Somogyi Hírlap, 1991. október (2. évfolyam, 230-255. szám)
1991-10-14 / 241. szám
4 SOMOGYI HÍRLAP — TÁRSADALOM, GAZDAS AG 1991. október 14., hétfő Az Alkotmánybíróság hétköznapjai Sztrájkvég A konvertibilitás Normakontroll és alkotmányértelmezés (Folytatás az 1. oldalról) — Az intézmény (eresztékei) recsegnek, ropognak, a testület már-már elviselhetetlen terhek súlyát hordozza — jellemzi a bíróság helyzetét tömören Holló András főtitkár. Ezért előfordult már, hogy a testület, alkotmányos elvekre hivatkozva, a róla szóló törvény ellenére — hogy úgy mondjam — visszafogta magát. A lakáscélú kamatok esetében például úgy foglalt állást, hogy az alkotmánybíróság alkotmányértelmezéssel nem vállalhatja egy kormányzati stratégia felelősségét. Amikor az SZDSZ kárpótlási ügyekben kért előzetes normakontrollt, a bíróság úgy döntött, hogy ha „belenyúl” a formálódó törvényjavaslatba, akkor gyakorlatilag már a törvényhozó hatalom munkáját végezné, ami nem volna szerencsés. — Ennek ellenére sokan szemükre vetik, hogy az Alkotmánybíróság mindenbe — úgy mond — „beleszól". — Igen, leginkább a gazdasági kihatású döntések váltottak, váltanak ki efféle bíráló megjegyzéseket. A legmarkánsabb kritikát a személyi szám eltörlésére vonatkozó döntés kapta. Úgy vélem, az Alkotmánybíróságnak nem az a feladata, hogy gazdasági érdeket fontolgasson. Elfogadhatatlan az olyan megközelítés, hogy tmondjuk 500.000 forintos kihatásig kimondható valamilyen ügyben az alkotmánysértés, afölött már nem. Az Alkotmánybíróság nem dönthet költségvetési szempontok szerint. — Ha viszont, mint említette, szinte elviselhetetlen mértékű a túlterheltség, nem gondolkodnak-e valamilyen hatáskör-szűkítésen ? — Olyannyira, hogy ki is alakultak a határozott elképzelések erre a hatásköri önkorlátozásra. Keressük az alkotmányossági és törvényességi rendszerben föllelhető pontokat, ahol munkamegosztásra van lehetőség, operatív együttműködést tudunk kialakítani más szervekkel. Elgondolásunk szerint a közigazgatás normarendszerét például a közigazgatási bíráskodás keretében lehetne felülvizsgálni. Vagy — ha elkészül az erre vonatkozó törvény — az állampolgári jogok országgyűlési biztosa, az úgynevezett jogvédő dolga lesz, hogy foglalkozzék a köz- igazgatási anomáliákkal, azokat figyelemmel kísérje, s az illetékes szervekhez továbbítsa. Határozott véleményünk, hogy nem kívánjuk ellátni a törvényjavaslatok alkotmányossági felügyeiét sem. Szeretnénk korlátozni az állampolgárok hozzánk fordulásának lehetőségét — de nem az alanyi jog oldaláról. Változatlanul minden olyan ügyben várnánk őket, amelyben érintettek, de a beadványt csak ügyvédi ellenjegyzéssel fogadnánk el. Az indítványok továbbra is ingyenesek lennének; a költségeket — a kirendelt ügyvéd mintájára — a költségvetés fedezné. így az ügymenetbe olyan szűrő épülne be, amely rengeteg hiábavaló munkától, adminisztrációtól mentesítene bennünket. Szeretném azonban hangsúlyozni, hogy mindez egyelőre csak elképzelés, amelynek megvalósulása — óvatos becslések szerint is — néhány évbe telik. — Nem enyhítene gondjaikon egy olyan ügyrend, amelyet az állampolgárok is ismernek? így csak olyasmivel keresnék meg önöket, amiben valóban illetékesek. — Erre feltétlenül szükség van. Egy mindenki számára hozzáférhető ügyrend koncepcióját már kialakítottuk. Magát az ügyreneet azonban a parlamentnek kell elfogadnia. Törvényjavaslatunkat nemsokára az alkotmányjogi bizottság rendelkezésére bocsátjuk. Ebben egyszersmind azt is fölvetjük: a bírósági autonómia szempontjából nem szerencsés, hogy ügyrendünket is a Parlamentnek kell szentesítenie. Azt ugyanis, hogy mi munkánk belső technikája, milyen az eljárás módja, ránk kellene bízni. S ha lehet — budapesti székhellyel. Lachowsky Bea Ismét teljes a Magyar Nemzet szerkesztősége, miután pénteken éjjel megállapodás született a sztrájkoló újságírók és a lap tulajdonosai között. Az aláírt egyezség szerint a Magyar Nemzet Részvénytársaság visszavesz állományába három elbocsátott újságírót, és biztosítani fogja a kollektív szerződésben és a Munka törvénykönyvében megfogalmazott jogokat. Ünnepi segédanyag „Ezerkilencszázötvenhat, te csillag” címmel, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium támogatásával a Püski Könyvkiadó megjelentette az 1956-os forradalom és szabadságharc irodalmi olvasókönyvét. A 240 oldalas válogatás a nemzeti felkelés időszakának jelentős irodalmi alkotásait tartalmazza, többek között Déry Tibor, Illyés Gyula, Németh László tollából. Kongresszusra készül az MSZDP Választmányi ülés tartott szombaton a Magyarországi Szociáldemokrata Párt. Az ülés legfontosabb napirendi pontja a párt következő kongresszusának előkészítésével foglalkozott. A legkésőbb jövő novemberben megrendezésre kerülő kongresszust nemcsak a vezetőség, hanem a tagság is sürgetőnek érezte, hiszen a párt egységét alapvetően meghatározhatja az ott sorra kerülő tisztújítás. A lemezbankos A siófoki dr. Hock János gyűjteménye 3700 hanglemezből állt. Néhány hónapja megvált az unikumok nagy részétől, mégis mindig megtalálja a hangulatához leginkább illő muzsikát. A polcokon négyszáz lemez várja, hogy a kristálytű alá kerüljön. Családjában nincs, akieny- nyire érdeklődne a komolyzene iránt, ezért ajánlotta fel a zenei antikváriumnak. , — Kaposváron olyan tanáraim voltak, mint Kasza Bözsi néni, Arató Józsefné vagy dr. Gelléry Emil. Zeneszeretetem a gimnáziumi évekre nyúlik vissza. A Somssich gimnáziumba jártam, s az ott működő ifjúsági vegyeskarban énekeltem. Kodály Mátrai képek című művét mi is bemutattuk. Gyulai Gál János gyakran kísért zongárán, és egy gyermekoratóriumot is komponált a kórusnak. Minden évben felléptünk a színházi hangversenyen, a Szent Imre templomban pedig vasárnaponként énekeltünk. Egyetemistaként a pécsi székesegyház karában Mayer Franci bácsi vezetésével léptünk közönség elé. Fizetést kaptunk, ami 6-8 mázsa szenet és bort jelentett évente. Húsz felnőtt és negyven gyerek alkotta, a kórust. Kodály Pécsen írt darabját, a Missa Brevist is megszólaltattuk. Révai kultuszminiszter nem engedte „szétlőni” az egyházi vegyeskart. Azt mondta: „Ami Bécsnek a Sängerknaben, az nekünk a pécsi székesegyház kórusa." S hogy mit jelent hekem a zene? Az életet. Minden örömömet a muzsika adja. Sokszínűségével, dinamikájával és izgalmával együtt. Elesett perceimben megvigasztal, felemel; ha jókedvem van, tovább fokozza azt. Feleségerp békésen tűri a lemezjátszó „bömbölését”, így zavartalanul élvezhetem a zenét. A lemezek és zenei szakkönyvek társaságában egy-egy szobrot fedez fel a látogató. Beethoven és Mozart néz velünk szembe a polcról, odébb Lisztés Bartók portréja. A falon nagy alakú Wagner- relief. A2, idegennek mindé némi rangsort sejtet. — Mozárt a szívem csücske. Van is jópár Mozartlemezem. Olyan unikumok, mint a Koronázási mise vagy a Requiem Karajan dirigálásával. És nem váltam meg a 32, Backhaus játszotta Beetho- ven-szonátától, s Wagner fl/'ngjétől sem, mely Furtwäng- ler vezényletével csendül fel. — Hogyan gyűlt össze ez a rengeteg lemez? — Minden nélkülözhető pénzemet erre költöttem 1955 óta. Barátaim, ismerőseim mindig tiszteletben tartották hóbortomat, s gyakran megleptek egy-egy lemezzel, okhoz csere útján jutottam. A nem négyezer lemez armada volt nyugati. Egyszer meglátogattam egyik Fotó: Kovács Tibor barátomat, aki Stuttgart mellett lakik, és akkor szereztem meg Mozart két és három zongorás versenyművének a felvételét. Az egyik szóiót Helmuth Schmidt volt német kancellár játssza két fiatal .zongoraművésszel. Gyűjteményem egy-egy darabját gyakran kérte kölcsön a rádió. Nem fáj dr. Hock János szíve a sok lemez után, hiszen a legizgalmasabbakat megtartotta. Azt tervez,, négyszáz darabos gyűjteményét felajánlja majd valamelyik Somogyi művelődési intézménynek. Lörincz Sándor a világra nyitás eszköze Peter B. Kénén közgazdász-professzor véleménye Peter B. Kénén, az amerikai Princeton Egyetem közgazdászprofesszora a «nemzetközi pénzügyi rendszer problémáinak elismert kutatója nemrégiben csatlakozott a tevékenységét felújító Kék Szalag Bizottsághoz is. — Kelet-Európábán a nemzeti valuták konvertibilitásának megteremtését óriási várakozás előzi meg. Sokan úgy vélik, hogy ezzel majd egy csapásra megoldódnak ma még égető gondjaik. Mi a véleménye erről a megközelítésről, és hogyan látja a konvertibilitás esélyeit? A vélemények nem egyeznek — Az alapvető kérdés nem a konvertibilitás, tehát a fenti véleménnyel nem értek egyet. A hangsúly inkább a kereskedelem és a pénzmozgások liberalizálásán van. A konvertibilitás nem öncél, hanem a világra való nyitás eszköze. Persze megkérdezhetik: mi a célja a nyitásnak? Elsősorban az, hogy a világpiachoz való kapcsolódás révén az erőforrások allokációja, az áruk hazai mozgása a világpiaci árak által megszabott pályán történjék. Ez pedig csak akkor lehetséges, ha az illető állam valutája konvertibilis. A konvertibilitás leglényegesebb aspektusa — s ezzel a világon mindenhol egyetértenek — tehát az áruk és bizonyos mértékig a szolgáltatások importjához kapcsolódik. Az önök országa — ha nem deklarálta is — már elérte a konvertibilitásnak ezt a fokát, jórészt már 1990 előtt, s azóta az import további liberalizálásával még messzebb jutott. Az is nagyon lényeges, hogy a külföldi befektetők szabadon kivihessék profitjukat az országból, méghozzá abban a valutában, amelyikben beruháztak. Itt erre is lehetőség van. További fontos kritérium a folyó fizetési mérleggel kapcsolatos tranzakciók — kereskedelem, beruházások, szolgáltatások, jövedelmek — konvertibilitása. Önök már ezt is majdnem elérték, kivéve a lakosság szabad, korlátozás- mentes devizavásárlását. Azaz — anélkül, hogy deklarálva lenne — a forint már majdnem konvertibilis. — De éppen ez az utolsó lépés hiányzik, s emiatt az emberek nem is értékelik igazán a konvertibilitás már elért fokát. — Azt kell világosan megérteni, hogy Magyarország jelenlegi fejlettségi fokán nem tenne jót az országnak a szabad devizaátváltás megengedése. A Valutaalap szakértői és a nemzetközi gazdaság avatott kutatói egyébként sokkal kisebb jelentőséget tulajdonítanak a teljes konvertibilitásnak — ez a tőkemérleg, illetve a folyó fizetési mérleg konvertibilitásával azonos —, mint az itteni szakemberek. Hadd jegyezzem meg, hogy a nyugat-európai országok 1958-ra teremtették meg folyó fizetési mérlegük konvertibilitását, ám a devizakontroll néhány országban — például Olaszországban — egészen 1990-ig fennmaradt. Ezzel csak azt akarom mondani, hogy a tőkemérleg konvertibilitásának megteremtése meglehetősen hosszú folyamat. Mi lesz a forinttal? ■— A teljes konvertibilitás megteremtése bizonyára magával hozná a forint erőteljes leértékelődését. — Nem osztom azt a nézetet, amit itt sokan vallanak, miszerint addig nem teremthető meg a konvertibilitás, amíg a forint el nem éri azt a szintet, hogy többször ne kelljen leértékelni. Ahol ilyen magas az infláció, ott a valutát igenis le kell értékelni. Nem azt mondom, hogy ez a világ legjobb dolga, de nem is a legrosszabb. Különbséget kell tenni a konvertibilitás és az árfolyam rögzítése között. — Végezetül még egy kérdés: miért csatlakozott a Kék Szalag Bizottsághoz? — Van nekem egy vezérlő elvem: semmi olyat ne csinálj, amiből nem tanulhatsz. Elsősorban tehát tanulni szeretnék bizottsági tagságomból. Azután, mint kívülről jött ember, akinek az itteni polgárokéitól eltérők a tapasztalatai, megpróbálom tágítani a magyar szakemberek látókörét. Remélem, a kutatásaim során szerzett tudással segíteni tudok majd bizonyos problémák megoldásában. B. K. r — —---------------- — — — — — , B alatonszentgyörgy önkormányzata ! pályázatot hirdet [ j jegyzői állás betöltésére j A pályázat benyújtásának határideje: 199L november 10. Az állás betöltéséhez szükséges képesítés: államigazgatási főiskola, vagy jogtudományi egyetem. Szakmai gyakorlattal rendelkezők előnyben! Bérezés megegyezés szerint. Lakás: szükség esetén megoldható. Állás betölthető: 1991. december 15-tel. A pályázatokat írásban kell benyújtani Jáger Ferenc polgármester, Balatonszentgyörgy, Berzsenyi u. 91. címére. Érdeklődni ugyanitt a (85)77-010-es telefonon. A pályázatnak tartalmaznia kell: írásos önéletrajzot, működési terüleufelsorolását, erkölcsi bizonyítványt. (208572) I
