Somogyi Hírlap, 1991. augusztus (2. évfolyam, 178-204. szám)
1991-08-01 / 178. szám
4 SOMOGYI HÍRLAP 1991. augusztus 1., csütörtök Harmatos harmatgombák Ha egy üzlet nem megy, akkor másikat kell keresni — mondják a somogyudvarhelyi Metalloplasztik Kft-nél. A betonelemek gyártására berendezkedett üzem ugyan még ma is gyárt szennyvízelvezető csöveket, járdalapokat, útburkolatokhoz különleges formájú idomokat, de ezekre egyre kisebb a kereslet. Ezért is határozták el, hogy újabb vállalkozásokba fognak. Kényszerből még seprűt is gyártottak. A legnagyobb vállalkozásuk: harmatgombát termesztenek exportra. A környékből ösz- szevásárolt szalmabálákon megtermelt gomba egyrészét frissen exportálják, miig a többit a napon, hagyományos módon szárítják, s ezzel a környékbeli asszonyoknak munkalehetőséget is adnak. N. J. Gyertyás László felvételei Autóval Jugoszláviában - Ljubljanából Zágrábon át Belgrádba Betongúlák és útakadályok Lassan mozognak Szlovéniában a jugoszláv néphadsereg járművei. Óránként 20 és 40 kilométeres sebességgel — erről győződhetett meg a hét elején dél körül az a sok száz autós, aki a hadsereg Szlovéniából kivonuló járműoszlopai közé szorulva, csak lépésben haladhatott a Ljubljana és Zágráb közötti úton. A szlovén fővárosban nem látni katonai mozgást. A 330 ezer lakosú Ljubljanában már csak az útkereszteződések mellett glédába állított, vasúti sínekből készített útakadályok és betongúlák emlékeztetnek a június végi, július elejei feszült napokra. A város egyébként éli megszokott életét. Nagyon nagy a forgalom, az üzletekben semmi jele áruhiánynak, vagy annak, hogy felvásárlási láz ütötte volna fel a fejét. Szerbiától és Bosznia-Hercegovinától eltérően itt, Szlovéniában és Horvátországban még benzinhiány sem sújtja a gépkocsi-tulajdonosokat. A szlovén főváros egy ősrégi illír-kelta település helyén áll. A rómaiak Emona néven lakták ezt a helyet, majd a várhegyen szlávok telepedtek le, s később Habsburg-fenn- hatóság alá kerültek. A település Laibach néven a Krain hercegség fővárosa lett. Az Osztrák-Magyar Monarchia szétesésekor, 1918-ban került ki Bécs fennhatósága alól Szlovénia s vele fővárosa, amely aztán a szerb-hor- vát-szlovén királyság része lett. Ljubljana és környéke még ma is őrzi az osztrák hatás jegyeit, a szlovén fővárosban számtalan olyan polgárház maradt fenn a XV-XVII. századból, amely akár Bécs- ben vagy Budapesten is állhatna. Ljubljanában nagyon sokan megértik a németül beszélő idegent, de „azt sem lehet eladni”, aki angolul beszél. A Ljubljanából keletre vezető autópálya a lecsapolt ljubljanai mocsarakon keresztül sűrű fenyveserdőkön át kanyarog olyan dombvidék felé, amely a magyar megfigyelőt a zalai-somogyi dombságra emlékezteti. Az út menti falvak, a dombtetőkre épült katolikus templomok egészen más képet mutatnak, mint például Szerbia vagy Bosznia-Hercegovina vidékei. A szlovén-horvát határig több elágazásnál is ott állnak a szlovén rendőrség és a területvédelem fegyveresei, de nincs igazoltatás vagy ellenőrzés. Már csak egy helyütt látni egy szétrombolt útakadály kiégett, rozsdás roncsait; a forgalom egészen Zágrábig zavartalan. A 870 ezer lakosú Zágrábban is hatalmas a gépkocsi- forgalom. A horvát főváros többsávos útjain a közlekedési lámpák már nem bírják a hatalmas autóáradat szabályozását, ezért a legtöbb helyen rendőrök irányítják a gépkocsikat. Zágrábban is ugyanaz a helyzet, mint Ljubljanában: csak az utak mentén, az útkereszteződéseknél készenlétbe állított útakadályok, betongúlák garmadája jelzi, hogy a horvát főváros a legrosszabbra is felkészült. Zágráb már a korai középkorban is lakott volt, majd Szent László magyar és horvát király 1094-ben püspökséget alapított itt. A főtéren (Kapi Tel) levő székesegyház körül alakult ki Zágráb püspöki székhelye, amelyet még ma is Kaptolnak hívnak. A gricnek nevezett dombbal szemben alakult ki Gradec, a polgárok és nemesek városa. Mindkét városrészt feldúlták a tatárok, majd Kaptol és Gradec olyannyira rivalizáltak egymással, hogy szabályos háborút Is vívtak emiatt. Csak 1850-ben egyesítették a dóm- és a polgárvárost, amelyet az osztrákok Agramnak hívtak. Zágráb rengeteg történelmi nevezetességet kínál a látogatóknak. A Kaptolban áll például a Dom Sveti Stjepan (a Szent Ist- ván-dóm), amely 108 méter magas neogótikus tornyaival Kelet-Európa egyik legrégibb gótikus épülete. A dóm építését már a XI. században elkezdték, a tatárok azonban lerombolták, és csak a XVIII. században tudták az építést befejezni. Gradec városrész központjában emelkedik Zágráb egyik jelképe, a Márk-templom, amelyet a XIII. században építettek. A horvát fővárosból autópálya indul Belgrád felé, s ez aztán Eszék alatt közúttá szűkül. Ezen a területen a legnagyobb a közúti ellenőrzés, a horvát rendőrség és a nemzeti gárda fegyveresei minden útelágazásnál ott állnak, az Eszék és környéke felé igyekvőket alaposan átvizsgálják. Az a vidék ma Jugoszlávia legforróbb pontja, ahol hadüzenet nélküli háború folyik a szerb és a horvát fegyveresek között. Számos megfigyelőnek az a véleménye, hogy Horvátországnak ezen a vidéken nem a falvak lakossága, a különböző nemzetiségű települések lakosai közöttiek az összecsapások, hanem más területekről „átvezényelt” vagy „beszivárgott" osztagok próbálkoznak az ott élő különböző nemzetiségek között összecsapásokat provokálni. A jugoszláv sajtóban már nem egy olyan hír látott napvilágot, hogy horvátok lakta falvak ellen indítottak volna támadást szerbek lakta falvak, illetve fordítva. De olyan hírek is voltak, amelyek szerint — általában éjszaka — ismeretlen fegyveresek jelentek meg az egyik falu határában, s tüzet nyitottak a szomszédos falura, majd a szomszéd falu irányából megismételték a provokációt. Csak remélni lehet, hogy a horvát és a szerb lakosság összeugrasztásának ezek a kísérletei nem járnak komolyabb következményekkel. A horvát-szerb határ környékén már nem sűrű a rendőri ellenőrzés, az utazó csak akkor tudja meg, hogy Szerbiában jár, amikor a gépkocsiját megállító rendőrök sapkáján nem a horvát címert, hanem a vörös csillagot pillantja meg. Az ellenőrzés gyors és udvarias, a Belgrádig hátralevő, valamivel több mint 100 kilométeren már semmiféle ellenőrzés nincs. Néhány nap alatt csaknem 2 ezer kilométert tettünk meg Jugoszláviában a BelgrádCsacsak-Titovo-Uzsice- Dubrovnik-Split-Rijeka-Ljubl- jana-Zágráb-Belgrád útvonalon, Szerbiában, Bosznia-Hercegovinában, Horvátországban és Szlovéniában. Mindössze háromszor állítottak meg bennünket, soha és sehol semmiféle akadályba nem ütköztünk. Csak remélni lehet, hogy hamarosan minden útvonalon és egész Jugoszláviában ismét zavartalanul utazhat majd minden jugoszláv állampolgár és minden külföldi. Keller Tivadar Az Áfor nem akar mártírokat Éjszaka nehezebb Benzinkutasok közérzete Kaposváron Éjszaka volt. A néptelen benzinkúthoz begördült egy autó. A vezető kiszállt és nyomban előkapott egy hosz- szú tőrt... A kútkezelő tekintete rémülten követte minden mozdulatát. Önkéntelenül hátralépett, amikor az autós á tőrt magasba lendítette, majd feldobott egy műanyag flakont és egy könnyed mozdulattal lenyisszantotta a tetejét, hogy a tankba önthesse a tartalmát. A kutas megkönnyebbülten sóhajtott, mert látta, nem őt akarják megtámadni... — Az a tőrrel hadonászó autós én voltam. Egy jugoszláviai benzinkútnál viselkedtem egy kicsit könnyelműen. Akkoriban történt ez, amikor a kétütemű autókhoz külföldre is magunkkal vittük a benzinbe való olajat, — mondja SomodI Imre, a mindig kedélyes kútkezelő az Áfor 75-ös, jobboldali tankállomásán. A már negyedszázada a cégnél dolgozó csoportvezető még megjegyezi: gyakran eszébe jutott a jugoszláv kútkezelő azóta, hogy nálunk is gyakorivá váltak benzinkutak elleni támadások. — Az ő akkori közérzete jól szimbolizálja a mi mai közérzetünket... — fűzi hozzá. — Milyen volt a hangulata a nagyatádi benzinkút ellen nemrég megkísérelt támadás után? — Arra gondoltam, hogy bizonyára mi következünk. Ahogy mondani szokták: a villám már körülcsapkodta ezt az eléggé elhagyatott kútat. A nagyatádi támadás után éppen éjszakai szolgálatban voltam. Nem vagyok félős, de annyira figyeltem a neszre, hogy még azt is meghallottam, amikor a kukorica szárát meglengette a szél. Éjjel nehezebb. — Feltétlen szükség van itt éjszakai szolgálatra? A nemrég létesített Volán-telepi kút- nál kiszolgálják az éjszakai autós vándorokat. Ráadásul ott kedvezőbbek a védekezés feltételei is, pl. a telep portása rálát a tankállomásra. — Igen, ez logikus. Csakhogy az élet kemény és követel. Nem árulok el titkot, ha elmondom: a Volán- telepnél lévő kút nekünk nem jött jól. Csökkentette a forgalmunkat. Az Áfor is fejlesztett: tetőt emeltetett fölénk, ólommentes benzint kiszolgáló kútat létesített. Ez azonban úgy, látszik, nem elég, mert az Áfor azt mondja: szükség van az éjszakai szolgálatra még akkor is, ha veszélyesebb mint a nappali. Állni kell a versenyt. Igaz, nem kívánja tőlünk, hogy a mártírok legyünk egy esetleges támadásnál. — Ez rendben van, de hát jól tudjuk, a banditák nem mindig érik be a pénzzel. Megesik, hogy nem hagynak tanúkat. — Ez benne van a pakliban — szól közbe Mecseki Sándor a nappali társ, aki 15 éve méri a „motalkót” a járművekbe az Áfor színeiben. Ennek ellenére még egyikük fejében sem fordult meg, hogy félelemből elhagyják a szakmát. Attól inkább tartanak, hogy mi lesz velük január elseje után, ha privatizálják a vállalatot. — Kaptak-e önvédelmi kiképzést? Ez adott esetben sokat segíthet, hiszen kellő gyakorlattal a hátunknak nyomott fegyvercső elől is kifordulhatunk. — Nem kaptunk. A védekezési ösztön enélkül is munkál az emberben, ha úgy érzi, valami nincs rendben. Az egyik éjszaka elzavartam a hátam mögül azt a három rossz arcú pasast, aki szinte bekerített. Meg aztán kitalál az ember ilyen-olyan meglepetést az esetleges támadóknak. Hogy mit, az maradjon a mi titkunk. Beszélgetés közben hirtelen megnőtt a forgalom. Az egyik behemót teherautó dübörgő hangjára felébred a benzinkút szép farkaskutyája. Nagyot ásít, aztán visszahajtja fejét a hűvös kövezetre. — No — mondom — ,ettől a kutyától se remeg a banditák térde... — Nappal valóban a közömbösség mintaképe. Éjjel azonban mintha kicserélnék — jegyzi meg Somodi. — Megérzi a veszélyt és minden percben ugrásra kész... Szegedi Nándor Fizetésnapi \ \ fel/Akció! Augusztus 2-án, 3-án és 5-én konzervtermékeink nagyker áraiból további 5% kedvezményt adunk minden vásárlónknak! NAGYker Diszkont, Kaposvár, Fő utca 24. Egy kis ízelítő: őszibarackbefőtt 5/4 45 Ft sertésmájkrém 16 Ft bébiételek 21,90—38 Ft sárgabarackdzsem 35,50 - -5% kedvezmény! Térjen be hozzánk! Nyitva: 9—18 óráig, szombaton 8—12 óráig (113727) Kereskedelmi gyakorlattal rendelkező munkatársat keresünk Balatonföldvárra, a Neptun Szállóban szezonálisan üzemelő boltunkba. Érdeklődni: 23. Sz. Hangya Szövetkezet, Dunaújváros, Béke tér 3. sz. (26. Sz. ÁÉV épülete) Telefon: (25)11-659 (113710)
