Somogyi Hírlap, 1991. október (2. évfolyam, 230-255. szám)
1991-10-26 / 251. szám
2 SOMOGYI HÍRLAP — VILÁGTÜKÖR 1991. október 26., szombat A szovjet puccsról Meg akarták semmisíteni a puccsisták a Krím-félsziget Belbek repülőterén azt a repülőgépet, amely Ruckoj alelnö- köt és Szilajev orosz miniszterelnököt repítette augusztus 21-én Moszkvából a Krímbe, hogy találkozzanak a fogva tartott Gorbacsovval. Dinárelkobzás A jugoszláv kormány rendeleté szerint minden szlovén állampolgártól kártalanítás nélkül elkobozzák a nála talált dinárt Jugoszlávia olyan területein, amelyeken a dinár a törvényes fizetési eszköz, mivel Szlovéniának új pénze van. Atomreaktor-tüz Tűz keletkezett az izraeli Dimóna közelében levő atomerőműben — jelentette tegnap számában az AI Gumhu- rija című kairói lap. A hírek szerint a tüzet elfojtották. Örmény gondok Örményországban a súlyosbodó energiaellátási gondok hatására a köztársaság kormánya számos korlátozást vezetett be október 25-én. A TASZSZ beszámolója szerint egyebek között csökkentik a helyi televízió műsoridejét, korlátozzák a szovjet központi televízió vételét is. Tüzérségi párbaj Eszék körzetében Kiújultak a harcok A szerb parlament elutasította a hágai javaslatot (Folytatás az 1. oldalról) A boszniai parlament szerb képviselői létrehozták saját törvényhozásukat, s elhatározták: november 9-én és 19-én referendumot tartanak a szerb nép számára. Ezen a boszniai szerb nép állást foglalhat majd: egyetért-e azzal, hogy fennmaradjon a jugoszláv államszövetség Szerbiával, Crna Gorával, a krajinai és a szlavóniai szerb területekkel, s más körzetekkel. A boszniai parlament szerb tagjai — összesen 72 ilyen képviselő van — ezzel végleg szakítottak a köztársaság elnökségével, amely néhány napja kinyilvánította a köztársaság szuverénitását. A Crna Gora-i parlament szembeszállt Szerbiával, s jóváhagyta Momir Bulatovic elnök legutóbbi hágai állásfoglalását, azt, hogy elfogadta és aláírta a laza államszövetség kialakítását szorgalmazó Car- rington-javaslatot. A Crna Gora-i elnökség előzőleg felszólította a hadsereget, hogy irányítsa vissza a köztársaságba a frontra vitt Crna Gora-i tartalékosokat. A Crna Gora-i tartalékosok szülei hasonló tiltakozó mozgalmat indítottak, mint a közelmúltban a boszniai katonafiatalok szülei. Kilátásba helyezték, hogy a tartalékosok után mennek, ha a hadsereg nem küldi haza a fiatalokat. Ausztriába szökött a pilóta Repülőgépével a szomszédos Ausztriába dezertált tegnap a jugoszláv szövetségi légierő egyik pilótája. A hír az osztrák rádióban hangzott el. A szovjet gyártmányú MIG-21 típusú gép a dél-ausztriai Klagenfurtban szállt le. Hírügynökségi jelentések szerint ez volt az első dezertálás a szerb irányítás alatt álló szövetségi hadsereg és a függetlenségét deklaráló Horvátország közötti háborúban. Bonn óvatos fegyverügyben A magyar-német katonai tárgyalásokon egyebek közt szó volt arról a magyar szándékról, hogy a honvédség szeretne a volt NDK hadseregének fegyverzetéből bizonyos eszközöket megvásárolni. Mindez a Honvédelmi Minisztériumban tegnap tartott sajtótájékoztatón derült ki. Willy Wimmer, a német védelmi minisztérium parlamenti államtitkára és magyar partnere, fíaffay Ernő politikai államtitkár beszámolt tárgyalásairól. A vendég leszögezte: a fegyvereladásokról csak a német, kormány hivatott dönteni, ezt azonban még megelőzi a biztonságpolitikai tapasztalatok elemzése. Raffay Ernő hozzátette: a fegyvervásárlásnál figyelembe kell venni többek között a magyar és a német előírásokat, valamint a párizsi charta megállapításait. Nemrég Annus Antal közigazgatási államtitkár Németországban már tárgyalt a fegyvervásárlásokról. Arra a kérdésre, hogy a jugoszláv polgárháború miként befolyásolja a német kormány döntését, Wimmer kifejtette: Németország nem exportálhat válságövezetbe fegyvereket. Bonn nem kíván hozzájárulni a feszültségek növeléséhez, ezért igen óvatos. Wimmer ugyan nem nevezte Magyar- országot válságövezetnek, de utalt arra, hogy a krízis-zóna a jugoszláv határon túlra is kiterjed. Emlékeztetett arra is, hogy a jugoszláv polgárháborúban már volt NDK-s fegyverrel is oltottak ki életet, de nem bocsátkozott találgatásokba: miként kerültek ezek az eszközök Jugoszláviába. Szó volt arról is, hogy a NATO a közép- és kelet-európai országokat úgy kívánja bekapcsolni az európai biztonsági rendszerbe, hogy azok ne képezzenek védelmi övezetet a Szovjetunióval szemben. Wimmer hangsúlyozta: Európa biztonságának nem a magyar, a csehszlovák és a lengyel keleti határig kell terjednie, hanem Vlagyivosztoktól San Franciscóig. Az európai jólét határát minél keletebbre kell tolni, mert a szegénység miatti menekülthullám mindannyiunk életét destabilizálhatja. Raffay Ernő egy kérdésre válaszolva elmondta, hogy az önálló ukrán hadsereg megjelenése új fejlemény. Magyarország a lehető legjobb politikai, katonai kapcsolatokra törekszik szomszédaival, s emlékeztetett Göncz Árpád köztársasági elnöknek Ukrajnában nemrég tett látogatására, annak jelentős politikai eredményeire. AUSZTRIA Más ez az ünnep Nincs olyan osztrák, aki ne lenne büszke hazája semlegességére. Október 26-a, az államszerződés évfordulója (az idén a 36.) igazi ünnep. Lehet elmélkedni azon, milyen ügyes és szerencsés volt Ausztria, amiért idejekorán önállóan és minden nagyhatalomtól függetlenül nekiláthatott saját jövőjének építéséhez. Van ok a büszkeségre: az osztrákok vitték valamire, s nincs is olyan ünnep, hogy erre ne gondolnának hivatalosan. Az idei ünnepen egy kicsit mégis zavarban vannak azok, akik szívesen emlékeztetnek az örökös semlegesség áldásaira. Valahogy az örökös olyan idejétmúlt fogalomnak tűnik egy olyan világban, ahol minden mozgásban, változóban van, ahol a két évvel ezelőttihez képest soha nem gondolt fordulatot vettek ha nem is örökösnek, de hosz- szantartónak hitt állapotok. Nagyon sokáig bevált az a számítás, hogy a semlegesség és a földrajzi elhelyezkedés - a két tömb közötti senki földjén - állandósítja az Ausztria fennmaradásához fűzött érdeket. Vagyis az osztrákok biztosak voltak abban, hogy a NATO segítségükre siet ha a másik tömb részéről támadás éri őket, s e potenciális védelem kedvéért még csak nyílt tárgyalásokra vagy megállapodásra se volt szükség az Észak-atlanti Szövetséggel. Nem is igen lehetett volna, szovjet részről az osztrák külpolitika árnyalatnyi változásait is élénk rosszallás fogadta. Ez azonban már a múlté. Ausztria ma már nem a senki földjén terül el, a történelem két legjobban fölfegyverzett szövetsége között. Nem keresik hát a kedvét egyik oldalról sem, viszont annál több apróbb nagyobb veszélynek van kitéve. Például annak, hogy a jótékony változások a szomszédos országokban esetleg nem éppen simán válnak megszokottá: példa is van rá, hogy gazdasági válság, de akár fegyveres konfliktus törhet ki, veszélyesen közel. Emellett a világ egyéb részein is olyan helyzetek alakulnak ki, amelyek többet kívánnak, mint előkelő kívülállást, különösen, ha egy ország egyéb tekintetben, a maga számára fontos gazdasági érdeket követve, igényt tart az „odatarto- zásra”. Senki nem vitatja, hol a helye Ausztriának, amikor európai országok közösen lépnek fel igazságos megoldásokért. De azon már vita van, hogy az ilyen állásfoglalás belefér-e a semlegességről alkotott általános képbe. Ha nem, akkor sem az elkötelezettség megválasztásán kell változtatni - vallják sokan, s ennek köszönhetően aligha kerülhető el, hogy a közeli jövőben sok szó essék arról, milyen is legyen napjainkban az az örökös semlegesség. Szászi Júlia Olasz cigiszünet Olaszország olyan új törvényt fogadott el, amely lehetővé. teszi, hogy az állam átmenetileg megtilthassa egyes cigaret-> tafajták árusítását — jelentette a Reuter. A tövénnyel az olasz kormány a cigarettacsempészekre akar csapást mérni. A jogszabály szerint, ha egy cigarettafajtából egy éven belül több mint 5 tonnányit csempészáruként foglalnak le, akkor 30 napra felfüggeszthetik árusítását. A cigarettacsempészet komoly gazdasági ágazattá nőtte ki magát Olaszországban a II. világháború után. A vámosok az új törvényt ellenzik, mondván: a kényszerű cigiszünet épp a csempészek malmára hajtja a vizet, hiszen a megszokott cigiért a dohányzó inkább többet fizet, de mindenképpen megveszi. „Megbélyegzés vagy hatalmi harc” Duray Miklós a feddhetetlenségi törvényről Petre Roman visszatér? A pozsonyi Szabad Újságban Duray Miklós, az Együttélés Mozgalom elnöke, a csehszlovák szövetségi gyűlés képviselője „Erkölcsi megbélyegzés vagy hatalmi harc” címmel nyilatkozott a feddhetetlenség! törvényről. Duray úgy véli: ...a törvény nem m ond ki kollektív bűnösséget, bár van bizonyos kollektív fele- lősségrevonási jellege.” Ezt azonban nem tartja azonosíthatónak a második világháború utáni kollektív bűnösség értelmezéséből eredő felelős- ségrevonással. „Ha ez a törvény nem lenne, akkor a politikai erkölcs szempontjából megbukott embereknek adnánk át az állam igazgatását” — jelentette ki. Az interjúban olyan kérdésre is válaszol, amely a bosszút szülő bosszú esetleges veszélyeit veti fel. „A kirekesztett személyek - főleg Szlovákiában - átsodródhatnak a szélsőséges nacionalisták táborába, mert vannak fasisztoid-nemzeti szocialista , színezetű politikai erők már most is, és éppen ezek védik körömszakadtáig a ki- lusztrált embereket.” Az interjú figyelemre méltó része a Calfa szövetségi miniszterelnök személyére vonatkozó kérdés, aki „az utolsó totalista kormány utolsó volt fizetett pártelnöke.” Duray válasza szerint: „Én kezdettől fogva rosszul érzem magam, hogy Marian Calfa a miniszterelnök, és azon fáradozom, hogy minél rövidebb ideig maradhasson meg ezen a poszton”. Szól arról is, hogy az előző rendszer a kisebbségeket tartván az ország első számú belső ellenségének, az utolsó húsz évben - taktikát váltva - sokakat próbált behálózni a kisebbségek soraiból azzal, hogy karriert kínált nekik. „Ilyen szempontból nagyon érzékenyen érintheti ez a törvény a kisebbségeket” - jelentette ki Duray Miklós, aki a törvény elfogadására szavazott. Úgy tűnik, Petre Roman, Románia lemondott miniszterelnöke nem vonul vissza. Legutóbbi magyarellenes televíziós beszéde azt engedi sejteni, hogy az állítólagos székelyföldi vérengzések rémségeinek ecsetelésével már a választások felé kacsingat. A magyarellenes kirohanások egyébként a román belpolitikai helyzet ismerői szerint a volt miniszterelnök jobbratolódására utalnak. Az RMDSZ egyik vezetője szerint Roman már a gyilkosságokról kiadott jelentés megfogalmazásában is részt vett... Bárhogyan is történt, személyével, úgy látszik, a jövőben is számolni kell. Ki ez a Petre Roman, akit az 1989-es decemberi forradalom emelt ki az ismeretlenségből? „Fel- emelkedésemet száz százalékig a forradalom spontán jellegének köszönhetem” — mondotta önmagáról. — „Véletlenül ott voltam, és cselekedtem, ahogy az adott pillanat és a nehéz forradalmi napok eseményei diktálták; harcoltam, dolgoztam, bizonyára nem minden eredmény nélkül.” A 44 esztendős, mérnökből lett politikus a kapitalista gazdálkodás híve. Részvéttel nyilatkozik azokról, akik az átmenet növekvő terheit kénytelenek viselni. Folyékonyan beszél angolul, s több más idegen nyelven. Igényes: olyan európai politikusokat tart példaképének, mint Francois Mitterand, Felipe Gonzales, Margaret Thatcher. Politikai pályafutásának legfontosabb tanulságaként azt szűrik le, hogy az általa vezetett MNF nem volt képes előítéletektől mentes párbeszédet folytatni ellenzékével. Az ex-miniszterelnök piac- gazdasági reformjait kísérő megszorító intézkedések tömeges tiltakozást keltettek. Roman ebből azt a következtetést vonta le, hogy a privatizálás legnagyobb akadálya a munkások, műszaki vezetők és vállalati igazgatók gondolkodásmódja. Bizonyosra vehető, hogyha újra felkerülne a hatalom csúcsaira, folytatná a gazdaság privatizálását. Az új kormány erőfeszítése a lej konvertibilissé tételére, szintén az ő elképzeléseit viszik tovább. Az egykor rögbirajongó politikus anyja egyébként baszk származású spanyol asszony, apja francia műveltséget szerzett zsidó származású román. Petre Román így nyilatkozott származásáról: „Sohasem tudatosítottam igazán zsidó származásomat, de soha nem is vetették a szememre. Ami a vallást illeti, görögkeleti vallásban kereszteltek meg, aztán később katolikus hitben újrakereszteltek, baszk nagyanyám kérésére. Mindig is tudtam, hogy a származás nem számít, csak az, hogy mit csinálsz az országod javára, és azokért, akik támogatnak téged.” A volt miniszterelnök apja vitatott személyiség volt. Egyes emigráns és ellenzéki körök szerint részt vett a sztálinista elnyomásban, politikai börtöntáborok felügyelőjeként. 1983-ban halt meg, gyanús körülmények között. Petre Roman hangsúlyozta, hogy apja nem sokkal azután halt meg, hogy szembeszállt a Ceaucescu-féle elnyomással. Rékássy Zoltán Maxwell ügynök volt? Robert Maxwell brit sajtómágnás a Moszad, az izraeli titkosszolgálat számára dolgozott — állítja új könyvében Seymour Hersh Pulitzer-díjas amerikai újságíró. Robert Maxwell és egy másik gyanúsított rágalmazásért beperelte a szerzőt, ő azonban közölte: dokumentálni tudja állításait. Lakásvásárlás kedvezményesen, olcsón az OTP Ingatlan Rt.-nél, Kaposvár, Rákóczi tér 9—11. Tel.: 15-509 A lakások 24 000 Ft/m2 átlagárral megvásárolhatók, azonnal beköltözhetően. Amennyiben szükséges, általános törlesztési támogatású (kedvező kamat, a havi törlesztés 30 százaléka elengedve), hitel igénybe vehető. (208728)
