Somogyi Hírlap, 1991. október (2. évfolyam, 230-255. szám)
1991-10-22 / 248. szám
8 SOMOGYI HÍRLAP — EMLEKEZET 1991. október 22., kedd 1 TANKÖNYV 1956-RÓL A forradalom történetét kutató intézet Magyarországon az 1956-os forradalom független és intézményes kutatására 33 évig nem volt lehetőség, pedig az októberi népfölkelés és előzményei olyan társadalmi és politikai tapasztalatokat tartalmaznak, amelyeknek feldolgozása általános érvényű, és fontos tanulságokkal szolgál. Az 1956-os magyar forradalom történetét kutató intézet létrejöttét Nagy Imre és mártírtársai temetésén, 1989. június 16-án Király Béla jelentette be, s a másnap életre hívott ideiglenes kuratórium megkezdte az előkészítő munkát. A Történelmi Igazságtétel Bizottság, a Magyar Tudományos Akadémia, valamint hazai és külföldi alapítványok támogatásával 1990-ben jött létre az intézet, s 1991 elején kezdődött a munka. E tevékenységről Békés Csaba tudományos titkár adott tájékoztatást. — Mi az intézet célja, s a legfontosabb feladatai? 1953-tól 1963-ig — Az intézmény neve: Az 1956-os Magyar Forradalom Történetének Dokumentációs és Kutatóintézete, amely közvetlen elődjének tekinti az 1959 és 1963 között Brüsz- szelben működött Nagy Imre Intézetet. Legfontosabb feladata: felkutatni az 1956-os forradalom előzményeit, a felkelés történetét és a nemzetközi politikai életre kifejtett hatását. A kutatás az 1953-tól 1963-ig tartó korszakot fogja át. Olyan témákat kutat, elemez, mint Nagy Imre 1953- ban meghirdetett reformjainak a sorsa, az 1953-1956 közötti értelmiségi ellenzék kialakulása, a felkelés története a főváros és a vidék eseményeivel együtt, a forradalom katonai leverése és a megtorlás. Vizsgáljuk az 1956 utáni politikai emigráció kérdéseit, a bukás hatását a nyugati értelmiségre, valamint a politikai és munkásmozgalmakra, a nyugati nagyhatalmak és az ENSZ reagálását, tehát a kutatásaink igen széles körűek. — Milyen szervezeti keretek között működik? Nemzetközi kuratórium — Az intézet irányítását nemzetközi kuratórium látja el. A testület örökös elnöke: Hel- tai György, a brüsszeli Nagy Imre Intézet egykori igazgatója, aki a mostani kutatásokban is részt vesz. Társelnökök: Benda Kálmán, Kende Péter (Párizs) és Király Béla. A kuratórium tagjai neves történészek, jogászok, közgazdászok, köztük számos külföldi személyiség. Az idén héttagú igazgatótanács is alakult, az elnökség tagjai mellett Bácskai Vera, Juhász Gyula, Varga János és Vitányi Iván vesz részt a tanács munkájában. Az intézet két részlegből áll: a- Magyar Tudományos Akadémia mellett működő kutatóhelyből és a Történelmi Igazságtétel Bizottság mellett működő dokumentációs és kutatócsoportból. — Hogyan dolgoznak az egyes részlegek? — A TIB mellett működő részleg gerince — a szakmában honos angol elnevezést használva — az Oral History Archívum. Magyarul: hangszalagra mondott visszaemlékezések, interjúk gyűjteménye. Itt teljes,életútinterjúk készülnek az 1956-os események résztvevőivel, szemtanúival, a közelmúlt történelmének formálóival. Eddig mintegy 300 interjú készült el, közülük több könyvalakban is megjelent. A legismertebbek közé tartozik Fazekas Forró ősz Budapesten című kötete. Az akadémiai kutatóhely többségükben fiatal tudományos munkatársai a forradalom -részkérdéseit dolgozzák fel, és igyekeznek összehangolni az ország más tudományos műhelyeiben folyó- ötvenhatos kutatásokat. Mint ismeretes: az események dokumentumait, írásos emlékeit hosszú évtizedekig titkosan kezelték, nem lehetett hozzájuk férni. Felkutatásuk, rendszerezésük óriási munka. — Amikor elkezdtük a kutatásokat, rá kellett ébrednünk, hogy ismereteink Buda- pest-centrikusak és a vidéki eseményekről keveset tudunk. A széles körű vidéki feltáró munka a Hajnal István Kör szellemi bázisán és a Soros Alapítvány anyagi támogatásával 1990-ben kezdődött el. Az első lépcsőben az ország 11 megyéjében indult el a kutatás, a feltárás, elsősorban ott, ahol fontos események zajlottak az októberi napokban, tehát a nyugati, az északi, valamint az egyetemi városokkal rendelkező megyékben. — A közelmúltban a Soros Alapítvány újabb pályázatának elnyerése után a többi megye is bekapcsolódott a kutatásokba, mellettük országos és fővárosi intézmények, levéltárak is részt vállaltak a munkából. Ma már 23 kutatóhely, levéltár kutatásait tartjuk számon. Terveik szerint a dokumentumokból a Széchenyi Könyvtár kézirattárában létesítünk egy gyűjtőhelyet, amely aztán más kutatók részére is hozzáférhető lesz. — A kutatások alapján milyen könyvek, tanulmányok látnak napvilágot a közeljövőben? Középiskolák számára — Elkészült és már nyomdában van Az 1956-os magyar forradalom című kiegészítő tankönyv, amelyet munkatársaink készítettek a középiskolák számára. A könyv négy fejezetre tagolódik: Reform, Felkelés, Szabadság- harc, Megtorlás. A fejezeteket egy-egy szerző írta. 1956-ról a rendszerváltás után ez az első elemző és összefoglaló tankönyv. 1991. június 13-a és 15-e között Budapesten nemzetközi konferenciát rendeztünk, ahol az 1956-os forradalom nemzetközi vonatkozásait, hatásait mértük fel magyar és külföldi résztvevők segítségével. E tanácskozás jegyzőkönyvét adjuk közre magyar nyelven a tudományos műhelyek, egyetemek, kutatóintézetek számára. Ugyanakkor angolul tanulmányköteteket jelentetünk meg a konferencia különböző témáiból. Ezek nemzetközi szakmai körök érdeklődésére tartanak számot. Példaként két — szerkesztés alatt álló — kötet címe: Az 1956-os magyar forradalom a világpolitikában és Az 1956-os forradalom hatása a kelet-európai országokban. A kiadásra váró könyvek közül még egyet említek, a Kerekasztal-be- szélgetés az 56-os forradalomról című összeállítást. A forradalom 25. évfordulóján kilenc résztvevő — Halda Aliz, Donáth Ferenc, Mérei Ferenc, Göncz Árpád, Vásárhelyi Miklós, Litván György, Mécs Imre, Rácz Sándor és Hegedűs B. András — első ízben mondta el és vitatta meg ötvenhatos emlékeit. A kötet a ma már kordokumentumnak számító beszélgetések szerkesztett szövegét adja majd közre. — Az intézet tervei közt szerepel évente egy tudományos tanácskozás hazai és külföldi kutatókkal, és ameny- nyiben az anyagi lehetőségek engedik, az intézet ösztöndíjakat ír ki a különböző kutatási témák támogatására — mondta befejezésül Békés Csaba tudományos titkár. Kiss György Mihály A FORRADALOM SOMOGYI DOKUMENTUMAI Vajúdó emlékezet A Soros Alapítvány két kaposvári levéltárost támogat 1956 októberének kutatásában. A Párizsban létrehozott, már a budapesti Tudományos Akadémia mellett működő Nagy Imre Intézet kiterjesztette a források gyűjtését, feltárását a megyei levéltárakra is. Bősze Sándor és Szántó László, a kaposvári műhely munkatársai tavaly láttak hozzá a forradalom dokumentumainak föltárásához, a visszaemlékezések gyűjtéséhez. A források, dokumentumok jelentős része az MSZP tulajdonában áll, a párt engedélyével kutathatók. A teljesség igénye munkál a levéltárosokban. Tavaly felhívásban fordultak a nyilvánossághoz, az áldozatok hozzátartozóihoz, az üldözöttekhez és a szemtanúkhoz, tárják föl, idézzék föl 1956 októberének és azt követő hónapoknak az emlékeit. Ez a felhívás természetesen azoknak is szólt, akik a barikád másik oldalán álltak. Az 1956-os történelmi események mélyen gyökereznek az emberek lelkében, súlyuk alatt nehezen szólalnak meg a megfélemlítettek, s hallgatnak a kor ítélkezői. A legfontosabb somogyi perben Kunszabó Ferenc, Gábriel János és Hamvas János neve szerepel. A megyei bíróság őrzi perük anyagát, amit tisztes szándékkal a levéltár rendelkezésére bocsátottak. A levéltári kutatás, adatgyűjtés fókuszában az október 23-i és azt követő két hét eseményei állnak. A Központi Statisztikai Hivatal 1957-ben kiadott jelentése alapján Somogybán tizenkét halálos áldozata volt a forradalmi eseményeknek. A titkos dokumentumnak számító statisztika hitelességéhez csupán kérdőjelet tehetünk, miként a kutatók is, hiszen harmincöt év után is nehéz felderíteni a napok eseményeit, történéseit. A dokumentumok között becses kaposvári emlék a Zrínyi Miklós Kör kiadványa, a Fáklya, amely 1956. október 23-án éjjel készült el. A röplap vezető anyaga egy budapesti tudósítás, amely a fiatalok nagyszabású felvonulásának szándékáról tájékoztat. „A Petőfi Kör vezetősége úgy határozott, hogy támogatja a felvonulást és felelősséget vállal azért, hogy fegyelmezett lesz. ” A Somogy megyei párt-végrehajtóbizottság nyílt levelet fogalmazott meg a Zrínyi Miklós Körhöz. Ebben olvashatjuk a következőket: „Azt várhatjuk a kaposvári fiataloktól, hogy nagy lelkesedésüket párosítsák a párt bölcsességével. Kezdeményezzenek bátran, dolgozzanak ki javaslatokat gazdasági nehézségeink leküzdésére, a párt segíteni fog munkájuk eredményessé tevésében. ” Üdvözölte a kört a DISZ megyei végrehajtó bizottsága, csatlakozásáról biztosította a fiatalokat a Hazafias Népfront Somogy megyei bizottsága is. Október 30-án (?) nagygyűlést tartottak Kaposváron a Kossuth téren. A levéltárnak sikerült beszereznie egy kora- bali fényképet az eseményről. (Illusztrációnk) November 4-én — az eddig fellelt hiteles források szerint — négy személyt lőttek le Kaposváron. Kaposváron a polgári bíróság nem hozott halálos ítéletet. A legsúlyosabb ítéletek tíz-tizennégy évre szóltak, ezeket azonban később mérsékelték — állapították meg a megyei levéltári kutatók a rendelkezésükre álló források alapján. Kaposváron négy megyére kiterjedő hatáskörrel katonai bíróság működött. Egy személyt ítéltek halálra „fegyverrejtegetés” miatt. A kaposvári börtön udvarán akasztották föl a fonyódi Tóth Györgyöt. Elítélte a bíróság Gábriel Jánost, a Somogy megyei Nemzeti Tanács elnökét is, mégpedig a demokratikus államrend megdöntésének vétsége címén. Megyénkben Gábriel volt a legmagasabb rangú elítélt. Csiszár János megyei főügyészhez levelet intéztek Gábriel János munkatársai a Kaposvári Vaskombináttól: „A Kaposvári Vaskombinát dolgozói, valamint a munkás- tanács egyhangúlag elhatározták, hogy a jelenleg letartóztatásban levő Gábriel János, vállalatunk dolgozójával szemben a legmesszebbmenő szolidaritást vállaljuk. Tudomásunk arról nincs, hogy fent nevezett dolgozótársunk népellenes cselekedetet követett volna el. Vállalatunknál mindenkor a legbecsületesebben, legszorgalmasabban végezte a reá bízott munkáját, továbbra is szükségünk van munkájára. Politikailag tevékenysége kifogás alá nem esett. Kérjük a megyei főügyészséget, hogy szabadlábra való helyezését mielőbb eszközölje.” (Alatta tizennégy aláírás olvasható.) Az ítélet mégis meghozatott. A források gyengén csordogálnak a Somogy Megyei Levéltárba. A Somogy megyei Tanács-vb jelentése az 1956. október 23-i eseményekről nem maradt fenn. Más megyékben ez a dokumentum is a kutatók rendelkezésére áll. A kaposvári rádió, amit sokféleképpen neveztek — Kossuth téri rádiónak, Szabad Somogy Rádiónak — dokumentumai szintén nagyon hiányosak. Lappangó források... A forradalmi eseményeket követő megtorlásos időszak iratairól is keveset tudunk. A megyei levéltárban megtalálható 1958-as dokumentum százhatvannyolc személyről szól. Őket szervezkedés, izgatás vagy tiltott határátlépés kísérlete miatt ítélték el. Nem térhettünk ki valamennyi dokumentum ismertetésére, a forrásközlések teljességére sem vállalkozhattunk, ezt megteszi a levéltár: az Iskola és levéltár sorozatban hamarosan napvilágot látnak Somogy 1956-os forradalmi eseményeinek hiteles ismertetései. Horányi Barna (A dokumentummásolatokat a megyei levéltár bocsátotta rendelkezésünkre) FáKLtn A Zrínyi Miklós Kör kiadványa Teremtsünk rendet politikai és gazdasági életben!
