Somogyi Hírlap, 1991. augusztus (2. évfolyam, 178-204. szám)
1991-08-23 / 197. szám
1991. augusztus 23., péntek SOMOGYI HÍRLAP — GAZDASAG 3 Borválság-jelek Érik a szőlő Pénz van, telefon lesz? Dollármilliók távközlésre (Folytatás az 1. oldalról) Az országban mintegy száz- ötven-százhatvanezer hektárnyi szőlőterület van, Somogybán ebből hat-hétezer hektárnyi. A gondok nem most, már a koratavasszal gyülekezni kezdtek, amikor a megszokott és bevált keleti piacok összeomlottak, s ahogy látnivaló volt: az idén kitűnő termés ígérkezik. Már akkor jelezték a főhatóságoknak, a külkereskedőknek: tenni kell valamit az értékesítési nehézségek enyhítéséért! Akinek módja volt rá, természetesen saját erejéből is próbált lépéseket tenni a bőséges termés piacának megteremtése érdekében. A dél-balatoni borvidék központjában a Balatonboglári Mezőgazdasági Kombinátban tavaly még a 28 millió palack bor hatvan százalékát külföldön, többségében Németország keleti felében értékesítették. Ennek a piacnak az elvesztése, már csak nagyságrendje miatt is, igen súlyos helyzetet teremtett. Nem beszélve arról, hogy a kombináthoz tartozó tizenhárom szőlőtermelő nagyüzem, szakcsoport is ennek a központnak a feldolgozó, értékesítő kapacitására épített. Irányításukkal, szervezésükben végezték el a telepítéseket, feldolgozásra átadták a termést, és ellenértékét mindig megkapták. A mai 35-40 százalékos kamatlábak, a teljesen bizonytalan piaci viszonyok mellett, ki várhatná el a feldolgozótól, hogy az esetenként amúgy is meglevő adósságait — eladósodását — tovább fokozza?! Nem kétséges, hogy az év eleje óta látnivalóan bekövetkező nehézségeket a bogiári kombinát nem nézte tétlenül. Sokféle módon és eszközzel igyekezett elősegíteni a meglehetősen alacsony belföldi borfogyasztás növelését, és fáradhatatlanul munkálkodott — teszi ezt ma is —, az új piacok kutatásán. Például Amerika mellett, Angliát is szeretnék „meghódítani” a dél-balatoni boroknak. Ám ez nem mejgy egyik évről a másikra. Uj lépés volt aközelmúltban egy szándéknyilatkozat aláírása egy ukrán-magyar vegyesvállalat létrehozására. (Kijevben már működik egy dolláralapú BB pezsgőbár.) Ma még nem mérhető fel, hogy a legutóbbi napok Szovjetunióbeli eseményei menynyiben befolyásolják majd ezt az elgondolást. Csak az biztos, hogy a szőlő érik, és jó termést ígér. A szakemberek az országban ötmillió hektoliteres termést jósolnak. De vannak még készletek is. Hogy mi lesz a sorsa? Ma még ez legalább annyira bizonytalan, mint történt a gabonával az aratás előtt. V. M. Önkéntes adakozás Tengődön A tengődi református templom felújítása során a közelmúltban súlyos baleset érte Vörös László kányái fiatalembert, akit jelenleg is egy budapesti kórházban ápolnak. Ezért a tengődi vállalkozók egy része, illetve a Történelmi Lovas Egyesület közös szervezésében augusztus 20-án Tengődön a sportpályán mintegy 150-200 érdeklődő előtt hagyományőrző lovasbemutatót, valamint ingyenes lovag- lási lehetőséget szerveztek azért, hogy a megjelentek önkéntes adakozással támogassák Vörös László ápolását. A mintegy négyórás délutáni program résztvevőinek adakozásából 12 500 forint támogatás jött össze, melyet a tengődiek küldöttei még augusztus 20-án este átadtak a szülőknek. (Krutek) (Folytatás az 1. oldalról) A pályázók között van többek között a Siemens, a Samsung, a Philips, az Ericsson és az Alcatel is. Ugyancsak világbanki finanszírozású a tengerentúli összeköttetésre is alkalmas Intelsat földi állomás és mikrohullámú rendszer kiépítésére szóló pályázat, melynek jelenleg már az értékelése tart. A döntés - illetve a Világbank jóváhagyása - augusztus végére várható. Elkészült és hamarosan kiírásra kerül a nyilvános chipkártyás és a beltéri pénzbedobós telefonok beszerzésére a tender is, melyet ugyancsak a Világbank finanszíroz. A MATÁV saját, vállalati finanszírozású tendereket is meghirdetett, így például versenyfelhívás útján külföldi tanácsadó cégeket kíván megbízni olyan feladatokkal, amelyek elvégzéséhez nem rendelkezik megfelelő tapasztalatokkal, illetve kellő számú szakértővel. A MATÁV zártkörű hazai versenyfelhívás útján választja ki azt a céget is, amely 1993 végéig 1100 darab új gépkocsit szállít a vállalatnak. Az ajánlatok már megérkeztek. Kilenc céget hívtak meg a tenderre, közülük hatan nyújtottak be ajánlatot. Részt vesz a tenderen a Fiatot képviselő Autóker, a Ford képviseletében a Ford Europa, Opel gépkocsikat ajánlva a General Motors, a Citroen képviseletében a Lézer Kft., a Renault Hungária természetesen Renault gépkocsikat kínálva és a Porsche Hungária a Volkswagen járműivel. A benyújtott ajánlatok értéke 1,2-2 milliárd forint között mozog. Uj gyorsétterem Új gyorséttermi hálózat első magyarországi üzletét nyitották meg augusztus 12-én Pécsett, a Konzum áruház épületének földszintjén. A három földrészen több mint hatezer éttermet működtető Dairy Quenn-hálózat pécsi étterme az ötven éve alapított cég alapelvei szerint természetes alapanyagokból készíti kitűnő minőségű tejes ételeit, lágyfagylaltját, amerikai ízesítésű hamburgerjeit, hot dog-jait, sültcsirkéit és a finom falatokhoz való különféle salátákat. A Dairy Quenn olaszországi éttermei után Európában most másodikként Magyarországon kezdte meg üzletláncának kiépítését. Elsőszámú közellenség az infláció Gazdasági helyzetünket az év elején a pénzügyi szakemberek jóval optimistábban látták, mint a más területen dolgozók, a közvélemény pedig kifejezetten súlyosnak érezte. Pedig a -szereposztás általában fordított szokott lenni. Meglepő azonban, hogy mind a két vélekedésnek megvannak a reális alapjai, mert sok tekintetben eltérő képet mutatnak a reál- és a pénzügyi folyamatok. Piacgondok Egyfelől tény, hogy a recesszió tovább mélyül, a gazdaság várható visszaesése elérheti a 8 százalékot, amire a közelmúlt történetében Magyarországon alig akadt példa. (Sovány vigasz, hogy a hozzánk hasonló problémákkal küzdő kelet-európai országokban sem rózsásabb a helyzet: Bulgária, Lengyelország és Románia már tavaly is 10 százalékot meghaladó visszaesést produkált.) Rövid idő alatt megduplázódott a munkanélküliség, a vállalati csődhelyzetek szaporodására kell számítani. A keleti piacok drámai beszűkülése, valamint a befektetési kedv csökkenése miatt nincs is ok közeli fordulatot remélni. Mindezek a jelenségek igazolják a közvélemény rossz közérzetét. Másfelől valóban kimutathatók azok a pozitív folyamatok, amelyek a gazdaság egyre jobb alkalmazkodóképességét jelzik. Az export-teljesítményeket nem kellett mesterkélt eszközökkel serkenteni, folytatódik a kisvállalkozások fellendülése, gyarapodása, és elégedettek lehetünk a külföldi tőke beáramlásával is. Egyelőre sikerül tartani magunkat az IMF-fel egyeztetett stabilizációs politikához, ami önmagában is komoly sikernek számít. Gyarapodnak a lakosság megtakarításai is, hónapról hónapra csökken az inflációs ráta — mindez a pénzügyi szakértők optimizmusát igazolja. Kinek van végül is igaza? Tagadhatatlan, hogy súlyos válságban vagyunk, amelynek még nem jutottunk túl a mélypontján. Aligha teljesül a kormányprogramnak az a feltételezése, hogy jövőre már megindul egy szerény mértékű fellendülés. A kelet-európai gazdasági kapcsolatok váratlan szétesése olyan súlyos sokkhatást okozott az eladósodás szorításával küzdő magyar gazdaságnak, amelyből egyszerűen képtelenség gyorsan és aránylag kis megrázkódtatással kikecmeregni. Máról holnapra elveszítette piacát a gépipar, amely szinte egy időben szorult ki a szovjet piacról és a hazairól, de hasonló gondjai támadtak a vegyiparnak, a konzerviparnak, az építőiparnak és újabban a mező- gazdaságnak is. Ezt a helyzetet igen nehéz átvészelni. Nincsenek csoda megoldások. Új piacokat kell keresni, ahol mások persze az igények, új partnereket kell találni, akik részt vállalnak majd a termelés modernizálásából, eközben nap nap után meg kell küzdeni a nyomasztó pénzügyi nehézségekkel, amelyeket tetéznek a hasonló zavarokkal küzdő partnerek gondjai is. Mindezek még egy piaci viszonyokhoz hozzáedződött gazdaságot is megrázkódtatnának! Reménysugarak Mint minden válság, ez is növekvő szociális feszültségekkel jár együtt, nemcsak munkanélküliséggel, hanem elszegényedéssel és leszakadással is, miközben a szintén takarékoskodásra kényszerülő — jelenleg mintegy 90 milliárd forintnyi vagy azt meghaladó deficitet produkáló — költségvetésnek is a kelleténél kevesebb eszköze marad a feszültségek enyhítésére. És a pénzügyi szakemberek mégis örülnek. Örülnek, mert az ország megőrizte fizetőképességét, a növekvő megtakarítások finanszírozhatóvá teszik a költségvetést (ha ez nem így lenne, akkor pusztán emiatt is fenyegetne a külföldi eladósodás növekedése). Örülnek, mert a nagyvállalati szektor súlyos, 15 százalék körüli visszaesése nem fékezte le a kisvállalkozások fellendülését. S végül, de nem utolsó sorban az is fontos: a forint feketepiaci árfolyama ma már igen közel áll a hivataloshoz. Még nincs itt a fordulat Mi várható ezek után? — kérdezik sokan. Ami a közeljövőt illeti, sajnos, tartani kell a kedvező folyamatok lelassulásától, sőt kifulladásától, és a munkanélküliség további növekedésétől. Számítani kell a csökkenő befektetési kedvre, a kárpótlási igények kielégítése lassíthatja a privatizációt és némileg visszavetheti a mezőgazdasági termelést is. A feltorlódó gazdasági és szociális feszültségek ellenére most mégis lenne némi esély a negatív tendenciák megfékezésére, ha a kormányzat és a monetáris politika felismerné az első számú közellenséget: az inflációt, s nemcsak szóban, hanem tettekben is fellépne ellene. És persze lehetőségeket, módszereket kellene találni a társadalmi feszültségek kezelésére is, olyanokat, amelyek nem kívánnak többlet-forrásokat. Nem széles körben szétterülő, hanem a rászorulókra koncentráló szociálpolitikai eszközökre volna szükség! Véleményem szerint igazi fordulatra, érzékelhető gazdasági fellendülésre azonban még ekkor sincs reális lehetőség. Arra mindaddig várnunk kell, amíg annyira meg nem erősödik a gazdaság, hogy a fizetési mérleg javításának kényszere miatt nem kell minden fillért kivonni a fejlesztésből, a fejlődést serkentő, egészséget adó. gazdasági vérkeringésből. Erre 1993-94 előtt aligha gondolhatunk. Antal László Világgazdasági kislexikon EFTA Szabadkereskedelmi Társulás, amelyet eredetileg a Közös Piacból kimaradt nyugat-európai országok hoztak létre. Az ipari cikkek forgalmát liberalizálták egymás közt, vagyis a kontingenseket és a vámokat megszüntették. Jelentősége csökkenőben van azonban az Európai Közösség növekvő súlya miatt, és tagjai közül Svédország és Ausztria már kérte fölvételét az Európai Közösségbe. Magyarország jelenleg tárgyal az EFTA-val egy előreláthatólag 1992-ben életbe lépő úgynevezett asszimetrikus egyezményről, amely a vámok nem egyidejű megszüntetését irányozza elő, ami azt jelenti, hogy Magyarország fokozatosan teszi meg ezeket a lépéseket az EFTA tagállamaival szemben. Épül a BudaPark Megkezdődött a BudaPark bevásárló központ építése Bia- torbágy határában, az M1-es út mentén. A nagyszabású beruházást szervező Bevásárló- központ Budapest Kft 52 hektáron, 9 milliárd forintért 1993 végére építi fel a bevásárló centrumot, melyben többek között helyet kap a svéd Ikea vállalat új bútoráruháza, az Adidas, az építőanyagokat gyártó Baumax és a fehérneműiről híres osztrák Gazella cég is. Agrárkereskedelem a Szovjetunióval A kölcsönös érdekekre való tekintettel a magyar exportőrök bíznak a folyamatos szállításokban. A kormány garanciát vállalt 110 millió dollár erejéig a Szovjetunióba irányuló gabonaexportra. Bár az eddig kiszállított magyar termékekről pontos összesítés nem áll rendelkezésre, a külkereskedelmi vállalatok információja szerint az év elejéhez képest lényegesen javultak az értékesítés lehetőségei. Százezer Honda A Honda százezer autót szándékozik gyártani 1995-től nagy-britanniai üzemében. Hogy az ott készülő termékeket az Európai Közösség kereskedelmi korlátozása ne sújtsa, az autók nyolcvan százalékát Európában készült alkatrészekből szerelik össze. A japán autógyár ebben az ügyben 300 európai vállalattal vette fel a kapcsolatot. Közös érdekvédelem Közös érdekvédelem kialakítására törekednek a volt szocialista országok bányászszakszervezetei — erről rendezett három napos tanácskozást a Magyar Bányaipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége Leányfalun szovjet, csehszlovák, lengyel és román bányászszakszervezeti képviselők részvételével. A tanácskozás különös jelentőségét az adja, hogy a rendszerváltás nyomán s országonként több tízezer bányász elbocsátása várható.
