Somogyi Hírlap, 1991. szeptember (2. évfolyam, 205-229. szám)
1991-09-12 / 214. szám
1991. szeptember 12., csütörtök SOMOGYI HÍRLAP — MEGYEI KÖRKÉP 3 ELSŐ HELYEN AZ IDEGENFORGALOM Somogyi részvétel a vá lalkozás- fejiesztési programban KERÜLŐ ÚTON JUGOSZLÁVIÁBA Sok a cukor, kevés a „bácsi” Megkezdődött a répafeldolgozás a kaposvári cukorgyárban (Folytatás az 1. oldalról) — Mit jelent ez a keretszerződés Somogynak? — kérdeztük a megyei alapítvány ügyvezető igazgatóját, Szabó ■ Gyulát. — Óriási lehetőségnek tartom, hogy megyénk, amelynek tudvalevőleg jó néhány elmaradott térsége is van, belekerült ebbe a proramba. Az alapítvány által biztosítandó többletpénzforrás ebben a tő- keszegéy időszakban nem lebecsülendő. A felhasználható hitel nagysága azonban attól is függ, hogy a vállalkozók milyen pályázatokat fognak készíteni, megfogalmaznak-e olyan célkitűzéseket, amelyek eredményességében bízva oda lehet majd ítélni a hiteleket. — Netán van valami meghatározott célkitűzés, hogy milyen pályázatok részesülnek előnyben? — Nincs konkrétan meghúzott hatávonal, hogy mire adhatjuk a pénzt, de azért elsődleges cél, hogy termelői beruházások jelenjenek meg a vállalkozói szektorban, ezzel együtt pedig nyíljanak új foglalkoztatási lehetőségek, hiszen erre Somogynak nagy szüksége van. Mindenesetre azt tartanánk szerencsésnek, ha a megye déli részén, a Zse- licségben és Tab környékén jelentkeznének elsősorban azok az új vállakozók, akik munkalehetőséget kínálnának. — Mennyire kap szerepet a programban a megye egyik húzó ágazata, az idegenforgalom? — Olyannyira, hogy a legelső tenderd az idegenforgalomhoz kötődik, tíz napon beÜlést tartott tegnap délután a megyei munkaügyi Tanács. Megtárgyalták a tavasszal kiírt munkahelyteremtési pályázatokat és a közhasznú munkavégzés helyzetét is. Beszámoló hangzott el a korengedményes nyugdíjak elbírálásáról. Rózsavölgyi István igazgató, a Munkaügyi Tanács titkára elmondta, a munkanélküliek számát tekintve Somogy nincs az elsők között, s a környező megyék, Baranya és Tolna is megelőzik. Ennek ellenére az év végére 10-12 ezer munkanélkülivel számolhatunk, s ebből 9-10 ezer járulékra is jogosult lesz. S míg az országban mindenhol csökkent a szabad álláshelyek száma, nálunk 1000-ről 1700-ra nőtt. Kirendeltségeik munkájáról elmondta, havonta érdeklődnek a vállalatoknál üresedés után. Elismerte azonban, hogy működésük nem elég hatékony. Ráadásul a vállalatok maguktól nem jelentik be a munkareőigényü- ket. A 70 ezres „ügyfélforgalom” alig öt százalékát, 3500 embert tudtak eddig munkához segíteni. Ennek egyik oka az, hogy sokan nem vállalnak akármilyen munkát, főleg akik már „megtanultak együttélni” a munkanélküliséggel. A munkaadót sem lehet kötelezni, lül kiírjuk az ezzel kapcsolatos pályázatot. Szeretnénk stratégiai célként kitűzni a minőségi váltást az idegenforgalomban, mert úgy ítéljük meg, hogy a mai lehetőségeink már nem elegendőek a további sikerekhez. A következő kiemelt program az élelmiszergazdaság lehet, a termeléstől a feldolgozásig. Szeretném elmondani azonban, hogy nem szerencsés, ha csupán pénzkérdésre szűkítjük le a vállalkozásfejlesztési programot, ugyanis a lehetőségek feltárása, a tanítás, a piackutatás is mind-mind hozzátartozik a munkához. — Milyen érdeklődés nyilvánul meg a megyében a leendő vállalkozók részéről? — Bár hivatalosan még nem hirdettük meg a programot, máris nagyon sokan kértek felvilágosítást, és várható, hogy a következő napokban jó néhány ötlet konkretizálódhat is — mondta Szabó Gyula. A Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány ügyvezető igazgatója, Marosán György annak a reményének adott hangot, hogy a kísérletben szereplő hat megyét hamarosan újabbak követhetik, s az eredményesség láttán számítani lehet majd arra, hogy az európai közösségeken túl mások is segíteni fognak a magyar gazdaságnak. Jean Tres- tour arról szólt, hogy talán a nagy gyárak partnerre találnak a kisvállalkozókban, és alvállalkozóként igénybe veszik őket, továbbá a magyar kormány figyelme is jobban ráirányul ezentúl a vállalkozásokra, hiszen hosszú távon az ő feladata marad a támogatásuk. Polesz György hogy dolgozókat alkalmazzon. Persze az ügyintéző sem mindig a törvény betűje szerint jár el. Egyszerűen megpróbál segíteni. Egy kisgyermekes nőt nem küld el olyan munkahelyre, amit az csak egy órás utazással érhetne el. Az átképzésekről .is szó esett az ütésen. Elmondták, nehéz előre megítélni, milyen szakmára lesz majd szükség, mire lenne érdemes átképezni a munkanélkülieket. Nincs még kidolgozott program sem az átképzésre. Elhangzott, jobban be kellene vonni ebbe az iskolákat. A jövőben a pályakezdők átképzésére, és a magánvállalkozások munkaerő- igényeire különösen nagy figyelmet fordítanak. Az orosztanárok átképzését Somogybán a Pedagógiai Intézet szervezi, s ennek évi költsége több mint hat millió forint. A közhasznú munkavégzésről elhangzott: jól működik, ám közhasznú munkásokra Kaposváron is szükség lenne. Huszonhármán adtak be munkahelyteremtésre pályázatot, s ebből az értékelőbizottság mindössze hármat nem javasolt elfogadásra. A pályázók több mint 15 millió forint támogatást kapnak majd. N. L. (Folytatás a 3. oldalon) Sajnos úgy tűnik, hogy az elmúlt évekhez képest egy-másfél százalékkal gyen-, gébb az idei répa cukortartalma. Az első szállítmányok 13 százalék körüliek, a szezon közepére ez 15 körülire javulhat, főként ha lesz eső. — Ez az eső azonban nem kedvezne a répabetakarításnak. Az elmúlt években arra törekedtek, hogy csak az utolsó pillanatban szedjék ki a répát a földből, így kevesebb volt a veszteség. Idén is így lesz? — Igen, igyekszünk minél tovább a földben tartani a répát, de ennek is vannak korlátái. November végére az ösz- szeset ki kell szedni. —A termeltetett répa jóval több, mint amennyit a kaposvári gyár elbír. A többletet eddig Jugoszláviába szállították bérfeldolgozásra. A kialakult helyzet nem veszélyezteti ezt az üzletet? — A gyárak átveszik a szerződött répamennyiséget, csak a kiszállításnál vannak problémáink. Csak kerülő úton tudjuk aljuttatni, Gyékényesen keresztül. Ez tetemes szállítási többletköltséget okoz, és természetesen nem kevés idegeskedést, hogy ne történjen semmi baj. 160 ezer tonna répát szeretnénk Jugoszláviában feldolgoztatni, bár elképzelhető, hogy ez a meny- nyiség még tovább nő. — Az elmúlt években több komoly fejlesztést hajtottak (Folytatás az 1. oldalról) A megye egyik válságövezetében — Tabon és térségében — az utca emberétől mást nem hallani: elbocsátások lesznek ebből a gyárból, leáll a termelés azon a munkahelyen, „vergődnek” az ipari üzemek, folyamatosan emelkedik a munkanélküliek száma. Ezekben a napokban az 1908-óta működő téglagyár van „teritéken”, hiszen a vállalat vezetése június 12-én írásban bejelentette a megyei Munkaügyi Központnak a tabi gyár teljes elállását és a dolgozók elbocsátását. Varga Ottóval a Tabi Téglagyár vezetőjével az irodában beszélgetünk. A falon a korábbi évek eredményes munkájáért kapott „Kiváló Üzem” és „Kiváló Munkabrigád” kitüntetés. Ám mindez már csak emlék. — Gyárunk a vállalati központ által megszabott, csökkentett termeléssel már nem rentábilis — magyarázza Varga Ottó. — Ugyanis jelentős az 1985-ben befejezett mintegy 100 millió forintos beruházásból visszalevő hiteltörlesztés. Igaz az is, hogy a tabi gyár jelenleg több mint 10 milliós veszteségnél tart. Ez az időarányos hiteltörlesztésből, a végre. Folytatódott ez a folyamat? — Idén inkább sok kisebb beruházással a környezetvédelmi restanciáinkat igyekeztünk pótolni. A gyárban keletkezett zagyot Sántosra vittük, ahol a természetes lebontási folyamat végbement. Ez, mint minden bomlás erős szaggal jár együtt, amit a lakosság többször kifogásolt. Idén olyan zagykazettákat építettünk be, melyek ezt a bomlást meggyorsítják, így a szaghatás is termelés csökkentéséből, illetve az egy hónapos kény- szerleállásból, valamint az értékesítés csökkenéséből adódik. De, termékeink iránt folyamatos az igény, bár kisebb mennyiségben, mint a korábbi években. — Vállalatunk műszaki igazgatóhelyettese augusztus 29-én arról tájékoztatott szóban, hogy gyárunk október 1-től bezárja kapuit, leáll a termelés. Szeptember 5-i dátummal kaptam egy értesítést, mely szerint szeptember 25-e után csökkentett árammenyiséget használhatunk csak föl, ami a telephely szüneteltetésére elég, a gyártáshoz nem. A téglaégetéshez szükséges szenet sem vásárolhatunk már, a meglevő készlet pedig csak szeptember közepéig elegendő. Gyakorlatilag a meglevő félkésztermékeink szeptember 25-re elkészülnek, s ezt követően gyártás már nem lesz. Ezután a gyártelep őrzésével és a készletek értékesítésével foglalkoznak néhányan. Ha a gyárunk mellett Kőröshegy is véglegesen leáll — hiszen itt alapanyag hiány van, — akkor Tab 40-60 kilométeres térségében megoldatlan lesz a téglagyártás. csökken. Szintén idén vásárolt modern ventillátorokkal a zajártalmat csökkentettük a gyárban. Ezek mellett olyan fejlesztéseket végeztünk, melyek az üzemszüneti veszteségeket csökkenti, illetve az üresjáratok idejét korlátozza. — A kampány tehát jónak ígérkezik, ám ennek a végterméke a cukor, és ebből még mindig van a raktáron bőven. — Ez a legnagyobb problémánk, az eladhatatlan kész — Milyen most a dolgozók hangulata, a munkahelyi légkör? — Nagyon rossz! A kollektívát mélységesen megdöbbentette a hír, mely szerint véglegesen bezárunk. Mindenki fél. Fél, mert tudja, hogy Tabon és térségében gyakorlatilag nem talál munkahelyet... — A vállalatvezetés miként próbál segíteni azokon, akik önhibájukon kívül váltak munkanélkülivé? — A munkaviszonyban töltött évek, illetve a vállalatnál eltöltött idő alapján — a kollektív szerződés szerint, — hat hónapig terjedő végkielégítés, illetve ugyancsak maximálisan 6 hónapig terjedő átlagkereset illeti meg a felmondási időre azokat a dolgozókat, akinek a vállalat vezetése mond föl. Sajnos, az új munkavállalók és a viszonylag fiatal kollektíva tagjai ennél lényegesen rosszabb feltételekkel kerülnek az „utcára”. Tabon megszűnik egy gyár. Az a gyár, amely 1908-ban elsőként biztosított ipari jellegű munkát a településen élőknek. Szeptember végén több mint 80 dolgozónak mondanak föl a Somogy-Zala Megyei Téglaipari Vállalat tabi és kőröshegyi gyárában. Krutek József Bárdibükk határában is folyik a betakarítás termék. Még azzal sem vigasztalhatjuk magunkat, hogy majd a borászat elviszi, mert a hordók is még tavalyi borral vannak tele. A hazai piac telített, külföldről az eddigi legjobb ajánlat 300 dollár tonnánként. Ez 22 ezer forint, az előállítás pedig 37 ezerbe kerül. Talán egy jó „cukrosbácsi” kellene... Varga Ottó Ingyen tankönyvek Ingyen biztosítja ai idei tanévben a sántosi képviselőtestület a község valamennyi általános iskolásának és a középiskolák nappali tagozatos tanulójának. Kilenc családot kétezer forint beiskolázási segélyben részesítettek, s biztosították az óvódások és diákok utazási bérletét is. Ugyancsak térítésmentesen kapták a tankönyveket a bőszénfai és a gálosfai iskolások. A könyvek kifizetését a települések önkormányzatai vállalták át. Utak Magyaratádon Két új utat adtak át a napokban Magyaratádon, s ezzel véget ért a település útjainak teljes felújítása. A javítási munkálatok befejeztével Ma- gyaratád minden útja, utcája szilárd burkolatot kapott. Verseny a szebb környezetért Barcson környezet szépítésére versenyt hirdettek a cigánytelep lakói számára. A verseny célja elsősorban az volt, hogy város cigánytelepének környéke gondozottabbá váljék. A verseny, amelybe több százan kapcsolódtak be elérte a célját. Sikerült felkelteni az érdeklődést, és a kiskertek, telkek a várnál is gon- dozottabbakká váltak. A három legjobb eredményt elérő versenyzőt jutalomban részesítették. Munkát kereső emberek — dolgozókat váró munkahelyek Újabb elbocsátások Tabon MEGSZŰNIK A TÉGLAGYÁR Csökkent az igény, nőtt a veszteség
