Somogyi Hírlap, 1991. augusztus (2. évfolyam, 178-204. szám)
1991-08-22 / 196. szám
12 SOMOGYI HÍRLAP — VÁLLALKOZÁSOK 1991. augusztus 22., csütörtök Új koncepció, új jelmondat: Kultúrák találkozása EXPO 1996: „Legyen vonzó és sajátosan Ha fizetőképtelen a vállalkozó Bécs meggondolta magát, Budapest egyedül maradt a porondon. A Keletet Nyugattal összekötő híd gondolata egyszeriben értelmetlenné vált. Uj szlogent kell találni, amely alkalmas lehet arra, hogy egy nagyszabású világtalálkozóra hívja a Duna partján a világkiállításban üzletet látó tőkét és a látványosságért akár sokezer kilométeres utazásra is vállalkozó közönséget. Dr. Stauder Ernőt, az EXPO-programiroda szaktanácsadóját kérdeztük: hol tartanak az előkészületek? — Sokat gondolkodtunk azon, hogyan lehetne vonzó, ugyanakkor sajátosan magyar az 1996-os EXPO. Hazai és külföldi kiállításmenedzserek ötlete volt, hogy az emberiség kultúrája kölcsönhatásának kellene szentelni ezt a rendezvényt. A parlament elé azt a javaslatot terjesztjük, hogy az EXPO ’96 jelmondata „Kultúrák találkozása” legyen. Az ötletet most csiszoljuk, egy sereg szakember a részletek kimunkálásán dolgozik. — Egy EXPO sikere általában attól fügß, hogy érdeklődik- e iránta a tőke, erdeklődik-e a közönség. Ön szerint van akkora vonzereje a kultúrának, hogy arra alapozzuk a világkiállítást? — Három témakörre meglehetősen pontos elképzelésünk van. Abban mind a három közös, hogy valamilyen formában a kultúrához kötődik, mégis „közérdekübb" annál. Az egyik a kommunikáció és a kultúra. A másik: a környezet, a kultúra és az emberiség kapcsolata. A harmadik pedig a gazdaság kulturális stratégiája, amelynek egy szelete — mondjuk — az ipari formák témaköre. Szeretnénk, ha mindebből az is kiderülne, hogy szerintünk a kultúra fogalma sokkal tágabb, mint ahogy általában értelmezik. Nem egyszerűen a szórakozásra vagy a művelődésre gondolunk tehát. A mi fogalmaink szerint az egészségügy, a környezetkezelés kultúrája éppúgy beletartozik ebbe a körbe, mint a telekommunikáció sokféle technikai újdonsága, mondjuk, a színes térhatású televízió. Azt kell bemutatni, hogy az ember, mint tudatos lény, a saját életvitelében, saját környezetében milyen színvonalat ér el, s ehhez a kultúra hogyan járul hozzá. Ha mindezt látvánnyá is tudjuk fokozni, akkor adott a világkiállítás témája. — Mondana konkrét példát? — Megpróbálom érzékeltetni, hogy mire gondolok. A tudósok fölfedeztek, hogy a római kori síremlékek felirataiban szinte mindent elmondanak a szarkofág egykori lakójáról. Ha ez így van, akkor az összes lelet feldolgozásával többet tudhatunk meg a császárok koráról, társadalmáról, mint eddig bármikor. Ha a tudomány szövetkezik a technikával és sikerül elektronikus úton betáplált fotókat elektronikusan értékelni, új fejezet nyílhat a régészet történetében. Az ősi kultúra a ma technikájával találkozik, s lám, egy mozaikja máris ösz- szeállt az EXPO-nak. — Ilyen mozaikokból épülne fel a kiállítás? — Lényegében igen. A potenciális kiállítókat ilyen ajánlatokkal, bemutatkozási lehetőségekkel lehet megnyerni. — És meg is fogják érteni szándékainkat? Ez a szlogen másnak is ugyanazt jelenti majd, mint nekünk? — Külföldi szakemberek seregét hívtuk segítségül, akiket megkértünk, mondják el, mit értenek ők ez alatt a koncepció alatt, mi minden tartozhat bele, s mindez mekkora világkiállítás keretében mutatható be. Bevallom, arra számítunk, hogy az így összeálló tanulmány eléggé nemzetközi lesz ahhoz, hogy szellemében eséllyel pályázhassunk a sikerre. Szeptember végére kell elkészülnie az EXPO stratégiai tervének, aminek alapján dönteni kell, majd pedig teljes gőzzel elkezdődhet a szervezés. — Említene néhányat az ismertebb külföldi tanácsadók közül? — Nem szívesen tenném. — Miért? Egyszerűen arról van szó, hogy a szakmában legismertebb beruházási szakembereket, kiállítás-szervezőket kerestük meg, akik nagy nemzetközi tapasztalatokkal rendelkeznek. —Nem hirdettek pályázatot? — Ilyen esetekben nem szokás a pályáztatás, de az idő is rövid volna hozzá. Ami viszont a tervek megvalósítását illeti: ebben a szakaszban már csak szigorúan tender-alapon képzelhető el a résztvevők kiválasztása. Ha kialakult a végleges elképzelés, szabaddá válik a pálya minden érdeklődő előtt. Egyforma eséllyel indulhatnak a világkiállításra jelentkezők. Nagyon vigyáztunk, nehogy bárki a mostani közreműködéssel monopolhelyzetre tehessen szert. — Az EXPO iránt érdeklődő külföldiek mikor ismerhetik meg a végleges elképzelést, mikor dönthetik el, mekkora szeletet kérnek ebből a tortából? — Már ősszel megkeressük azokat a cégeket, amelyek a korábbi elképzelés iránt is érdeklődtek, s a megfelelő csatornákon ehhez mások is hozzáférhetnek majd. De végül is nemcsak a világkiállításról, hanem egy komplex fejlesztésről is szó van, ami rendkívül sokféle lehetőséget kínál az érdeklődőknek. — Van valami korlátja a jelentkezéseknek ? — Ma még nincs. Még nem dőlt el, mennyi lesz állandó, mennyi az ideiglenes épület, mekkora lesz a kiállítás alapterülete. Ma még minden attól függ, hogyan fogadja ősszel az új koncepciót a világ. Somfai Péter A vállalkozások korát éljük. Tízezrek válnak bérmunkásból, alkalmazottból a maguk urává, s közülük sokan meg is találják számításukat. Am nincs előzetes garancia a vállalkozások sikerére. Mi van akkor, ha egy új vállalkozás az első két-három év után még mindig veszteséges? Dr. Deli Lajos, az Apeh osztályvezetője így válaszolt: — Sajnos, gyakori, hogy a vállalkozások veszteségesek. Az adószabályozás rendszere elismeri a veszteség kategóriáját, tehát azt, hogy a vállalkozó kiadásai, költségei, plusz a rájuk rakódó terhek — így a költségként el nem számolható kiadások — meghaladják a bevételeket. Ilyen esetben a bevételeket a következő évre át lehet vinni, és akkor — a következő évi bevételekkel együtt — el lehet számolni. A vállalkozási nyereségadót illetően például addig nincs adófizetési kötelezettség, amíg nincs nyereség. — No, de az áfát azért fizetni kell... — Az általános forgalmi adó nem jövedelemhez tapad, hanem bevételhez. A 300 ezer forintos alanyi adóhatár fölött, sajnos, belép az adókötelezettség. — Mi történik akkor, ha a vállalkozó elmarad az adófizetéssel? —- Ha nem gyakori és nem szándékos az elmaradása, akkor erre nyilván nyomós oka van. Rendszerint a fizetőképességével függ össze. Ilyenkor a késedelem miatt adóösz- szegéhez hozzá kell rendelni a havi pótlékot. Gyakorlatilag mindig a jegybanki kamatnak megfelelő, egy napra eső kamatot kell a késésben lévő napok számával felszorozni és adópótlék címén hozzászámítani. Tehát naponta számolunk, nem úgy mint a korábbi szabályzat alapján. Azután ezt be kell fizetni a következő hónapban, illetve amikor hátralékát rendezni tudja. — Mi történik akkor, ha a vállalkozó egy ideje már erre sem képes, ám mégsem akarja bezárni a boltot? — Én megértem ezt az adóalanyt is, hiszen valójában ö tudja, hogy miként áll fizetőképesség szempontjából. Az adóigazgatási szabályozás természetesen lehetőséget ad — legfőképpen személyijövede- lem-ado, de egyéb adónemekben is — arra, hogy az adóalany később fizesse meg a tartozását vagy részletekben törlesszen. Ehhez semmi másra nincs szüksége, csak egy részletfizetési kérelemre, amelyben alaposan megindokolja a fizetőképtelenséget vagy az átmeneti pénzhiány okát. Az adóhatóság szükségképpen bizonylatokat kérhet es ezek birtokában 30 napon belül eldönti, hogy hány havi részletfizetést ad, illetve hány hónapra engedélyezi a halasztást. Egy lenyeges dolgot azonban itt el kell mondani: vállalkozók esetében ilyesmire ritkábban van példa, mint a személyi- jövedelem-adóalanyok esetében, vagyis ahol csak magán- személyekről van szó, akik több forrásból élveznek jövedelmet és adókötelezettségük ily módon lép be. Nekik több alkalommal engedélyeztünk eddig részletfizetési kedvezményt. Az ország finanszírozása stabil Az ország finanszírozása stabil, a pénzügyi helyzet kedvezőbb, mint a kuvaiti válság idején volt — mondta tegnap Surányi György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke. A devizatartalék szintje majdnem egymilliárd dollárral magasabb; jelenleg 1,7—1,8 millárd dollár körül alakul, s várhatóan hamarosan eléri a 2 milliárd dollárt. A külföldi pénzpiacokon viszonylag higgadtan fogadták a Szovjetunióból érkező híreket. Elsősorban a dollár erősödése érzékelhető, ám ez nem olyan mértékű, hogy elérné a néhány héttel korábbi csúcsot. Minden bizonnyal menetrend szerint létrejön augusztus 23-án a már bejelentett 140 millió dolláros hitelszerződés az MNB és 20 japán pénzintézet között. Semmilyen hír nem érkezett ugyanis arról, hogy a pénzintézetek a Szovjetunióban bekövetkezett eseményekre hivatkozva elállóénak a kölcsönnyújtástól. Egyéb hitelrészletek lehívása is esedékessé válik hamarosan, így az ország finanszírozása ebben az évben lényegében már megoldott. Ez azért is kedvező, mert egyelőre nem lehet megmondani, hogy a kötvénypiacok miként reagálnak a szovjetunióbeli eseményekre. Az MNB az idén további kötvénykibocsátásokat tervezett, ám az értékpapírok forgalomba hozatala egyelőre nem sürgős a bank számára. Az MNB elnöke szerint számos más tekintetben is kedvezőbb a helyzet, mint a kuvaiti válság idején volt. Topless hajvágószalon Topless hajvágószalon nyílt Budapesten (a Népfürdő utca 17. szám alatt), ahol — kívánságra — topless fodrásznök készítenek frizurákat. Belépés azonban csak férfi vendégeknek! (MTI-fotó — Mónos Gábor felv.) A Nemzeti Bankot „a kormány nem utasíthatja... ” Előreláthatólag szeptemberben az Országgyűlés elé kerül a jegybanktörvény, amelynek tervezetét a kormány már megtárgyalta és elfogadta. Az új jogszabálytól egyebek közt azt várják a szakemberek, hogy véget vessen annak a több évtizedes rossz gyakorlatnak, amely szerint a Magyar Nemzeti Bank kénytelen finanszírozni az állami költség- vetés hiányát. A törvénytervezet 6. paragrafusa ugyanis kimondja: „az MNB monetáris politikáját, valamint e politika érvényesítésének eszközeit e törvény keretei között önállóan alakítja ki.” Ezt az önállóságot a 45. paragrafus konkrétan is érzékelteti, amikor leszögezi: „az MNB-t e törvényben meghatározott feladatkörében a kormány nem utasíthatja.” * Ugyancsak a banki önállóság feltételeit erősíti egy további passzus, amely szerint a Magyar Nemzeti Bank elnökét hat évre a köztársasági elnök nevezi ki, a miniszterelnök javaslatára. Ily módon bizonyos mértékű személyi stabilitást is biztosít a jogszabály, mert az MNB vezetését függetleníti az Országgyűlések, illetve a kormányok négyéves ciklusától. A tervezet megfogalmazza a kormánynak nyújtandó hitelek fontos kritériumát, amikor leszögezi, hogy .....a központi k öltségvetésnek nyújtott hitelek állományának növekedése az év egyetlen napján sem haladhatja meg a központi költségvetés adott évi tervezett bevételeinek 3 százalékát”. Ezt a követelményt azonban fokozatosan, teljes egészében először csak 1995-ben érvényesítik, hogy a költségvetés zökkenőmentesen tudjon átállni teljesítésére. A fokozatosság pedig gyakorlatilag azt jelenti, hogy jövőre még semmiféle törvényes gátja nem lesz a költségvetés további eladósodásának; 1993-bari az említett 3 százalékos felső határ 5re, majd 1994-ben 4-re módosul. Nyilvánvaló, hogy a törvény előkészítésében részt vevő szakemberek ebben a nehéz kérdésben kompromisszumot ajánlanak a jogalkotóknak. Egyértelmű ugyanis, hogy a jelenlegi helyzet fenntartása—a költségvetési hiány „automatikus” és kötelező banki finanszírozása — rövid távon enyhíti a kormányzat gondjait, hosszú távon azonban nem tartható fenn. Az alkalmazott megoldás jó irányú, de rögös utat jelöl ki a kormánynak: fokról fokra csökkentse, s legkésőbb 1995-ig minimális szintre szorítsa visz- sza a költségvetési deficitet. Ehhez a célhoz azonban csak az eddigi gyakorlattól eltérő módon lehet közelíteni. Úgy, hogy nem a kiadásokhoz igazítják a bevételeket, hanem fordítva: a gazdaságtól várható bevételekhez a kiadásokat. Nem túlzás tehát azt állítani, hogy az új jegybanktörvény a strukturális átalakulást ösztönzi. A szó szoros értelmében kikényszeríti a régóta várt költségvetési reformot, azaz a kiadások jelentékeny redukálását — a nemzeti jövedelem költségvetési úton történő újraelosztásának csökkentésével. Egy további előírás szerint a privatizálásból származó állami bevételeknek azt a hányadát, amelynek jegybanki hitel a forrása, az államadósság csökkentésére kell fordítani. Ezzel kizárják azt a veszélyt, hogy ezek a hitelek a pénzforgalom további felduzzadásához vezessenek. Mindezek alapján a szakemberek úgy ítélik meg, hogy a jegybanktörvény az antiinflációs politika fontos eszköze lesz. Egyszersmind hozzájárul ahhoz, hogy hazánk pénzügy- politikája közelítsen fő partnereink monetáris politikájához, s így könnyebben, gyorsabban kapcsolódjunk be a nemzetközi munkamegosztásba. Bíró Gerd
