Somogyi Hírlap, 1991. október (2. évfolyam, 230-255. szám)
1991-10-25 / 250. szám
4 SOMOGYI HÍRLAP — TÁRSADALOM, GAZDASÁG 1991. október 25., péntek Kritikus pont: a költségvetés Majd megoldja a piacgazdaság? (Folytatás az 1. oldalról) Egyelőre a szakemberek óvnak mindenfajta pánikkeltéstől. Kupa Mihály pénzügy- miniszter kifejtette: az igen nagy eredménynek számít, hogyha a költségvetés deficitje (amelyet az idén 78 milliárd forintra terveztek) 90 milliárd forint alatt fog maradni. Ez azért lenne nagy eredmény, mert ugyan a helyzet rosz- szabb, mint amivel számoltak, de a Nemzetközi Valutaalap ezt még elfogadja, s Magyar- ország számára egyáltalán nem mindegy, hogy a Valutaalap mit tart jónak és rossznak. Hiszen az IMF az ország egyik legfontosabb külföldi finanszírozójává lépett elő az elmúlt években és ténykedése — hitelez vagy megvonja a kölcsönöket — meghatározó más nekünk pénzt biztosító nemzetközi szervezet, valamint a magánpénzpiacok számára. Ha bankókat * nyomnak De a költségvetés helyzete a lakosságot közvetlenül is érintheti. Ugyanis ha ezen a fontos területen nem sikerül rendet teremteni, az előbb-utóbb kihat a gazdaság más részeire, leginkább az árakra és az inflációkra. Ha egy költségvetésben évente 90-100 milliárd forint deficit keletkezik, ezt a pénzt valahonnan elő kell teremteni. Erre több lehetőség van, de a leginkább és legkönnyebben járható út a pénznyomás. Ez úgy történik, hogy a Magyar Nemzeti Bank meghitelezi a költségvetési hiányt, ám ez lényegében nem más, minthogy fedezetlenül bocsát ki forintot. Ilyet pedig hosszabb távon, nagy mennyiségben büntetlenül nem lehet tenni. Az elmúlt években is az infláció egyik fontos tényezője volt a költségvetés nemzeti banki finanszírozása, a fedezetlen pénzkibocsátás. Most más eszközökkel bizonyos mértékben sikerült megfogni az áremelkedést, sőt egyes prognózisok szerint jövőre az inflációs ráta az ez évi 35-36 százalékról 20-25 százalékra csökken. Ám az infláció teljes megfékezése nem képzelhető el másként, csak úgy, ha a költségvetésben is helyreáll a pénzügyi egyensúly. Erre jövőre még nem lehet számítani. Naszvadi György, a Pénzügyminisztérium államtitkár-helyettese szerint már hónapok óta megy a huzavona a jövő évi költségvetés tervezete körül, számos változat készült el, de a helyzet egy szemernyivel sem jobb, mint eddig. Kupa Mihály úgy vélekedik: jövőre a deficit semmiféleképpen sem haladhatja meg a 60-80 milliárd forintot. Ez az összeg, amit a Nemzetközi Valutaalap el tud fogadni és ami még finanszírozható a Magyar Nemzeti Bank által, illetve a hazai pénzpiacról. A szakértők persze nem optimisták. Valószínűleg jövőre is meg fog ismétlődni az ez évi helyzet: a Parlament elfogadja az IMF által jónak tartott költségvetést, aztán évközben kiderül: a számok nem tarthatók, a Nemzetközi Valutaalap szakértői is belátják, s így ismét túllépjük az előirányzatokat. Sokat vállal magára Mi az oka annak, hogy évről évre megismétlődik ez a szituáció és a gazdasági vezetés nem tud úrrá lenni a helyzeten? A magyarázat ott keresendő, hogy a jelenlegi költségvetés túl sok tevékenység finanszírozására vállalkozik. Ide tartozik az ingyenes oktatás, az egészségügyi ellátás, különböző szociális támogatások. A jelenlegi költségvetés a szocialista gazdálkodás viszonyainak megfelelően alakult ki, amikor az állam vállalta magára az oktatás, egészségügyi ellátás, a nyugellátás költségeit. Időközben kiderült, hogy ilyen alapon nem te- remthetőek elő a szükséges források, ám egyszerre az egész rendszert nem lehet megváltoztatni. Már négy évvel ezelőtt szó volt arról, hogy véghez kell vinni az államháztartás reformját. Ez nem jelent mást, minthogy a jövőben mindenért fizetni kell: az iskoláért, az orvosi kezelésért, a tömegközlekedésért. De ennek a feltételeit az elmúlt négy év alatt csak minimális mértékben sikerült megteremteni, így a pénzügyi vezetés minden évben tovább tolta a tervezett intézkedéseket. A lakosságot alapvetően érintik az ilyen változások és nem kis bátorság kell a kormány részéről, hogy ilyen nagy horderejű vállalkozásba fogjon, akkor, amikor nem igazán látható át pontosan: milyen részletintézkedésekre is van szükség, hogyan is lehet mindezt megvalósítani? Nem lesz népszerű Előbb-utóbb azonban a jelenlegi vezetés komolyan veszi az antiinflációs politikát, mindenképpen belefog ebbe a feladatba. Ráadásul időközbe a piacgazdaság kialakulásával a feltételek részben önma- guktól is megteremtődnek. Már most tapasztalható, hogy különböző biztosító társaságok alakulnak, amelyek biztosítási alapon igyekeznek megszervezni a nyugellátást. Ezek a társaságok valószínűleg rövid időn belül az egészségügy finanszírozásába is bekapcsolódnak. Az oktatásban magániskolák alakulnak, amelyek meglehetősen borsos tandíjért adják át a szakismereteket a hallgatóknak. így a dolgok szinte már maguktól részben megoldódni látszanak. A folyamat felgyorsulásához azonban mindenképpen szükséges, hogy a kormány előbb-utóbb elszánja magát a várhatóan igen népszerűtlen lépésekre is. Pichler Ferenc Nagycsepely Nehezen találni Nagycsepelyre. Ez persze nem a falu hibája: az ismeretlen autós nehezen igazodik el a kötéséi kereszteződéseknél, hogy merre folytassa az útját. Ha nincs szerencséje, fél órát is kering, mire megtalálja a Nagycsepelyre vezető utat. Fábián János polgármester bízik abban, hogy a közlekedésfelügyelet előbb-utóbb orvosolja ezt. Megjegyzi, hogy jók a közlekedési lehetőségek: Nagycsepelyre rendszeresen indít járatokat a Volán. Az 526 állandó lakosú településnek pillanatnyilag a bala- tonszárszói körjegyzőség intézi az ügyes-bajos dolgait. Januártól azonban önállósulni szeretnének, ekkor hozzák létre a helyi polgármesteri hivatalt. Nagycsepelyen működik a napközi otthonos óvoda, ahol 22 gyereket látnak el. Iskolába az alsósok Kötésére, a felsősök Balatonszárszóra járnak. Többen szeretnének önálló iskolát Nagycsepelyen. A polgármester szerint a falu gyerekeinek a száma nem indokolja a nagy kiadásokkal járó általános iskola létrehozását. A polgármester véleménye az is, hogy az elmúlt húsz évben nem volt érdemi fejlesztés Nagycsepelyen, ezért az alapoktól kellett kezdenie a 6 tagú képviselő-testületnek. Ebben az évben fejezik be a falu főutcájának rendbetételét, felújították az óvodát, tatarozták a leendő polgármesteri hivatal épületét és a temetőt is gondozták. A helyi szeszfőzdének a felújításával is végeznek a közeljövőben. A faluban van ABC áruház és postahivatal, továbbá két presszó. Van körzeti orvos, könyvtár és művelődési ház, utóbbiba új bútorokat vásároltak, hiszen ez a település fontos intézménye. ^Egyelőre munkalehetőségek is vannak. A nagycsepelyi polgárok a szárszói téeszben, a mélyépítő és az útépítő vállalatnál és a DRV-nél dolgoznak. Helyben egy ipari kft ad munkalehetőséget, a többség azonban távolabb dolgozik. A nagycsepelyi önkormányzatnak 8 millió forint az éves költségvetése, s ennek a felét fejlesztésekre fordítja. Sok itt a fiatal, így nem fog kihalni a település. Kár is lenne érte, hiszen festői a környezet, apró lépései gondozott a település. A helybeliek bíznak abban, hogy a nagycsepelyi kemping nemcsak szezonálisan lendít a falu idegenforgalmán, egyre több látogatót vonz majd ide. A legfontosabb azonban most az, hogy Nagycsepely önálló legyen, ennek a megvalósításán fáradoznak most a község elöljárói. Varga Zsolt PILLANTÁS A VESZT ALAPÍTÓLEVELÉBE Nem kis KGST! Részvénytársaság! Az utóbbi napokban hírekben, kommentárokban gyakran találkozhattunk egy új gazdasági formáció, a VESZT nevével. Arról azonban meglehetősen foghíjasak az információk, hogy valójában mi a jellege és célja a sokak által valamiféle KGST-utódnak tartott szervezetnek. Gilyán Györgyöt, az NGKM gazdasági együttműködési főosztályának vezetőjét ezért arra kértük: rajzolja meg a VESZT portréját. — Az „újszülött” egyhónapos: szeptember 25-én jött létre, az orosz köztársasági törvények alapján — kezdte a bemutatást a főosztályvezető. Teljes neve: Kelet-Európai Együttműködési és Kereskedelmi Nemzetközi Szervezet. Üzleti jellegű, önkéntes társulás. — Az alapító dokumentumból, amely immár számunkra is hozzáférhető, az olvasható ki — bár nem egészen egyértelműen —, hogy a VESZT részvénytársaság. Az viszont teljes bizonyossággal kitűnik belőle, hogy non-profit jellegű, nem kormányközi szervezet. Célja, hogy — a régióbeli kereskedelem visszaesését ellensúlyozva — barterüzletek révén elősegítse a részvevő vállalatok, magánszemélyek egymás közötti kereskedését. Ennek jegyében most az elszámolás gyakorlati technikájának kidolgozását és a kölcsönös üzleti, kereskedelmi információs hálózat kiépítését tűzték napirendre. — Kika VESZT tagjai? — Az alapító 16 magán- személy — 15 szovjet és egy amerikai állampolgár —, továbbá 16 gazdálkodó szervezet (bank, kereskedőház, feldolgozóipari vállalat), köztük egy szovjeg-görög vegyesvállalat és a magyar BRG is. A napokban sor kerül a VESZT nyilvános közgyűlésére, amelyen előreláthatóan egy lengyel vállalat, a csehszlovák-szovjet vegyes kamara és 4 bolgár intézmény csatlakozik hivatalosan a szervezethez. — Mik a VESZT-tel kapcsolatos kérdőjelek? — Az egyik: működésének a finanszírozása. A fenntartási költséget ugyanis a tagok hozzájárulásából kívánják fedezni, ami az alapítók esetében 50 000, a későbbi szovjet csatlakozók esetében 500 000 rubel, a külföldiek tarifája pedig 50 000 dollár. Nem nehéz kiszámítani, hogy ha a jelenlegi tagok mindegyike befizeti a kötelező összeget, 1 millió rubel gyűlik össze, ami mesz- sze nem elég egy ilyen jellegű szervezet működéséhez. — Nehezen megoldható problémának tűnik az elszámolás. Az alapítók szándéka, hogy árutőzsdét, klíringban- kot, kereskedőházat és informatikai hálózatot hoznak létre. A klíringbank feladata áz áruügyletek technikai lebonyolítása mesterséges elszámolási egység, úgynevezett valuta- tanusítvány alapján. Ez azt feltételezi, hogy a „kemény” áruk tulajdonosai is ezzel fognak kereskedni — a szabad rendelkezésű dollár helyett, ami szerintünk irreális elképzelés. Az igen szigorú szovjet export-import engedélyezési rendszer pedig további, pillanatnyilag leküzdhetetlen problémát jelent. A világpiacon kelendő cikkeket csak engedéllyel lehet az országból kihozni tehát az áruk — a kereskedelemfejlesztés új centrumán keresztül — csak akkor cserélhetnének gazdát, ha e központ mögött ott állna egy szovjet hatóság, garantált export-engedélyekkel. Ilyen hatóság azonban jelenleg nincs. — Egyébként — szintén szovjet kezdeményezésre — több, a VESZT-hez hasonló szervezet létezik már. A magunk részéről üdvözöljük céljaikat, törekvéseiket, de kormányzati szintű figyelem- felhívásra, úgymond hazai propagandára csak akkor vállalkozhatnánk, ha már bebizonyították létjogosultságukat. Ám, ha bármelyik magyar gazdálkozó fantáziát lát e kezdeményezésekben, belátásuk szerint bármikor csatlakozhatnak hozzájuk — fejezte be tájékoztatóját a főosztály- vezető. Domi Zsuzsa Szigorítják a külföldiek munkavállalását A munkaerőpiac erőteljesebb védelme érdekében hatályba lépett a munkaügyi miniszter külföldiek munka- vállalását szabályozó rendeleté, valamint a belügyminiszter rendelkezése a külföldiek magyarországi tartózkodását szabályozó rendelet kiegészítéséről. A hatékonyabb számonkérés érdekében a kormány is módosította a munkaügyi ellenőrzésről szóló kormányrendeletet. A munkaügyi miniszter rendeleté szerint a munkaügyi központok a külföldiek munkavállalását akkor engedélyezik, ha az adott megyében, vagy a fővárosban a munka elvégzéséhez megfelelő képzettséggel rendelkező magyar munkaerő nem áll rendelkezésre. A munkaügyi miniszter — az Érdekegyeztető Tanács szakbizottságával konzultálva — rendeletben határozhatja meg azokat a munkaköröket, amelyekben a magyarországi munkanélküliség alakulását, összetételét tekintve külföldi nem foglalkoztatható. A munkaügyi központ elutasíthatja a munka- vállalási kérelmet, ha a külföldi állandó lakóhelye szerinti ország — más országok állampolgáraihoz képest — nehezebb feltételekhez köti a magyarok munkavállalását. A munkavállalási engedélyek kiadását a külföldit foglalkoztatni kívánó munkáltató kérelmezi. A belügyminiszteri rendelkezés szerint a külföldi munkavégzés céljából csak az e célra kiadott vízummal utazhat Magyarországra, kivéve ha a jogszabály a munkavégzést munkavállalási engedély nélkül lehetővé teszi. A vízumkérelmet az állandó vagy szokásos tartózkodási hely szerint illetékes magyar külképviseletnek kell benyújtani. A külképviselet a vízumot az illetékes magyar munkaügyi központ által kiadott munkavállalási engedély alapján jegyezheti be a külföldi útlevelébe. A munkáltató köteles három napon belül bejelenteni a foglalkoztatás helye szerinti illetékes rendőr-főkapitányságnak a munkavállalás meghiúsulását, valamint a foglalkoztatás — a munkavállalási engedély érvényességi idején belüli — megszűnését. A kormányrendelet módosítása lehetővé teszi, hogy azt a munkáltatót, aki engedély nélkül foglalkoztat külföldit, kötelezzék a kifizetett munkabér kétszeres összegének befizetésére. Ezt a pénzt a Foglalkoztatási Alap javára kell-befizetni. .
