Somogyi Hírlap, 1991. október (2. évfolyam, 230-255. szám)
1991-10-31 / 255. szám
4 SOMOGYI HÍRLAP — TÁRSADALOM, GAZDASÁG 1991. október 31., csütörtök A VÁLTÁS NEM LEHET ELKAPKODOTT A ruhagyárban nem panaszkodnak — dolgoznak SORBAN ÁLLNAK A MUNKÁT KERESŐK A könnyűiparban általában panaszkodnak a kereslet visszaesése, az új elszámolási rendszer és a volt szocialista piac összeomlása miatt. Dr. Várni János, a Kaposvári Ruhagyár igazgatója azonban nyugodt. — Mi nem panaszkodunk, hanem dolgozunk. Munkájuk bőven van, s ez annak köszönhető, hogy már hat évvel ezelőtt megtették a szükséges lépéseket a termékváltáshoz. Már nem gyártanak gyermekruhákat, ez korábban veszteséges volt, s nem készítenek tömegárut a szovjet piacra. Azt mondták, hogy amin nincs nyereség azt nem szabad csinálni. Az igazgató szerint ma elsőrendű követelmény a minőség, csak ezzel lehet a piacon megélni. A „kényes” piacon is. Igazuk van: termékeik 93-95 százaléka a fejlett tőkés országokba kerül. — Egyik napról a másikra nem lehet váltani - mondja dr. Várni János. — Ha mi nem váltottunk volna időben, akkor ma nem tartanánk ott, hogy újabb igényekkel keresnek meg bennünket. Amíg máshol tömeges elbocsátások vannak, nálunk lehetőség teremtődött - ha csak kismértékben is - a létszámfejlesztésre. A munkára jelentkezők naponta sorban állnak nálunk. Csak azt vesszük fel, aki a próbán bebizonyítja, hogy alkalmas a szakmára, illetve a betanításra. Előfordul, hogy 10 jelentkezőből mindössze 2 felel meg. A követelmény nagy, hiszen jó minőség csak így várható. A bérek is tisztességesek, de mégis alacsonyak, tízezer forint körül vannak. Ennek régebbi okai vannak. Hiába akarnának sok bért fejleszteni, a szabályozók korlátái miatt ez nem lehetséges. Jövőre talán igen. Már csak azért is, mert az idén kft-vé alakított pécsi és nagybajomi részleg után a törzsgyár részvénytársasággá alakul. Nagy Jenő (Fotó: Király J. Béla) Jövő áprilistól csak forintért Időközi választás lesz Tengődön A jegyzönő a távozás gondolatával foglalkozik... A jövő év március 31-én érvényüket vesztik a konvertibilis valutáért történő belföldi árusításhoz korábban kiadott devizahatósági engedélyek — olvasható a most megjelent kormányrendeletben. 1992. április 1-jétől tehát a valutás üzletek csak forintért árusíthatnak. Kivételt mindössze a zárt árusítású diplomataboltok, valamint a nemzetközi személy- forgalom számára nyitva tartó, tranzitterületeken működő üzletek jelentenek. Mint arról annak idején beszámoltunk, szeptember elejétől működésképtelen a tengődi önkormányzat, mivel lemondott a polgármester és három képviselő-testületi tag. A választójogi törvény alapján a helyi választási bizottság 1991. november 3-ára tűzte ki az időközi polgármester- és képviselőválasztás napját. Benedek Katalint, a település jegyzőjét az előkészületekről kérdeztük: — A jelölésre rendelkezésre álló időben három polgármester- és tíz képviselőjelöltre adták le ajánlásukat a választópolgárok. A polgár- mesteri tisztségért Ruzicska Zoltán, az SZDSZ helyi ügyvivője, valamint Tringer József és Vincze László független jelölt indul. A helyi képviselők listáján a választópolgárok régi és új hevekkel is találkozhatnak, akik a község érdekében megpróbálják fölvállalni a képviselő-testületi tagsággal járó nehéz terheket. — Igaz-e, hogy ön is távozik Tengődről? — Erre a kérdésre nem tudok biztosat válaszolni. Gondoltam a távozásra, mert az engem kinevező képviselő-testület tagjai közül már senki sincs funkcióban. K. J. ÉPÍTKEZŐK, FIGYELEM! A Kimmel cég fennállása 50. évfordulójának alkalmából RENDKÍVÜLI ÜVEGEZÉSI AKCIÓT INDÍTUNK NOVEMBER 1-JÉTŐL 30-IG. ILYEN MÉG NEM VOLT! Aki velünk végezteti el házának üvegezési munkáit, vagy 30 százalék előleg befizetése mellett megrendeli a jövő évi üvegezést, VISSZANYERHETI HÁZÁNAK ÜVEGEZÉSI DÍJÁT, illetve 50 000 forint értékű sorsoláson vesz részt. A sorsolást 1991. december 21 -én 15 órakor tartjuk a PIROSKA vendéglőben (Kaposvár, Füredi utcai pavilonsor). Érdeklődni: hétfőtől péntekig 8—12.30 óráig és 13.30—17 óráig. I SZÄBONE KIMMEL ÁGNES 7400 Kaposvár, Teleki u. 12. Tel.: 82/10-304 Ne feledje! Elég, ha szerződést köt, már nyerhet! (5223) Raktárak atkái A TERMÉNYEK VÉDELMÉRŐL Több milliós kár előzhető meg Az utóbbi időszak legégetőbb kérdéséről, a bőséggel megtermett gabonafélék megőrzéséről tanácskoztak kedden a növényvédelem, a gabonaipar és az egészség- ügyi gázmesterek azon a siófoki tanácskozáson, amelyen az Uniroyal Chemical készítményét mutatták be a gyakorló szakembereknek. Somogyvári László szakmérnök, az amerikai cég technikai képviselője bőséges ismertetőt adott az Omite 57 E nevű speciális atkaölőről. — Mindenképpen ügyelni kell az ajánlott technológiára. A szer a hasznos élő szervezeteket kíméli, gyenge méregnek minősül— mondta Somogyvári László. Dr. Jasinka János, a Növény és Talajvédelmi Szolgálat megyei igazgatója előadásában kiemelte: — Az atkák nem tudják, hogy ők kártevők. A raktár teremti meg számukra a legkedvezőbb életfeltételeket. A magtári kártevők évente mintegy 50 millió tonna gabonát tesznek tönkre, emberi illetve állati fogyasztásra alkalmatlanná. Egy kártevő fertőzése exportkizáró ok. Dr. Jasinka kiemelte, hogy megnőtt a termények tárolási ideje, s a védekezés újabb terheket ró a termelőkre, hiszen a megtermett gabona nagy része az üzemekben várja az értékesítést. Cziklin Margit, a NTSZ laboratóriumának vezetője a megjelent szakemberek előtt ismertette üzemi kísérleti eredményeiket. Utalt a lisztatka elleni védekezés fontosságára. Előfordulhat nemcsak szemesterményekben, hanem lisztben, tésztafélékban, sajtban, kakaóban és húskészítményekben. Éppen ezért a hagyományos védekezési formák - tisztaság, fertőtlenítés, szellőztetés, rágcsálóirtás - mellett nagyon fontos a kémiai védekezés. Az Uniroyal Chemical készítménye, az Omite nemcsak őszi búzában és kukoricában, hanem borsóban és napraforgóban is kellő hatékonysággal irtja ki a kártevőket. Mészáros Tamás Takarékossági világnap Három kontinens, Európa, Ázsia és Ausztrália 28 országának takarékpénztári képviselői 1924-ben Milánóban kongresszust tartottak. A tanácskozás döntése értelmében az alapító országok október utolsó napját takarékossági világnappá nyilvánították. Azóta ez a nap a takarékos emberek nemzetközi ünnepe. Az ünnep alkalmat ad arra, hoyy újból átgondoljuk a takarékosság jelentőségét korunkban. Sokan úgy vélik, ilyen inflációs időkben nem érdemes takarékoskodni. Egyre többen küzdenek mindennapi megélhetési gondokkal, az emejkedő árak és díjak miatt. Érdemes fontolóra venni: bármilyen drágaság van, élni, lakni kell. Ez csak egyre takarékosabb életmóddal lehetséges. A pénztakarékosság tágabb értelmet nyer — ma már nem csak takarékbetét-gyűjtést vagy értékpapír-vásárlást jelent. Az élet rákényszeríti az embereket az általános takarékosságra, s ez közvetve szintén pénzmegtakarítást eredményez. Természeti környezetünk védelme, megóvása azt jelenti, hogy mindannyiunk jövőjével, a soron következő generációk lehetőségeivel bánunk takarékosabban. Mindezekre nem árt felhívni a figyelmet a takarékossági világnapon. Ma emlékezünk meg a takarékossági mozgalom és az első hazai takarékpénztár megalapítójáról, Fáy Andrásról. Ő volt az, aki a takarékosság meghonosításával megteremtette a mai Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank Rt alapját. Az OTP-Banknak hagyományai vannak a lakossági, az önkormányzati és a vállalkozási pénzügyi szolgáltatásokban. Ez kötelez az ügyfelek jobb kiszolgálására, az értékállóbb befektetési formák kialakítására. Kényszerhelyzetben az érdekképviseletek A bizonytalan bizonyosság A modern polgári társadalmak egyik fontos jellemzője az erős érdekképviseleti rendszer. A tervgazdálkodásról a piacgazdaságba való átmenetnek nincs követhető, begyakorlott útja. A sajátos magyar kísérlet is azt bizonyítja, hogy az átmenet szociális hálóján lyukak tátonganak. Nemrégiben Kaposváron járt Horn Gyula országgyűlési képviselő, az MSZP elnöke, s találkozott a somogyi érdek- képviseletek vezetőivel. A képviselő bevezetőjében hangsúlyozta, hogy a szocialisták fontosnak tartják az érdekképviseleti szervekkel való kapcsolattartást. A rendszer- változás folyamatában számos olyan feladat van, amelyet nem lehet társadalmi konszenzus nélkül megoldani. A konszenzus megteremtésében pedig fontos szerepük lehet az érdekképviseleti szerveknek. A különböző érdekek hatékony formába öntése és ezek képviselete önmagában sem könnyű feladat. A somogyi érdekképviseletek számot vetve valós lehetőségeikkel, a kialakult helyzettel, keresik a megoldást. Legalábbis ez derült ki a fórumon. Kertész Rezső a Kisosz képviselője többek között szóvá tette: valóban születtek olyan törvények, amelyek a vállalkozásokat ösztönzik, azonban mindenekelőtt kötelezettségeket jelentenek a vállalkozóknak. Vannak olyan települések, ahol a helyi adókat 8-10-szeresére emelték. Kötelezővé kellene tenni az érdekképviseleti tagságot, hiszen e szervezetek tevékenységének eredménye nem csak a tagok számára biztosíthat kedvezőbb lehetőségeket. Dr. Galabár Emil a mező- gazdaságban dolgozók helyzetéről szólt. Mivel nincs beruházás és fejlesztés, az egyre tömegesebb létszámleépítés kedvezőtlen folyamatokat indított el. „A dolgozók egymást lökdösik le a szekérről” — mondta, hiszen az egyes ember azt igyekszik elkerülni, hogy ne neki mondjanak fel. A mezőgazdaságban egyre inkább látszik a leépülés, és ez gazdasági és politikai következményekhez vezet, ellátási gondokat is okozhat. Horváth Lajos szóvá tette, hogy a mai feltételek között szinte lehetetlen képviselni az érdekeket annak ellenére, hogy az érdekképviseletek vezetését az országgyűlési választások után választották újjá. Gondot okoz, hogy késik a szövetkezeti törvény. Arra lenne szükség — hangsúlyozta —, hogy a kormány vegye komolyan az érdekképviseleteket. Svajda József az MSZOSZ képviseletében többek között a megyei munkanélküliség növekedésének dinamikájáról beszélt. Megemlítette azokat az új jelenségeket, amelyek szinte megoldhatatlan feladat- elé állítják emberek ezreit. Horváth László elmondta: a TIT az állam bruttó befizetője. Kérte, hogy a képviselő támogassa a TIT kérelmét a költségvetési vitában, hiszen már az is sokat jelentene, ha kezelői jog helyett tulajdonjogot kapna a társulat. Dr. Tamás Károly, a MTESZ elnöke hangsúlyozta: a szervezetnek a megyében 3500 tagja van, ám úgy tetszik: nincs szükség az alkotó értelmiség munkájára. Véleménye szerint Somogybán 200-nál több a munkanélküli agrármérnökök száma. Holott a vállalkozások sikerének egyik fontos záloga a szakértelem. A jelenlegi gazdasági gondokkal kapcsolatban kiemelte: mindig azzal van probléma, ami van. A hús, a búza, a szőlő okoz „megoldhatatlan” nehézséget. Kérte, ha lehet, ne verjék dobra a Technika Házát. A fórumon még sok mindenről szó esett. Az általánosnak tetsző bizonytalanság mellett egyre határozottabban kirajzolódott: ha az érdekképviseletek véleménye külön külön jelenik meg, akkor kevés az esély az eredményre. (Lengyel)
