Somogyi Hírlap, 1991. november (2. évfolyam, 256-281. szám)

1991-11-14 / 267. szám

6 SOMOGYI HÍRLAP — GAZDASÁGI HORIZONT 1991. november 14., csütörtök Jön: a földadó Lesz-e árcsökkenés ROBBAN A PIAC Szerencsére elmúlt már az az idő, amikor éveket kellett várni egy Trabant vagy Skoda gépkocsira. Ma éppen fordí­tott a helyzet, elszaporodtak az autóértékesítéssel foglal­kozó vállalatok, s különösen maguk az autók. Várható-e ár­csökkenés a piacon? Milyen stratégiával próbálják a külön­böző cégek fellendíteni az eladásokat? Három nagy cég, a Renault, a Mercedes Benz és a General Motors budapesti képviselőinek, valamint az Autó-Motor főszerkesztő-helyet­tesének tettük fel ezeket a kérdéseket. Lehet vitatkozni róla, lehet kételkedni, a tényékhez azon­ban nem fér kétség: a magyar mezőgazdaság évente 2,5 mil­liárd dollár bevételt termel az országnak. Ebből kereken egymillió dollárt a kistermelők, a magángazdaságok állítanak elő. Amikor nyilvánosságra került a kormánynak az adó- kedvezmények csökkentését szorgalmazó álláspontja, so­kan megkongatták a vészha­rangot a mezőgazdaság felett. Dr. Raskó Györgyöt, a Földművelésügyi Miniszté­rium közigazgatási államtitká­rát kérdeztük mindezekről.- Mi a tárca álláspontja, va­lóban válságba kerülhet a me­zőgazdasági termelés?- A jövő évi költségvetés előterjesztői az adókedvez­mények - és köztük a mező- gazdasági termelők 500 ezer forintos adómentessége - el­len foglalnak állást és csupán 150 ezer forintnyi bruttóbevé­tel adóalap-csökkentő „leírá­sát” támogatják. Számításaink szerint ennyit azok a gazdák tudhatnak be tiszta jövede­lemként, akik mondjuk évente 200 vágósertést adnak le. Ebbe a felső kategóriába azonban jó, ha a kistermelők tíz százaléka tartozik.- A kérdés csupán az, hogy a termelési kedv ezek után is megmarad-e, vagy ismét meg­indul az elvándorlás a földek­ről?- Ettől nem tartunk. A pénz­ügyi tárca a jövőben a mező­Autópiac A közelmúltban új keres­kedő cég, a Nissan Hungária is megjelent a hazai autópia­con. Japán második, a világ negyedik legnagyobb autó­gyártója a Nissan. A szeptem­berben alapított részvénytár­saság Magyarországon jövőre ötszáz autó eladását tervezi mintegy egymilliárd forint ér­tékben. Harc és kereskedelem A háború ellenére nem sza­kadt meg a kereskedelem Szerbia, Szlovénia és Horvát­ország között: októberben a szerb vállalatok több mint kétmilliárd dinárt kaptak ter­mékeikért Szlovéniától, szerb cégek pedig 663 millió dollárt utaltak át szlovén vállalatok­nak. Szlovénia továbbra is fel­dolgozóipari termékeket szállít Szerbiába mezőgazdasági cikkekért cserébe. Vegyes vállalatok Hazánkban jelenleg már mintegy tízezer vegyes válla­lat működik. Az első félév vé­gén számuk még nem érte el a kilencezret. A legtöbb kül­földi tőkét a személyi és gaz­dasági szolgáltatások, a ban­kok, a biztosító intézetek vonzzák. Rajtuk kívül a leg­több vegyes vállalatot a belke­reskedelemben alapították, de igen sok vegyes vállalat ala­kult az egészségügyben is. Növekvő munkanélküliség Bulgáriában folytatódik a gazdasági visszaesés. Az idei év első kilenc hónapjában 21 százalékkal csökkent a nem­zeti össztermék az egy évvel korábbihoz képest, hiányza­nak az alapanyagok és a nyersanyagok. Az év eleje óta az iparban csaknem negyed- millióan veszítették el állásu­kat. gazdasági kistermelőket is szeretné jobban rászorítani a vállalkozásszerű könyvelésre. Ha valaki vállalja, hogy a kia­dásait, ráfordításait számlával is alátámasztja - és ebben a maga termelte takarmány fel- használását is betudhatja kia­dásként, - akár még kedve­zőbb jövedelmi viszonyok közé kerülhet, mint az, aki to­vábbra is „átalánydíjjal” szá­mol el.- Megjelenik egy új fajta, a földadó is...- A költségvetés jövőre két­szer annyi bevétellel számol földadó címen, mint amennyi az idén befolyt, de ez nem je­lenti az adó mértékének eme­lését. Pusztán arról van szó, hogy ezentúl mindenki - a té­eszek, az állami gazdaságok, a kistermelők is - egysége­sen, minden megkülönbözte­tés nélkül fogja fizetni ezt az adót.-A mértéke?- Semmiképpen sem ak­kora teher, ami a termelés gazdaságosságát befolyásol­hatná. Az idén hektáronként mintegy 30-35 ezer forintba került a szántóföldek megmű­velése. Jövőre ezt a költséget - átlagos földminőséget véve alapul - mintegy újabb 400 fo­rint terheli majd. Gyümölcsös­nél, veteményeknél hektáro- ként 800, az erdőknél, lege­lőknél 200 forint adóval lehet számolni a megművelt föld aranykorona értékének ará­nyában. (somfai) Állattartással általában azért foglalkoznak a farmerek, hogy a hús, a tej, a szőrme, a bőr eladása hasznot hozzon számukra. Ez a haszon azon­ban csak csekély töredéke annak, amelyet talán a nem is távoli jövőben ezek az állatok gazdáik számára jelenthet­nek. A közelmúltban "három eu­rópai kutatócsoport is azzal próbálkozott, hogy génsebé­szeti úton olyan emberi fe­hérje termelésére képes bir­kát, kecskét, szarvasmarhát állítson elő, melynek tejéből naponta több grammnyi gyógyszeralapanyag nyer­hető, több ezer dollár érték­ben. Egyes állatfajokba ültetett emberi gének már nem számí­tanak újdonságnak. Az utóbbi néhány esztendőben létrehoz­tak már olyan birkaegyedet, amelyből emberi növekedési hormont; illetve disznót, mely­ből inzulint lehetett nyerni - de A General Motors szakem­bere, Dános András meglepő módon a következőket mondta el: — A recesszió el­lenére az év vége felé meg­nőtt az érdeklődés az Opel gépkocsik iránt. — Elsősorban nem a magánemberek, ha­nem a vállalatok vásárolnak nagy számban, hiszen a há­romnegyed éves költségveté­sek ideje van most, így na­gyobb szabású vásárlásokat tudnak eszközölni. Dános úr elmondta azt is, hogy év eleje óta kismértékben csökkentet­ték áraikat, de elsősorban új, olcsóbb modellek értékesíté­sével kívánják a vásárlásokat élénkíteni. Ezen a héten kez­dik meg egy új Corsa City áru­sítását. Ez a háromajtós gép­kocsi 751 ezer forintba kerül. Ezen kívül jövő márciustól a Kadett utódjának, az Opel Ast- rának hazai, szentgotthárdi összeszerelését is meg akar­ják kezdeni. így olcsóbb lesz ez a típus is. egyes alapanyagokhoz az ál­lat élete árán lehetett csak hozzájutni. Cambridge-i kutatók egy fe­hérje előállításáért felelős emberi gént megtermékenyí­tett kecske petesejtekbe juttat­tak, majd ezeket beültették nevelő nőstényekbe. A hu­szonkilenc kísérletből mind- ősze egy hím és egy nőstény fejlődött ki, amely transzgéni- kus volt, azaz hordozta az emberi géneket, majd az állat lefejt tejéből elkülönítették a kívánt fehérjét, 3 grammot egy literből, melynek értéke 2200 dollár grammonként. Holland kutatók hasonló el­járással állítottak elő transz- génikus marhákat. A százhá­rom nevelőanyába beültetett embrióból 19 borjú jött világra. Közülük egy hím és egy nős­tény rendelkezett emberi gé­nekkel. A valóban érdekes el­járás legnagyobb problémáját egyelőre rendkívül kis hatás­foka jelenti. Ebben az évben szép számban értékesítettek nagy, Omega és Senator gépkocsi­kat, de a legnépszerűbbnek még mindig a középkategóri­ájú Corsa, Kadett és Vectra márkák, ezeken belül viszont, meglepő módon a legdrágább Vectra vezet. Az Opel forgal­mazók azt szeretnék, ha az Opel lenne a jövőben a ma­gyar családi autó. A Renault Baumgarten Kft egyik üzletkötőjétől megtud­tuk, hogy a Renault gépkocsik népszerűek, ez részben an­nak köszönhető, hogy a Clio lett az év autója, részben an­nak, hogy egész Európában ennél a cégnél lehet legol­csóbban Renault autókat vá­sárolni. Az üzletember szerint azonban a magyar vásárlók elsősorban német autókban gondolkodnak, ami megnehe­zíti a versenyt a Renault szá­mára. A forgalmazók az üzlet­felek állandó tájékoztatásával és a szolgáltatások megszer­vezésével próbálnak kitűnni. Májusra tervezik egy új, nagy szerviz megnyitását, amely olyan javíttatási lehetőségeket kínál majd a Renault-tulajdo- nosok számára, amilyent más cégek nem tudnak biztosítani. A gépkocsik ára eddig válto­zatlan volt, októberben 2-5 százalékos gyári emelés vár­ható. A jövőt nem látják valami rózsásan, a közszájon forgó forintleértékelés, az áfa és a lizingfeltételek esetleges vál­tozásai miatt. Érsek-Csanádi László, a Mercedes Benz-autó Magyar- ország Kft igazgatója is a gép­kocsik eladásának növekedé­sét tapasztalta. Az eladások élénkítését ők sem az ár csökkentésével, hanem egy itthon még szokatlan eszköz­zel, az igényes és fizetőképes vevők felkeresésével élénkí­tik. A recesszió ellenére a jö­vőben is a piaci részesedés növekedésével számolnak. Oszlay Zoltán, az Autó-Mo­tor főszerkesztő-helyettese arra a kérdésre válaszolt, mi­lyen következményei vannak az autópiac túltelítettségének. — Rosszabbra számítot­tam. Tavaly, amikor az egymil­lió körüli áron kínált nyugati kocsik nagy számban megje­lentek a piacon, meglepő mó­don ezzel egyidejűleg meg­szűnt az olcsó kocsik, a Tra­bant, a Wartburg stb. iránt a kereslet. A középkategóriájú kocsik viszont kelendőek, ér­dekes, hogy ezek közül is a jobbakat vásárolják szíveseb­ben. Az Opel Kadett helyett az Opel Vectrát. Miért? A magya­rok tradicionálisan adnak arra, hogy mit csinál a szomszéd, és persze erejükön felül vásá­rolnak. Ezért van az is, hogy már négy helyen árulnak ná­lunk amerikai kocsikat, pedig ezeknek a teljesítményére itt­hon nincs szükség. Hova vezet a piaci verseny? Először is oda, hogy megszű­nik a gengszterkedés a beho­zatalban, mert igaz ugyan, hogy egy magánvállalkozó, aki behoz egy kocsit, negyven százalékkal olcsóbban tudja kínálni, de az emberek hama­rosan rá fognak jönni, hogy az ilyen kocsik karbantartását a márkaszervizek nem vállalják és nehéz hozzájuk alkatré­szeket szerezni. Javítja a kilátásokat a Hyundai nevű dél-koreai és a Suzuki megjelenése a piacon. A keleti autók olcsóbbak, de jó minőségűek és a gyártóiknak érdeke, hogy jelen legyenek a kelet-európai piacon, ahol szabadabban mozoghatnak, mint a nyugat-európai piaco­kon. Rékássy Zoltán Génfarmerek GA 77 - Magyarország Minden remény megvan arra, hogy Magyarország a nemzetközi kereske­delmi kapcsolatokat átfogóan szabá­lyozó egyezményben, a GATT-ban a nem távoli jövőben ugyanolyan csatla­kozási feltételek mellett vehessen részt, mint amelyeket általában a piac- gazdaságú országokra alkamaznak. A GATT tanácsa ugyanis októberi ülésén magyar kérésre egy munkacsoport lét­rehozatalát határozta el, amely meg­vizsgálja a fenti cél érdekében beter­jesztett magyar kérést. A 103 tagországot tömörítő szerző­dés és egyben szervezet, teljes nevén az Általános Vámtarifa- és Kereske­delmi Egyezmény 1947 óta igyekszik folyamatosan kedvezőbb kereske­delmi feltételeket teremteni a résztve­vők számára. Ennek érdekében a GATT keretében már számos átfogó tárgyalássorozatra került sor. A leg­utolsó tárgyalássorozat, az uruguayi forduló 1986-ban kezdődött és a re­mények szerint a közeljövőben sikere­sen lezárásra is kerül. A szervezet genfi székhelyén Sze­pesi András követ, Magyarország ál­landó képviselője a GATT-ban el­mondta: Bár a magyar GATT-csatlakozás idején, 1973-ban, az 1968-ban megin­dított gazdasági reformok következté­ben Magyarország más kelet-európai országoknál kedvezőbb megítélésben részesült (míg hazánk vámengedmé­nyek nyújtásával „fizette meg” a belépti díjat, Lengyelország és Románia éves importnövelési kötelezettség vállalásra kényszerült), csatlakozási jegyzőköny­vünk ennek ellenére tartalmaz néhány specifikus vagy az általánosan alkal­mazottnál előnytelenebb feltételt. Eze­ket az idő már túlhaladta. Leegyszerű­sítve négy kérdésről van szó:- Csatlakozási szerződésünk lehe­tővé tette speciális kereskedelmi mód­szerek alkalmazását a KGST-orszá- gokkal folytatott kereskedelemre, mintegy kivéve ezt a forgalmat a GATT általános szabályozásai alól. A KGST megszűnésével, a volt KGST-orszá­gokkal a konvertibilis kereskedelemre történt áttéréssel a rendelkezés fenn­tartása értelmét vesztette.- A csatlakozási jegyzőkönyv ren­delkezett a magyar exporttal szemben a csatlakozás időpontjában fenntartott hátrányosan megkülönböztető korláto­zások fokozatos felszámolásáról. Minthogy e korlátozások időközben gyakorlatilag megszűntek, ez a ren­delkezés is idejét múlttá vált.- A GATT általános szabályozásától eltérő, amely az importtal szemben bi­zonyos védőintézkedések bevezetését csak abban az esetben teszi lehetővé, ha az azokat alkalmazó ország az in­tézkedést minden kereskedelmi part­nerével szemben bevezeti, a magyar csatlakozási jegyzőkönyv lehetőséget teremtett szelektív importvédelmi in­tézkedések alkalmazására is. A szá­munkra hátrányos lehetőség fenntar­tását ma már partnereink semmivel sem indokolhatják.- Csatlakozási jegyzőkönyvünk elő­irányozza, hogy a GATT tagországok és Magyarország kétévente egy külö munkacsoport keretében áttekintik magyar csatlakozási szerződés rer delkezéseinek teljesítését. Minthog ez a megoldás a GATT-ban általánc san nem szokásos, további fenntai tása sem magyar érdeket nem szolgá sem partnereink érdekében állóna nem tűnik. A csatlakozási feltételek fentiek sze rinti felülvizsgálata, azzal a céllal, hog az említett specifikus elemek eltörlésr kerülhessenek, Magyarország szí mára feltétlenül jó hír. Kifejezésre jut lépésben a magyarországi gyökere politikai változások támogatása épf úgy, mint a gazdasági átalakulás téré már megtett jelentős lépéseink mé tánylása a partnerek által. A GATT-be vizsgálat folyamata nem rövid, de mir den reményünk megvan arra, hoc Magyarország hamarosan GATT-ban pontosan ugyanolyan feltr telekkel és kötelmekkel fog szerepelr mint minden más vegyes gazdaságg; rendelkező ország. Szászi Júli A Cambridge-i transzgénikus kecskék „feltalálójukkal

Next

/
Thumbnails
Contents