Somogyi Hírlap, 1991. augusztus (2. évfolyam, 178-204. szám)
1991-08-27 / 200. szám
1991. augusztus 27., kedd SOMOGYI HÍRLAP — MŰVELŐDÉS Évadnyitó társulati ülés Nehéz félév, biztató jövő előtt a színház A KOMOR-GYŰRŰ VISELŐJE: NAGY MARI (Folytatás az 1. oldalról) Babarczy László igazgató röviden köszöntötte a társulati ülés vendégeit, a régi, és a frissen szerződött tagokat, majd elvi kérdések boncolgatásával folytatta évadnyitó szavait. Elmondta: „e változó társadalmi helyzetben rengeteg minden szól arról, hogy a társulatok mindinkább meglazulnak. ” Az egyik amit e témakörben említett, a kaposvári színház évtizedes hitvallása: a renddel szemben egy mélyebb rend képviselete. Kifejtette továbbá, hogy e műhely nem az örök ellenzékiségből élt, hanem a polgárosodás több száz éves hagyományának, értékeinek hirdetéséből, azok megerősítéséből. Gondolatait egy másik a széthullás okaként említhető momentum követte: a világ elanyagiaso- dása. Kiemelt hangsúlyt adott azon nézetének, miszerint „csak az a csapat tud maradandó értékeket létrehozni, amelynek tagjai szorosan együttműködnek”, amely a szó legnemesebb értelmében társulat. Az igazgató — mint mondta — meghatalmazást kapott annak közlésére, hogy kedvező fejlemények látszanak kialakulni a színházak jövőjét illetően: a pénzügyi és kulturális kormányzat elhatározta, hogy megtalálja a formáját az ország műhelyeinek nagyrészt központi támogatására. Az önkormányzatok terheit csökkentendő — amely terheket hite szerint az önkormányzatok akarják és tudják is vállalni — Babarczy László befejezésül elmondta: nehéz félév elé néz a társulat, rengeteg előadás, sok kettőzés lesz jellemző a 91/92-es színházi évad első néhány hónapjára. Ezt követően került sor a társulat újonnan szerződött tagjainak bemutatására. Elsőként Dunai Károly nevét hallottuk, aki egy év nyíregyházi tartózkodás után jött vissza, majd hat végzős főiskolás követte a sort. Bacsa Ildikó, Borvendégek. és társulati tagok Fotó: Lang Róbert csők Enikő, Sáfár Mónika, Znamenák István, Rázga Miklós, valamint Szula László munkájához kívánt sok sikert az igazgató. Dr. Gyenesei István, a megyei közgyűlés elnöke vette át a szót az igazgatótól. Kiemelte: bár közhellyé vált, mégis nagyon fontos továbbra is szem előtt tartani az „európaiság eszméjét". Rámutatott a színház, a színművészek jelentős szerepére. Mindezek után kellemes kötelességének tett eleget, és átadta Ascher Tamás főrendezőnek a Somogy Megyei Közgyűlés művészeti díját. Az idén is új viselőre talált a Komor-gyűrű. A megújult szellemű színház első igazgatójáról, Komor Istvánról elnevezett elismerés — az évad első nagy vastapsával kísérve — az idén Nagy Mari színművésznőnek szólt. (Balassa) Kányádi Sándor költővel beszélget Babarczy László igazgató A kötelező nyelv nem kedvelt Tanítani tanították — Aki nem érez elhivatottságot az idegennyelv-tanulás iránt, az sokat küszködik az órákon — így véli Knollné Hi- dasy Erzsébet, a kaposvári Építőipari Szakközépiskola némettanára. Csaknem tíz éve tanítjápá nyelvet a kaposvári TIT-nél/’s nemrég érkezett meg egy kéthetes német szemináriumról. — A Mosel menti Treis-Kar- denben tizennégyen didaktikai-metodikai felkészítésen vettünk részt. A négy magyar pedagóguson kívül Japánból, Franciaországból, Spanyolországból és Jugoszláviából jöttek össze a nyelvtanárok. Mivel a TIT megszerezte a nemzetközi nyelvvizsgáztatási jogot, a nyelvvizsgákhoz tartozó témaköröket vettük sorra. — Mi tetszett leginkább? — Az, hogy módszertanilag rendkívül fontosnak tartották a csoportfoglalkozásokat. Ezekhez millió ötletet kaptunk, még nagy csoport esetére is. Tanítani tanítottak bennünket, s nemcsak az órákon, a kirándulásokon is. A helyzetek rá- kényszerítettek bennünket a német nyelv használatára. Interjút készíttettek velünk idegen emberekkel, akikről csak a foglalkozásukat árulták el. — Mit adaptálna a német tapasztalatokból? — A csoportos foglalkozásokat, a szemléletességet, a beszéltetés módját. Ezek sikeres alkalmazása a nyelvtanításban a tanár egyéniségétől és kreativitásától függ. — Mivel az idegennyelv-tanulás kötelező az iskolákban, a német okoz-e ellenszenvet a diákok körében? — Meggyőződésem, hogy okoz. Mivel kötelező, éppen ezért nem szívesen tanulják a gyerekek. Ugyanazok a problémák jelentkeznek majd, mint az orosznál... (Lőrincz) Igényekhez mért oktatás Pedagógiai innovációs tanácskozás Debrecenben Az oktatási intézmények autonómiájáról és az innovációs törekvések kapcsolatáról kezdődött ötnapos országos konferencia hétfőn Debrecenben. A tanácskozásra az ország különböző részéből több mint száz, a szakmai munka minőségi megújítására törekvő pedagógus érkezett. Gazsó Ferenc egyetemi tanár bevezető előadásában kifejtette: autonóm iskola nélkül nem reménykedhetünk a magyar oktatási rendszer megváltoztatásában. E folyamat során a tanintézetben folyó oktatási, pedagógiai tevékenységet a helyi társadalom, illetve a gyerekek igényeihez és szükségleteihez kell hozzáigazítani. Az előadó szerint nem kisebb feladatról van szó, mint a gyerekközpontú, a tanulókra tekintettel levő pedagógia kibontakoztatásáról, amihez jelentősen hozzájárulhatnak az iskolai oktató közösségekben zajló megújulási törekvések, innovációs folyamatok. A konferencia nyitó napján ismertették az innovációs pályázat tapasztalatait, s előadás hangzott el a nemzeti alaptanterv és a helyi innovációs törekvések viszonyáról. Ma szekcióülésekben folytatja munkáját a pedagógiai tanácskozás, amely pénteken fejeződik be Debrecenben. Néprajzkutatók konferenciája Fiatal — harmincöt éven aluli — néprajzkutatók országos konferenciája kezdődött tegnap Makón a József Attila Múzeumban. A háromnapos tanácskozás témája a néprajz jövője, a jövő néprajza. Az ország minden részéből mintegy ötven résztvevő érkezett. Harminckét előadást hallgatnak meg e tudományág helyzetéről, intézményes kereteiről, a fiatal kutatók problémalátása és a jelenlegi szakmai gyakorlat közötti konfliktusokról. Van akinek tetszik, van akinek nem KAPTÁRHÁBORÚ TENGŐDÖN Mitől szép Jane Fonda? Az 53 éves Jane Fonda, Amerika „fitness-királynője” tökéletes alakját nemcsak az általa népszerűsített ae- robikkal és makrobiotikus étrendjével érte el. A plasztikai sebészeknek épp any- nyit köszönhet, mint kimerítő tornagyakorlatainak. Először 1985-ben feküdt kés alá. Szemráncainak fölvarratásáért 6000 dollárt fizetett. Nem volt elégedett mellének méretével és formájával sem; Beverly Hills „mellkirályával”, Norman Leaf professzorral megna- gyobbíttatta kebleit, s azóta felsőrész nélküli fürdőruhában jelenik meg Palm Be- ach homokos strandjain. 1989-ben arcfelvarratásnak vetette alá magát. Bármilyen keményen is edz az öregedés látható jeleit csak a sebészkés segítségével tudja eltüntetni. Egy méhcsalád felbolydí- totta a több mint 850 éves Tengőd hétköznapi életét... Pontosabban: a református gyülekezetét. Az előzmények: 1985-ben alakult meg a Történelmi Lovas Egyesület, amely célul tűzte ki, hogy olyan lovastúrákat szervez, amelyek történelmi eseményekkel, valamint történelmi személyekkel hozhatók összefüggésbe. A Történelmi Lovas Egyesület anyagi hátterét óvodai és iskolai sport, illetve nyelvtanfolyamok bevételeiből biztosítja. Ma már az általuk szervezett tanfolyamok az ország 15 megyéjében adnak lehetőséget a tanulni kívánóknak. — Egyesületünk régi vágya — magyarázza Fülöp Tibor elnök —, hogy saját telephelyet üzemeltessen a lovasfeladatok megoldása érdekében, másrészt hogy helyet adjon olyan táboroknak, amelyek a lovaséletmód hatására kialakult életformákat, népi mesterségeket, hagyományokat föleleveníti. Ilyen meggondolás alapján választottuk ki Somogy megyében a tengődi református paplakot. Cserébe vállaltuk, hogy felújítjuk a hozzá tartozó templomot. Az egyesület által júliusban megkezdett külső templomfelújítás közel egy millió forintért mostanra befejeződött. Az üzlettel minden valószínűség szerint jól járt a tengődi református gyülekezet, mert a pusztulásra ítélt templomot megmentették az enyészettől, de várhatóan a településnek is hasznára vállhat a további kapcsolat, ugyanis a szintén omladozó egykori papszállás a tervek szerint — a felújítását követően — egy-két éven belül lovas-, huszár-, cserkész-, hagyományőrző és sporttáboroknak adhat otthont. Ez a megoldási mód pedig lehetőséget nyújthat más községekben is a templomok megmentésére, az elsorvadt közösségi élet újraindítására. — Tengődön a felbolydulást a lakosság, illetve a református hívek megosztottságát egy méhcsalád váltotta ki — folytatja Fülöp Tibor. — A templomtorony főhomlokzatán ugyanis már a felújítás előtt méhek jártak ki és be az általuk fúrt lyukon. A rekonstrukció során megpróbáltuk a járatokat betömni, de a méhek másnapra ismét kifúrták. Az egyik alpinista leleményes módon oldotta meg a problémát: vékony csövet tett a fehérre festett falba, s hogy a méhek kijárása stílusos legyen, köré festett egy kis barna színű kaptárt. Az ötletet a templom tabi és tengődi lelkészétől, Sántha Ibolyától kezdve sokan szellemesnek, a megvalósítást pedig esztétikusnak tartották. Csakhogy mostanában egyre többen nemtetszésüknek adnak hangot a hívek közül... Az egyházfenntartó járulékot fizetők (mintegy 70 személy) között fele-fele arányban vannak a kaptárt megtartani akarók és az ellenzők! Úgy gondolom, hogy az egyháznak is szüksége van megújulásra, hiszen a híveket csakis az adott kor szellemének elvárásait tükröző magatartásformákkal lehet visszacsalogatni. A tengődi református- gyülekezetnek, Illetve azon belül a kaptárt ellenzőknek igazuk van abban, hogy ők döntenek a templom sorsa felől. A kaptárt akarók viszont — akik nem feltétlen a gyülekezetből kerültek ki —, új szellemet remélnek a községben. Ennek megvalósítása pedig nagymértékben függ az egyház megújulóképességétől, attól, hogy miként sikerül magához hívni a tömegeket. Az ilyen „lilliputi” dolgokon viszont sok múlhat... Tengődön Tóth Etelka presbiter a kaptár szimboli- kusságáról hosszan próbálta meggyőzni a kaptárellenzőket. Am azok csak azt hajtogatták: nem hallottak még arról, hogy templomra kaptárt fessenek. Egy azonban tény: a vállalkozó szellemre, a megújulás iránti igényre, az újat akaró szemléletre Tengődön is szükség van. Hogy a templom faláról végül is el kell-e tüntetni a méhkaptárt, azt nem tudom. Az azonban biztos: a rendbe hozott templom jelenlegi állapotában nemcsak ékesség, érdekesség is a településen. Krutek József
