Somogyi Hírlap, 1991. október (2. évfolyam, 230-255. szám)
1991-10-31 / 255. szám
8 SOMOGYI HÍRLAP — NYUGDÍJASOK OLDALA 1991. október 31csütörtök EMLÉKEZŐ FALU Ők így csinálják... A felnőttkor küszöbén Egy nyugdíjas A somogyi „sarjú pulykák” A hagyományos magyar paraszti életben minden korosztálynak meghatározott szerepe és joga volt a közösség életében. A felnőttkor kezdetét a bérmáláshoz, a konfirmáláshoz, az iskola befejezéséhez, valamint a helyi hagyományok szerint kialakított avató szokásokhoz kötötték. Somogy megyében például a „sarjú pulykák” külön tanyáztak, a nagyobb lányok még nem engedték őket maguk közé. A korcsoportokat a templomi elhelyezkedés rendje is tükrözte. A 16-20 évesek az első sorba, a 14-15 évesek a másodikba, az éppen nagylánysorba kerülők a harmadik sorba állhatták. A teljes jogú nagylánynak, legénynek már számos kötelessége és joga volt. Az eladósorú nagylányt már az öltözetéről meg lehetett ismerni. Ka- lotaszegen például a konfirmált lány pártát, a legény bokrétát viselhetett. A virágos ablak, vagy piros kukoricacső jelezte, hogy a házban eladósorú lány lakik... A legényeknek az igazi legénysorba lépését a legényavatás előzte meg. Volt, ahol borral „keresztelték be” a legényt, s volt, ahol pálcaütéssel tették emlékezetessé számára a napot. Ez ideig nem udvarolhatott, Rovatszerkesztő: Hernesz Ferenc Kárpótlási jegy — novembertől A jövő hónapban kezdik a kárpótlási jegyek forgalmazását. Az értékpapírokat — egyelőre két sorozatban, ösz- szesen 20 milliárd forint névértékben — az Állami Pénzjegy- nyomdában állítják elő. A századik születésnap Geiszt Annát köszöntötte századik születésnapján esztergomi otthonában a város polgármestere, aki átadta az ünnepeknek Göncz Árpádnak, a Magyar Köztársaság elnökének jókívánságokat és gratulációt tartalmazó levelét. Az „ügyfélnyilatkozat” is elég Egyszerűsödik az 1938 és 1945 között személyi szabadságukban korlátozottak kárpótlásának, nyugdíjkiegészítésének intézése. Az eddig kiadott igazolások elismerése mellett ezután elegendő, ha az érintettek az általuk elszenvedett sérelmekről „ügyfélnyilatkozatot” tesznek a polgármesteri hivatalban. Kamatozik a kárpótlás! Az ezután kibocsátandó kárpótlási jegyek október 1 -jé- től kamatoznak. Már sor került az első kamatjóváírásra; a törvény szerint három évig kamattal növelik a kárpótlási jegyek névértékét. Konfirmandus lányok Kaloteszegen. (Mogyorósi Tibor felv.) Ausztráliából este az utcára nem mehetett ki, mert az idősebbek elverték vagy elzavarták. A lányoknál nem volt szokás a legényekéhez hasonló avatás, de a legényavatás egyúttal a nagylánnyá avatást is jelentette a legényeknek megfelelő korcsoportú lányok számára. A A kivitelezők január végén szeretnék átadni a barcsi gerontológiai központ udvarában épülő négylakásos társasházat. Az épületben — ahova egyedülálló nyugdíjasok vagy idős házaspárok költöztietnek majd be — két egyszobás és két másfél szobás lakás kap helyet egy közös társalgóval. Kollárovics Lajostól, a városfejlesztési iroda munkatársától megtudtuk: az önkorfiatal lányt nénje vitte el a fonóba, de az ottmaradása attól függött, hogy a legények ér- deklődnek-e már iránta. Az a legény, aki már aratott, felnőttnek, az a lány, aki már elsajátította az asszonyi munkákat, eladósorúnak számított. Ma népszerű szokás az mányzat hárommillió forintot nyert a Népjóléti Minisztériumtól, amelyet még egymillióval megtoldottak, hogy az idős embereken segíthessenek. A városban jó pár elhanyagolt ház van, amelynek lakói nem képesek a felújításra. Itt, valamint tanácsi bérlakásban élők érdeklődtek az új lehetőség iránt, s járulnak hozzá az építkezéshez. Várhatóan 20- 25 lakásra lesz igény, s az iskolát befejező ballagás utáni családi ünnepség: szinte kis lakodalmat rendeznek. Ez is bizonyítja: változó világunkban is szükségét érezzük annak, hogy megünnepeljük a felnőttkor küszöbére lépő fiatalt... épületegyüttes „U” alakban folytatódna. Az önkormányzat békés öregkort szeretne biztosítani az ideköltözőknek, akik nemcsak lakáshasználatra, hanem teljes ellátásra is köthetnek szerződést. Itt ugyanis az élelmezésen kívül az orvosi és a hét végi ügyelet is biztosított. A lakók halálukig élhetnek új otthonukban. A lakáshasználati jog viszont nem örökölhető. L. S. Dr. Merész László Ausztráliából látogatott haza szülővárosába, Kaposvárra. A Fő utca 81 -ben látta meg a napvilágot 1915-ben. Apja a városházán dolgozott, az iktató-iroda igazgatója volt. Negyvenhat évi távoliét után sem halványultak itthoni emlékei — élénken beszél a Búza térről (ma Rákóczi tér), ahol a labdát rúgták, a Haza Kis Polgárainak ajánlott épületről, ahol legszebb diákéveit töltötte... Tizenegy éve ment nyugdíjba. Arról faggatom, hogyan élnek Ausztráliában a nyugdíjasok; milyen náluk a nyugdíjrendszer. — Nálunk a férfiaknál 65 év, a hölgyeknél 60 év a nyugdíj- korhatár. A kapott összeg két biztosítástól függ. Aki privát öregségi biztosítást fizet, az több nyugdíjat kap, mint az, aki csak az államit fizeti. Én csak állami öregségi biztosítást fizettem, így ketten a feleségemmel ezer dollárt. kapunk. Lehet kérni végkielégítést is, akkor viszont nem jár nyugdíj, csak a bizonyos ősz- szeg kamataiból él a nyugdíjas, vagy befekteti a pénzét és annak jövedelmét élvezi. Én a biztosat választottam, s ez a nyugdíj évente kettő, kettő és fél százalékkal emelkedik. — Hogyan lehet ennyiből megélni Ausztráliában? — Nálunk is van telekadó, házadó, és ott van a rezsi is: a villany, a víz, a gáz, a telefon költsége, attól függően, hogy kinek milyen háza van. A betegbiztosítás is elég nagy ősz- szeg. Ha saját háza van valakinek és nincs semmi adóssága, szépen megélhet ekkora nyugdíjból... — Kapnak önöknél valamiSokan összetévesztik megyénkben is a rokkantsági nyugdíjat a rokkantsági járadékkal, jóllehet a kettő között sok tekintetben meglehetősen nagy a különbség. A járadék — például — nem kötődik szolgálati időhöz, s noha a társadalombiztosítás keretében állapítják meg és folyósítják, nem társadalombiztosítási ellátás', ha a járadékos munkát vállal, a jövedelmét nem kell a járadék összegével összevonni a személyi jövedelemadó meghatározásánál... Az jogosult rokkantsági jályen kedvezményt a nyugdíjasok? — Aki bérlakásban lakik, az a bérleti díjból, aki saját házban, az az adóból kap engedményt, de a víz, a villany, a telefon díjából is adnak 15-16 százalék kedvezményt a nyugdíjasoknak. — A betegbiztosítás levonása után, tisztán kapják kézhez az ezer dollárt? — Nem. Ebből fizetjük a havi 110 dollárt... — És mi történik azzal, aki ezt nem tudja fizetni? Neki az orvosi költséget teljes egészében ki kell fizetnie? — Az orvosi és a kórházi ellátás nálunk is ingyenes, de az, aki nem fizeti a privát öregségi betegségi biztosítást, bizony várhat a sorára, amig bejuthat a kórházba, és nála az ellátás színvonala is sokkal alacsonyabb... — Miből él meg öreg napjaiban az, akinek semmi nyugdíja sincs? — Vannak öregházak, szegényházak... Ezeket abból az alapból tartják fenn, amit a dolgozók béréből levont bizonyos százalékból képeznek... Sokan azok közül, akiknek ilyen alacsony a nyugdíjuk, mint az enyém, rendszeresen mulatoznak és panaszkodnak, hogy nem elég a nyugdíjuk. Mi, a feleségemmel, kijövünk a havi ezer dollárból... — Megkérdezhetem, hogy mennyibe került ez a magyar- országi út? — Itthoni pénzben számolva körülbelül 200 ezer forintba. Van némi megtakarított pénzünk, abból párszor még hazajöhetek... radékra, aki 25. életéve betöltése előtt teljesen munkaképtelenné vált (munkaképesség-csökkenés alapján l-ll. csoportba tartozó rokkant), és nyugellátásban, baleseti nyugellátásban részesül. Legkorábban az igénylő 18. életévének betöltése után adható. A járadékost is megilleti a nyugdíjasoknak adott utazási kedvezmény. A járadék megállapítása iránti igény személyesen-vagy levélben a lakóhely szerint illetékes társadalombiztosítási igazgatóságnál nyújtható be. VISZIK A SZÓT Manapság nincs olyan intézmény, amelyik, ha valamit is ad magára, ne foglalkoztatna szóvivőt. Mára a szóvivő majdhogynem státuszszimbólummá vált. A szóvivő: bennfentes ember. Ott van főnöksége minden ülésén, fogadásán, valamennyi megnyilvánulásán; jelen van a repülőtéren, elutazásnál és megérkezésnél helyet foglal az autóban... A figyelmes tévénéző ott láthatta a kormányszóvivőt például Antali miniszterelnök háta mögött a washingtoni Fehér Ház kertjében is. Szóval: természetes, (Egy nyugdíjas feljegyzései) hogy a szóvivő bennfentes, hiszen „szót vinni” csak így lehet, híreket, eseményekről szóló tudósításokat első kézből csak így kaphatunk. Szó, ami szó, magam is belátom, hogy kell a szóvivő. Kell a kormánynak, a honvédelemnek, a határőrségnek, a szakszervezeteknek, az önkormányzatoknak és másoknak külön-külön is. A kormánynak két szóvivője is van: egy külügyi (külpolitikai?) és egy belügyi (belpolitikai?) szóvivő. Szóval: kell a szóvivő! De ennyi?! Kerner Tibor Tátrai Zsuzsanna A békés öregkorért Barcson Berzeviczi Anna Nem árt, ha tudják olvasóink... A rokkantsági járadékról TEMETŐBEN Szeretjük mi a halottainkat. Talán azért, mert fel-felcsuklik bennünk a szorongás, menynyivel maradtunk adósuk, amíg éltek! Kimegyünk hát a temetőbe, hatalmas csokrok húzzák a kezünket, koszorúkat viszünk fehér szalagokkal... Néhány percre megállunk a fejfa vagy sírkő előtt, még valami meghatottság is szorongatja torkunkat, amíg lángra lobbantjuk a gyertyát. Szeretjük mi a halottainkat. Legalább egy napon egy esztendőben. Kimegyünk hozzájuk a temetőbe, törődünk velük, s ezen az egy napon idézgetjük emléküket. Eszünkbe jutnak szavaik, mozdulataik, tanításaik, kudarcaik. Olyan most a temető, mint egy tündérkert! A sírokra virágból fakadt hózápor hullott, csupa-csupa fehér krizantém... Mennyi ember! Autóbuszon, kerékpáron, villamoson, kocsival, gyalog indultak a temetőbe. Napokig jöttek, hiszen a sors gyakran szór szét bennünket a sírdomb mellől, ahova anyánkat, apánkat eltemették. Ezen a napon útra kelünk mégis. Messziről is.. A temetőben, a tömérdek virág -között kicsi lócán, szemben egy sírkővel öregember ül. Kucsmáját letette maga mellé. Látván, hogy a szomszéd síron motoszkálok a gereblyével, odaszól: — Olvassa már el, lelkem. Odalépek, olvasom a kőbe vésett betűket. — L. Istvánné, 1916- 1979... A felesége volt? — Az volt. Fiatalabb volt, mint én, mégis itthagyott... Olvasom tovább: — L. István 1910-19 — Ennyi csak. A második számban két szám helye üres. Felnézek, előbb magam elé, aztán a bácsira. — És ez itt a bácsi helye? — Az enyém. Látja-e? Kint vagyok a temetőben! Itt a nevem, ni! Még soha nem láttam olyan embert, aki eljött volna megnézni halottak napján a saját nyughelyét, elolvasgatta volna kőbe vésett nevét, és levett kucsmával áldozott volna előtte... — Azok már odalenn elporladtak — mondja az öregember. Bizonyára tudja, hogy alig van már hátra számára valami a földi létből. És ami van, az is milyen már? Milyen? Élet. Valami hihetetlen és emberfölötti ragaszkodás él ebben az öregemberben. Ragaszkodik ahhoz, hogy itt jár-kel még a föld fölött, leül a padra... Kijön a temetőbe, a sírkő elé, amelyre rávésette a nevét és születési évét, s amely alá majd ő is bebúvik, ha végleg lecsukja a szemét. Nézem az öregembert. Múlandó ő is, a név és az évszámok idézik már a biztos elmúlást. — Olvassa csak el! Megint szól. Nem tudom, odalépjek-e, maradjak-e. Aztán mégis odalépek a sírkőhöz. — Hát már elolvastam... — Nem baj. Olvassa még egyszer. Olvasom. L. István 1910 — 19.. Több szám nincs. — Itt vagyok én! Látja-e? — Látom. Szerencsére még itt van a bácsi. A pádon. Itt ül és beszélget velem... — Az a. — Ennyit mond. Megfordulok, lehajolok a ge- reblyéért. Csönd van. Mire fölnézek, a bácsi nincs sehol. Azt hihetném, nem is volt ott. De a pad valóság, valóság a sírkő. Rajta az évszám is ott van, a név is... Aztán meglátom. Tipeg magába roskadtan, viszi vállán az elmúlt esztendőket. Bényei József
