Somogyi Hírlap, 1991. november (2. évfolyam, 256-281. szám)

1991-11-12 / 265. szám

991. november 12., kedd

SOMOGYI HÍRLAP — MŰVELŐDÉS

5

Kamarai „csevegés”

Alig több mint húsz pedagógus fogadta el ?gutóbb a Magyar Pedagógus Kamara 105 agot számláló Somogy megyei tagozatának leghívását, hogy megvitassák eddigi munká- jkat és felkészüljenek az országos közgyű- ísre. így hát maradt a lazább csevegési lehe- óség, mert a határozatképtelenség miatt nem ózhattak fontos döntéseket a jelenlévők.

Sokféle verzió elhangzott a távoliét magyarázatra: az utazási problémáktól az érdektelenségig, tólag nehéz ezt eldönteni, a tény azonban meg- áltoztathatatlan: a kamara így képtelen a zakma megyei képviseletét ellátni. A rendezőről tudósító újságíró egyébként sokszor nem idta eldönteni, hogy szakszervezeti gyűlésen vagy szakmai tanácskozáson van. Ugyanis óha- itlanul összemosódnak a pedagógusok szakmai 3 érdekvédelmi ügyei, azonban mégiscsak zükséges volna a különféle feladatok tisztázása. Azért is, mert szakmai ügyekben sem egysé- asek a kamarai tagok. Ez persze önmagában 3m volna baj, azonban az ismert állásfoglalásából kevésbé derül ki.

Mert igenis vannak kamarai tagok, akiknek a keménye szerint (itt is hallhattuk) a helyi önkor- ányzatok iskolabarátok, akik úgymond a korányhoz közelebb álló álláspontot képviselnek : oktatási törvény és az igazgatóválasztások jyében. Mindemellett a kamara többsége na- 'obb beleszólást sürget az oktatásügyet érintő intésekbe, vagy legalábbis előkészítésébe. A )lgot csak az kérdőjelezi meg, hogy végül is íny somogy pedagógus véleményét tükrözi a egyei kamara.

Az egyik hozzászólónak igaza van abban: nem pártokkal kell iskolát csinálni, hanem az iskola gye a maga dolgát. E véleményt Tibol László igybajomi iskolaigazgató mondta, akitől jó volt illanj a gyömölcsöző iskolai és önkormányzati lyüttműködésről is.

Stamler Imre somogyjádi igazgató arról beélt, hogy kevés a fiatal pedagógus a kamaráin. A kétségbeesése a pedagógus hivatásért hát nem anyagi, hanem szakmai okokra vezet- itŐ.

A hozzászólásokból kiderült, hogy szükség van <amarára. Különösen akkor, ha sikerülne a sokle véleményt csokorba szednie a szakmáról, gyis nem egy szűk réteg álláspontja lenne a árvadó.

Ehhez kellenének a Stamler Imre által is hiá- olt fiatalok gondolatai, meg aztán az olykor-oly- r megfogalmazódó külső benyomások is figye- nre méltóak lehetnek. így megteremthető, hogy pedagógus kamara kialakított állásfoglalásai éles szakmai közvéleményre támaszkodva je- ine meg a nyilvánosság előtt.

Varga Zsolt

„Horniét világgá szabadult a sorsunk,,

Az alma mater ünnepe

Megalakult a Táncsics Baráti Kör — Relikviák a könyvtárban

(Folytatás a 1. oldalról) Mihályfalvi László igazgató örömmel nyugtázta: a széksorok között régi somssichos és táncsi- csos diákokat és tanárokat is lát. Elfogultság nélkül jelentette ki: a mostani gimnázium tanítási színvonala sem rosszabb elődjénél, hiszen az elmúlt tanévben az érettségizettek 57,1 százalékát vették fel egyetemre, főiskolára. Ez az eredmény elismerésre méltó az országos 22-24 százalékos arányt tekintve, s így a kaposvári Táncsics Mihály Gimnázium az ország első tíz gimnáziumának egyike. Mihályfalvi László hangsúlyozta: a tantestület arra vállalkozott, hogy művelt, hittel, önbizalommal teli fiatalokat neveljen az országnak.

Ezután Szabados Péter, Kaposvár polgármestere köszöntötte az egybegyűlteket. Az egykori diák kissé meghatódva szólt a közel kétszáz esztendős alma mater történetéről:

— Bő marokkal szórta szét az emberség, a szellem és a tudomány magjait, s nemcsak a megyén belül, hanem az országhatárokon túlra is — mondta, majd a gimnázium életének legjelentősebb eseményeit villantotta fel. Utalt arra is: bástyakerítése ellenére mindig nyitott volt ez az intézmény, Kaposvár kulturális eseményeinek egyik központja. — Fejlődjön, szépüljön, gazdagodjon az iskola; a fiatalokat pedig komolyság, erő és lelkes vidámság formálja — kívánta végezetül. Nagy Katalin szépen csengő népdalai

Az egykori diák ma polgármesterként köszöntötte a megjelenteket (Fotó: Király J. Béla)

után a polgármester elismerő okleveleket nyújtott át a múlt tanévben nyugalomba vonult tanároknak: Matuszka Józsefnek, Dr. Miklós Endrének és Szabó Ferencnek.

Zöld Csilla zongorajátéka és egy Kányádi-vers után Dr. Müller Ferenc bejelentette: megalakult a Táncsics Baráti Kör, amely az iskolában folyó oktatást alapítványokkal ösztöndíjakkal kívánja segíteni; bevonva az öreg diákokat is.

Az ünnepség koszorúzással folytatódott. A Táncsics emlékműnél és táblánál, valamint a meghalt tanárok és diákok emlékére állított kopjafánál a kaposvári önkormányzat, a tanári kar, a diákok és a baráti kör képviselői helyezték el virágaikat.

Az iskola alapításakor használt tankönyvekből az archív könyvtárban, a gimnázium tanulóinak munkáiból az ifjúsági könyvtárban nyílt kiállítás. Számos szakmai program színesítette a jubileumi ünnepséget, amely délután iskolatörténeti vetélkedővel zárult.

Lőrincz Sándor

Csodagyerekképző

Londonban

„Mama, hozz valami innivalót meg kekszet — kiáltotta Alix Loxley, és odaszaladt a komputerhez. — Itt maradok, nem megyek haza”.

Alix első napját töltötte az iskolában, és kimondhatatlanul boldog. Hároméves. A londoni Newton

Prep-School az első olyan iskola, amelyet csodagyerekek számára hoztak létre. Nagy-Britanniában eddig is léteztek csodagyerekek, de nem volt hol tanulniuk. Ezen a helyzeten akart változtatni a Newton Prep-School, ahová csak olyan gyerekeket vesznek föl, akik korán bizonyítják magasfokú értelmi képességeiket. Az 57 éves igazgató, James Cussel szerint az legtöbbször már két és fél éves korban kiderül, ha a gyereknek különleges képességei vannak. Az ebbe az iskolába felvett gyerekek 4 éves korukban már folyékonyan olvasnak. A 4-5 évesek már a komputerek billentyűzetével ismerkednek. Az első londoni csodagyerek-iskola a jelentkezőknek nemcsak az

intelligenciahányadosát vizsgálja, hanem a gyermekekben rejlő képességeket is.

Az igazgató kijelentette: nem szobatudósokat akarnak képezni, hanem olyan iskolát ajánlanak az átlagosnál sokkal jobb képességű gyerekek számára, ahol tudásukat, ismereteiket a lehető legszélesebb körben bővíthetik. Az iskola 70 gyerekkel indult: de az év folyamán 550-re szeretnék növelni a létszámot. A tandíj meglehetősen borsos: havi 300 fontot kell fizetni a szerencsés szülőknek. Zseninek lenni sem olcsó. Ferenczy-Europress

iLSÓ-SZÁSZORSZÁGI TAPASZTALATOK

Tolókocsival a parlamentbe

„Én nyitom meg a vízcsapot”

Városrész a Nádas-tónál

Új templom, új utcák Törekiben

A Mozgáskorlátozottak yesületeinek Országos övetsége németországi stvérszervezetük segítségé- I tizenkét tagjának pihenőu- szervezett Brémába, a rnyékbeli alsó-szászországi rosokba. A csoportot, íelynek négy tagja tolóko- val tud csak helyet változni, dr. Hegedűs Lajos, a mogyi egyesület elnöke vette, s ő volt a tolmácsuk is. üdülésnek induló út azon- n különös fordulattal „hivass” lett. A mozgáskorlátoltak többek közt Hamburg- n, Cellében, Bremenhalben és a haláltáboráról hedt Bergen-Belsenben is igfordultak.

— A német szövetség veze- úgy fogadtak bennünket,

it egy delegációt. Olyan ta- sztalatokat szereztünk, lelyekről eddig csak közve- ismereteink voltak — ndta dr. Hegedűs Lajos.

— A városokban, falvakban idenütt megtalálható nyil- íos telefonfülkék egyike dául kizárólag a mozgássé- eké; önműködően nyíló aj- al, alacsonyan elhelyezett szülékkel. Egy üzemben az íergagépekhez speciális ikek tartoztak, s ezeknek

költségeit a kormány fizeti. A tartományi parlament széksorai között tolókocsival közlekedő honatyáknak sem kell különleges mikrofont szerkeszteni, mert az állványzatot már így készítették. A precíz német rehabilitációs rendszer alapgondolata nem a segélyezés vagy nyugdíjazás, hanem a munkához juttatás. Az átképzőközpontokban vagy másfél tucat szakma közül választhatnak a mozgáskorlátozottak. A kormány azt is nyilvánosságra hozta, hogy ezeknek többletköltségei hat év alatt megtérülnek. A munkaadókat pedig adókedvezményekkel teszik érdekeltté a „védőmunkahelyek” megteremtésében. Az agilis egyesületi elnök végül egy jelemző példát idézett fel útjukról: — Mivel fiatal tagjaink ritkán jutnak el szórakozóhelyekre, egy diszkóba is ellátogattunk. A bőrruhás vendégek közül azonnal a tolókocsikhoz ugrott a markosabbja, kedvesen lesegítették a mieinket a lépcsőn. Egyébként mindenütt ezt tapasztaltuk; nem csodálkoznak ránk, nem sajnálkoznak, hanem ahol lehet segítenek a mozgáskorlátozottaknak. Dr. Novák Ferenc

Siófok-Töreki — az egykori puszta és káptalani diófás — nemrég még külterületi lakóhelynek minősített, elsorvasztásra ítélt település volt. 1985-ben belterületté nyilvánították, s azóta erőteljesen fejlődik.

Kényelmes, szép házak épülnek a kertes telkeken, nemrég új templomot avattak itt, s kitűnő minőségű út vezet a hangulatos kertek, gyümölcsösök mentén a lakóhelyre, ahol a rendezési terv szerint, új utcák nyitására is van már lehetőség.

— Töreki, mondhatnék Siófok „kertvárosrésze”, már a Tihanyi alapítólevélben is szerepelt, valaha a bencések, később a veszprémi káptalan birtoka volt — mondja Szebényi Béla, a település képviselője a siófoki önkormányzatban. — Elsorvasztása ellen ádáz harcot vívott az egykori tanácsban Antal Imre, akinek a legtöbbet köszönhet a lakosság. Imre bácsi nemcsak a tanácsházán harcolt, hanem megjárta a különböző országos hivatalokat, minisztériumokat is, nem sajnálta az időt, fáradságot pátriájáért.

Egyik álma a jó minőségű kövesút volt — sajnos nem

érhette meg. Az őt követő Nagy István tanácstag is méltónak bizonyult elődjéhez, őt már a vízvezeték és a csatornázás megvalósítása foglalkoztatta. Feltehetően én fogom megnyitni az első csapot Törekiben, de abban a várva várt ünnepélyes pillanatban Antal Imre és Nagy István is ott lesz velem.

— Vajon mikor jön el ez a pillanat?

— Reméltük, hogy már az idén elkezdődhet az építkezés. Számítottunk a vízügyi alap segítségére is, de sajnos a parlament illetékes bizottsága nem tartotta megfelelőnek a pályázatunkat. Az Állami Számvevőszék szakembere szerint viszont a bizottság ítélte meg azt tévesen, ezért visszaküldők, hogy nézzék át tüzetesebben. Ez sem hozott eredményt. Októberben ismét pályáztunk. Amikor nyilvánvalóvá vált, hogy 1991-ben nem kezdhetjük meg a 40 milliós beruházást (a költségeket részben az önkormányzat, részben a lakosság vállalja, s ehhez vártunk volna a vízügyi alaptól mintegy 10 millió forintot), interpellációt nyújtottam be a polgármesterhez, illetve az

önkormányzathoz. Noha ismerem a város anyagi lehetőségeit, hangsúlyoztam: ha egy fillér állami segítséget sem kapunk, az önkormányzatnak akkor is kötelessége Törekit egészséges ivóvízhez segíteni. Javasoltam: vállaljon 20 millió forintra garanciát az ön- kormányzat (három évre), akkor ugyanis a víziközmű-társu- lat felveheti az OTP-től hitelként azt az összeget, amit a lakók fognak 10 év alatt befizetni. Mint említettem, új pályázatot is benyújtottunk, de ha nem nyerjük el, akkor is el kell kezdeni a beruházást. Ha 1992 tavaszán erre sor kerülhet, akkor körülbelül 93 nyarára készülnek el a közművek, a két 100 köbméteres víztározóval együtt.

Ez a beruházás idegenforgalmi szempontból is fontos és sürgős. Az üdültetésre alkalmas házakban (egyre több az ilyen) nyaraltatnak a helybeliek, panzió is épült már és három lovasiskola van a városrészben. A táj szépsége lenyűgöző, s a nyári forgalom elől egyre többen „menekülnek” a még csendes Törekibe. Anélkül, hogy az idegenforgalmi érdek csorbát szenvedne, időben kell gondoskodni a táj védelméről is. Hiszen éppen ez a vonzereje...

— A napokban vettem részt egy úgynevezett bejáráson Törekiben, a többi között Kó- dai István főmérnökkel, a megyei önkormányzat szakemberével — mondja a képviselő. — Végigjártuk a 70-es és 7-es utak közti területet, az úgynevezett Nádas-tavat, amely természetes biológiai szűrője a Cinege-pataknak, valamint tíz halastónak. Az a célunk, hogy ezt a vidéket helyi érdekű természetvédelmi területté nyilváníttassuk, ehhez kértük a megyei szakember segítségét. A 49 hektárnyi Nádas-tó szélén egy úgynevezett galéria-erdőt is telepítettünk: a tavon megjelentek a vörös- és kanalasgémek, a feketególyák, valamint a halászsasok. Itt fészkel a barna réti héja, s a terület vadkacsa állománya is jelentős. Az erdő és a változatos élővilág is indokolja az említett célt, ezenkívül azonban még egy roppant fontos tény, jelesen: a térségben csak a Cinege-patak folyik bele a Balatonba, következésképpen erre a 49 hektáros „szűrőre” nagy szükség van.

Sz. A.