Somogyi Hírlap, 1991. október (2. évfolyam, 230-255. szám)
1991-10-21 / 247. szám
10 SOMOGYI HÍRLAP — GAZDASÁGI HORIZONT 1991. október 21., hétfő Gyógyszeripari centrifuga A centrifugálás nemcsak a háztartásokban alkalmazható kiválóan a mosott ruha facsa- rására, víztelenítésére, hanem jól használható az ipar számára Is különböző, egymástól eltérő tulajdonságú, sűrűségű anyagok szétválasztására. A berendezés vízszintes tengely körül forogva választja szét az anyagokat. Elsősorban olyan üzemrészekben válik be ez a berendezés, ahol többféle alapanyaggal dolgoznak, és a nagy tisztaságú termékek előállítása a fő szempont. A vezérlési módot a munka jellegének megfelelően az operátor dönti el. Az automata vezérlés elektronikája a munkafolyamatok paramétereit memorizálja. A legmodernebb berendezések programjainak segítségével egyszerre négyféle anyagot lehet szétválasztani a centrifugában, hat sebességfokozatban. Tőke az USA-ból, tőkés Németországból, Ausztriából Külföldi pénz magyar vállalkozásokban Rt lett a Monimpex Részvénytársasággá alakult át a Monimpex. A másfél milliárd forint alaptőkéjű cég elsősorban hagyományos profiljának.— mezőgazdasági cikkek, élelmiszerek exportja, importja — továbbfejlesztését tervezi, de a piaci lehetőségek függvényében a nagy- és kiskereskedelembe is be kíván kapcsolódni. Áramhiány-télen Áramhiánnyal kell számolni a télen a Szovjetunióban, mivel az elektromos művek kevesebb fűtőanyaggal rendelkeznek, mint tavaly. Az előző év azonos időszakához képest az erőműveknek 5 millió tonnával kevesebb széntartalékuk van, így várhatóan 10-15, de zord időjárás esetén 20 százalékkal is kevesebb energiát tudnak termelni a szükségesnél. Tank ajándékba! A csehországi Most városának használt autópiacán egy szovjet gyártmányú harckocsi is a fölkínált modellek között található. A harckocsi tavalyig a városka felszabadulási emlékműve volt, ám előtte még megjárta a második világháborút. Jan Thums, a T-34-es és a piac jelenlegi tulajdonosa várhatóan tekintélyes pénzt keres rajta, mert máris van rá vevő-jelentkező, egy texasi gyűjtő. A gazdasági válságból kivezető út: a tulajdonviszonyok gyökeres megváltoztatása, a széles körű privatizáció. Ez ma már közhely, amiben minden magyar közgazdász egyetért — azok is, akik korábban az állami és a szövetkezeti tulajdon dominanciája mellett hittek valamiféle gazdasági reformfolyamat sikerében. (Őszintén megvallva, ezek közé tartoztam magam is.) A rendszer összeomlása után a gazdaság új alapokon való felépítése nem képzelhető el a ma rendelkezésre álló hazai tőkével. Ehhez a külföldi pénz, s az ezzel párosuló know-how, esetenként gépi háttér is szükséges. E téren néhány jelentős változás történt már 1989-ben, s folytatódott 1990-91-ben is, hiszen a külföldi tőke előtt korszerű törvények, jogszabályok nyitottak utat. A rendelkezésre álló 1990. évi mérlegbeszámolók szerint az iparban az év végén 1436 magyar vállalkozásban vett részt külföldi tőke. Ez azt jelenti: mintegy 39 milliárd forintnak megfelelő értékű konvertibilis valutát fektettek be magyar ipari vállalkozásokba, köztük nagyvállalatokba is. Az építőiparban ebből mintegy 6 milliárd forint értékű külföldi tőke jelent meg, ennek 20 százaléka jutott 439 kis- és középvállalkozásba. Mind az iparra, mind az építőiparra jellemző, hogy a befektetések többségénél a külföldi tőke értéke nem érte el az 1 millió USA dollárt. Az elmúlt 1-2 évben a külföldi tőkések szívesen vettek részt gyorsan megtérülő, rugalmas kisvállalkozásokban, előnyben részesítették az idegenforgalmat és a kereskedelmet. Ez a magatartás a hazai infláció magas szintjét figyelembe véve érthető is. E két gazdálkodási területen együttvéve 1990 végéig csaknem 1700 külföldi tőkével működő közös vállalkozás volt, köztük 57 kizárólagos külföldi tulajdonban. E téren is a kisebb befektetések a jellemzőek: 1665 vállalkozásban a külföldi alapítói vagyon mindössze 30 százalék, tehát cégenként igen alacsony érték. A külföldi befektetők legnagyobb része Németországból és Ausztriából érkezett, a befektetett tőke legnagyobb hányada viszont az USA-ból. A német és az osztrák részesedés általában alacsony értékű, többségük olyan kisvállalkozásba tette be a pénzét, amely tíz főnél kevesebb alkalmazottat foglalkoztat s a kereskedelem vagy a szolgáltatások területén működik. A külföldi tőkével dolgozó kis- és középméretű vállalkozások száma 1991-ben tovább nőtt. A folyamatot erősítette az is, hogy megindult az állami nagyvállalatok privatizációs folyamata, az ezekről levált kisebb egységekhez pedig több nyugat-európai tőkés cég csatlakozott. Áz így létrejött cégek életképességét az biztosítja, hogy a külföldi tőke és az átadott technikai-technológiai tudás párosul a vállalkozásra kész magyar fél szakértelmével, helyzetismeretével. Ami viszont joggal hiányzik sok külföldi befektetőnek: az a vállalkozások sikeres működtetéséhez elengedhetetlen infrastrukturális háttér. Ezért örvendetes, hogy telefon, a közlekedés, a banki szolgáltatások területén is egyre több a külföldi cégekkel közös vállalkozás. Nyitrai Ferencné dr. HETVENÖT TAGVÁLLALAT A Magyar Innovációs Kamara előbbre lép INGYENES TANÁCSADÁS Már hetvenötnél több tagvállalata van az 1990. decemberében. megalakult Magyar Innovációs Kamarának. Az emelkedő taglétszámmal számottevően gyarapodik szakmai és gazdaságpolitikai súlya, befolyása és növekszenek azok a kapcsolatteremtési, együttműködési lehetőségek, amelyeket tagjainak saját körein belül is biztosítani tud. Az Innovációs Kamarát elismerik és egyre inkább partnerükként fogadják el mind az Országgyűlés bizottságai, mind a kormányszervek, mind pedig a gazdaságpolitika alakításában szerepet játszó egyéb szervezetek és testületek. Szakmai állásfoglalásai, véleménynyilvánításai jelentős figyelmet vonnak magukra. Képviselői ott vannak számos országos szervezetben és bizottságban, így az OMFB Szakértői Területében és munkabizottságaiban, valamint az Érdekegyeztető Tanács mellett működő Gazdasági Konzultatív Bizottságban. Az Innovációs Kamara arra törekszik, hogy tagsági viszonytól függetlenül is érdekképviselete, segítője és szakmai fóruma legyen minden olyan hazai vállalkozásnak, vállalatnak, intézménynek, amelynek tevékenységében jelentős szerepet játszik a fejlesztés és a fejlesztési eredmények hasznosítása. Az Innovációs Kamara jelentőségét fémjelzi, hogy röviddel a pécsi Innovációs Konferencia után Antall József miniszterelnök elfogadta a Magyar Innovációs Kamara meghívását és majd kétórás érdemi konzultációt folytatott a fejlesztéspolitika központi kérdéseiről és feladatairól. A megbeszélésen részt vett Pungor Ernő miniszter, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnöke és két helyettese, valamint László Jenő, az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium államtitkára is. Az Innovációs Kamara most indítja ingyenes segítséget nyújtó Tanácsadó Szolgálatát, amely olyan szakterületeket ölel majd fel, mint a finanszírozás, finanszírozás-szervezés, iparjogvédelem, reklám- propaganda, public relations, arculattervezés és- fejlesztés, piacmegdolgozás, piackutatás és -elemzés, egyéb marketing szolgáltatások, értékelemzés, értéktervezés, üzleti-gazdasági tanácsadás, jogi szolgáltatások. Az Innovációs Kamara és a szöuli Korea Technology Fináncé Corporation (KTFC) 1991. augusztus 12-én ünnepélyes külsőségek között írták alá együttműködési megállapodásukat, ahol részt vett a Korea Development Bank budapesti képviseleti irodájának vezetője is. így a Kamara tagvállalatai segítséget kaphatnak a KTFC-től koreai üzleti kapcsolataik kiépítéséhez, erősítéséhez, koreai cégekkel kötendő üzletek létrehozásához, a koreai piacon való tájékozódáshoz. Nem lesz szünet a vásárvárosban A „harmadik” BNV novemberben Szeptember végén bezárt az őszi BNV, de a vásárváros élete tovább zajlik. Már október 8-án megnyílt a Hungaro- didast, az első Nemzetközi Oktatási, Oktatástechnikai és Képzési Szakkiállítás és Vásár. Ezt a híres német rendezvényt korábban más-más városban szervezték meg, — a kiállításszervező most úgy vélte, érdemes létrehozni e kiállítás magyar változatát, amelyhez egy magyar kezdeményezésű bemutató is kapcsolódik. Ezt követően, immár október 15-e óta tart nyitva a Compfair 91, a 4. Nemzetközi Számítástechnikai Szakkiállítás és Vásár. Ennek a rendezvénynek az A és az F pavilon ad otthont. Ugyanakkor a 23-as pavilonban környezet- védelmi szakkiállítás látható. A D pavilonban éppen ma nyílik az USA Showcase termékbemutató. Az amerikai társaság látványos külsőségekkel fűszerezi a számítás- technikai, fogyasztási és környezetvédelmi cikkek kiállítását. Berendeznek például egy hamisítatlan amerikai mozitermet, pattogtatott kukoricát, kólát kínáló pincérekkel. Meghívják a Micky Maus társaságot. Október végén egy ugyancsak hagyományos szakkiállítás nyílik: a Hungarokorr. Ezt követően november 6-án kezdődik a 4. Budapesti Autószalon Nemzetközi Járműipari Szakkiállítás. Annak ellenére, hogy ez a negyedik Autószalon, mégis új vállalkozásról van szó, mivel ezúttal az ösz- szes négy- és kétkerekű jármű, valamint ezek ápolószerei helyet kapnak. Az is figyelemreméltó, hogy a kiállítás egy magánvállalkozó és a Hungexpo közös „gyermeke”, és csaknem az egész BNV területét, 32 ezer nettó négyzetmétert vesz igénybe. Úgy is mondható: ez lesz a harmadik BNV! November második felében következnek a téli sportok szakkiállításai, majd decemberben kerül sorra a karácsonyi vásár, az úgynevezett „Csillag Expo”. Január holtszezon minden vásárváros életében. A pavilonokat ez idő tájt kocsitárolással igyekeznek hasznosítani egészen márciusig, amikor is újra elkezdődik az élet a vásárvárosban. A külföldiek munkavállalásának szigorítása Néhány héten belül új jogi szabályozás szerint vállalhatnak munkát a külföldiek Magyarországon. Egy munkaügyi, illetve belügyminiszteri rendelet, valamint egy kormányrendelet módosítása szerez érvényt a szigorításnak. A munkavállalási engedélyt a külföldit alkalmazó munkáltatónak kell majd beszereznie, a fővárosi vagy a megyei munkaügyi központtól. így ellenőrizhető lesz többek között az is, hogy mennyire valós, s nem fiktív munkahelyen kíván elhelyezkedni a külföldi. A munkaügyi központok az adott szakmában tapasztalható munkanélküliség, a jelentkező szakképesítése és más szempontok alapján mérlegelik az engedély kiadását. A jogszabály szerint a munkaügyi miniszter az Érdekegyeztető Tanács illetékes szakbizottságával közösen, a rendkívül nagy gondokkal küzdő szakmákban elrendelheti a külföldiek alkalmazásának tiltását. A munkavállalási engedély megadását követően az illető országban munkavállalási vízumért folyamodhat a külföldi a magyar képviselethez. Csak e dokumentum birtokában vállalhatja el a munkát Magyar- országon. A harmadik rendelkezés, a kormányrendelet módosítása a végrehajtás megfelelő ellenőrzéséhez, a szankcionáláshoz adja meg a feltételeket. Akik engedély nélkül alkalmaznak például külföldi munkavállalót, a havi munkabér kétszeresét kell majd befizetniük a Foglalkoztatási Alapba. VÉGLEGES ADATOK Mezőgazdaságunk termelése csökkent A Központi Statisztikai Hivatal a közelmúltban közzétette a mezőgazdaság 1990-es, végleges eredményeinek ösz- szesítését. A jelentésből kitűnik: tavaly a mezőgazdasági termékek termelése az előző évihez képest 3,8 százalékkal csökkent. Ezen belül a növénytermelés 4,8 százalékkal esett vissza, míg az állattenyésztés teljesítménye szinten maradt. Rendkívül figyelemreméltó, hogy a termelés csökkenése egyértelműen a gazdálkodó szervezeteknél következett be, míg a kistermelők 5,9 százalékkal növelték termelésüket. A mezőgazdasági termeléshez felhasznált eszközök, anyagok ára jelentős mértékben nőtt. így például az ipari takarmányoké 81,5, a műtrágyáké 65, a fűtőanyagoké és a villamos energiáé pedig 42,2 százalékkal haladta meg a tavalyelőtti árakat. Viszont a mezőgazdasági termékek értékesítéséből származó árbevétel csak 28,5 százalékos növekedést mutat. Ehhez a gazdálkodó szervezetek nehezen alkalmazkodtak, árbevétel-arányos nyereségük az 1989-es 4,4 százalékról tavaly 2,4 százalékra esett vissza! Tavaly a gazdasági évet 398 vállalat és szövetkezet zárta veszteséggel. Az újonnan alakult gazdasági társaságok közül mintegy 300 volt veszteséges. A gazdálkodó szervezetek vesztesége elérte a 7,4 milliárd forintot. Ez majd háromszorosa az előző évinek.
