Somogyi Hírlap, 1991. szeptember (2. évfolyam, 205-229. szám)
1991-09-23 / 223. szám
1991. szeptember 23., hétfő SOMOGYI HÍRLAP — MEGYEI KÖRKÉP 3 94. ŐSZI BNV Új cél: a belföldi piac A gyermekek legnagyobb örömére a Markiin cég is képviseltette magát élethű makettekkel és terepasztalokkal KEDDEN MEGYEI KÖZGYŰLÉS Tanácsi alapítású vállalatok önprivatizációj a (Folytatás az 1. oldalról) Közülük a legnagyobb területet az idén is a német cégek foglalták el, de sokan érkeztek Ausztriából, Indiából és a Cseh- és Szlovák köztársaságból. A „nagyok” mellett olyanok is érkeztek, mint például Swaziföld, akik még csak most kóstolgatják, milyen is bekapcsolódni a nemzetközi gazdasági élet vérkeringésébe. Somogy megyét a megszokott kiállítói csapat mutatta be a vásáron. Közülük a legnagyobb érdeklődés talán a Balatonboglári standot vette körül, mert az ő nevük' a leg- ismértebb, és. egy kitűnően megalkotott kirakat mellett ingyenes muskotály-kóstoló csalogatta a népet. Mint megtudtuk, újdonságot nem hoztak, a már megismert és megkedvelt termékeikkel azonban egy új piacot céloztak meg. Ez az új piac pedig nem más, mint a belföld, a magyar fogyasztó. Zilahi Jánosáé kereskedelmi osztályvezető elmondta; hogy mint minden olyan cég, amely szocialista exportra rendezkedett be, a BB is értékesítési gondokkal küzd. A szovjet piac nem fogad, a német pedig telített. Nem marad más, itthon kell tudni eladni ami megtermett. A bogiáriak abban bíznak, hogy a jó minőség idehaza is döntő lesz, s ha ez párosul egy viszonylag elfogadható árral, akkor talpon lehet maradni. Márpedig a minőség jó, hisz- ők az igényesebb keletnémet piacra termeltek sokáig, nem pedig a mindent „felszívó” keleti fogyasztónak. Ezzel együtt ötmillió hektoliter bor van az országban, amit el kell adni. Nem lesz könnyű. A „nagy” BB mellett megjelent a kiáltítók közt egy kisebb somogyi cég is, az öreglaki vadfeldolgozó kft. Az általában hiánycikként elkönyvelt, gusztusosán csomagolt vadhúsnak a BNV-n is sok csodá- lója akadt. Mi szél hozta a-kft-t a kiállításra? — kérdeztük Tarcsay György ügyvezető igazgatót. — Tény, hogy eddig szinte kizárólag exportra termelt a cégünk, ám az exportárak úgy alakultak, hogy már belföldön is megfizethetővé vált a vadhús. Az eddig nagy megrendelőnek számító NSZK immár az egyesült Németország keleti feléből vásárolja a szarvas és vaddisznóhús- szükségletét, de a többi országban is visz- szaesett a rendelésállomány, így aztán a hazai piacra is marad áru bőven. Jelenleg elsősorban a nagyfogyasztókra, a vendéglátó vállalatokra, szállodákra számítunk a kiszerelés miatt, később azonban szeretnénk megjelenni a boltokban is. A belföldi piac megszerzésére való törekvés jellemzi a vásár többi kiállítóját is. Ez, nekünk fogyasztóknak nagy öröm, hisz végre a nekünk szánt áru minősége is fontossá válik. Jól példázza ezt az is, hogy idén már 84 terméket küldtek a gyártók a Kiváló Áruk Fóruma pályázatra, s ezeknek 65 százalékát a zsűri érdemesnek találta e kitüntető cím viselésére. Varga Ottó , Huszonnyolc napirend vár a megyei önkormányzat tagjaira a keddi ülésen. A megyeháza nagytermében fél 9-kor kezdődik a tanácskozás. Elsőként az 1994-ig szóló munkaprogrammal kapcsolatos tennivalókat vitatja meg a testület. A napirend közmeghallgatással kezdődik. Tájékoztatót hallgatnak meg a megyei önkormányzati képviselők a tanácsi alapítású vállalatok privatizációjának jelenlegi állásáról. A nyomdaipari vállalat egyedi engedély alapján önprivatizációs programot készített, a Kaposplast saját- kezdeményezésű privatizációjára az Invesztor dolgoz ki tervet az év végéig, külső tőke bevonásával dolgozói résztulajdonlás mellett -kívánnak vegyesvállalattá átalakulni. A Patyolat vállalat is bekerült az önprivatizációs körbe, de elképzeléseiket nem dolgozták még ki. A Kapösvill már döntött arról, hogy kft-vé alakul át. A Sütév részvénytársaságot alapít a vállalat vagyonával és néhány belföldi befektető közreműködésével még ebben az évben. A Somogyker vagyonát részvénytársaságba, illetve kft-be és alapítványba vitte a múlt év első negyedévében. A vállalat gyakorlatilag vagyonkezelő központként működik már. A Kapos Kereskedelmi Vállalat vállalati tanácsa szeptember 6-án döntött arról, hogy részvénytársaságot alakítanak ki. A megyei tervező vállalat az idén belső szervezeti átalakulást hajtott végre, a beruházó vállalat átalakítását az nehezíti, hogy volt egyházi ingatlanban működik. Az önprivatizációját követően egyszerűbb gazdasági formában — például kft-ként — működhetne, ha a vállalat jelenlegi dolgozói megvásárolnák a céget. A vendéglátó vállalat vagyonának felét és üzleteinek nagy részét részvénytársaságba vitte a múlt év első negyedévében. A vállalati rész és a Büfé leányvállalat az idei év első félévében veszteséges volt. Ezért a vállalati tanács az összevonásukról döntött. A privatizáció az idén novemberben két leányvállalati és négy vállalati üzletet érint. A vállalati rész önprivatizációja várhatóan jövőre történik meg. A fonyódi Sirály szálló a vállalati részhez tartozik, és ezt külföldi tőke bevonásával gazdasági társasággá kívánják alakítani, ha elő tudják teremteni a felújításhoz szükséges pénzt. Az önkormányzat keddi ülésén ismeri meg a Siotour gazdasági társasággá történő átalakításának koncepcióját is, többféle variációban. Somogyi szövetkezetek a „moratóriumról” (Folytatás az 1. oldalról) — Tovább tart a bizonytalanság - mondta és ennek korántsem a mostani moratórium-törvény az oka, hanem az, hogy az átalakulás törvényi kereteit megszabó döntések késnek. A tervezet ismeretében elsősorban a hitelezési, a pénzügyi nehézségektől riadtak meg a somogyi gazdaságok, most a döntés után úgy tartják: önmagában nincs számottevő hatása annak, hogy csaknem két és fél hónapra felfüggesztették az átalakulást. — Ilyen véleményeket hallottam én is. Mivel magyarázható akkor mégis, hogy Somogy mezőgazdaságában, nagy általánosságban nem fogadták kitörő lelkesedéssel ezt a törvényt? — A megyében ismereteink szerint nincs olyan átalakulás folyamatban, melyet ebben a két és fél hónapban kívántak volna végrehajtani. Vagyis: nem okozott zavart ez a törvény. Szerencsére olyan jelzálog-, illetve terhelési tilalom sincs, ami a hitelfelvételeket akadályozná. Önmagában, ez „a törvény így nem teremt váratlan helyzetet a falvakban. Akadnak azért kivételek. Nagyberényben például kiépülőben van egy jól működő magánpanzió, a továbbfejlesztés érdekében a szövetkezet már korábban megállapodott,* hogy elad ötven hektárnyi erdőt, legelőt, szántót idegenforgalmi célokra. Közismertek a tabi dombvidék mezőgazdálkodási viszonyai, —erre a döntésre a szövetkezeti tagság érdekeivel egyezően jutottak. Itt, és az ehhez hasonló esetekben ez a törvény késlelteti a lépéseket. A türelmetlenséget, a bizonytalanságot inkább az okozza, hogy a jövőt érintő alapvető törvények késnek. — Hallottam olyan megjegyzéseket is, hogy az országgyűlés indokolatlanul avatkozik be a szövetkezetek életébe, kivált úgy, hogy előzetesen nem egyeztet az érdekképviseletekkel. — Somogybán a meglevő törvényi keretek között, nem egy gazdaság megtette az átalakulás érdekében a lehetséges lépéseket. A belső kontroll működött, — és működik — hiszen vagypnt eladni, értékesíteni, átjátszani közgyűlési határozat, majd a vagyonellenőrző bizottság jóváhagyása nélkül nem lehetett, és nem lehet. Ezért minősítik itt nálunk ezt a rendelkezést időhúzásnák. Ám ezzel együtt legújabban úgy is beszélnek róla: végre egy konkrét, biztató jel! — Mennyiben biztató? — Abban, hogy november 30-ig emel gátat az átalakulás elé ez a törvény. Ez azt jelenti, hogy addigra meg kell születnie a szövetkezeti törvénynek, — melyet lassan egy éve várnak és sürgetnek a szövetkezetek. így végülis a „morató- rium”-törvény egyfajta garancia arra, hogy nem egészen két és fél hónapon belül megszületik a szövetkezeti törvény. A mezőgazdaság jövője szempontjából ez egyike a legfontosabbaknak! Vörös Márta SZEMÉSZKONGRESSZUS SIÓFOKON Új lehetőségek a szürkehályog gyógyításában A pécsi szemklinika szervezésében kétnapos mikrose- bészeti tanfolyamon vettek részt a hét végén a dunántúli szemorvosok. A siófoki Tengerszem Szálló adott otthont az elmélet és a gyakorlat egységén alapuló továbbképzésnek melynek előadói elismert docensek voltak — Pécsi- és Debreceni Szemklinika, Budapesti Orvostovábbképző Intézet. Ez alkalommal a lencsék implantációját — beültetését — gyakorolhatták a résztvevők, disznószemen elsajátítva a műlencse beültetésének technikáját. A műtét óriási jelentősége, Jnogy — míg az eddigi szürkehályog műtéteknél ki kellett venni a szürke lencsét, s annak törő-erejét egy igen vastag szemüveggel kellett pótolni —, ezután a lencse helyére egy optikailag teljesén tiszta és szövetbarát műlencse kerül, mely tulajdonképpen szemüveg nérküli tökéletes látást biztosít. A műveletre kiképzett orvosok a tanfolyam zárásaként egy bensőséges hangulatú kerékasztal beszélgetésen vettek részt, melyen a szövődmények elhárításáról, illetve azok gyógyítási lehetőségeiről tárgyaltak. A két napos elméleti-gyakorlati konferencia igazán nagy jelentősége, hogy az évente mintegy tizenkétezer műtét elvégzése ezentúl nem csak a klinikák, s egyes megyei kórházak feladata lesz, hanem kisebb intézmények — így a siófoki kórház — szemészei is elvégezhetik. D. E. 1994 A CSALÁD ÉVE LESZ Hét gyerekkel egy Skodában 13r. Brückner Huba: „Az anyaságot, a nagycsaládot, mint pozitív példát állítsuk a társadalom elé” (Folytatás a 1. oldalról) Az egésznapos eseményt dr. Bártfai Anikó, a megyeszékhely népjóléti igazgatója nyitotta meg, köszöntve — ha a gyermekzsivalytól kissé nehezen hallhatóan is — minden megjelentet. Persze a kicsik „egészséges nyugtalánsága” magától értetődött, hisz szerettek volna mihamarabb dúskálni a rengeteg jobbnál-jobb program között. Várta őket a kispályás focifarsang, a családi vetélkedők, a játszóház (szalma- és terménybáb készítéssel), kirándulások, somogyi táncház, valamint — s ezzel még korántsem teljes a sor — a kostolóval egybekötött reformkonyha bemutató. A népjóléti igazgatót követően a Nagycsaládosok Országos Egyesületének elnöke, dr. Brückner- Huba vette át a szót. A megnyitó után az egyesüíet életéről kérdeztük. — Alakulásunkkor azt a célt tűztük ki magunknak, hogy az anyaságot, a nagycsaládot, mint pozitív példát állítsuk a társadalom elé. Ez a mai napig — mindennemű rendszer- változástól függetlenül — a legfontosabb feladata szervezetünknek. Ezentúl a nagycsaládnak további értékei is vannak: egyrészt fogy az ország lakossága, másrészt egy ilyen környezetben felnövő gyermek sokkal könnyebben illeszkedik be a társaságokba, és jóval szerényebb lesz, mivel nem kaphat meg egyszerre sok mindent. — Milyen társadalmi szerepeik vannak? — A parlamenti bizottságokban kikérik munkatársaink véleményét. Tehát meghallgatnak bennünket bizonyos törvények meghozatalában, Fotó: Lang Róbert nem utólag kell belenyúlni a már végleges döntésekbe. — Ön „mennyire” nagycsaládos? — Hat gyermekem van. A Máté család Miskolcról érkezett, a családfő az ottani egyesület elnöke, a három tagú országos elnökség tagja. Kilenc gyermekük közül hetet hoztak magukkal; a Skoda hátsó ülésén (!) utaztak. — Az országos egyesület alapítótágjai vagyunk — felel kérdésünkre Máté Jánosné. — S hogy miért járunk e találkozókra. Talán azért, hogy hasonszőrűekkel legyünk együtt. Rengeteg barátra tettünk így szert. Nem beszélve a gyerekekről. (Az 1994-es évet az ENSZ a „Család éve”-ként deklarálta.) • Balassa Tamás
