelmények óriásiak, de ezt csak így szabad csinálni. Tóth Kriszta
