Somogyi Hírlap, 1991. november (2. évfolyam, 256-281. szám)
1991-11-02 / 257. szám
4 SOMOGYI HÍRLAP — TÁRSADALOM, GAZDAS AG 1991. november 2., szombat Fejlődő piacgazdaság és politikai konzervativizmus Esélyeinkről — Lengyel László közgazdász Nagy érdeklődés kísérte Lengyel László közgazdász, politológus Esélyeink címmel megtartott előadását a TIT kaposvári székházában. Hazánk jelenlegi helyzetét elemezve felvázolt egy embrionális állapotban levő, spontán fejlődő piacgazdaságot, és egy vele párhuzamosan működő konzervatív, avítt politikát, amely szerinte nemcsak hátráltatja ennek a piacgazdaságnak a fejlődését, hanem perspektivikusan ellene is hat. — Milyen lehetőséget lát arra, hogy egy valódi, életképes piacgazdaság nőjön ki ebből a helyzetből? Sponteanitás és engedmények — A magyar társadalom az elmúlt 15 évben önmagától és részben a Kádár-rendszer engedményei áltál indult el a piacosodás irányába. Ez a folyamat az Antall-kormány idején is folytatódott. A kereskedelem, a szolgáltatás, az infrastruktúra és az idegenforgalom területén megpezsdült a magángazdaság, az emberek megtakarítása jelentősen megnövekedett. 1,4 milliárd dolláros lakossági devizabetét, illetve ezt jóval meghaladó valóságos deviza van a lakosság birtokában. Megnőtt, körülbelül 140 milliárd forint megtakarítása is van az embereknek, és ez a jövedelem főképp erről a területről származik. A gondot az okozza, hogy ma csak úgy tudnánk menni Magyarországon a piacgazdaság irányába, ha a kormány engedve a korábbi kormány- politikák konzervativizmusából, nem a nagyipar, nem az ipar, a mezőgazdaság privatizált országává akarná átalakítani hazánkat valamilyen állami eszközökkel, hanem biztosítana két alapvető feltételt. Egyrészt garantálná az alkotmányos jellegű tulajdoni törvényt, hogy a tulajdon végre, biztonsággal megszerezhető és birtokolható legyen. Másrészt a kormánynak a külföldi működó tőkét és a saját erejét nem az ipar és a mezőgazdaság átalakítására kellene koncentrálnia. A fő erőt, az infrastruktúra, a szolgáltatás átalakítására, a vasút, az út, a telefon, a hajó zás és a szolgáltatások fejlesztésére, az e területekre behívót külföldi tőke felhasználására kell fordítania, és a munkaerőt, valamint a tőkét is ebbe az irányba kell áramoltatnia. Itt nem kell tevőlegesen és közvetlenül a költségvetéssel és az állami beruházással részt vennie a folyamatokban. Az állam koncessziók révén lehetőséget teremthet arra, hogy a gazdaságot az infrastruktúra területén élénkítse. így azok a vállalkozások is megélénkülhetnek, amelyek pontosan ezekben az ágazatokban indultak meg, csak az infrastruktúra hiányában meg fognak állni, illetve nem haladnak előre. — A régi szólással ma: Kelet-Európa „legvidámabb” demokráciájának nevezhetnénk Magyarországot. Ugyanakkor növekvő infláció, munkanélküliség, elnyomorodás, morbiditás, öngyilkosság — és ami a legszomorúbb — egyfajta perspektívátlanság jellemzi társadalmunkat. Mi az, ami miatt mégis bízik abban, hogy „Európa sarka” lehetünk? Sarokpontra kerülhetünk — Ha szerencsénk van, akkor abba helyzetbe juthatunk, amibe Ausztria az ötvenes évek közepén. Vagyis Európa — még mindig Nyugat-Európa — sarokpontjára kerülhetünk, amelyen túl, mi lehetünk az utolsó letelepültek, akik után már a nomád pásztorok világa jön. Persze az nem vigasztaló, hogy Európa határa mondjuk Biharkeresztesnél, Záhonynál húzódik. Csak a valóság. Eddig a Lajtánál húzódott. Ha szerencsénk van, és áttevődik, ez Magyarországnak nagy esélyt kölcsönöz: talán sikerül megkapaszkodnia abban az európai növekedésben, fejlődésben, amely a kilencvenes években mindenképpen elindul és amely a 2000. év után Európát egyik vezető gazdasági nagyhatalommá teszi. Ebben a megkapaszkodásban van az igazi perspektíva. Azt próbálom mondani; ha a társadalomnak a kormányzat megmutatná, hogy van olyan ágazat ahova lehet, érdemes menekülni; hogy valójában ez egy szolgáltató és nem ipari ország lesz, hogy van olyan irány amely felé érdemes fejleszteni, hogy érdemes kórházat, szanatóriumot építeni, és hogy ez nem elvon a nemzeti jövedelemből, hanem hozzátesz; hogy ezen a sarokponton kihasználhatjuk azt az előnyünket, miszerint mi leszünk azok, akik cserében nyerhetünk a kelet-európai árukkal szemben. Mi lehetünk azok az „osztrákok”, akik Magyarországon nyertek az elmúlt évtizedben, és most mi nyerhetünk a román, a szovjet, a csehszlovák árukkal szemben a magánpiacon. A piacon megjelenő élénkülés átmehet a termelés és a vállalkozás területére is. Ben(Fotó: Király J. Béla) nünket felhajthat a határhely.- zet — mint ahogy felhajtotta Ausztriát vagy Finnországot —, mert előnyös üzleteket tudott kötni a Szovjetunióval és a többi keleti országgal. Nekünk is ez a dolgunk. A magán állampolgár ezt részben meg is tette és innen származik a jövedelme. Ezt kellene folytatnunk, ezt kellene civilizálnunk, kulturáltabbá tennünk. Persze azt nem állítottam, hogy gyors kibontakozás és nagyon gyors növekedés következik be. Lassú, lépegető fejlődésről van szó, amelynek vannak esélyei. Két veszély — Az életképtelenné vált piacgazdaságok a történelem folyamán gyakorta fulladtak diktatúrába. Fennál- hat-e ennek a veszélye nálunk is? — Két veszélyt említenék: az egyik az, ha egy kormányzati gazdaságpolitika (részben politika) azt a társadalmi konfliktusegyüttest, amelyet részben maga hoz létre, nem tudja kezelni. Például: a tulajdon, a beruházások határán álló vagy már beruházó tulajdonosokkal szemben nem tudott biztosítékot és távlatot adni. Ez tavaly is probléma volt, főleg a kereskedelmi és szolgáltató területeken. Az idén a mezőgazdaságban okoz gondot, és még csak élesedni fog a helyzet, ha nem tudja ezt kezelni, nem tudja, hogy milyen irányba halad tovább a folyamat. Ez társadalmi konfliktust válthat ki, a konfliktusok nyomán pedig bekövetkezhet a diktatúra is. Én bízom benne, hogy ez belpolitikai vagy belgazdasági okokból nem következik be. A másik, sajnos külső feltétel: Kelet-Európábán polgár- háborús országok szélén állunk. Ha bármelyik kelet-európai országgal konfliktusba keveredünk, akkor ez nagyon megnöveli annak az esélyét, hogy a nyugat bennünket éppen úgy leír, mint a többi konfliktusos országot. Kivet bennünket a gazdaság vérkeringéséből, aminek következtében nem jutunk további erőforrásokhoz sem, és ami visszavisz bennünket egy rossz gazdasági állapotba, amikor a polgárháborús konfliktushelyzet kiváltja a szükségintézkedéseket, ami pedig már magával hozza azt, hogy diktatúrára kell berendezkedni. Sajnos, ezt látjuk a kelet-európai államok egy részénél, ahol nemzeti típusú diktatúrák kezdenek kinőni. Bízom abban, hogy a magyar társadalom polgárosultabb, felkészültebb, okosabb és intézményeit tekintve is fejlettebb, mint kelet-európai partnerei. S bár a politikusokban benne él a vágy, hogy néha jobb lenne kemény eszközökkel megoldani a dolgokat, annak ellenére bennük sem látok erőt és megfelelő politikai hátteret ahhoz, hogy egy ilyen diktatórikus rendszer bevezetésére törjenek. A diktatúrától nem félek, sokkal jobban félek attól, hogy a politikai rendszer önmagát nem képes kontrollálni. Várnai Ágnes Csak 22 kilométer bosszúság Tegnap óta már csak 22 kilométernyi bosszúság vár — legalábbis Ausztriában — a Bécsből Nickelsdorf-Hegyes- halom felé tartó autósokra: az új autópálya-szakasz átadása után csak ennyit kell a határmenti falvakon át kanyarogva megtenni a keskeny úton. A forgalomnak átadott új 13 kilométeres szakasz Bruck An Der Leitha-Parndorf-Neusiedi között biztosít nyílegyenes közlekedést kétszer két sávon. Ez nemcsak a Magyarországra igyekvőknek öröm, hanem azoknak is, akik szívesen keresik fel egy-egy hétvégén a Fertő-tavat. Áfész — nagykereskedelem Szövetkezeti közös beszerző és értékesítő rendszer kialakítását, egy országos nagykereskedelmi hálózat, létrehozását határozta el az Általános Fogyasztási Szövetkezetek Országos Szövetsége. A nagykereskedelmi hálózatot az áfészek mintegy 5 milliárd forintos álló és hozzávetőleg 3 milliárd forintos forgótőkével hoznák létre. A hálózatban 60-70 százalékos lenne a magyar tőkerészesedés, a többit külföldi pénzek bevonásával kívánják fedezni. Piacképes új gyógyszerek Az elmúlt évek fejlesztéseinek eredményeként kiépült a biotechnika hazai műszaki és szellemi hálózata — hangzott el a Magyar Olajipari Részvénytársaság komáromi gyárában megrendezett biotechnikai konferencián. A legeredményesebb fejlesztések a gyógyszergyárakban valósultak meg. Külföldön is jól eladható új termékek kerültek piacra és az eddig használtaknál olcsóbb alapanyagokat is sikerült előállítani. A kutatások másik köre a mezőgazdaság és az állattenyésztés eredményességét, illetve hatékonyságát növelte, számos új környezetbarát termék — csomagoló- és szigetelőanyag — kifejlesztésével. A vállalatok egy része megváltoztatta profilját. A Újra nagyszabású akció a kaposvári Domüsban! Ha angol padlószőnyeget vásárol, akkor csak a felét kell fizetnie a többit a Domustól ajándékba kapja! Reklámáron angol padlószőnyeg 3,65 széles 7880,— Ft helyett 3450,— Ft-ért, amíg a készlet tart! Egyéb kedvezményes árukínálattal várjuk kedves vásárlóinkat! Egyes szekrénysorok, kárpitok 10—30%-os engedménnyel! 4 méter alatti bútorszövetek, bársonyok, sötétítők 40% -os engedménnyel. Nevada étkezőgarnitúra 8 000 Ft-tal olcsóbban. Jutái úti raktárunkból nagyméretű farostlemez dobozok 100—150 Ft reklámáron kaphatók! Örökzöldek, konténeres dísznövények 30%-os engedménnyel kaphatók. Várjuk Önöket nov. 3-án a vásári vasárnapon 9—13 óráig. Ez a Domus, mely igazi otthont teremt! Címünk: Kaposvár, Bethlen tér (208815) ■ if“ I Szólád Község Képviselő-testülete pályázatot hirdet jegyzői munkakör betöltésére Pályázati feltételek: — állam- és jogtudományi egyetemen vagy állam- igazgaztási főiskolán szerzett képesítés — büntetlen előélet, 2 év szakmai gyakorlat A pályázathoz csatolni kell: — a szakmai tevékenységet bemutató részletes önéletrajzot — az oklevél másolatát — a 3 hónapnál nem régebbi erkölcsi bizonyítványt. A lakás 1 éven belül megoldható, bérezés az érvényben lévő jogszabály alapján, megegyezés szerint. Az állás 1991. december 1 -jétől tölthető be. Pályázatokat 1991. november 15-ig Szólád község polgármesteréhez kell benyújtani. Az írásos pályázatot tartalmazó borítékot „Jegyzői pályázat” jeligével kell ellátni. í (208642) | OPEL-0-1 Ezt a játékot Önnek találták ki! OPEL-szerencsesorsjegy mindössze 100 forintért Kapható a megye valamennyi postahivatalában, a hírlapárusoknál, a Szerencsejáték Rt. totó-lottó irodáiban és a szelvényárusoknál. Főnyeremények: 1 db OPEL Vectra 1 db OPEL Kadett kétszemélyes egzotikus utazás További nyeremények: értékes műszaki cikkek 16 millió forint értékben (videomagnó, elektromos írógép, Hitachi porszívó stb.) SORSOLÁS: 1991. december 19-én. . 7570 BARCS. Nagyhid u. 17. Tel.: 83/12-216, 83/12 279 (208669)
