Somogyi Hírlap, 1991. november (2. évfolyam, 256-281. szám)

1991-11-18 / 270. szám

1991. november 18., hétfő 4 SOMOGYI HÍRLAP — TÁRSADALOM, GAZDASÁG A TŰZOLTÁS MINDIG KÁRRAL JÁR Egyetemi laboratórium a farmerekért Ha sikerül külföldi tokét bevonni Korszerűsítik a balatoni kikötőket (Folytatás az 1. oldalról) A 145. hajózási évadban 3 millió 316 ezer utast szállítot­tak a hajók. Még az idén meg­kezdik az új badacsonyi kikötő és vitorlás-klubház építését, s a jövő szezonra be is fejezik. 15 millió forintba kerül. — Ha sikerül külföldi tőkét bevonni a balatoni hajózásba — erre minden reményünk megvan —, akkor korszerűsít­jük a kikötőket, és új vitorlás­kikötőt építünk az északi par­ton — mondta dr. Kopár Ist­ván. — Terveinkben szerepel egy korszerű, nagy éttermű hajó beszerzése is. A polgármesterek és meg­bízottaik elismerésüket fejez­ték ki a Balatoni Hajózási kft idei tevékenységéért. A hajó­zás számos partmenti telepü­lésen sokaknak ad munkát, biztos megélhetést. Ezért, mint mondták, szurkolnak a fejlesztési tervek sikeréért. Ami még a hajóforgalmat il­leti, továbbra is a Badacsony van az élen; vízen 643 ezren keresték fel az idén. Fonyód a második kirándulóhely, Siófok a harmadik, 400-400 ezres forgalommal. Ezután követke­zik Tihany, s végül az ötödik helyen Balatonfüred. Ebben az öt kikötőben bonyolódott le a balatoni hajóforgalom döntő része. A déli parti bogiáriak igye­keztek meggyőzni a révfülöpi­eket, hogy indítsanak a két ki­kötő között kompjáratot. Vég­leges megegyezés még nincs, de talán a jövő tavasszal meg­indul az új komp is. Cs. I. Nem tudom, hogy hány mil­lió forintot ér az az eszköz- készlet, amely a Pannon Ag­rártudományi Egyetem ka­posvári karán levő központi laboratóriumban van. Gyaní­tom: nagyon sokat, hiszen szakmai berkekben azt tartják, hogy az ország hasonló köz­pontjai sorában az egyik leg­jobban felszerelt. — Mint mindennek, ennek is megvan a maga története — jegyzi meg dr. Sarudi Imre egyetemi tanár, az intézeti igazgatója, a központi labora­tórium vezetője. Sok máshoz hasonlóan kulcsszerepe volt ebben is dr. Guba Sándornak, aki azt vallotta: ne szétapró­zott (olykor egymással rivali­záló) tanszéki laboratóriumok szolgálják az oktatást, a kuta­tást, a gyakorlatot, hanem egy helyre koncentrált, valóban széles körű igényeket kielé­gítő, jól felszerelt központi in­tézmény. Nincs abban kivetni­való, hogy emberi gyarlóság­ból (vagy hiúságból?) sok vita fakadt ebből — ám az éssze­rűség ezt a megoldást diktálta. Azóta évek teltek el, és a mindennapok igazolták a régi döntés helyességét. Dr. Sarudi Imrével, Lassú Ist- vánnéval a helyettesével, dr. Dudás Tiborral, a toxikológiai és dr. Csapó Jánossal a ta­karmánykémiai labor vezető­jével arról beszélgettünk, hogy miként hasznosítják ezt a te­mérdek anyagi, szellemi érté­ket, ami itt jelen van. — A tudományos kutatáso­kat, az oktatást illetően megy minden a maga megszokott útján. Más a helyzet a gyakor­lattal. A nagyüzemekkel — főként a különböző takarmányvizsgá­latokkal kapcsolatban — jól kialakult kapcsolatunk volt. Tudták, hogy az itt elvégzett vizsgálatoknak milyen, a napi (Fotó: Lang Róbert) gazdálkodásra kiható követ­kezménye. Csakhogy a régi értelemben vett nagyüzemek most leépü­lőben vannak. Mellettük kiala­kulóban egy új, egyre széle­sedő gazdálkodóréteg, amelynek — tisztelet a kivé­telnek — nem mindig megfe­lelő sem a gazdálkodási, sem a szakmai ismerete. —* Egy tudományos labora­tóriumban miként lehet érzé­kelni a gazdasági, társadalmi változásokat? — A mezőgazdaság vál­sága, a nagyüzemek pénzte­lensége, bizonytalansága, a „holnap-látás” hiánya a hoz­zánk érkezett megbízatások csökkenésén jól mérhető. De sajnos az is, hogy a kialakuló új gazdálkodó rétegnek kevés az információja. — Hogyan jelentkezik ez? — Úgy, hogy, amikor bekö­vetkezik a baj, netán bíró­ságra kerül egy ügy, hozzánk fordulnak a szükséges vizsgá­latok elvégzéséért. Teszem azt, segítsük kimutatni, hogy egy „pulykás-farmer” miért ment csődbe az állománya el­pusztulása miatt. — Abban látom a gondot, hogy a magántermelők, a vál­lalkozók akkor fordulnak hoz­zánk, amikor már baj van. És a „tűzoltás” mindig károkkal jár... — Pedig ezek a károk — gondolom — megelőzhetőek lennének. — Ha én kistermelő volnék — veti közbe dr. Csapó János —, első dolgom lenne, hogy megvizsgáltassam azt a ta­karmányt, amelyet meg aka­rok etetni az állataimmal. Szemre, becslésre a leggya­korlottabb szakember sem tudja megállapítani a beltar- talmi értéket. Egyes elemek hiánya is súlyos gazdasági ká­rokat okozhat. — Egy százötven forintos vizsgálattal a kistermelő ne­héz tízezreket menthet meg. Akár egy esetleges bukástól, csődtől is megmenekülhet. — Van erre példa? — Az utóbbi évben körülbe­lül húsz olyan esetünk volt, amikor azért kerestek meg bennünket, hogy utólagosan (!) analizáljuk, mi lehetett a bekövetkezett baj oka. — Persze az a gazdálkodó, aki egyszer a saját kára miatt eljutott hozzánk, máskor is visszajön, mert már ismeri a kapcsolat értékét. De ezért sokat kellett fizetnie! Van egy kitűnően felszerelt „műhely”, amely a mai és a le­endő gazdálkodóknak, farme­reknek „zsebbe vágó” segít­séget tud nyújtani. Sőt, segí­teni szeretne — és nem a ká rok után, tűzoltóként. Vörös Márta A kaposvári CT-vel egészséges embereket is vizsgáinak a a A MUSZI nem csak csettint! — Ennél a cégnél már évek óta komoly gondot fordítottak a munkatársak egészségi ál­lapotára — mondta Nikolits István, a Mezőgazdasági Üzemszervezési Számítás- technikai és Informatikai Rt vállalkozási vezérigazgató-he­lyettese. — Az évenként lega­lább egyszeri, eddig hagyo­mányos eszközökkel végzett kivizsgálás természetesen nem kötelező. Egy szakmailag fontos ember vizsgálatának a költsége sokkal jelentéktele­nebb, mint esetleg a beteg­sége miatti bevételkiesés. — A computer tomográfos vizsgálat azonban önöknél is „újdonság”... — Igen. Azért jöttünk Ka­posvárra, mert hallottuk, hogy ezt a munkát itt igen magas színvonalon végzik, s régi kapcsolatunk van az egye­temmel. A MÜSZI 13 tagú ve­zérkara fekszik a CT „alá”. Hazánkban általánosan csu­pán a tüdőszűrés és nőknél bizonyos rákszűrési metódus működik, ám a jövőben egyre sürgetőbben teljes körű egészségügyi szűrésre van szükség. Tudomásul kell venni, hogy a vezetők kezé­ben koncentrálódott nagyobb felelősség veszélyeztetettsé­güket is növeli. S erre igenis oda kell figyelni! — A Pannon Agrártudomá­nyi Egyetem kaposvári állat- tenyésztési karának CT Bioló­giai Központjában először vizsgálnak egészséges embe­reket? — Igen — válaszolta dr. Pászthy György igazgató. — A Magyarországon levő kórhá­zakban és klinikákon működő összes CT-vel csaknem kizá­rólag beteg embereket vizs­gálnak. A mi computer tomog- ráfunk vállalkozásként, önel­számoló egységként működik, tehát érdekelt a kapacitás ma­ximális kihasználásában. Ezért a humán egészségügy kiszolgálása mellett szívesen vállalkozunk ilyen feladatokra is. Rendelkezésére állunk mindenkinek, aki a CT-vel meg szeretné vizsgáltatni ma­gát, és befizeti a költséget. Ehhez természetesen radio­lógus grvost biztosítunk. — Én ugyan egészséges­nek érzem magam, de lehet, hogy most kiderül: valahol „szorít, rág, csíp, harap” va­lami — fűzte hozzá Nikolits István. — S ha így van, fel tu­dok rá készülni, be tudom ik­tatni a saját tevékenysé­gembe. — Ennek a vizsgálatnak pontosan ez a lényege — foly­tatta dr. Pászthy György. — Nem a már beteg embereknek nyújtott „tűzoltó” módszer, ha­nem sokkal hangsúlyosabban a megelőzést, a betegségek korai felismerését szolgáló le­hetőség. Tamási Középpontban a fogyatékos gyermekek Bárczi Gusztáv- díj as gyógypedagógusok A gyógypedagógiáról keve­sebbet tudnak az emberek. Lehet, hogy ennek az az oka, hogy szemérmes hallgatás övezi a fogyatékos gyermekek sorsával kapcsolatos társa­dalmi nehézségeket, a beil­leszkedési lehetőségeiket, sokszor a kitaszítottsági érzé­süket. Talán ez az oka annak is, hogy a gyógypedagógiai nevelésre szoruló gyermekek hozzátartozói azt gondolhat­ják: szényenkeznivalójuk van mások előtt. Szerencsére ez a kép változóban van és ez az elszánt és elhivatott, ember­séggel nevelő gyógypedagó­giai tanároknak köszönhető. Két kaposvári gyógypedagó­gus Bárczi Gusztáv Pedagó­giai Díjat kapott a közelmúlt­ban. A neves orvosról, a ma­gyar gyógypedagógia atyjáról elnevezett elismerés kapcsán vallott a pályájáról és hivatá­sáról Csorba Margit és Vígh Tiborné. Majdnem két évti­zede tanítják és nevelik a fo­gyatékos gyermekeket. Az utóbbi talán a legfontosabb feladatuk, hiszen ez sokkal összetettebb, gyermekköze- libb és érzelmileg erősebb töl­tést kívánó munka, mint' a „normál” diákokkal való foglal­kozás. Nem fejeződik be a ta­nítási órával a dolguk, és ez náluk természetes. A gyere­Vígh Tiborné kék képessége diktálja a fel­adataikat, amely elsősorban az értelmi fogyatékosság le­hetséges korrigálása. Csorba Margit és Vígh Ti­borné azt mondja, hogy a gyógypedagógia sokoldalúbb, személyesebb és alaposabb pszichológiai ismereteket kö­vetelő munka, amelyhez mély és őszinte érzelmekre van szükség. A sikert itt sokszor a legapróbb előrelépések jelen­tik, meg az, ha felfedezik ta­nítványaik rejtett tehetségét. Mert vannak ilyenek: a sport, a mozgáskultúra, a színjátszás, a festés és rajzolás mind-mind a gyerekek sikerélményeit nö­velhetik. Vagyis a legnagyobb eredmény az is lehet, hogy sok-sok év után megszűnik a Csorba Margit Fotó: Király J. Béla gyermek fogyatékossága, si­kerül felzárkóztatni a tanuló­kat. Ezért sem kell feladni a küzdelmet, hiszen az enyhe fokban fogyatékos diákok szellemi sérülése korrigálható, a súlyosabbaké pedig enyhít­hető. Csorba Margit szakve­zető gyógypedagógus és Vígh Tiborné iskolai igazgatóhelyet­tes ezért kapta meg a Bárczi Gusztáv Pedagógiai Díjat. Tanítványiknak hosszú ideje a tartalmas és hasznos szabad­idős programokat szerveznek, de tapasztalataikat is rendsze­resen átadják a gyakorlatra érkező budapesti és kaposvári főiskolai hallgatóknak. Varga Zsolt Dentalexpo Második alkalommal ren­dezi meg a Dentalexpo nem­zetközi fogászati és fogtech­nikai szakkiállítást az Omker Orvosi-műszer-kereskedelmi Vállalat Budapesten. A kiállí­tók között a hazai gyártó cé­gek mellett német, osztrák, USA-beli, finn, svájci, svéd, csehszlovák kiállítók is szere­pelnek. « Munkás­konferencia A munkások független ér­dekvédelmi szervezeteinek nemzetközi összefogását sür­gették az európai dolgozók konferenciáján, Komlón. A nemzetközi talákozóra 16 or­szág munkásvédelmi szerve­zetei küldték el képviselőiket. A városfejlesztésért Amerikai szakértők közre­működésével fejlesztési ala­pítvány lérehozását tervezi a debreceni önkormányzat. Ez az egyetlen forma, amelyben sikeresen egyesíteni lehet a különböző érdekeket. Izsáki Cinzano A világhírű Cinzano cég termékeit fogja palackozni és forgalmazni a Bács-Kiskun megyei Izsáki Állami Gazda­ság. Egyelőre az eredeti ösz- szeállítású vermutok palacko­zását és forgalmazását kezd­ték meg, de nincs kizárva az együttműködés jövőbeni bőví­tése sem. «

Next

/
Thumbnails
Contents