Somogyi Hírlap, 1991. augusztus (2. évfolyam, 178-204. szám)

1991-08-24 / 198. szám

1991. augusztus 24., szombat SOMOGYI HÍRLAP — KULTÚRA 5 GYEREKEK A BÉKÉÉRT A Csongor és Tünde angolul — Fonyódon A falu orvosa Dr.Borsányi Cypriánt, Mer- nye körzeti orvosát köszöntöt­ték csütörtökön este. Az ün­nepséget azért rendezték a község lakói, mert a főorvos immár három évtizede látja el az egészségügyi-orvosi fel­adatokat Mernyén és a kör­nyező falvakban. Könyvraktár a könyvtár? Salgótarjánban is viták zaj­lanak arról, hogy egy-egy köz- intézményt ki tartson fenn: a város, vagy a megyei önkor­mányzat. A nemrég felépített Balassi Bálint Megyei Könyv­tár a civakodás során szép lassan könyvraktárrá válik, ezentúl csak belépődíjas programot terveznek, illetve tanfolyamokat szerveznek. Egészségügyi informatika Rendkívül sok múlhat azon, hogy az orvosok milyen gyor­san és milyen pontosan tudják a betegeknél megállapítani: mi okozza a panaszt. A leg­korszerűbb eszközök között már számítógépek is segítik a gyógyító munkát. E témáról kezdődött tegnap tanácsko­zás Budapesten, a MTESZ-székházban mintegy 250 külföldi és magyar szak­ember részvételével. Sikeres évad Szegeden Mintegy 85 ezres közönség tekintette meg az idén a Sze­gedi Szabadtéri Játékok elő­adásait. A jegyekből szár­mazó bevétel meghaladta a 21 millió forintot, így a 31 mil­liós állami támogatással együtt — az előzetes számí­tások szerint — nem veszte­séges a szabadtéri színpad. Gyerekek a békéért. Hu­szonöt évvel ezelőtt alapít­ványt hozott létre a skóciai püspök, Saint Andreu, az ő nevéhez fűződik a Gyerekek a békéért kulturális misszió. Zágrábban, Olmüczben és Pécsett nemzetközi gyerek­társulat alakult a nyáron, hogy előadásaikkal fejezzék ki olt- hatatlan békevágyukat. Csütörtökön este Fonyódon a pécsi alkalmi társulat tartott nagysikerű, emlékezetes elő­adást. A rendezővel, Bagossy Lászlóval beszélgettünk. — Ha Európába akarunk tartani, a palántákkal kell kez­deni — nyilatkozta a nemzet­közi társulattal együttmunkál­kodó színházi szakember. Bemutatva az alkalmi gyerek­társulatot elmondta, hogy ausztrál, japán, szovjet, ame­rikai, írországi, angliai, francia, holland, svéd és magyar álta­lános-és középiskolásokból, il­letve egyetemistákból verbu­válódott. Valamennyien jól beszélnek angolul és hazá­jukban tevékenyen részt vesznek a diák-amatőrmoz- galmakban. Pécsett augusz­tus 5-én mutatkozott be az együttes, azóta sikerük volt Budapesten, a Vörösmarty té­ren, Szentendrén, Fonyód után Kőszegen szerepelnek. Vajda György, a Kaposvári Csíki Gergely Színház szín­padmestere, a Gyerekek a békéért előadás technikai rendezője elmondta, hogy a zágrábi együttessel Olmücz­ben találkoznak, Prágában pedig augusztus 31-én a vár­ban mutatkoznak be. A pro­dukció fővédnöke Havel el­nök. A Gyerekek a békéért ala­pítvány keretében Fonyódon bemutatkozott nemzetközi gyerekegyüttes angolul mu­tatta be Vörösmarty Mihály Csongor és Tünde című szín­padi művét. — Miért épp erre a darabra esett a rendező választása? — Csongor a boldogságot keresi. Minden gyermek erre vágyik. Elképzelésem a da­rabról találkozott a gyerekek véleményével is, nagyon föl- szabadultan játszanak. A világ bármely gyereke azonosulni tud Vörösmarty gondolataival. — A Csongor és Tünde a romantika jegyében születt. Napjainkban is időszerű ez a stílus? — A gyerekek romantiku­sak, éppen ezért könnyen föl­ismerték a darab mának szóló üzenetét. A gyerekek az előadás után üzenetet adtak át a fonyódi polgármesternek, Horváth Gábornak. Az üzenet azt tar­talmazta, a világ minden ré­széből azért jöttek össze, hogy a békéről, a boldogság­ról beszéljenek. Szeptember­ben az alkalmi társulat tagjai hazatérnek, ám lelkűkben to­vábbra is együtt maradnak, s azt kívánják, hogy a közönség is őrizze meg őket szívükben, emlékezetükben. Szinte megható volt, ahogy az előadás előtt a gyerekek bemutatkoztak. A szovjet kis­lány balettjelenettel köszön­tötte a hallgatóságot, a két hol­land fiatal afféle „mestersé­gem címere" játékot produkált, a japán lányok kecses mozdu­latokkal táncolták el, honnan jöttek. A magyar csoport nép­dallal, virtusos tánccal adta le „névjegyét.” Melkvi Bea Zalaegerszegről csatlakozott a pécsi csoport­hoz, ám mint tőle megtudtuk, Pécsett balettet tanul a művé­szeti szakközépiskolában. Vi- dákovics Antal, az előadás ko­reográfusa hívta meg az elő­adásra. — Nem csak kitűnően tán­colt, láttuk a kalmárok csoport­jelenetében is. Mi a vélemé­nye a kalmárokról? — Nincs bennük emberi ér­ték. Gazdagabb az, aki csak boldog. Én boldog szeretnék lenni. A színpadkép egy hatalmas glóbuszt idézett. Ez volt a színpad is. A földet imitáló díszlethez tartozott egy kocsi­kerék is. Vajon merre gördül a világ? Kép és szöveg: Horányi Barna Barcsi bővítések Barcs miután megoldotta óvodai gondjait — a program keretében hét óvodát újítottak fel, összesen mintegy 510 he­lyet biztosítva a kicsiknek —, nagy gondot fordít az alap­fokú, illetve a középfokú okta­tás zavartalanságára. A városban működő három általános iskolában eddig az okozta a legnagyobb problé­mát szülőknek és gyermekek­nek, hogy délelőtt és délután kellett oktatni. A városi ön- kormányzat tehát egyik fő fel­adatának tekintette ennek a helyzetnek a megszüntetését. Igazi megoldást persze egy új általános iskola építése jelen­tett volna, ám erre nem volt pénz. Ezért az 1. és a 2. számú általános iskolát bőví­tették, illetve bővítik új tanter­mekkel. Az 1. számú általános is­kola bővítéseként a volt lány­iskola udvarában 4 millió forin­tos költséggel 3 új tanterem építését kezdik meg, várha­tóan novemberre elkészül a beruházás. A 2. számú intéz­mény a szomszédos régi köz­ségi tanács épületében hat tanteremmel bővül, szeptem­berben a diákok már birtokba is vehetik. Megszületett a döntés, va­lamint a tantervi tematika is, hogy a 2. számú általános is­kolában megkezdődik a „gaz- dasszony”-képzés. Ezt a helyi önkormányzat több mint 1 mil­lió forinttal támogatta. A 3. számú — kisegítő isko­laként működő — oktatási in­tézmény pincéjének a felújí­tása is elkészül az idén, s ez is oktatási célokat szolgálhat. E három iskola bővítésével, illetve felújításával, amelyre Barcs önkormányzata 11 mil­lió forintot biztosított — s pluszként az elsősöknek in­gyen adja a tankönyveket —, megoldotta az eddigi gondot: kiküszöbölte a délutáni okta­tás kényszerét. A gimnázium kollégiuma az eddigi 80 helyett 120 diákot tud fogadni. A bővítésre az idén még 3 millió forintot köl­tenek, hogy a következő ta­névkezdéskor a kollégium 152 diáknak biztosítson helyet. A szakmunkásképző intézet tanulói szeptembertől birtokba vehetik a volt tűzoltóság épü­letében kialakított gyakorlati oktatási bázist. Ezt a beruhá­zást a város pályázat útján nyert 4 millió forinttal támo­gatta. Tamási A szellem emberei Ablonczy beszélgetésre hívja a pedagógusokat Levélben kereste meg szer­kesztőségünket Ablonczy László. A Nemzeti Színház igazgatója a pedagógusokat hívja várja Thália templomába augusztus- 29-én 15 órára. Hogy miért? Nos, azért, hogy most, a tanévkezdés előtt el­beszélgessenek a tanítókkal, tanárokkal a színház vezetői és művészei, akik Tamási Áronnal együtt vallják: a szín­ház a nemzetnevelés tiszte­letre méltó helye. Nem telt házas akciók pro­pagandistáinak toborzójára készülünk, a szellem embere­ihez szólunk. Mindazokhoz, akik egy sza­bad, megújhodott szellemi Magyarország eszményében dolgoznak, akiknek az elmúlt évtizedekben gyakran kellett bújdosni azokkal a gondola­tokkal, amelyek a tisztesség jegyében kívánták nevelni a fiatalokat. Közös dolgunk, hogy a fel­növekvő generációkat gyűlöl­ködéstől mentes, szabad életre készítsük fel. A lelkek felszabadításának eszméjét képviseljük. Azt, hogy valóságos és jel­képes értelemben is, holmi őrnagyocskák ne dobozoltat- hassanak bennünket — ol­vashatjuk többek közt a meg­hívóban, amely e tajtékos poli­tikai hétköznapokban felhívja a figyelmet az értelmiségiek erkölcsi felelősségére. Súlycsökkentés = életreform Egy pécsi kezdeményezés nyomában Néhány éve fogyasztó — hivatalos nevén: testsúlycsök­kentő — nyári táborról tudósí­tott az MTV. Kissé duci vagy erősen túlsúlyos gyerekek ré­szére szervezték, diétával, sok mozgással, elméleti isme­retekkel, a korszerű táplálko­zásról. Nem tudom, ez adta-e az ötletet a Pécsi Egészség- védelmi Intézetnek, vagy csak úgy elkezdték? Mindenesetre hasonló két­hetes tábort hirdettek. Próba­képp 20 gyerekkel kezdték volna, de csak 14-en jelent­keztek; nyolc szülő be is fi­zette a mintegy 2000 forintos részvételi díjat. A próbálkozás így kellő érdeklődés hiányá­ban elmaradt. Az érdeklődés hiányának sokféle oka lehet manapság, nem csak a nyár... A meghatá­rozó ok viszont alighanem ugyanaz, mint amiért egyálta­lán testsúlycsökkentésre szükség van. És nemcsak gyerekeknél, hanem a társa­dalom lassanként nagyobbik felénél. Túlsúlyosak vagyunk, bi­zony nagyon sokan. Ennek ismét számos közismert vagy köztudott oka lehet. S gazda­sági-társadalmi körülmények miatt nehéz megítélni, ki mennyiben okozója saját ba­jának. Ám de több évtizedes prob­lémáról van szó. Generációs „ügy”-ről, amelynek van egy alapvető szemléleti oka: egészségtelen (és rendszerte­len), kalóriagazdag táplálko­zásunk. S keveset mozgunk, és naponta több a bevitt kaló­ria, mint amennyit munkával, szellemi és fizikai terhelések­kel felhasználunk. Elnézem az új nemzedék azon egyedeit, akiknek, úgy látszik, telik rá. Elfogyasztják a napi 2-3 (3-4?) kólájukat — ami a szomjúságukat sem enyhíti! —, szelet csokijukat, egy-két vagy több fagylaltju­kat. Ezzel az étkezésre szánt családi fejkvóta igencsak ki is merül. Az otthoni táplálkozásszer­kezet, úgy tetszik, csak a mű­veltebb családoknál változott a zöldek, saláták, a fehérjék javára. Dehát ez persze anyagi kérdés is. Ahogyan a hét végére megvásárolt ha­gyományos vasárnapi rántott­szeletek alapanyaga is. De ebbe ne menjünk bele, mert ki tudja, hol milyen mértékben csökkent ennek a lehetősége is. A baj ott van, hogy, ami a helyébe kerül, még több kaló­riát tartalmaz. De olcsóbb... Pedagógusok, egészség­nevelők segíteni próbáltak va­lamit a nyár közepén a pécsi táborral. Ami nem jött össze. Imponáló azonban, hogy nem adták fel. Augusztus 21-diké- től a jelentkezett csekély lét­számmal is hozzákezdenek — hallottam. A tábornak ugyanis, habár jó, ha lead a gyerek egy-két ki­lót, de nem elsődleges célja az okvetlenül és minden áron való fogyasztás. Épp ezért ez a tábor az eléggé parttalan ér- telmezhetőségű „életreform tábor” elnevezéssel indult meg. Mindenesetre a jövőre, a továbbiakra akarja fölkészíteni a gyerekeket és a szülőket. Sok mozgással, jó levegőn, új ismeretekkel az egészségről s mindenekelőtt: új, kalóriasze­gény ételek megismertetésé­vel, megkedveltetésével. Hogy hosszabb távon komo­lyabb eredményeket érhesse­nek el testsúlyuk csökkenté­sében is, ha ebben a szülők­től, a családtól is magkapják a szükséges segítséget. S mindezt koplalás nélkül, napi — ötszöri étkezésben — 1200 kalóriával. (Egy átlagos gyer­mek a kólákkal s jó magyar szirupos gyümölcslevekkel át­lag naponta 3000-4000 kaló­riát is bevisz a szervezetébe). A pécsi tábort orvos, táplál­kozástudományi és diétás szakember, testnevelő tanár irányítja, felügyeli. Erőteljes hangsúlyt kap a vonzó terített asztal, az ételfélék ínycsik­landó tálalása, díszítése vagyis a táplálkozás kulturált­sága. Az ételek egyébként minimális olajjal vagy anélkül készülnek, édesítőszerekkel; a cukrot száműzték a konyhá­ról... S nem ritka az étrendben a salátatál öntetekkel; a gyü­mölcs- és zöldségturmix, a szójás vagdalt, a halfélék „ra­finált” kínálata; a töltött tök vagy a rakott karfiolféle étkek jelenléte. Csepp a tengerben ez a pé­csi kísérlet. De, ha csak egy-két gyereknél sikerül megalapozni életük további egészséges menetét — már tettek valamit. Wallinger Endre

Next

/
Thumbnails
Contents