Somogyi Hírlap, 1991. október (2. évfolyam, 230-255. szám)
1991-10-16 / 243. szám
1991. október 16., szerda SOMOGYI HÍRLAP — MŰVELŐDÉS 5 ÉVADNYITÓ HANGVERSENY A NAGYTEMPLOMBAN Az orosz ortodoxtól a néger spirituáléig Jóleső érzéssel léphettek pódiumra hétfőn este a Nemzeti Filharmónia évadnyitó hangversenyének művészei Kaposváron; a belvárosi katolikus templom hajója zsúfolásig megtelt érdeklődőkkel. A program sokat és sokszínűt ígért. A régi magyar és az orosz ortodox liturgikus zenén át a néger spirituáléig terjedt a repertoár. Koloss Istvánnak az egyházi muzsika kiváló interpretá- torának átdolgozásában felcsendülő régi magyar zene a Lőcsei kódexből ritka szép élménnyel ajándékozta meg a közönséget. Nem csupán az átdolgozás mívessége és hajlékony stílusa, hanem a hangzásbeli különlegesség is emelte a mű színvonalát. Az archaikus magyar dallamok finomságát követő erőteljes örömujjongás, az utolsó tétel befejező részében adott alkalmat a mesternek arra, hogy katartikus erővel tolmácsolja népének érzéseit. Wohlmuth János Mu- sefíe-jének tolmácsolása finom átmenetet jelentett J. S. Bach d-moll toccata és fúga című művének megszólalásához. Koloss István barvúros technikával és hangzásbeli színességgel adta elő a közkedvelt művet. Sajnos, már a Musette-nél, de különösen a Bach-mű tolmácsolásánál érzékeltük az avítt orgona hiányosságait. A „beragadt” hangok megszakították és olykor meg is zavarták a művek egyenletes tolmácsolását. Az est csúcspontját a 12 tagú Tomkins Énekegyüttes pódiumra lépése érlelte meg. Dobra János karnagy vezetésével az orosz ortodox liturgikus zenét képviselő Csajkovszkij, Rachmanyinov, Glinka, Grecsanyinov és Ftimszkij-Korszakov egy-egy kórusművét tolmácsolták. Megcsillantva azokat a stílusés hangzásbeli különbségeket, amelyeket a nagy mesterek mondhattak sajátukénak. A végtelen orosz mezők „szőkesége” éppúgy felvillant képzeletünkben, mint ahogy megszólalt a mérhetelen nyomor és szenvedés. A kamarai hangzás pillanatokon belül nagykórusi megszólalásba csapott át, és hátborzongató szépséggel töltötte meg a teret. Dobra János kiváló egyénisége a kórus minden megnyilvánulásából átütött. A néger spirituálék hajlékony, lírai dallamai, játékossága egy más kontinens, más életérzését közvetítették óriási sikerrel. A vastaps újrázásra késztette a kórust. Még egy kiemelkedő produkciója volt az estének: Koloss István W.A. Mozart a-moll rondojának tolmácsolása megejtően szép élményt nyújtott. Az emlékképként felcsendülő körtánc vissza-visszatérő vezérdallama őszhajú anyókák hajdanvolt báljainak, romantikus szerelmeinek óráit idézte. A mozarti lélek örömteli-keserű hangjai sokáig fülünkben csengenek. A befejezésként felcsendülő Liszt Tu es Petrus és L. Bo- ellmann Gótikus szvit című műve a romantikus előadás mellett a művész nagyszerű technikai felkészültségét is reprezentálta. Az előadók mindent megtettek az est sikeréért. Mi, nézők azonban egy kissé fanyar szájízzel távoztunk. Zenei felkészültségünk ugyanis ismét elégtelenre vizsgázott. Nem ismervén pontosan a műveket, vagy nem, vagy rossz helyen csendült fel a taps. Örömteli, hogy szélesedik a zenéért rajongók tábora, ám a koncerttermek közönségét is nevelni kell. Várnai Ágnes Kocka-land Jelenszky László karikatúra tárlatán Kockavilág, kockaváros. Kockalelkű kockaemberek kullognak kuckójukból el. Hogy odakinn kelletlen, kellemetlen kalandba keveredjenek — az égre nézve (kockatornyoktól kísérve) kockaholdot leljenek. Jelenszky László karikatú- rista Ni, ni a hold című rajzának mondandóját próbáltam valósághűen szavakba önteni. Azonban a Somogy Megyei Művelődési Központ karikatúra galériájában „fellógatott” anyag egy része árulkodik csak az urbanizáció „vívmányairól”. A képek világa árulkodik a karikatúristáról. Mi megkértük a karikatúristát, „árulkodjon” a képek világáról. — Mit tartok legfontosabbnak magamról egy telefonos névjegy kapcsán? — ismételte meg a kérdést. — Azt hiszem egész egyszerűen a rajzokat tekintem annak. — Manapság dívik a politikai karikatúra. Ön mit gondol erről? — Tudtam, hogy felteszi ezt a kérdést. Régebben nemigen lehetett — ismert okok miatt — ilyen jellegű témákat „megzenésíteni”, ma azonban hajlamosak vagyunk túllihegni bizonyos dolgokat. Nem ártana kicsit visszatérni a laár pour laár-hoz. Nem kellene mindent a politikára kihegyezni. De sajnos általában jellemző ránk, hogy inkább politizálunk, mintsem a feladatainkat végeznénk. — Akkor már nem lenne politika. Egyébként van-e feladata a karikaturistának, s ha igen, mi az? — Talán annyi, hogy ha az emberek kezünkbe vesznek egy lapot, jókat röhögjenek a poénokon. — Ön — ha jól érzem — nem rajong az elvárosiasodá- sért? — Nem nagyon. Úgy látom, ez a világ kísértetiesen kezd hasonlítani az orwelli világhoz. Egyfajta zugketrec effektus van kibontakozóban. — Hol született? — Dunakeszin, de hamar felkerültem Pestre. — Milyen világban élne szívesen? — Szíves-örömest élnék egy ehhez hasonló világban, ahol előtérbe helyezik a „zöld szempontokat”, ahol nem a pénz a minden. Egyszerűen ahol élni lehet. Balassa Tamás TORVENYTERVEZET SOK KIS KÉRDŐJELLEL Szigorúan ellenőrzött televízió? Az Országgyűlés rádió-, televízió- és sajtóalbizottsága megkezdte annak a törvényjavaslatnak a vitáját, amely — elfogadása esetén — évtizedekre meghatározza a magyar elektronikus sajtó jellegét és lehetőségeit. A 68 oldalas terjedelmes dokumentumból egy, a sajtószabadság alkotmányos rendelkezéseit és a vonatkozó nemzetközi szerződéseket tiszteletben tartó, mégis erősen szabályozott, helyenként kifejezetten protekcionista rádiós és televíziós műsorszolgáltatás körvonalazódik. Éppen a benne foglalt korlátozó intézkedések miatt a mintegy két hét múlva napirendre kerülő törvényjavaslatról parlamenti körökben komoly vitákra számítanak. Az alábbiakban a törvényjavaslat néhány fontos rendelkezését ismertetjük. A dokumentum a közszolgálati és a kereskedelmi rádiós és televíziós műsorsugárzás meghatározása mellett megjelöli az országos, a helyi és a körzeti műsorszolgáltatás közötti különbséget. Országos rádió- vagy televízióállomásnak eszerint az számít, amit a lakosság legalább kilencven százaléka nézhet, illetve hallgathat, a helyi műsor pedig az, amelynek nézői, hallgatói lényegében egy városban, közösségben, illetve budapesti kerületben élnek. Fogalommagyarázat A manapság sokat vitatott közszolgálati televízió alatt a törvényjavaslat azt a műsorszolgáltatást érti, amely „rendszeresen, átfogóan és sokoldalúan, tárgyilagosan és pártatlanul” ad hírt az eseményekről, s ezenkívül — fontossági sorrendben — „oktatási célú ismereteket közöl, kulturális értékeket mutat be, tudományos eredményeket ismertet és igényesen szórakoztat.” Külön rendelkezne a törvény a nemzeti és etnikai kisebbségek anyanyelvén közvetítendő rendszeres műsorokról, s arról, hogy a köz- szolgálati műsorban „kellő teret és méltó hangsúlyt” kell biztosítani a vallási életnek. Külön pontban szabályozza a tervezet a hátrányos helyzetűek számára készítendő műsorok szükségességét, s még azt is meghatározza, hogy a helyi és körzeti műsorszolgáltató mentesíthető a tudományos eredmények ismertetésének és az igényes szórakoztatásnak a kötelezettsége alól. Kimondja viszont, hogy a helyi közszolgálati televízió reklám nélkül számított műsoridejének legalább 85 százalékát „magyarországi gyártású műsorszámokból kell megszerkeszteni”. Ehhez a tervezet azt a megjegyzést fűzi, hogy „a magyarországi gyártású műsorszám definíciójának kidolgozása folyamatban van.” Magyar és európai A közszolgálati országos televízióban legalább 51 százalékban magyarországi gyártású, legalább 71 százalékban európai gyártású műsorszámokat kell közvetíteni. Az országos kereskedelmi műsorszolgáltatás esetében — ilyen adó egyelőre nincs — a műsoridő legalább 35 százalékát magyarországi gyártású, legalább 60 százalékát európai gyártású műsorszámokból kell megszerkeszteni. Mivel ilyen adóknak egyelőre csak a műholdas adások tekinthetők, ez a rendelkezés — ha változatlanul kerül be a törvénybe — alighanem a műholdas csatornák országos kábelrendszerekbe való felvételének tilalmát jelentené. Ez alól kivétel az Eurosport, mert a törvény a műsoridőt reklám- és sportközvetítések nélkül számolja. A helyi kereskedelmi adóknál a magyar gyártmányú műsorok kötelező aránya 60 százalék. A rendelkezés — nem tudni mennyire tudatosan — nagyon megnehezíti a helyi szórakoztató műsorszolgáltatás irányában való fejlődést a már több mint 500 ezer háztartásban jelenlevő Tv/Tv és más 'vállalkozások számára. Aki például magyar nyelvű mozicsatornát akar üzemeltetni, annak a magyar filmek korlátozott mennyisége miatt hamarosan meggyűlik a baja a műsorösszeállítással. Ha viszont ezek a rendelkezések tudatosak — ez a parlamenti vitából majd kiderül —, akkor az amerikai filmek magyarországi forgalmazásának olyan fokú korlátozására lehet számítani, amely a Kelet-Európá- val szembeni protekcionista intézkedéseit éppenséggel feloldó amerikai kormányzattal okozhat konfliktust. Itt bizony kereskedelmi kvóták felállításáról van szó... Hasonlóképpen problémát okozhat hazai és külföldi kábeltelevíziós vállalkozók számára az a rendelkezés, amely egy társaság működési területét hat helyi adásra korlátozza. Nem politikai jellegű műsorok esetében ugyanis ez az intézkedés a nézőket legalább annyira sújtja, mint a vállalkozókat. Kényes kérdések találhatók a törvénytervezetnek a reklámsugárzásra vonatkozó részében is. A közszolgálati televízióban a tervezet óránként 6 perc, tehát 10 százalék reklámidőt engedélyez, a kereskedelmi televízióban 12 percet, tehát 20 százalékot. Ez nagyjából megfelel a külföldi gyakorlatnak a vegyes műsorszerkesztésű csatornák esetében, de nem veszi figyelembe, hogy különösen a helyi televíziózásban — külföldön egyre-másra jelennek meg a kizárólag vagy csaknam kizárólag reklámot sugárzó „tévébolt” adók, amelyeknek létrejöttét ez a törvény eleve kizárná. Felügyelő bizottságok Egy szigorúan ellenőrzött televíziózás koncepciója bontakozik ki a törvénynek a felügyeletekre vonatkozó rendelkezéseiből. Előszöris a javaslat kötelezi a rádiót három teljes időtartamú országos közszolgálati műsor vitelére, s ez eleve meghiúsítja valamelyik központi rádióállomás vagy a televízió kettes csatornájának esetleges privatizálását vagy kereskedelmi adóvá való átalakítását. Részletesen rendelkezik a javaslat a rádió és a televízió alapszabályainak tartalmáról és az elnök kinevezéséről. Ha a jelenlegi gyakorlat marad (,,A”változat), akkor az elnököket a kormányfő javaslatára az államfő nevezi ki. Van azonban ennek a javaslatnak egy „B” változata is, amely szerint a rádió és a televízió elnökét az Országgyűlés választaná meg öt évre. A közszolgálati rádiókat és televíziókat országosan és helyileg is felügyelő bizottságok ellenőriznék, s ezek ösz- szetételéről a javaslat ugyancsak részletesen intézkedik. Tizenhárom érdekcsoportot nevez meg, amelynek képviselői lennének a bizottságban, köztük az etnikai kisebbségek, a határokon túli magyarok és a természetvédők. A javaslat itt „B” változatot is tartalmaz; ebben az MSZP-frakció az alkotói szövetségek képviselőiből, illetve a rádió és a televízió dolgozóinak titkos szavazással választott képviselőiből állítaná össze a felügyelő bizottságokat, amelyben az egyházak, nemzetiségek, szakszervezetek, környezet- védők is részt vennének, de évente váltanák egymást szervezeteik. A felügyelő bizottságok mellett, illetve felett a rádiót és a televíziót a törvényjavaslat szerint külön hivatal irányítaná. A Rádió és Televízió Hivatal (RTH) országos hatáskörű államigazgatási szervként működne, s elnökét a miniszterelnök nevezné ki. Jókai Géza
