Somogyi Hírlap, 1991. szeptember (2. évfolyam, 205-229. szám)
1991-09-26 / 226. szám
14 SOMOGYI HÍRLAP — AZ ÖNKORMÁNYZATOKÉ A SZÓ 1991. szeptember 26., csütörtök Szemünk előtt a jövő BUZSÁK Ki ne hallott volna a népművészetről és a csisztapusztal melegvizes fürdőjéről híres Buzsák- ról? A történelem már a XII. századtól jegyzi nevét. Buzsákot sok megpróbáltatás, változás érte — különösen az utóbbi 13 évben, amikor megszűnt az önállósága —, s ez megtépázta a lakosság bizalmát, tenniakarását. Az önkormányzat testületé éppen ezért a következő alapelvekből indult ki: — Visszaadjuk a lakosság hitét, önbizalmát, és ismét megszerettetjük falujukat, ahol ők is felelősek a község sorsának alakulásáért; — A falu jövőjének építése ránk vár, ez a munka és nem a csodavárás ideje; — A lokálpatriotizmusra alapozva bízunk az emberek segítőkészségében, s abban, hogy községünk önállóan is képes a továbbfejlődésre. Képviselőtársaimmal együtt a község érdekeit, a falu lakóit akarjuk szolgálni. Knézics István polgármester Testületünket az igazi programok nélküli pártok harcaiból kiábrándult lakosság választotta meg, és csak párton kívüli jelöltek kerültek az új hatalmi szervezetbe. Alapvető feladatnak tekintettük: úgy alakítsuk a jövőnket, hogy a napi problémákat mind kevesebb sérelemmel oldjuk meg. Első lépésként környezetünket tettük rendbe. Felszámoltuk a sok év alatt felhalmozódott szeméthegyeket, rendszeressé tettük a szemét elszállítását. Tavasz- szal elkezdtük a falu és környéke fásítását, s ezt folytatni kívánjuk. Környezetünk rendbetételéhez tartozik a falu közéletének a megtisztítása is. Ez a munka több évet igénybe vesz. Alapvető feltétel, hogy testületünk erkölcsileg és szellemileg is képes legyen a község irányítására. Csak ily módon tudjuk a falut a közös cél érdekében összefogni, mozgósítani. Az emberekben tudatosítani kell, hogy megítéléAz önkormányzati választások után a polgármesteri hivatal 7 tagú szakapparátusa kezdte meg tevékenységét. Dolgozóink szakmai képzettsége, gyakorlata volt a garancia a feladatok gyors, szakszerű és törvényes végrehajtására. Célunk az államigazgatási munka szolgáltató jellegének megvalósítása. Az egyik legnagyobb gond — ami, azt hiszem, valamennyi körjegyzőség gondja — a szociális igazgatás egységes szabályozásának hiánya. Községünkben a nyugdíjasok magas aránya (közel 30 százaléka a lakosságnak) és a többgyermekes családok nehéz anyagi helyzete indosükben újból az emberi értékek dominálnak. A testületi munkákban állandó konfliktus- forrás az intézmények elvárt működtetési színvonala és a költségvetés által biztosított pénz közötti áthidalhatatlan ellentét. Ez rövid távon nem oldható fel. Az intézményeket működtetni kell, de a lakosságot jelentősebb helyi adóval nem lehet terhelni. Igen magas a munkanélküliek száma, s nagyon kevés területünkön a működő vállalkozás. A közoktatást olyan szintre kell emelni, hogy az általános iskolát elhagyó minden tanuló képes legyen legalább a kor színvonalának megfelelő ipari és mezőgazdasági szakma elsajátítására. Községünkben 3-5 éven belül ipari munkahelyet kell teremtenünk. — A Ba- laton-parti szezonális munkahelyeknél jobb feltételekkel, hogy a lakosság elvándorlását megállíthassuk. Az idegenforgalom mai gondjainak megoldása 5-10 évet kíván. A csiszkolja, hogy a képviselőtestület kiemelten kezelje a szociális feladatokat. A költségvetésnek majdnem 8 százalékát fordítjuk, azaz 3,2 millió forintot a különböző támogatásokra. Korábban a szociális feladatok zömét az alacsony nyugdíjasokkal való törődés jelentette. Napjainkban azonban sokkal nehezebb helyzetben vannak a két- és többgyermekes családok. Az ő gondjaikat szeretnénk enyhíteni azzal, hogy rendszeres nevelési segéllyel 82 gyermeket támogatunk havonta 1000 forinttal. Ezenkívül 40 gyermek részére adtunk egyszeri gyámügyi segélyt, átlag 1500 forintot. Az tapusztai fürdő már nem szorul reklámra, német nyelvterületen ismerik. Jelenleg a vendégek számát korlátoznunk kell a körülmények miatt. A fejlesztéshez két megoldás is kívánkozik: 1. a terület hasznosítására kft-t kell alapítanunk. (Infrastruktúra nélkül ugyanis a megépítendő fürdőből 10- 25 százaléknál több részesedésre nem számíthatunk.) 2. A magyar állam közreműködésével kiépített infrastruktúra esetén a magyar tulajdoni hányad meghaladhatná az 50 százalékot. A balatoni szezont a csisztai fürdő 4-6 héttel meghosszabbíthatná. A feladat nagyságából következik, hogy ez nem lehet csak helyi feladat, hanem mint térségi problémát kellene kezelni. Bízunk abban, hogy a kicsinyes személyi problémákat félretéve elérjük fő célunkat, az emberek jól érzik magukat lakóhelyükön. OTP-kamatok emelése folytán 16 család kapott kamattámogatást az önkormányzattól. Méltányosságból 19 személynek adtunk ki közgyógyellátási igazolványt, amellyel ingyenes gyógyszerhez jutnak. 12 idős nyugdíjas kap teljes és részösszegű rendszeres szociális segélyt, 9-en pedig ápolási díjat. Az idősek klubjában és a szociális étkeztetés keretében további 38 idős emberről gondoskodunk. A képviselőtestület a beérkezett kérelmeket igyekszik a legrövidebb időn belül elbírálni, és a rászorultakon a lehetőségeihez mérten segít. Varga Lászlóné jegyző Lakos István képviselő 3,2 millió forint támogatás Népművészet, közművelődés A közművelődés helyzete Buzsákon is nehéz. Van ugyan művelődési házunk, de állaga erősen leromlott, technikai felszereltsége minimális. Fűteni csak egy részét lehet, így amit ténylegesen használni tudnánk, a könyvtárat kénytelenségből zárva kell tartani. Ezért döntött úgy a képviselőtestület, hogy pályázati céltámogatással és lakossági hozzájárulással használhatóvá teszi az épületet. Ezután kezdődhet csak az igazi köz- művelődési munka, amely elsősorban a fiatalokra épít, segít az időseknek öreg napjaikban, s a középkorosztálynak a napi megélhetésért való harc méltó megvívásában, (átképzések, tanfolyamok szervezésével). Sok súlyos gond megoldása várt a buzsáki képviselőtestületre; be kellett bizonyítania, hogy képes felelősen, a jövőt is szem előtt tartva működtetni és fejleszteni a községet. Elsőnek az alapfeltételek biztosítását tűzte ki feladatául. A leromlott állapotú hivatalt felújí- tatta. Áprilisra befejeződtek a belső munkálatok, így méltóképp fogadhatják a község lakóit és vendégeit. A település szerkezeti adottságait szem előtt tartva megkezdtük a községközpont kiépítését. Először a templomtér közelekedési viszonyait A nagytermet napközben az iskola használná tornateremnek, a tetőtér beépítésével pedig helyet tudnánk biztosítani szakköri foglalkozásoknak, kluboknak, egyesületeknek. Ez a sportkör téli alapozó felkészülésének gondját is megoldaná. A fiatalok társadalmi munkában felújították a klubhelyiséget; itt mindennap délután 4-től összejöhet a fiatalság egy kis beszélgetésre, újságböngészésre, vitára. Hétvégeken diszkó nyújt szórakozási lehetőséget. Egy olyan állandó kiállítóterem kialakítását is tervezzük, ahol egész évben be tudjuk mutatni népművészeti értékeinket: a hímzéseket, faragásokat. Ezt eddig csak a nyaranta nyitva tartó tájházban és rendeztük. A parkosítást most ősszel kezdi meg a közmunkásokból szerveződött munkacsoport, s tervbe vettük a művelődési ház átépítését is. A rendezett faluképhez hozzátartozik az útszéli szeméthalmok, az illegális lerakóhelyek eltüntetése. A szervezett szemétszállítás bevezetése is sokat jelent az egészséges környezet szempontjából. Bár az Ady Endre és a József Attila utca lakói más burkolatot vártak, a Bitu- nova technológiával készült út előrelépést jelent. A fő célok mellett úgynevezett „tűzoltóa buzsáki búcsú népművészeti kiállításán tudtuk megvalósítani. Esténként az ifjúsági klub összejövetelei, egyéb kul- túrális programok, valamint a nagy múltú népi együttes próbái biztosítják a teljes kihasználtságot. A falu életében a népművészet is meghatározó. Az 50 éves népi együttes a hagyományok ápolásával, átörökítésével a fiatalokat pici koruktól bevonja ebbe a munkába, s együtt lép színpadra itt anya és leánya, nagymama és unoka. Az együttesben tízévestől 74 éves korig minden korosztály képviselve van, s hazai és külföldi fesztiválokon öregbíti Buzsák hírnevét. Buzsáki Istvánná művelődésiház-igazgató munkát” is kell végezni; ilyen volt a beázó mennyezet kijavítása az iskolában, az önkormányzat lakásaiban. A buzsáki búcsú rendezvényeinek előkészítése sok ember munkáját igényelte. Az idegenforgalmi idény Buzsákon egybeesik Csisztafürdő nyitásával. Az idén a szokásos felújításon kívül ki kellett javítani az öltöző tetőzetét, s el kellett végezni a vízlevezető csatornák cseréjét. Ezt a Délviép buzsáki dolgozói teljesen társadalmi munkában végezték el. Szabó István műszaki főelőadó Lépéshátrányban A kábeltelevíziózás, a műholdas programok iránt ma már egyre sürgetőbb az igény. A megújulás, a mind szélesebb látókör késztetett néhány buzsákit arra, hogy összefogva, közös teherviseléssel kiépítsék a műholdvevő berendezéseket. A munkába bekapcsolódtak az ön- kormányzat munkatársai is. A felmérést a képviselő- testület tagjai vállalták; rövid időn belül 140 család aláírása tanúsította a község szándékát. A megvalósítás kapujában azonban megtorpantak polgáraink. A 12500 forint sok pénz, az elkészült rendszer is állandó karbantartást igényel. Viszont számtalan olyan előnye van, amely pénzben nem mérhető; elég ha csak a nyelv- tanulásba gondolunk, ott ahol a családok többsége külföldi vendégeket fogad, alapvető dolog a nyelvtudás. Október 15-ig még minden buzsáki polgárnak megvan a lehetősége a jelentkezésre. Ha azonban nem lesz meg az építőközösség 150 fős létszáma, egy időre el kell búcsúznunk a közösségi tv-rend- szer kiépítésének gondolatától. A jelentkezési ívek még nincsenek fiókban... Szabó István műszaki főelőadó Rendezett faluközpont Esélyegyenlőség, alkalmazható tudás „Hozzon bármit a jövendő, mindig a jobbat reméld!,, Intézményünk 1975-ben épült, önálló központi iskola. Tagiskola nem tartozik hozzá, csak néhány bejáró tanulónk van. Az épület azonban jelentős felújításra szorul. Az oktatás feltételei jók; rendelkezünk saját könyvtárral, számító- gépparkkal, elegendő audiovizuális eszközökkel, sokszorosítógéppel, tanteremmel. Először szerveztünk nemzetközi honismereti tábort; a múlt évben szabadidőparkot, iskolarádiót építettünk ki. Iskolánkba 146 tanuló jár, s 16 pedagógus, tanít. Szakosellátottságunk az elmúlt években javult, hiányoznak azonban a testnevelés, ének-zene, rajz szaktanárai. Fluktuáció évek óta nincs iskolánkban, ez lehetővé teszi a szakmai műhelymunka kialakítását. A tantestület zöme 30-40 év közötti fiatal. Ez évi költségvetésünk biztosítja a gondtalan működést. Gondnokságunkhoz az óvoda is hozzátartozik. Saját 300 adagos konyhát is működtetünk. Az iskolának nincs tornaterme; az önkormányzat pályázat megnyerésével ezt 1992-ben biztosítja számunkra. Az önkormányzat ahol tud, segít. A tankönyveket is ingyen biztosította minden tanulónak. Szakmai tevékenységünket két főbb célnak rendeljük alá. Egyrészt oktató-nevelő munkánk korszerűsítésével, tárgyi-személyi feltételeink javításával igyekszünk a tanulók esélyegyenlőségének megvalósítására, másrészt olyan szilárd, alkalmazható tudást kívánunk elsajátíttatni tanulóinkkal, amelynek birtokában könyebben és eredményesebben alkalmazkodhatnak napjaink változó világához, a követelményekhez. Nevelő-oktató munkánkban kiemelt gondot fordítunk a korszerű hatékony módszerek megismerésére, alkalmazására. Ugyancsak központi helyet foglal el nevelési rendszerünkben a helyi hagyományok ápolása, átörökítése. Figyelemmel kísérjük volt tanulóink középiskolai tevékenységét is. A tehetséggondozást szakköreink biztosítják, a tanulmányi versenyeken szép eredményeket érünk el. Kiemelt pedagógiai elvünk a nyitottság. Ennek szellemében igyekszünk minden olyan kezdeményezésnek teret biztosítani, amely tanulóink, iskolánk, községünk érdekét szolgálja. A szülői munkaközösség, a községben élő vállalkozók bevonásával alapítványt kívánunk létrehozni. Jelenleg helyi iparművész támogatásával sikerrel működik „Jó tanuló, jó sportoló” -alapítványunk. Goóz Mihály iskolaigazgató Egészség és gyógyítás A körzet orvosa lassan tíz éve dolgozik e községben. Azért is említésre méltó ez, mert előtte tíz év alatt nyolc orvos fordult meg itt. Munkája az első években csaknem kizárólag a gyógyításra korlátozódott. Sok év és türelem kellett hozzá, hogy az emberek megértsék, mit jelent az egészséges életmód. Nevelőmunkával, megelőzéssel, majd gondozással ma már jól átfogható a több mint kétezer lelkes község lakossága. Nagy lendületet adott az egészségmegőrzésnek is a község második esztendeje megvalósult önállósága. Vezetőink tudják, hogy minden,« amit ebbe fektetünk, az tükröződik mindannyiunk testi és szellemi egészségében. Jelentősen növeli a betegforgalmat a szezonálisan nyitva tartó csisztai termálfürdő; vendégeinek 90 százaléka külföldi. Hazánkban, sajnos, nem ismert eléggé ez a csodálatos gyógyhatású fürdő, ezért nagy feladatunknak tekintjük a csisztai fürdő hazai ismertetését is. Sajnos, eddig csak ásványvízzé minősítését értük el. Lehetőségünk nyílt azonban arra, hogy belgyógyász és mozgásszervi szakorvos segítse a betegek gyógyítását heti rendelési napjukon. A gyógyvíz minősítéséhez, gyógyító erejének bizonyításához ez is hozzásegít. Majdani nagy célunk, hogy gyógyvízzé minősítése után az ország egyik legszebb gyógyfürdőjévé alakítsuk ki. Dr. Szűcs Tibor körzeti orvos Anyai szívvel, óvónői ésszel A napközi otthonos óvoda 3 csoporttal működik. A 75 gyermekre tervezett óvodába 63-an iratkoztak be. Számuk azonban emelkedni fog, ahogy a gyesen levő édesanyák munkába állnak. Az oktatás-nevelést 6 óvónő végzi, 5-nek közülük felsőfokú végzettsége van. A kisegítő munkát egy 4 órás fűtő és 4 órás takarító végzi. Valamennyien buzsáki lakosok. A pedagógusok körében évtizedek óta itt a legkisebb a fluktuáció. Az óvodai program célkitűzéseinek megvalósítása ösz- szefügg az intézmény anyagi helyzetével, a felszereltséggel. Az állami támogatás ebből 1 125 000 forint. A szűkös költségvetés végösszege 2 481 000 forint. Az önkormáy- zat ezért kényszerült arra a döntésre, hogy 1991 áprilisától nem alkalmaznak dajkákat. Ez nehezítette az óvónők munkáját. Anyagi gondjaink megoldásában a község egyetlen gazdálkodó egysége, a Forrás Mgtsz segít. A kirándulásra ingyen autóbuszt ad, dolgozói kisebb javításokat is elvégeznek. Időnként pénzbeli támogatást is ad. A jó óvoda élete hasonlít a családéhoz. Arra törekszünk, hogy a gyermek itt is hasonló élettérben érezze magát. Anyai szívvel és óvónői ésszel gondozzuk őket, összehangolva a család és az óvoda nevelési elveit. Intézményünket igyekszünk nyitottá tenni. Ügyelünk arra is, hogy a szü lök anyagi gondját ne növeljük. A szülők is segítenek; a nyári karbantartási munkák utáni nagytakarítást például teljesen ők végezték. Pintér Jánosné vezető óvónő