Somogyi Hírlap, 1991. október (2. évfolyam, 230-255. szám)
1991-10-05 / 234. szám
2 SOMOGYI HÍRLAP — VILÁGTÜKÖR 1991. október 5., szombat Göncz Árpád a MÚOSZ küldöttgyűlésén KÖZJOGI TŰNŐDÉSEK A köztársasági elnök hatásköre Az Alkotmánybíróság határozatának tükrében Az Alkotmánybíróság szeptember 23-án kihirdetett határozatában alkotmányértelmezési kérdésekben döntött a honvédelmi miniszternek, az igazságügyminiszternek, valamint az Országgyűlés kulturális, oktatási, tudományos, televízió- és sajtó bizottságának indítványa alapján. Jugoszláviakonferencia Hans van den Broek holland külügyminiszter, az Európai Közösség miniszteri tanácsának elnöke péntek délután Hágában bejelentette, hogy nagyfontosságú elvi megegyezés jött létre a jugoszláv köztársaságok között a horvát és szlovén függetlenség elismerésének feltételeiről és a harci cselekmények befejezéséről. Hágában pénteken párhuzamosan tanácskozott Van den Broek Milosevic szerb, és Tudjman horvát elnökkel, valamint Kadijevic szövetségi védelmi miniszterrel, akiket csütörtökön kéretett sürgősen Hágába. Kelet-Szlavóniában tovább folytatódtak a harcok és a lövöldözések, egyelőre azonban a körülzárt Vukovár tartja magát. Dubrovnik is ostromgyűrűben van, a támadások azonban inkább a külvárosi részekre és Dubrovnik körzetének egyes településeire irányultak. A Trebinje felől közelítő alakulatok szétlőttek több szállodát Kupari üdülőhelyen. A hadsereg mind nagyobb erőket vonultat fel a középPC technikában jártas, személygépkocsival rendelkező műszaki szakembert keresünk a megye területén végzendő munkára. Jelentkezés: Hungária Biztosító Rt. Somogy Megyei Igazgatóság Kaposvár, Fő u. 55. (208490) (Folytatás az 1. oldalról) _ Mert — mint azt Göncz Árpád kifejezte — „aki nem ismeri saját jogait, az alattvalóvá válik, az alattvalóktól pedig az Isten mentsen meg bennünket". A köztársasági elnök arra is kitért, hogy mostanában sok kritika éri a sajtót. Ő maga, abban nem lát kivetnivalót, ha a sajtó kritizál, mivel ez a dolga. Inkább kérte az újságírókat, hogy „a sajtó ne sétáljon be a politika csapdájába azzal, hogy mindent agyonpolitizál”. Az államfő fontosnak tartaná, hogy a sajtó minél határozotdalmáciai Zára kikötőjének térségében is. A Times című brit lap szerint mind többen vannak a „háború kutyái”, a külföldi zsoldosok a horvát függetlenségért harcoló, gyengén fölszerelt alakulatokban. Britek, németek, osztrákok, románok, sőt még Fölöp-szigetiek is harcolnak az első vonalban. A lap szerint a szerb milicisták soraiban szintén vannak külföldi zsoldosok. Kaposváron svájci kilós ruha vására a helyőrségi klubban (Zárda u. 2.) október 7—8-án, hétfőn, kedden 8.00—18.00 óráig Nagy választék! ______Extra minőség! (4180)y t abban tükröztesse a nép bölcsességét a hétköznapi emberekben rejlő energiát, akiktől inkább tanulni lehet, semmint oktatni őket — fűzte a gondolatot a köztársasági elnök. A Rádió és a Televízió alel- nökeinek kinevezésével kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy ebben a kérdésben mindenképpen konszenzus kiala-. kítására törekszik, pontot kell tenni az ügy végére. Göncz Árpád hangsúlyozta, hogy a Rádió és a Televízió nem válhat politikai csatározások színhelyévé. Jeszenszky Géza Kanadában A beruházások kölcsönös védelméről írt alá kormányközi megállapodást csütörtökön Ottawában kétnapos hivatalos munkalátogatásának befejeztével Jeszenszky Géza magyar külügyminiszter Barbara McDougall kanadai külügyminiszterrel. Jeszenszky Géza kifejtette, hogy Magyarország semmilyen közvetlen szerepet nem vállalhat a jugoszláviai helyzet rendezésében, de minden lehetséges fórumon hangoztatja, hogy a válságot békés, politikai eszközökkel kell megoldani. Európa nem tűrhet el a földrészen egy „Libanont”, a békés megoldás keresése egész Európa felelősége. Puccsveszély a Szovjetunióban A Szovjetunióban elhúzódó gazdasági válság, a lakosság nagy részét érintő szociális gondok újabb puccskísérlethez vezethetnek Alekszander Jakovlev, a szovjet elnök tanácsadója szerint. Nyilatkozat várható Krakkóban Vaclav Havel csehszlovák elnök nem zárja ki annak lehetőségét, hogy a holnap Krakkóban tartandó lengyel-cseh- szlovák-magyar csúcstalálkozón közös nyilatkozatot írnak majd alá. Kivégzett autótolvajok A Kínához tartozó szubtró- pikus szigeten, Hajnan tartományban 16 autótolvajt végeztek ki. Kínában csaknem hetente vannak kivégzések a bűnözők elrettentésére. Vasárnap és ünnepeken 10% engedményt adunk ételeinkből. Béke Söröző, Kaposvár,Füredi u. 24. (7491) Főparancsnok vagy a honvédség vezetője A fegyveres erők irányításával összefüggő alapvető alkotmányos dilemma a következő: az alkotmány szerint a köztársasági elnök a fegyveres erők főparancsnoka, másrészről pedig — ugyancsak az alkotmány szerint — a fegyveres erők irányítására, ha egyes nemzetközi szerződések másként nem rendelkeznek, az alkotmányban, illetőleg külön törvényben meghatározott keretek között, kizárólagosan az Országgyűlés, a köztársasági elnök és a kormányjogosult. A kérdés tehát az, hogy mi a viszony a fegyveres erők főparancsnokságát a köztársasági elnökre ruházó, illetve a fegyveres erők irányításáról rendelkező alkotmányi szabályok között? A bizonytalanságot tovább növeli, hogy a honvédelmi törvény a „honvédség vezetése” fogalommal operál. Az Alkotmánybíróság megállapítása először ez utóbbival, a honvédelmi törvény rendelkezésével kapcsolatban: a vezetői jogköröket a Magyar Honvédség parancsnoka gyakorolja. A köztársasági elnök a fegyveres erők főparancsnokaként a fegyveres erőkön kívül áll, azoknak irányítója és nem vezetője. A főparancsnok tehát a fegyveres erők egyikének sem elöljárója: az irányítási aktusának megfelelő parancsot — a Magyar Honvédség, illetve a határőrség parancsnoka adja ki. Hogyan értelmezhető a fegyveres erők főparancsnoksága, továbbá a fegyveres erők irányítása a köztársasági elnöki hatáskörökkel kapcsolatban? Az Alkotmánybíróság szerint a köztársasági elnöknek a fegyveres erőkre vonatkozó irányítási jogköre részben az Országgyűlést rendkívüli körülmények között átmenetileg helyettesítő hatásköréből következik (a szükségállapotról továbbá a rendkívüli állapotról van szó). Döntések, ellenjegyzéssel A köztársasági elnök olyan irányítási jogosítványokkal rendelkezik, amelyek az alkotmánybírósági értelmezés szerint a főparancsnoki szerepkör tartalmát adják. Más szóval tehát a fegyveres erők irányítására vonatkozó hatásköreit tekinti az alkotmánybíróság főparancsnoki hatáskörnek. Hogyan alakul az így értelmezett főparancsnoki hatáskör tartalma? Főparancsnoki hatáskör az Alkotmány és a honvédelmi törvény alapján a tábornokok kinevezése és előléptetése s egyéb személyügyi hatáskörök gyakorlása, úgymint a honvédség parancsnokának és vezérkari főnőkének, valamint a határőrség országos parancsnokának kinevezése és felmentése beosztásából stb. A köztársasági elnök másik főparancsnoki jogosítványa ezidő szerint: jóváhagyja az ország fegyveres védelmének tervét. Az Alkotmánybíróság szerint a tábornokok kinevezéséhez és egyéb személyügyi hatáskörök gyakorlásához miniszteri ellenjegyzésre van szükség. De úgyanígy miniszteri ellenjegyzésre szorul az ország fegyveres védelme tervének a köztársasági elnök általi jóváhagyása is. Még általánosabb megfogalmazásban: „a köztársasági elnök fegyveres erőket béke időkben irányító aktusai kivétel nélkül ellenjegyzésre szoruló döntések.” Miért felel a kormány? Nem közvetlenül a köztársasági elnök fegyveres erőket irányító hatásköréhez kapcsolódó kérdés, de annak fontos orientáló pontja az, ahogyan az Alkotmánybíróság a kormány hatáskörét megállapítja. Az Alkotmány értelmében ugyanis a kormány irányítja a fegyveres erők, a rendőrség, a rendészeti szervek működését. Ez az Alkotmánybíróság szerint úgy értelmezhető, hogy a felsorolt szervezetek mind a végrehajtó hatalom részei, másrészt: a fegyveres erők, a rendőrség és a rendészeti szervek működésének irányítása a kormány alkotmányos jogállásával összhangban minden olyan irányítói hatáskört felölel a fegyveres erők felett, amely a hatályos jog szerint nem tartozik kifejezetten az Országgyűlés vagy a köztársasági elnök hatáskörébe. „A kormány irányításával kell a fegyveres erőket úgy megszervezni és olyan állapotban tartani, hogy elláthassák feladataikat" — mondja az alkotmánybírósági határozat indokolása. A köztársasági elnök hatáskörébe utalt minden kinevezéshez, előléptetéshez, tisztségben való megerősítéshez, valamint felmentéshez, jóváhagyáshoz a miniszterelnök, vagy az illetékes miniszter ellenjegyzése szükséges. Az ellenjegyzéssel a kormány vállalja a politikai felelősséget az elnök aktusáért az Országgyűlés előtt, - mondja az alkotmánybírósági határozat. (Az ellenjegyzés alóli kivételként az Alkotmánybíróság határozata az Alkotmány 48. paragrafusát említi, azaz például a Legfelsőbb Bíróság elnökét a köztársasági elnök nem ellen- jegyzett javaslatára választja az Országgyűlés, vagy például a Legfelsőbb Bíróság elnökhelyettesét a Legfelsőbb Bíróság elnökének javaslatára nevezi ki a köztársasági elnök.) A kérdés persze az, hogy a köztársasági elnök megtagadhatja-e, s ha igen, mikor, az ellenjegyzett kinevezést vagy jóváhagyását? Az Alkotmánybíróság döntése és annak logikája a következő: a magyar parlamentáris kormányzati rendszer a miniszterek (a miniszterelnök) parlament előtti politikai felelősségének elvére épül. A köztársasági elnök ellenben politikailag nem felelős az országgyűlés előtt. Ennek következtében az alkotmány önálló politikai döntést általában nem biztosít a számára. Az egyetlen kivétel az, amikor az államszervezet demokratikus működésében súlyos zavarok következnek be. Ezeknek az elhárítása igényli az ő beavatkozását abból az alkotmányi rendelkezésből következően, amely szerint a köztársasági elnök „őrködik az államszervezet demokratikus működése felett”. Ha például az Országgyűlés egy éven belül négyszer megvonja a bizalmat a kormánytól, illetve ha a kormány megbízatásának megszűnte után 40 napig nem választ új miniszterelnököt az Országgyűlés, akkor a köztársasági elnök a választások kitűzésével egyidejűleg felosz- lathajta. Az említett alkotmányi logika alapján akkor alkotmányos a kinevezés, illetve a jóváhagyás megtagadása is, azaz a köztársasági elnök tartalmi okból akkor utasíthatja el a kinevezési javaslatot, ha alapos okkal arra következtet, hogy a javaslat teljesítése „az államszervezet demokratikus működését súlyosan zavarná”. A köztársasági elnök tartalmi okból elutasító döntése végső biztosítékul szolgál, rendkívüli eszköz, ugyanakkor a döntés maga végleges és felülbírálhatatlan — mondja az alkotmánybírósági határozat. A köztársasági elnöknek meg kell tagadnia a kinevezést vagy a jóváhagyást bizonyos jogi előfeltételek hiánya miatt. Ha tehát észleli, hogy jogszabályban előírt feltételek nem teljesülnek. Ilyen esetben — mondja az alkotmánybírósági határozat indokolása — az elnöknek nincs mérlegelési lehetősége. Mit jelent a sérthetetlenség? A köztársasági elnök sérthetetlenségével, illetve büntetőjogi védelmével kapcsolatban az Alkotmánybíróság a következő megálllapításra jut: az alkotmány a köztársasági elnök sérthetetlenségének tartalmát megállapítja. E szerint a sérthetetlenség azt jelenti, hogy politikai felelősségre nem vonható. A politikai felelősséget ugyanis — tehetjük hozzá — éppen az ellenjegyzés következtében a miniszterelnök, illetve az illetékes miniszter átvállalja. Jogi felelőssége viszont fennáll, s ennek érvényesítésére vonatkozó szabályokat az alkotmány meghatározza. Ami a köztársasági elnök személyének büntetőjogi védelmét illeti: erre nézve törvénynek kell rendelkeznie. E törvény tartalmát az Ország- gyűlés belátása szerint határozza meg. Dr. Sári János alkotmányjogász Értesítjük Somogy megye lakosságát, hogy vállalatunk 1991. október 4-én megkezdi a vízmérők leolvasását Kérjük a lakosságot, hogy a gyorsabb leolvasás érdekében a vízóraaknákat kitisztítani és a vízmérőket leolvas- hatóvá tenni szíveskedjenek! DRV Somogy Megyei Üzemigazgatósága (208499) KÉRDŐJELEK Oszthatatlan a biztonság? Antall József miniszterelnök a washingtoni Külpolitikai Tanács fórumán mondott beszédében ismételten felhívta a figyelmet arra, hogy a biztonság oszthatatlan, mert mi itt, Kö- zép-kelet-Európában úgy érezzük, hogy a gyakorlatban nem mindenütt eszerint politizálnak. Valóban oszthatatlan világunk biztonsága? A magyar kormányfő azt tapasztalja — s nemcsak ő—, hogy sokan nem hajlandók tudomásul venni: egy távolabbi térség krízise — hosszabb távon — ugyanolyan veszélyessé válhat, mint egy közelebbi szomszéd válsága. Mi rosszabb tehát? Kimaradni egy válságból vagy pedig közreműködni annak megszüntetésében? Sajnos elég jellemző a távolmaradás szándéka, ha lehetővé teszi a földrajzi távolság. A Nyugat sem siet például kiterjeszteni a „védőernyőt” hazánkra, bár Magyarország többször jelezte, készséggel elfogadna valamilyen szimbolikus biztonsági garanciát. Persze a NATO-tagságról folyó vita ide, „aktív szolidalitásról” szóló nyilatkozatok oda, az akuttá vált krízisek megoldása lenne a legfontosabb. Elvégre ha nincs körülöttünk politikai vagy katonai „égzengés”, akkor a biztonsági ernyők kinyitása sem parancsoló szükséglet. Szegő Gábor Dubrovnik ostromgyürüben Külföldi zsoldosok is harcolnak
