Somogyi Hírlap, 1991. szeptember (2. évfolyam, 205-229. szám)

1991-09-19 / 220. szám

1991. szeptember 19., csütörtök SOMOGYI HÍRLAP — MEGYEI KÖRKÉP 3 Folyamatosan, gyártás közben kétműszakban végzik a tej­üzemben a termékek vizsgálatát. Az összetett vizsgálatok célja a minőség védelme és a szabványelőírások betar­tása. Fotó: Kovács Tibor Megjöttek a Viharmadarak előhírnökei (Folytatás az 1. oldalról) Kedden szállt le Taszáron az a Herkules típusú szállító­gép, amely azt a 36 zenészt hozta, aki tegnaptól Dél-Ma- gyarországon turnézik. Az USA légierejének Európában állomásozó zenekara a Ma­gyar Honvédség II. hadtesté­nek vendégeként jár hazánk­ban. Tegnap reggel már Ka­posváron próbáltak a helyőr­ségi zenekarral. A hadtest együttesét Szabó László szá­zados, az amerikai együttest Roger Sebby alezredes vezé­nyelte. A vendégek már jóval korábban kértek magyar ze­neszerzőktől származó kottá­kat, így a két együttes együtt is tud dolgozni. Erről tegnap délután a nagykanizsaiak győződhettek meg. Ma Pé­csen tartanak térzenét, s pén­teken délután három órakor Kaposváron, a volt megye­háza előtt lesz koncert, amelynek egyik meglepetése a Rákóczi-induló lesz, ezt a két katonazenekar együttesen adja elő. A Siotour irodáiban továbbra is kaphatnak belépő­jegyeket az érdeklődők. A fel­nőtteknek kétszáz forintot kell fizetniük, a tíz éven aluli gye­rekek pedig ingyen kereshetik fel a repülőteret. A vasút min­den vonatot megállít ezen a napon Batéban, ahonnan kü­lönvonatok mennek majd Ta- szárra, a repülőtérre. Kapos­várról ugyancsak megközelít­hető a repülőtér: délelőtt az igényeknek megfelelően in­dulnak autóbuszok. Ezekre azonban semmiféle kedvez­mény, vagy bérlet nem érvé­nyes. A kaposvári helyijáratú pályaudvarról induló buszokra egységesen 25 forintos jegyet kell váltani. Az F-16-os gépek ma érkeznek Taszárra. Hol­napi számunkban bemutatjuk őket, hasznos információkkal is szolgálunk majd. Nagy Jenő Az Európában eddig 78 százalékos kihasználtság Szép az utószezon a siófoki szállodasoron A különböző jóslatokkal el­lentétben végülis nem alakult rosszul az idei szezon a sió­foki szállodasoron. Az Euró­pában — ők áprilisban nyitot­tak — az eddigi átlagos ki­használtság 78 százalékos volt. Csorba Ottó igazgatótól származó legfrissebb infor­máció szerint az Európában és más szállodákban is vára­kozáson felüli az utószezon forgalma. E hét végéig a szobák jó há­romnegyede foglalt. Ezután lesz egy kis pauza, de október elejére már megint sok szo­bafoglalási igény érkezett kül­földről, elsősorban Németor­szágból. A német turisták az idei nyá­ron, de az elő- és utószezon­ban is kedvelték a siófoki szál­lodasort. Kevesebb volt vi­szont az osztrák vendég, mint a múlt évben, de valamivel több olaszt és hollandot fogad­tak. A bevétel mérlege még nem kész, annyit azonban már tudnak, hogy a múlt évinél ke­vesebb lesz a bevétel. Az árakkal igyekeztek szolidak lenni. Még a főszezonban is kevesebben számoltak a szo­báért és a reggeliért, mint pél­dául egy háromcsillagos vi­déki vagy budapesti szállodá­ban. Jó ötletnek bizonyult, hogy az éttermi árakat nem emel­ték. Ezzel együtt nem csök­kent a színvonal és növeke­dett a forgalom a tavalyihoz képest, a haszonnal együtt. Ezt úgy érték el, hogy megke­resték az olcsóbb beszerzési lehetőségeket. — Végre kínálati a piac — jegyzi meg a fiatal igazgató, Csorba Ottó, aki több mint egy évvel ezelőtt pályázat útján vette át az Európa és a szál­lodasor vezetését. Nem kellett könyörögnünk halért, bélszí­nért, borjúhúsért, jóformán semmiért. Minden partnerünk­től jó minőségű élelmiszere­ket, italokat kaptunk. — A vendégek, különösen a németek, értékelték, hogy ugyanazokat az árakat találták étlapjainkon, mint a múlt év­ben. Általában egy-két hetet töltöttek nálunk, és kevesen jártak el étkezni más étter­mekbe, vendéglőkbe. Sőt, a Siófok nevű éttermünk s a benne kialakított Reininghaus söröző az egész szezonban sok külső vendéget is foga­dott. (Csak zárójelben jegyez­zük meg: nem véletlenül. Ve­zetője, Majoros János ízig-vé- rig vendéglátós, ismert és ki­tűnő szakember. Nem egy­szer, mikor minden asztal volt, maga sem resteilte, hogy be­menjen a konyhába segíteni.) Októbertől a szállodasor egységei fokozatosan bezár­nak, legutoljára 20-án az Eu­rópa. A jövő szezonban azonban 549 szobával állnak a vendé­gek rendelkezésére. Az el­képzelések szerint a Pannó­nia a szállodasort a privatizá- zió után is megtartja. Cseresznyék István Adózunk Kaposvár közgyűlése ked­den késő este döntött arról, hogy január elsejétől vezetik be a magánszemélyek kom­munális adóját, a gazdálkodó szervek építmény- és teleka­dóját, a vállalkozók iparűzési adóját. A képviselők jövő ked­den délután rendkívüli ülésen folytatják a vitát, s döntenek arról: milyen méltányossági el­járást tartanak helyesnek a la­kossági helyi adó kivetésekor. Képviselőképző Szakmai napot szerveztek a megyei közgyűlés tagjainak Balatonföldváron. Kéri László a politikai rendszerváltásról, Pálné dr. Kovács Ilona a me­gyék és a régiók lehetséges szerepköréről, dr. Kiss László és dr. Iváncsics Imre pedig többek között a megyei ön- kormányzat feladatainak és eszközrendszereinek össz­hangjáról tartott előadást. Csipszüzem épül Dél-Somogy legismertebb növénye a burgonya. Zöldért Rt megkezdte olasz licensz alapján a burgonya-csipsz üzemének építését. A nagy­atádi üzemből már az ősszel kikerülnek az első pirított-bur- gonya szeletek. Az ajánlat: fiatal szakemberek továbbképzése (Folytatás az 1. oldalról) Tegnap délelőtt szűk körű megbeszélésen tárgyaltak dr. Pusztai Gyula vasi, Szűcs Jó­zsef baranyai és dr. Gyenesei István Somogy megyei köz­gyűlési elnökökkel, majd helyi gazdasági szakemberekkel ta­lálkoztak. Bevezetőként dr. Gyenesei István mondott kö­szönetét Lachat úrnak azért a segítségért, amelynek során megyénk csatlakozhatott a közgyűlés teljes jogú tagjai­hoz. Az eszmecserén Szabó Gyula a megyei vállalkozási központ céljairól és lehetősé­geiről beszélt. Nyugat-Európában decent­ralizált a gazdaság Magyaror­szágon bizonyos jelek a cent­ralizációra utalnak — mondta el véleményét Francois La­chat. — A régiók soha nem tudnak olyan gazdasági segít­séget nyújtani, mint egy állam vagy nyugati magánvállalko­zás, de mindenképpen a hosszú távú kapcsolatokat kí­vánják fejleszteni, hiszen ez­zel tudják a legjobban segíteni közép-kelet-európai társaikat. Az európai közgyűlés elsőként a fiatal értelmiségiek tovább­képzésében kíván segítséget nyújtani — folytatta Stephane Berdat. — Ennek megvalósu­lására két módszert dolgoztak ki. Mindkettő novemberben kezdődik. Az első szerint ot­tani vállalatoknál fogadnák két hónapra fia tál gazdasági Lachat, a küldöttség egyik tagja (jobbról) szakembereket, akiknek he­tente három napot manager- képző tanfolyamon kellene el- tölteniük, két napig pedig ta­nulmányozhatnák az üzem irányítóinak munkáját. A má­sodik lehetőség ösztöndíjat kínál egy négyhónapos kur­zusra, ahol úgynevezett vál­lalkozásindító szakembereket képeznék. A francia nyelv megfelelő tudása mindkét esetben — és a közgyűlés munkájában is — alapfeltétel, talán e miatt nem akadt egy je­lentkező sem. — Kelet-európai látogatá­saim során fetűnt — tette hozzá Berdat úr —, hogy se­hol nem találkoztam vállalko­zástervező managerekkel. Mutassanak nekünk ilyeneket és mi a tervek megvalósításá­hoz adunk pénzt. Egy jó terv, egy adódó lehetőség felisme­rése, a megfelelő piackutatás azonban alapvető feltétele egy modern vállalkozásnak. ÚTKERESŐ FALU Gazdaköri tanácskozás Szentbalázson Az agrároklevéllei nem könnyű Háromszáz diplomás munkanélküli A Pannon Agrártudományi Egyetem termelésfejlesztési ntézetének szervezésében, ;zakmai és szellemi segítsé- jével sorra alakulnak So- nogyban a gazdakörök. Szentbalázson a nyáron éledt jjjá a gazdaköri mozgalom, ikkor határozták el a gazdák, logy egy-két havonta rend- izeresen összejönnek. Dr. Tamás Károly, a terme- ásfejlesztési intézet igazga­tja mondja: — A közelmúltban megtar- Dtt összejövetel két hónap ilatt már a harmadik volt. Jól­ehet régen a gazdatanfolya- lokra késő ősszel, télen szo- ott sor kerülni, mikor elfogy- ak a földeken a munkák, fost azonban átmeneti hely­eiben élünk, sok a bizonyta- tnság, a falu keresi a lehető- égeit, és ezekhez pontos is­leretekre van szüksége. — Az intézet - mint ahogy jpasztalni lehet - nemcsak a íozgalom indulását támo- atja, hanem tevőlegesen részt vesz a folytatásban is. — Szentbalázson az alaku­láskor, az őszi nagy dologidő ellenére, azért kérték a gaz­dák a rendszeres találkozást, mert úgy gondolták, számukra a kezdéshez nagyon fontos, hogy pontos, részletes isme­reteket kapjanak az őket fog­lalkoztató kérdésekre. Ilyen például a vállalkozói mező- gazdaság jogi, hitelezési lehe­tőségeiről való tájékozódás, az adózás módjának, egy banki pályázatnak az elkészí­tése, vagy egy döntést meg­alapozó számítás kidolgo­zása. — Miről volt szó ezen a leg­utóbbi találkozáson? — Az embereket mostaná­ban leginkább foglalkoztató kárpótlásról. A megyei kár- rendezési hivatal vezetője tá­jékoztatta a résztvevőket és természetesen válaszolt a fel­vetődött kérdések tucatjára. Mód nyílt arra, hogy jónéhány mende-monda újólag tisztá­zódjon. Például az, hogy a tsz-tagok maguk döntik el, hogy a földjüket a szövetke­zetben hagyják-e vagy kérik annak kiadását, hogy önállóan művelhessék. Az a hamis hír sem igaz, hogy megvonják azoktól a nyugdíjat, akik igény­lik és megkapják a földjüket. — A kárpótlással kapcsola­tos problémák, kételyek tisz­tázása mellett mi az, ami fog­lalkoztatja a szentbalázsi gaz­dakör tagjait? — Röviden úgy mondhat­nám, hogy az útkereséssel összefüggésben igen sok kér­dés. Például javasolták a gaz­dák, hogy a régi múltjuknak megfelelően állítsák vissza a legeltetési bizottságokat úgy, hogy a régi bizottsági vagyon kerüljön az önkormányzatok tulajdonába, s ily módon mű­ködjenek azok közre a falu gazdálkodásának fellendíté­sében. Többen is hangsúlyozták, hogy a felvásárló szervezetek biztonságos, korrekt szerző­déseket kössenek a termé­kekre, és legalább a főbb, az alapvető árukra legyen állami­lag biztosított védőár. Nem­csak itt, és nemcsak most ke­rült szóba az, hogy a faluban a termelés mellett a helyi feldol­gozás feltételeit is meg kel­lene teremteni, amelyet célra­törően segíthet az önkor­mányzat, a gazdakör és nem utolsósorban a megyei vállal­kozási fejlesztési alap. A szentbalázsiak hentes üzlet, pékség, gyógyszertár létreho­zását szorgalmazták. A gazdaköri mozgalom újra éled. A falu népe miközben keresi a mostani átmeneti idő­ben boldogulásának módját, az évszázados hagyomá­nyoknak megfelelően teszi a dolgát; takarítja be a termést, szánt, vet. Közben az a szán­dék vezeti, hogy jövőre na­gyobb biztonsággal, kevesebb kétséggel- és természetesen nagyobb eredménnyel végez­hesse munkáját. V. M. Az egyetemet és a főiskolát végzetteket is veszélyezteti a munkanélküliség. Dunai Fe- rencné, a Somogy Megyei Munkaügyi Központ osztály- vezetője elmondta, hogy a megyében 366 diplomás munkanélkülit regisztráltak augusztusban, ugyanakkor 28 munkahelyet ajánlottak fel számukra. Jelenleg mintegy három­száz felsőfokú végzettségű keres állást, közülük legtöb­ben pályakezdők. Ők most munkanélküli segélyt, illetve járadékot kapnak. Kaposvá­ron 154-en vannak, akik — a munkaügyi központ kimuta­tása szerint — elsősorban ag- rárvégzettségűek, de van sok pedagógus is közöttük. E tény elsősorban annak köszön­hető, hogy Somogybán is vannak agrár,- és pedagógus- képző intézmények, meg az­tán több szakembert képezi nek, mint amennyire szükség volna. Kevés műszaki szakember is munkanélküli, viszont a közgazdászok és a jogászok után nagy a kereslet. A munkaügyi központ azt javasolja az állásnélkülieknek, hogy tanuljanak idegen­nyelveket, de ennél is sze­rencsésebb, ha vállalkozásba kezdenek, ugyanis ezt a mun­kaügyi központ is támogatni tudja. Ázt is megtudtuk, hogy a kaposvári hivatal 818 pálya­kezdő fiatalt regisztrált össze­sen: ők középiskolai, illetve felsőfokú végzettséggel várják a munkalehetőséget. V. Zs.

Next

/
Thumbnails
Contents