Somogyi Hírlap, 1991. október (2. évfolyam, 230-255. szám)
1991-10-24 / 249. szám
2 SOMOGYI HÍRLAP — HAZAIAK ES A NAGYVILÁG 1991. október 24., csütörtc ORSZÁGGYŰLÉS AZ ÉVFORDULÓ ELŐESTÉJÉN Elnapolt céltámogatás Törvénymódosítás a vagyonelszámoltatásról — Vita a költségvetési irányelvekről (Folytatás az 1. oldalról) A megemlékezést követően az Országgyűlés módosította az elmúlt rendszerhez kötődő egyes társadalmi szervezetek vagyonelszámoltatásával kapcsolatban már korábban megalkotott jogszabályt. A változtatás lényege, hogy november 30-ig lehetővé teszi új vagyonelszámolás vagy hiánypótlás benyújtását mindazon szervezeteknek, amelyek még nem tudtak pontos és hiteles elszámolást készíteni, A módosítás előírjam kötelességét nem teljesítő szervezet költségvetési támogatásának felfüggesztését. A Ház elvetette a szocialisták azon indítványát, hogy a törvénymódosítás ügyében kétharmados többséggel határozzanak. A törvényhozás kedden megkezdte az 1992-es költségvetési irányelvek általános vitáját. Szabó Tamás pénzügyminisztériumi államtitkár a gazdálkodás idei eredményeit és jövő évi kilátásait elemezve rámutatott: megtorpant az infláció emelkedésének üteme, a vártnál egymilliárd dollárral kedvezőbb az ország fizetési mérlege. Jövőre nem várható további visszaesés a keleti pi- acokon. azok részesedése valószínűleg 15 százalék körül stabilizálódik a magyar kivitelben. Jövőre a GDP egy-két százalékos emelkedésével számol a pénzügyi vezetés, csökken az infláció, megáll a munkanélküliség növekedése; a magyar gazdaság átjut a mélyponton. Az államtitkár kérte az Országgyűlést: határozza meg a jövő évi költség- vetési hiány nagyságát, lehetőleg a 60-80 milliárdos ösz- szeg alsó határában. Az általános vitában felszólaló bizottsági előadók elmondták: a költségvetési, a gazdasági, az önkormányzati és az alkotmányügyi bizottság javasolta a parlamentnek, -az irányelvek általános vitáját. Ezzel ellentétesen foglalt állást a szociális, valamint a környezetvédelmi bizottság. Az újabb módosító indítványokra való tekintettel az Országgyűlés elnapolta a helyi önkormányzatok jövő évi cél- támogatásáról szóló határozattervezet vitáját. A jövő évre szánt 23 milliárd forintos keretet a Belügyminisztérium osztja fel, ám a végső szót ez ügyben a Háznak kell kimondania. Ugyancsak a keddi ülésnapon fogadta el a parlament magyar-csehszlovák jogsegélyről, valamint a két ország közötti jogi kapcsolatok szabályozásáról szóló szerződés kihirdetésének törvényjavaslatát, illetve az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankban való tagság elfogadásával kapcsolatos ország- gyűlési határozat kiegészítését. A BÉKEKONFERENCIA ESÉLYEI Találkozók — csúcs előtt George Bush és Mihail Gorbacsov október 29-én találkozót tart Madridban a közel-keleti békekonferencia megnyitása előtt. Ezt James Baker amerikai külügyminiszter közölte madridi látogatása során. A spanyol fővárosban máris megkezdték az október 30-án nyíló konferencia előkészítését. A konferencia megnyitó szakaszát három napra tervezik; ekkor az egyes küldöttségek vezetői szólalnak fel, utána megkezdődnek a kétoldalú tárgyalások Izrael és a szomszédos országok között. A találkozás színhelye a madridi királyi palota lesz, a sajtóközpont helyéül a szenátust jelölték ki. A történelmi fontosságú eseményre hétezer vendéget, köztük legalább négyezer újságírót és tudósítót várnak a spanyol fővárosba. Bush és Gorbacsov a kétoldalú találkozó után csak a 30-i megnyitó ülésen vesz részt, s utána mindketten elutaznak Madridból. Az első szakaszban kifejti majd véleményét Izrael, Egyiptom, Szíria, Libanon és az egyesült jordániai-palesztin küldöttség vezetője, az Öböl menti államok szervezetének megfigyelője, s ugyancsak képviselteti magát az Egyesült Nemzetek Szervezete, illetve az Európai Közösségek is. Azonos útvonalon járta Közel-Keletet a békekonferencia előkészítésének céljával Borisz Pankin szovjet külügyminiszter és Jasszer Arafat, a PFSZ VB elnöke. Damaszkuszból röviddel egymás után Ammanba érkeztek, s hétfőn mindketten az egyiptomi fővárosban tárgyaltak. Pankin egynapos ammani látogatása során találkozott Husszein jordániai királlyal, hogy az október 30-án összeülő közel-keleti béke- konferenciáról tanácskozzék vele és kormányának illetékeseivel, miután James Baker amerikai külügyminiszterrel együtt Jeruzsálemben meghirdette a madridi értekezletet. A békefolyamatban közvetett szerepre kárhoztatott PFSZ elnöke szintén találkozott az uralkodóval. Több mint hétórás vita után többségi szavazattal igent mondott az izraeli kormány is a közel-keleti békekonferencián való részvételre. Három miniszter szavazott csak nemmel. A még meg sem kezdődött folyamat törékenységét jelzi, hogy Samir a kormányülésen kijelentette: ha a palesztin küldöttek az értekezleten kinyilvánítják a PFSZ-szel való szolidaritásukat, akkor Izrael feláll a tárgyalóasztaltól... Kérdőjelek A szuverénitás felelőssége Figyeljük akár az ENSZ-közgyülés általános vitáját, akár a leszerelési tárgyalásokat vagy a regionális válságok megoldásáért folyó megbeszéléssorozatokat, mind szembeötlőbb világunk évtizedekig megszokott politikai kereteinek széttöredezése, a hagyományos, sokszor „kényszerzubbony- szerű” ' tömbpolitika vége. Kétpólusú világ? Sokáig, végső soron tán Jalta óta ez a felállás jellemezte a nemzetközi kapcsolatokat. Egy teljes történelmi- korszakon“ át, egy-egy országnak a két nagyhatalom egyikéhez mért „közelsége” döntően befolyásolta politikai kötelékeit és gazdasági irányvonalát. Benne Magyarországét is. Több pólusúvá váltunk? Felnőtt a szuperhatalmak mellé Kína, Japán, s már régóta erőközpont a lassan egységesülő Európa. De lehet, hogy a két nagyhatalom helyett ma már csupán eggyel, legfeljebb másféllel számolhatunk? A vélemények, elemzések eltérnek. Ám annyi bizonyos, hogy már nem (csak) a „nagyhatalomközelség”, a földrajzi esetlegesség a meghatározó. Egy sokpólusú világban minden országnak saját kötelessége és lehetősége, hogy meglelje helyét, optimális pozícióját e gyorsan változó körülmények örvényében. Benne Magyarországé is: döntésünk, magatartásunk következményeiért ma már senkire sem háríthatjuk át e felelősséget. Nevezzük ezt a szuverénitás felelősségének. Szegő Gábor A Miniszterelnöki Sajtóiroda közleménye Torgyán-levelek Torgyán József országgyűlési képviselő 1991. október 3-án levelet intézett Antall József miniszterelnökhöz, s ezt a napi sajtóban is közölték (Népszabadság, október 8.). Ebben jelezte, hogy a miniszterelnökön kívül a belügyminiszternek, a nemzetbiztonsági ügyekért felelős tárca nélküli miniszternek, illetve a honvédelmi miniszternek (katonai elhárítás) is hasonló tartalmú levelet küldött. Tekintet-' tel arra, hogy a miniszterelnök és a belügyminiszter jog- és hatáskörén belül történt a május 13-án kért vizsgálat, ezért nem került sor operatív intézkedésre. így sem a nemzetbiztonsági ügyekért felelős tárca nélküli miniszter, sem a honvédelmi miniszter az ügyben nem járt el. Torgyán József sajtóban tett nyilatkozatainak megfelelően az 1991. június 6-án hozzá írott miniszterelnöki levelet és mellékleteit, valamint az azt követő értesítéseket nem vette át. Közben a belügyminiszter államtitoknak minősítette a felügyelete alatt álló archivális anyagot. Ezért a miniszterelnök 1991. október 22-én értesítette Torgyán József országgyűlési képviselőt, hogy a belügyminisztertől kell kérnie az államtitok alóli feloldást, és azután átveheti a június 6-án kelt, fent idézett levelet, amely érdemi választ tartalmaz kérdéseire. Nem védekezés — helyi provokáció Mint a napokban ismertté vált, a jugoszláv-magyar határ túloldalán egy egyébként jelentéktelen szakaszon mintegy 60 méter hosszúságban és 3-15 méteres mélységben gyalogsági aknákat telepítettek. Közülük három már fölrobbant, valószínűleg nyúl vagy más vad „lábanyomán”. Katonai szakértőnk, dr. Damó László nyugalmazott vezérőrnagy, egykori vezérkarifő- nök-helyettes véleménye az, hogy ez a telepítés provokáció. — A határőrség szóvivőjének tájékoztatójából kiderül, hogy az aknák nem a harckocsik elleni védekezés céljából kerültek a földbe. Úgy érzékelem, hogy magyar részről az illetékesek — érthetően és indokoltan — igyekszenek jelentéktelennek feltüntetni az esetet, s tartózkodnak attól a minősítéstől, hogy provokáció. Pedig másnak nemigen tekinthető. Részint azért, mert a tányérakna repeszei 250 méter sugarú körben magyar területen is szétszóródhatnak. Részint pedig azért, mert aki egy kicsit is jártas a fegyverek világában, pontosan tudja: profi katonáknak, határőröknek szinte csábítóan egyszerű feladat az innenső oldalról hatástalanítani vagy megsemmisíteni ezt a szokatlan aknazárat. Hogy csak egy-két egyszerű példát mondjak: oda lehetne juttatni robbanóanyagot és hosszú gyújtózsinórral felrobbantani. Vagy: valamilyen magaslati pontról, esetleg helikopterről kézi fegyverrel, távcsöves puskával percek alatt meg lehetne semmisíteni, szét lehetne lőni az aknákat. — Csakhogy ha a magyar fél engedne a „csábításnak”, bármelyik módszert alkalmazná, nyomban határsértéssel, beavatkozással lenne vádolható. Ez pedig akár arra is ürügyet szolgáltatna, hogy ki- sebb-nagyobb betöréseket hajtsanak végre a túloldalról magyar területek, határőrsök vagy katonai objektumok ellen. — A klasszikus hadviselésben egyébként aknásítási általában a védő fél szokott alkalmazni az úgynevezett harckocsi-veszélyes irányokban. Persze ennek is megvan az ellenszere, például az aknataposó harckocsi. A konkrét esetben nem valószínű, hogy az aknákat valamilyen központi hadműveleti terv alapján rakták volna le. Ilyen határközeiben még akkor sem telepítenek, ha csakugyan támadást várnak az adott irányból. Helyi „kezdeményezésről” lehet tehát szó. S csak arra jó, hogy zavarja a határőrizetet, a mezőgazdasági munkákat és félelmet keltsen az ott élő polgári lakosság körében. (Ferenczy-Europress) Törökország a választások után Tábornoki kinevezések Törökországban vasárnap parlamenti választásokat tartottak. Mint a török sajtó megállapította: az eddig nyilvánosságra került választási eredmények alapján biztosra vehető, hogy Süleyman Demi- rel Igaz Út Pártja nyerte meg a választásokat, s leváltja a hatalomban az eddigi kormánypártot, Mesut Yiimaz Haza Pártját. Demirel pártja azonban nem szerzett annyi szavazatot, hogy egyedül kormányozhasson, ezért a Haza Pártjának nyolcéves kormányzása után koalíciós korszak következik Törökországban. A nem hivatalps összesítés szerint az Igaz Út Pártja 179, a Haza Pártja 119, a Szociáldemokrata Néppárt 88, a Jólét Pártja szintén 88, a Demokratikus Baloldal Pártja pedig 5 mandátumot mondhat magáénak az új nemzetgyűlésben. Az első kommentárok szembetűnőnek tartják a jobboldali pártok nagyarányú szavazatnyerését. Ami a vezető politkusokat illeti: a lapkommentárok szerint a választási kampány során a legnagyobb népszerűségnek Mesut Yiimaz, a Haza Pártjának vezetője örvendett, s a második legerősebb pártként került ki a meg mérettetésből. Demirel valószínűleg az Erbakan vezette Jólét Pártjával fog koalícióra lépni. A Magyar Honvédség fejlesztése, harckészültségének növelése érdekében végzett munkájuk elismeréseként Göncz Árpád, a köztársaság elnöke — a honvédelmi miniszter előterjesztése alapján — október 23-án Lőrincz Kálmánt, a honvédség parancsnokát vezérezredessé, Deák János vezérkari főnököt altá- bornaggyá és Priol Zoltánt, a honvéd-vezérkar csoportfőnökét vezérőrnaggyá nevezte ki. HARCOK DUBROVNIK KORUL Újabb felhívás Belgrádihoz Belgrádban a föderáció palotájában tegnap megkezdődött a Jugoszlávia megőrzésének jelszavával meghirdetett tanácskozás, amelyen Branko Kostic, az államelnökség alelnöke elnököl. Ezen minden jel szerint egyfajta Kis-Jugoszlávia létrehozásáról tárgyalnak. Nyugat-Szlavónia harcterein most általában nyugalom van, Vukovár körzetében azonban kiújultak a harcok. Dubrovnikban teljesen kiszolgáltatott helyzetbe kerültek a horvát erők. A hadsereg ugyanis elfoglalta Kuparit is, s ezzel hat kilométerre megközelítette a város védővonalait. Dubrovnikből szerdán 1400 nő és gyerek távozott komphajókon ... A horvát rendőrség közölte, hogy lelepleztek egy terrorista kémhálózatot, amely terror-, diverzáns és szabotázsakciókat akart végrehajtani Horvátország területén. Az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet (EBEÉ) országainak magas rangú külügyi tisztségviselői Prágából — magyar kezdeményezésre — határozatban szólították föl az érintett jugoszláviai feleket: biztosítsák a szabad személy- és áruforgalmat szárazföldön, levegőben, vízi utakon. A Magyar Műsorszóró Vállalat Pécsi Üzemigazgatósága tájékoztatja a BARCSI TV-ELÖFIZETÖKET, hogy a Tv 1-es program javítása érdekében A HELYI ÁTJÁTSZÓ TV-ADÓT ÚJ CSATORNÁRA ÁLLÍTJA ÁT Az átállítási munkák miatt ma, 24-én és holnap, 25-én a helyi tv-adó adása szünetel. A tervek szerint 26-ÁN MÜSORKEZDETTŐL AZ ÚJ 39-ES CSATORNÁN történik a műsor sugárzása. Amennyiben az átalakítási munkálatok állása már lehetővé teszi, úgy 25-én az esti műsor alatt a próbasugárzást megkezdjük. A sugárzás szüneteltetése és a próbaüzem alatt az esetlegesen előforduló hibákért a tv-előfízetők megértését kérjük. Szeretnénk, ha ezzel a csatornaváltással javítani tudnánk a barcsi előfizetők Tv 1-es műsorvételét és megszűnnének a korábbi zavarok. Magyar Műsorszóró Vállalat Pécsi Üzemigazgatósága Pécs, Dobó I. u. 89. 7601 Pf. 69.
