Somogyi Hírlap, 1991. szeptember (2. évfolyam, 205-229. szám)

1991-09-16 / 217. szám

1991. szeptember 16., hétfő SOMOGYI HÍRLAP — VÁLLALKOZÓKNAK 9 „Szocialista” autóalkatrészek vagy hazai gyártóbázis Dr. László Jenő: A minisztérium kötelessége, hogy támogassa a magyar ipart és kereskedelmet segítség nélkül nem megy Mi lesz a hazánkban futó mintegy hatszázezer Trabant és Wartburg, félmillió Zsiguli és Szamara, a százötvenezer ke­letnémet gyártmányú motorkerékpár, valamint a sok Bar­kas, IFA, Robur további sorsa? Hogyan jutnak e jármüvek gazdái a következő években alkatrészekhez? Ez ma a kínálat „szocialista” alkatrészekből Kaposváron a Fészek Áruházban Fotó: Lang Róbert Kétségtelenül fogós a kér­dés, s erre az alkatrészkeres­kedők a hazai iparral együtt próbálnak választ találni. Az Autóprofil Jármű és Alkatrész Ipari, Kereskedelmi, Szolgál­tató Egyesülés október 4-ig tartó alkatrész-börzét rendez az Autótephnika Kereskedelmi Vállalat budapesti bemutató- termében, szeptember 10-11-én pedig kétnapos szimpóziumot, ahol a meghí­vott hazai és külföldi szakértők arrói tanácskoztak, miképp fej­lődhet a hazai alkatrész­gyártó-ipar arra a műszaki színvonalra, amelyet például a Suzuki, az Opel, vagy a Gene­ral Motors a beszállítóitól el­vár, megkövetel. A kiállítás megnyitója után dr. László Jenő, az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium közigazgatási ál­lamtitkára válaszolt kérdése­inkre. Négy-öt évig biztosan — Az Autósprofil Egyesülés kezdeményezése mivel nyerte el az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium és személy sze­rint az örrtámogatását? — Tartalmában és szándé­kában is kiemelkedik ez a kiál­lítás a hasonló rendezvények sorából. Egyrészt azt az át­meneti időszakot igyekszik át­hidalni, amely alatt a magyar autósok kénytelenek a volt szocialista országokban gyár­tott gépkocsikat használni. Ezeket a járműveket még le­galább négy-öt évig kell javí­tani, alkatrészekkel ellátni. Másrészt ez az átmeneti idő­szak lehetőséget teremthet a hazai iparnak felnőni az euró­pai autógyártás színvonalá­hoz az alkatrészgyártáson ke­resztül. — Az autógyárakat több éves alkatrészgyártási kötele­zettség terheli. Számíthat va­lamiféle kártérítésre Magyar- ország ennek elmaradásáért, illetve a tartalékalkatrész gyár­tás átvállalásáért? — A szerződésekben mint­egy 6-10 éves pótalkatrész szállítási kötelezettség szere­pel. Most folyik annak a mér­legelése, hogy mely esetek­ben gazdaságos a gyártás át­vállalása. Ez ugyanis valóban több évig piacot jelent a vállal­kozó számára itthon és külföl­dön, de kötelezettségekkel is jár. A kettőt együtt kell mérle­gelni. — Véleménye szerint az a vállalkozó, aki képes Lada, vagy Wartburg alkatrészt gyártani, valóban képes lesz a Suzuki, vagy az Opel minő­ségi követelményneinek is megfelelni? — Az .elképzelhetetlen, hogy ezeknek a követelmé­nyeknek a hazai vállakozók többsége segítség nélkül megfeleljen, hiszen nemcsak speciális gépekre van szük­ség, hanem az alkatrészek li- cenc-díját is meg kell fizetni. Ezért a minisztérium megálla­podott az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottsággal arról, hogy a Suzuki hazai beszállí­tói hátterét az OMFB pénzügyi támogatásával teremtjük meg. Ennek a pénzforrásnak két sa­játossága van. Egyrészt a mi­nőség élvez támogatást, a másik fő cél a magánvállalko­zók segítése. Mindkét esetben csak akkor, ha minden garan­cia megvan arra, hogy a pá­lyázatnak megfelelő célok megvalósulnak. Biztosra kell menni — Ezenkívül milyen forrá­sokra számíthat a jármű-alkat- részipar a termékszerke­zet-váltáshoz? — A Műszaki Fejlesztési Alap és más pénzügyi alapok, a bankok innovációs hitelei adnak lehetőséget a vállalko­zóknak új beruházásokra. Eb­ben a folyamatban a vállalko­zónak és nekünk is biztosra kell menni, mert ha a vállal­kozó elbukik, az állam is el­veszti az erre szánt pénzét, a kívánt cél nem valósul meg. — Ebben a szigorú feltétel- rendszerben ki vállalja a koc­kázatot? Hiszen az innovációs tevékenység az átlagosnál lé­nyegesen rizikósabb. — Például a Suzuki. — S hajlandó erre? — Igen. A Suzuki Rt-vel megállapodást kötöttünk, amelynek értelmében a be­szállítók beruházásainak egy részére vállalja a kockázatot. — Amint ön is többször hangsúlyozta, az állami támo­gatás a múlté. A minisztérium miképpen támogathatja az Au­tósprofil Egyesülés kiállításá­hoz hasonló kezdeményezé­seket? — A minisztériumnak köte­lessége, hogy támogassa a magyar ipart és kereskedel­met, hisz ezért alakult. Ez ese­tenként operatív beavatkozást jelent, a tulajdonos jogán, máskor — és általában — pe­dig az iparpolitikán keresztül. A magyar gazdaság jövőjét il­letően két szakaszt kell meg­különböztetni. A következő két-három évre kiterjedő át­meneti időszakra azt tartom fontosnak, hogy a vállalatok olyan termékekhez jussanak, amelyekkel piaci sikereket ér­hetnek el, hiszen egy vállalat értékét elsősorban nem az eszközeinek értéke adja, ha­nem az a piaci pozíció, ame­lyet a termékeivel ért el. Az ezredfordulóig teljesítenünk kell az Európai Közösség tá­masztotta követelményeket. Ha ez nem történik meg, a magyar ipart nem fogják je­gyezni többé. Olykor ütköznek a feladatok és a célok — Egyetért azzal a véle­ménnyel, miszerint az iparpoli­tika alakításában a pénzügyi kormányzat túl erősen fogja a gyeplőt, a lehetségesnél is kevesebb mozgásteret hagy például a magyar ipar fejlesz­tését kevésbé szolgáló vámok és forgalmi adók rendszeré­vel. — Olykor a feladatok és cé­lok ütköznek. Ezekből a fe­szültségekből mindig valami­fajta kompromisszum születik, hiszen a Pénzügyminisztéri­umnak nem az a célja, hogy az ország termelése leálljon. Semmiképp sem fogalmaznék úgy, hogy a két minisztérium között valamilyen ellentét lenne, az egyik erősebb, mint a másik. Mindig megegyezé­sek születnek, igaz, nem rit­kán nagyon éles tárgyalások eredményeként. Zelei Béla Önkormányzati ötleteket várnak Észak-Somogy felzárkóztatásához Terv a Dráva hasznosítása — Jövőre lesz területfejlesztési törvény 56 bejegyzett brókercég A tőzsde erénye az, hogy van A tőzsde egyelőre nem ját­szik meghatározó szerepet a magyar gazdaságban, fontos és a jövő számára mértékadó azonban, hogy létezik és mű­ködik, továbbá, hogy a tőzs­dén kívüli értékpapír forgalom is funkcionál — állapították meg, a Miskolcon Tőzsde-ér- tékpapír-bróker címmel ren­dezett országos szakmai kon­ferencián. A Consulting-Sen- zor Marketing- és Pénzügyi Tanácsadó Társaság által rendezett eszmecserén a Bu­dapesti Értéktőzsde, bróker cégek, az Állami Értékpapír Felügyelet vezető munkatár­sai számoltak be arról, hogy a mai magyar gazdaságban mi­lyen szerepet tölt be az érték­papír-piac, és hogyan lehetne mozgásterét bővíteni. Mint elhangzott: meghatá­rozó jelentőségű, hogy az ér­tékpapír-piac szabályozott körülmények között, törvé­nyek és jogszabályok által ha- tároltan működik, tehát min­denki ismeri a játékszabályo­kat, azokat betartja és ellen­őrizni is tudja. A törvényi szabályozással lépéselőnyre tettünk szert a szomszédos országokkal szemben, azok­ban ugyanis még csak kezdeti törekvések vannak az érték­papír-piac és a tőzsde meg­honosítására. A magyar tőzsde igazi tőzsde, igazi for­galommal, de még nem jobb, mint a magyar gazdaság álta­lában, A tőzsdei fejlődés üteme azonban lényegesen gyorsabb, mint a gazdaságé, és ha ez a lépéselőny tovább növekszik, a tőzsdének mind erőteljesebb beleszólása lesz a magyar gazdaság alakítá­sába. A folyamathoz szükség van több tulajdonra, a tulajdo­nosi szemlélet és a tulajdonosi viszonyok erősödésére. Mint a konferencián elhang­zott, Magyarországon jelenleg az éves értékpapír-forgalom 50-60 milliárd forint, ami tulaj­donképpen nem tekinthető je­lentősnek, hiszen ez azt je­lenti, hogy az összes papírnak csak kis hányada forog. Kiala­kulatlanok még a szokások, hiányzik a befektetési kultúra és a megfelelő ismeretanyag — mindezt azonban rövid idő alatt pótolni lehet. Magyarországon jelenleg 58 bejegyzett brókercég mű­ködik. Ezek alakulóban, for­málódóban lévő cégek, ügy­félkörüket, tevékenységüket most szervezik. Befejeződött az átszerve­zés a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Miniszté­riumban, s ebből az alka­lomból dr. Szaló Péter terü­letfejlesztési helyettes ál­lamtitkár ismertette a tárca elképzeléseit. Elmondta, a területfejlesz­tési törvény csak a jövő év második felében kerül az or­szággyűlés elé, addig sem Az idén augusztus 30-ig pri­vatizációból 9.379 milliárd fo­rint bevétele származott az ál­lamnak. Erre az évre az Állami Vagyonügynökség 40-50 mil­liárd forintos állami bevételt prognosztizált, ám ennél jóval kisebb összegre lehet csak számítani. Az érvényben lévő vagyon­politikai irányelvek szerint a privatizációs bevételeket el­sősorban az államadósság csökkentésére kell fordítani. Jelenleg a belföldi államadós­ság — amely a korábbi évek költségvetési mérlegében ke­letkezett hiányainak kumulált maradhat megoldatlanul szá­mos probléma. A legfonto­sabb feladat a regionális in­tézményrendszer kialakítása,, mert csak a helyi gondokat pontosan ismerő szervezetek képesek felszámolni a Buda- pest-vidék, az észak-déli terü­letek, az ipari és a mezőgaz­dasági körzetek, a falu-város között felmerülő ellentéteket és egyenlőtlenségeket. Bejelentette: a tervben sze­összege, illetve különböző ál­lami beruházási célú kiadá­sokból tevődik össze — 867,3 milliárd forint. Ez az adat a jú­nius 30-i állapotot tükrözi. (Az összes nyilvántartott adósság ennél nagyobb, ugyanis még hozzá kell adni a leértékelés miatti vagyonváltozást, így a teljes összeg 1400 milliárd fo­rint körül alakulhat.) Az ez évre elfogadott költ­ségvetési törvény viszont azt is előírja, hogy a privatizációs bevételek egy részét lakás­alap-kötvény visszavásárlá­sára kell fordítani. (Azokról a kötvényekről van szó, ame­repel a Dráva-folyó kétoldalú hasznosítása, ami azonban a jelenlegi békétlen politikai helyzet miatt várat magára! Somogybán a Balaton közis­mert területfejlesztési problé­máin kívül a Kaposvár-Bala- ton közötti térség elmaradott­sága jelenti a legnagyobb gondot. A felzárkóztatásra az önkormányzattól vár javasla­tokat a tárca. (Ferenczy-Europress) lyek a kedvezményes, jelen­leg még mintegy 100 milliárd forint értékű lakáshitel-állo­mány hátterében állnak.) Mindezek alapján eddig a privatizációs bevételekből 2,743 milliárd forintot fordítot­tak az államadósság csökken­tésére, a többi pénzről, 6,6 mil­liárd forintról később dönte­nek. • Ez az összeg az Állami Va­gyonügynökség számláján a Magyar Nemzeti Banknál van, s valószínűleg a lakáshitelek visszafizetésével kapcsolatos állami kiadásokat fogja -fe­dezni. A VÁRTNÁL KISEBB PRIVATIZÁCIÓS BEVÉTELEK 867 milliárd forint a belföldi államadósság Vállalkozási kislexikon II. Könyvelés, ellenőrzés A gazdaságossági szá­mítások elvégzése után legtöbben a személyi jöve­delemadót választják, ezért a továbbiakban eszerint követjük nyomon az ügy­menetet. A szükséges nyomtatvá­nyok (pénztárkönyv, kész­pénzfizetési-átutalási szám­latömb, nyugtatömb, szi­gorú számadási füzet, vá­sárlók könyve, nyílt árusí­tási üzlet esetében ellenőr­zési napló) a nyomtatvány- boltokban szerezhetők be. Ezenkívül az induláshoz szükség van még cégtáb­lára és bélyegzőre. Az előbbin csupán a pontos névnek és a szakmának kell szerepelnie, az utóbbin viszont a cég nevén kívül a telephely címének és az adószámnak is. A vállalkozás legfonto­sabb alapdokumentuma a pénztárkönyv. Ennek veze­tése bizony komoly szakér­telmet igényel. Néhány szervezet ma már vállalko­zik arra, hogy a könyvelés rejtelmeibe beavassa az iparosokat, pl. az IPOSZ helyi szervezetei. Ezeken a tanfolyamokon mindenkép­pen hasznos résztvenni, mert egy esetleges adóel­lenőrzéskor elsősorban ezt a dokumentumot vizsgálják át! Az ellenőrzés kapcsán érdemes megjegyezni, hogy minden bizonylatot öt évre visszamenőleg kérhet a hatóság. Hogy mikor jön­nek ellenőrizni, az termé­szetesen kiszámíthatatlan. A könyvelés külön szakma (képesített könyvelő) s aki végképp úgy találja, hogy alkalmatlan ennek elsajátí­tására — és anyagi lehető­ségei megengedik — még mindig rábízhatja egy erre hivatott szakemberre ezt a feladatot. Ilyenkor a megbí­zási szerződésben célszerű kikötni, hogy ha könyvelési hiba miatt rónak ki bünte­tést, az a könyvelőt terheli. A könyvelési előírások saj­nos igen gyakran változ­nak, s ezeket az Adó- és El­lenőrzési Értesítő közli. Csupán érdekességként: ez év májusáig 179 rende- letmaayarázat (állásfogla­lás) jelent meg, amelyek fi­gyelmen kívül hagyása ko­moly pénzügyi következ­ményekkel jár a vállalko­zóra nézve. Ezért célszerű előfizetni a bevezetőben idézett Magyar Közlönyön kívül az előbb említett kiad­ványra is. Az önkormányzat auto­matikusan értesíti a megyei T ársadalombiztosítási Igazgatóságot az új vállal­kozásról, a TB pedig törzsszámot ad a vállalko­zónak. A kezdés évében 1.200 forintot kell fizetni ha­vonta, ami jelentős ked­vezmény a későbbi 43 szá­zalékkal szemben. Az ügymenet azonban a ta­pasztalatok szerint igen lassú, ezért aki teheti, ne várja meg az önkormányzat intézkedését, hanem men­jen be és személyesen kér­jen számot a biztosítótól. Még mindig kényelmesebb egyszer végigvárni a sort, mint 6-8 hónap elteltével befizetni a felhalmozódott biztosítási összeget. (Ferenczy - Europress)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents