Somogyi Hírlap, 1991. október (2. évfolyam, 230-255. szám)

1991-10-22 / 248. szám

8 SOMOGYI HÍRLAP — EMLEKEZET 1991. október 22., kedd 1 TANKÖNYV 1956-RÓL A forradalom történetét kutató intézet Magyarországon az 1956-os forradalom független és in­tézményes kutatására 33 évig nem volt lehetőség, pedig az októberi népfölkelés és előzményei olyan társadalmi és po­litikai tapasztalatokat tartalmaznak, amelyeknek feldolgo­zása általános érvényű, és fontos tanulságokkal szolgál. Az 1956-os magyar forrada­lom történetét kutató intézet létrejöttét Nagy Imre és mártír­társai temetésén, 1989. június 16-án Király Béla jelentette be, s a másnap életre hívott ideiglenes kuratórium meg­kezdte az előkészítő munkát. A Történelmi Igazságtétel Bi­zottság, a Magyar Tudomá­nyos Akadémia, valamint ha­zai és külföldi alapítványok támogatásával 1990-ben jött létre az intézet, s 1991 elején kezdődött a munka. E tevé­kenységről Békés Csaba tu­dományos titkár adott tájékoz­tatást. — Mi az intézet célja, s a legfontosabb feladatai? 1953-tól 1963-ig — Az intézmény neve: Az 1956-os Magyar Forradalom Történetének Dokumentációs és Kutatóintézete, amely köz­vetlen elődjének tekinti az 1959 és 1963 között Brüsz- szelben működött Nagy Imre Intézetet. Legfontosabb fel­adata: felkutatni az 1956-os forradalom előzményeit, a fel­kelés történetét és a nemzet­közi politikai életre kifejtett ha­tását. A kutatás az 1953-tól 1963-ig tartó korszakot fogja át. Olyan témákat kutat, ele­mez, mint Nagy Imre 1953- ban meghirdetett reformjai­nak a sorsa, az 1953-1956 közötti értelmiségi ellenzék ki­alakulása, a felkelés története a főváros és a vidék esemé­nyeivel együtt, a forradalom katonai leverése és a megtor­lás. Vizsgáljuk az 1956 utáni politikai emigráció kérdéseit, a bukás hatását a nyugati ér­telmiségre, valamint a politikai és munkásmozgalmakra, a nyugati nagyhatalmak és az ENSZ reagálását, tehát a ku­tatásaink igen széles körűek. — Milyen szervezeti kere­tek között működik? Nemzetközi kuratórium — Az intézet irányítását nemzetközi kuratórium látja el. A testület örökös elnöke: Hel- tai György, a brüsszeli Nagy Imre Intézet egykori igazga­tója, aki a mostani kutatások­ban is részt vesz. Társelnö­kök: Benda Kálmán, Kende Péter (Párizs) és Király Béla. A kuratórium tagjai neves tör­ténészek, jogászok, közgaz­dászok, köztük számos kül­földi személyiség. Az idén hét­tagú igazgatótanács is alakult, az elnökség tagjai mellett Bácskai Vera, Juhász Gyula, Varga János és Vitányi Iván vesz részt a tanács munkájá­ban. Az intézet két részlegből áll: a- Magyar Tudományos Akadémia mellett működő ku­tatóhelyből és a Történelmi Igazságtétel Bizottság mellett működő dokumentációs és ku­tatócsoportból. — Hogyan dolgoznak az egyes részlegek? — A TIB mellett működő részleg gerince — a szakmá­ban honos angol elnevezést használva — az Oral History Archívum. Magyarul: hangsza­lagra mondott visszaemléke­zések, interjúk gyűjteménye. Itt teljes,életútinterjúk készül­nek az 1956-os események résztvevőivel, szemtanúival, a közelmúlt történelmének for­málóival. Eddig mintegy 300 interjú készült el, közülük több könyvalakban is megjelent. A legismertebbek közé tartozik Fazekas Forró ősz Budapes­ten című kötete. Az akadémiai kutatóhely többségükben fia­tal tudományos munkatársai a forradalom -részkérdéseit dol­gozzák fel, és igyekeznek összehangolni az ország más tudományos műhelyeiben fo­lyó- ötvenhatos kutatásokat. Mint ismeretes: az események dokumentumait, írásos emlé­keit hosszú évtizedekig titko­san kezelték, nem lehetett hozzájuk férni. Felkutatásuk, rendszerezésük óriási munka. — Amikor elkezdtük a kuta­tásokat, rá kellett ébrednünk, hogy ismereteink Buda- pest-centrikusak és a vidéki eseményekről keveset tu­dunk. A széles körű vidéki fel­táró munka a Hajnal István Kör szellemi bázisán és a So­ros Alapítvány anyagi támoga­tásával 1990-ben kezdődött el. Az első lépcsőben az or­szág 11 megyéjében indult el a kutatás, a feltárás, elsősor­ban ott, ahol fontos esemé­nyek zajlottak az októberi na­pokban, tehát a nyugati, az északi, valamint az egyetemi városokkal rendelkező me­gyékben. — A közelmúltban a Soros Alapítvány újabb pályázatá­nak elnyerése után a többi megye is bekapcsolódott a ku­tatásokba, mellettük országos és fővárosi intézmények, le­véltárak is részt vállaltak a munkából. Ma már 23 kutató­hely, levéltár kutatásait tartjuk számon. Terveik szerint a do­kumentumokból a Széchenyi Könyvtár kézirattárában léte­sítünk egy gyűjtőhelyet, amely aztán más kutatók részére is hozzáférhető lesz. — A kutatások alapján mi­lyen könyvek, tanulmányok látnak napvilágot a közeljö­vőben? Középiskolák számára — Elkészült és már nyom­dában van Az 1956-os ma­gyar forradalom című kiegé­szítő tankönyv, amelyet mun­katársaink készítettek a kö­zépiskolák számára. A könyv négy fejezetre tagolódik: Re­form, Felkelés, Szabadság- harc, Megtorlás. A fejezeteket egy-egy szerző írta. 1956-ról a rendszerváltás után ez az első elemző és összefoglaló tan­könyv. 1991. június 13-a és 15-e között Budapesten nemzet­közi konferenciát rendeztünk, ahol az 1956-os forradalom nemzetközi vonatkozásait, ha­tásait mértük fel magyar és külföldi résztvevők segítségé­vel. E tanácskozás jegyző­könyvét adjuk közre magyar nyelven a tudományos műhe­lyek, egyetemek, kutatóintéze­tek számára. Ugyanakkor an­golul tanulmányköteteket je­lentetünk meg a konferencia különböző témáiból. Ezek nemzetközi szakmai körök ér­deklődésére tartanak számot. Példaként két — szerkesztés alatt álló — kötet címe: Az 1956-os magyar forradalom a világpolitikában és Az 1956-os forradalom hatása a kelet-eu­rópai országokban. A kiadásra váró könyvek közül még egyet említek, a Kerekasztal-be- szélgetés az 56-os forrada­lomról című összeállítást. A forradalom 25. évfordulóján ki­lenc résztvevő — Halda Aliz, Donáth Ferenc, Mérei Ferenc, Göncz Árpád, Vásárhelyi Mik­lós, Litván György, Mécs Imre, Rácz Sándor és Hegedűs B. András — első ízben mondta el és vitatta meg ötvenhatos emlékeit. A kötet a ma már kordokumentumnak számító beszélgetések szerkesztett szövegét adja majd közre. — Az intézet tervei közt szerepel évente egy tudomá­nyos tanácskozás hazai és külföldi kutatókkal, és ameny- nyiben az anyagi lehetőségek engedik, az intézet ösztöndí­jakat ír ki a különböző kutatási témák támogatására — mondta befejezésül Békés Csaba tudományos titkár. Kiss György Mihály A FORRADALOM SOMOGYI DOKUMENTUMAI Vajúdó emlékezet A Soros Alapítvány két kaposvári levéltárost támogat 1956 októberének kutatásában. A Párizsban létrehozott, már a budapesti Tudományos Akadémia mellett működő Nagy Imre Intézet kiterjesztette a források gyűjtését, feltá­rását a megyei levéltárakra is. Bősze Sándor és Szántó László, a kaposvári műhely munkatársai tavaly láttak hozzá a forradalom dokumentumainak föltárásához, a visszaem­lékezések gyűjtéséhez. A források, dokumentumok jelentős része az MSZP tulajdonában áll, a párt engedélyével kutat­hatók. A teljesség igénye munkál a levéltárosokban. Tavaly felhí­vásban fordultak a nyilvános­sághoz, az áldozatok hozzá­tartozóihoz, az üldözöttekhez és a szemtanúkhoz, tárják föl, idézzék föl 1956 októberének és azt követő hónapoknak az emlékeit. Ez a felhívás termé­szetesen azoknak is szólt, akik a barikád másik oldalán álltak. Az 1956-os történelmi ese­mények mélyen gyökereznek az emberek lelkében, súlyuk alatt nehezen szólalnak meg a megfélemlítettek, s hallgatnak a kor ítélkezői. A legfontosabb somogyi perben Kunszabó Ferenc, Gábriel János és Hamvas Já­nos neve szerepel. A megyei bíróság őrzi perük anyagát, amit tisztes szándékkal a le­véltár rendelkezésére bocsá­tottak. A levéltári kutatás, adatgyűj­tés fókuszában az október 23-i és azt követő két hét eseményei állnak. A Központi Statisztikai Hiva­tal 1957-ben kiadott jelentése alapján Somogybán tizenkét halálos áldozata volt a forra­dalmi eseményeknek. A titkos dokumentumnak számító sta­tisztika hitelességéhez csu­pán kérdőjelet tehetünk, mi­ként a kutatók is, hiszen har­mincöt év után is nehéz felde­ríteni a napok eseményeit, tör­ténéseit. A dokumentumok között becses kaposvári emlék a Zrí­nyi Miklós Kör kiadványa, a Fáklya, amely 1956. október 23-án éjjel készült el. A röplap vezető anyaga egy budapesti tudósítás, amely a fiatalok nagyszabású felvonulásának szándékáról tájékoztat. „A Petőfi Kör vezetősége úgy határozott, hogy támo­gatja a felvonulást és felelős­séget vállal azért, hogy fe­gyelmezett lesz. ” A Somogy megyei párt-vég­rehajtóbizottság nyílt levelet fogalmazott meg a Zrínyi Mik­lós Körhöz. Ebben olvashatjuk a következőket: „Azt várhatjuk a kaposvári fiataloktól, hogy nagy lelkesedésüket párosít­sák a párt bölcsességével. Kezdeményezzenek bátran, dolgozzanak ki javaslatokat gazdasági nehézségeink le­küzdésére, a párt segíteni fog munkájuk eredményessé te­vésében. ” Üdvözölte a kört a DISZ megyei végrehajtó bizottsága, csatlakozásáról biztosította a fiatalokat a Hazafias Népfront Somogy megyei bizottsága is. Október 30-án (?) nagygyű­lést tartottak Kaposváron a Kossuth téren. A levéltárnak sikerült beszereznie egy kora- bali fényképet az eseményről. (Illusztrációnk) November 4-én — az eddig fellelt hiteles források szerint — négy személyt lőttek le Ka­posváron. Kaposváron a polgári bíró­ság nem hozott halálos ítéle­tet. A legsúlyosabb ítéletek tíz-tizennégy évre szóltak, ezeket azonban később mér­sékelték — állapították meg a megyei levéltári kutatók a ren­delkezésükre álló források alapján. Kaposváron négy megyére kiterjedő hatáskörrel katonai bíróság működött. Egy sze­mélyt ítéltek halálra „fegyver­rejtegetés” miatt. A kaposvári börtön udvarán akasztották föl a fonyódi Tóth Györgyöt. Elítélte a bíróság Gábriel Jánost, a Somogy megyei Nemzeti Tanács elnökét is, mégpedig a demokratikus ál­lamrend megdöntésének vét­sége címén. Megyénkben Gábriel volt a legmagasabb rangú elítélt. Csiszár János megyei fő­ügyészhez levelet intéztek Gábriel János munkatársai a Kaposvári Vaskombináttól: „A Kaposvári Vaskombinát dolgozói, valamint a munkás- tanács egyhangúlag elhatá­rozták, hogy a jelenleg letar­tóztatásban levő Gábriel Já­nos, vállalatunk dolgozójával szemben a legmesszebb­menő szolidaritást vállaljuk. Tudomásunk arról nincs, hogy fent nevezett dolgozótársunk népellenes cselekedetet köve­tett volna el. Vállalatunknál mindenkor a legbecsülete­sebben, legszorgalmasabban végezte a reá bízott munkáját, továbbra is szükségünk van munkájára. Politikailag tevé­kenysége kifogás alá nem esett. Kérjük a megyei fő­ügyészséget, hogy szabad­lábra való helyezését mielőbb eszközölje.” (Alatta tizennégy aláírás olvasható.) Az ítélet mégis meghoza­tott. A források gyengén csordo­gálnak a Somogy Megyei Le­véltárba. A Somogy megyei Tanács-vb jelentése az 1956. október 23-i eseményekről nem maradt fenn. Más me­gyékben ez a dokumentum is a kutatók rendelkezésére áll. A kaposvári rádió, amit sok­féleképpen neveztek — Kos­suth téri rádiónak, Szabad Somogy Rádiónak — doku­mentumai szintén nagyon hi­ányosak. Lappangó források... A forradalmi eseményeket követő megtorlásos időszak iratairól is keveset tudunk. A megyei levéltárban megtalál­ható 1958-as dokumentum százhatvannyolc személyről szól. Őket szervezkedés, izga­tás vagy tiltott határátlépés kí­sérlete miatt ítélték el. Nem térhettünk ki vala­mennyi dokumentum ismerte­tésére, a forrásközlések tel­jességére sem vállalkozhat­tunk, ezt megteszi a levéltár: az Iskola és levéltár sorozat­ban hamarosan napvilágot látnak Somogy 1956-os forra­dalmi eseményeinek hiteles ismertetései. Horányi Barna (A dokumentummásolatokat a megyei levéltár bocsátotta rendelkezésünkre) FáKLtn A Zrínyi Miklós Kör kiadványa Teremtsünk rendet politikai és gazdasági életben!

Next

/
Thumbnails
Contents