Somogyi Hírlap, 1991. augusztus (2. évfolyam, 178-204. szám)
1991-08-22 / 196. szám
6 SOMOGYI HÍRLAP — GAZDASÁGI HORIZONT Harckocsik halála A haderőcsökkentési megállapodások nyomán, s az elavulás következtében harckocsik százait mustrálja ki, s ítéli halálra a Magyar Honvédség. Jószerével semmit sem lehet velük kezdeni, hiszen erőgépként, jáműként egyaránt használhatatlanok. Eredeti feladataik elvégzésére pedig csak költséges felújítás után lennének alkalmasak. Múzeumi darabként — ócskavásáron — csak néhány példány találhat gazdára (pedig kevesen tudják, hogy tulajdonképpen bárki megvehet egy valamikor félelmetes erőt képviselő acélszörnyet, aki felmutatja a rendőrség által kiadott, hatástalanított fegyverre érvényes tartási engedélyt). A kiszolgált tankok kohászati hasznosítása — beolvasztása — pedig csak akkor gazdaságos, ha viszonylag olcsón szét tudják bontani őket. A Varsói Szerzőflés egykori tagállamait csaknem kizárólag szovjet gyártámányú harckocsikkal látták el, főként a második világháborúból jól ismert T-so- rozat régebbi és valamivel korszerűbb, újabb típusaival. A T-sorozatot a harmincas évek közepétől gyártja a szovjet hadiipar. 1940-ben került a csapatokhoz a világhírű T-34-es első változata, a 32 tonna súlyú, erős páncéltestű közepes harckocsi. A most ki- selejtezésre kerülő T-34-esek már a régi típus továbbfejlesztett változatai. Képünkön a Gödöllői Gépgyár szerelőcsarnokában egy T-55-ös harckocsit bontanak szét. Miért baj, hogy adót csalunk? Lesz Argosz? Új mezőgazdasági biztosítótársaság alapításáról szóló szándéknyilatkozatot írt alá a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Tanácsa és a belga Általános Paraszt Szövetség. A szükséges engedélyek beszerzését követően várhatóan még ez év őszén Argosz néven megkezdi működését az új biztosítótársaság. Az Argosz mindenekelőtt a szövetkezetek, a magángazdálkodók, valamint a kis- és középvállalkozók, illetve a magyarországi érdekeltségű vállalatok biztosítója kíván lenni. Tajvan - Szovjetunió A tajvani kormány azt fontolgatja, hogy közvetlenül vagy nemzetközi szervezetek útján pénzügyi segítséget nyújt a Szovjetuniónak. Bár diplomáciai kapcsolatot egymással még nem tartanak fenn, Tajvan az utóbbi években egyre jobban szorgalmazza a nem hivatalos kétoldalú viszony javítását. Hantarex Pécsett A firenzei Hantarex számítástechnikai cég olasz-magyar vegyes vállalatot alapított Pécsett Hantarex Hungária Ipari Kft néven. Az ősztől működő vegyes vállalat a Mech- labor pécsi gyáregységével kötött szerződést gyártó és összeszerelő üzem létesítésére, ahol ipari monitorok ösz- szeszerelését és gyártását végzik majd, eleinte száz, majd kétszer ennyi ember foglalkoztatásáról gondoskodva. A magyar állampolgárok tavaly becslések szerint mintegy 100-150 milliárd forint jövedelmet rejtettek el az adóhatóság elől. Ez a költségvetést mintegy ötvenmilliárd forint bevételtől fosztotta meg. A tavaly befizetett 117 milliárd szja több mint kilencven százaléka az alkalmazottaktól származik, akik — ha hinni lehetne e számoknak — a legjobban kereső réteghez tartoznak. Hangsúlyozom a számok szerint, hiszen kevesen hisszük el, hogy a valóságban is ez a helyzet. Szinte hihetetlen például az az adat, amely úgy szól, hogy tavaly kevesebben adóztak borravaló és hálapénz után mint egy évvel ezelőtt. Elgondolkodtató az is, hogy a nyugdíjasok — akiknek járadéka elvben adómentes — több szja-t fizettek be mint az egyéni vállalkozók. A furcsa adatok mögött az a mindannyiunk által ismert gyakorlat húzódik meg, hogy az „állami” munkahelyeken szinte kizárt az adócsalás — legalábbis a dolgozó szja-kötelezettségének eltitkolása — a privát szférában és az árnyékgazdaságban viszont a legtermészetesebb dolog. Amikor a szerelő azt kérdezi, hogy számlával vagy anélkül,- szinte habozás nélkül „anélkült” mondunk. Csakhogy ez sokkal hamarabb visszaüt ránk, mintsem gondolnánk. A költségvetés ugyanis minden évben betervezi az szja-ból származó bevételeit. A jövő évi számot, 165 milliárd — már lehet is tudni. Ezt az összeget biztosan meg akarják kapni. És minél többet nem vallanak be azok, akik megtehetik ezt, annál többet vetnek ki azokra, akik bérből és fizetésből élnek. Hiszen ez utóbbiak minden felvett forintja nyomon követhető. Az utóbbi egy évben különösen meglódult az adócsalók fantáziája. A munkabéreket, de legalábbis azok egy részét a szja és a társadalombiztosítási járulék miatt költségtérítésbe, ruhapénzbe, életbiztosításba, gépkocsihasználatba, szociális segélybe „menekítik”. Olyan munkahelyeken kapnak hivatalos minimálbért — tehát napjainkban alig hétezer forintos munkabért — a dolgozók, ahol ennek még legalább a kétszeresét kiutalják nekik adó- és tb-mentes csatornákon, például drága nyugati gépkocsi használatában. Szakemberek körében manapság vita van azon, hogy talán nem is az szja-val, hanem a forgalmi adóval kellene a láthatatlan jövedelmeket megfogni. Ez azt jelenti, hogy nem a jövedelem megszerzésekor adóztatnák a polgárt — hiszen ez a jelek szerint igen gyakran láthatatlan esemény — hanem a jövedelem elköltésekor, a vásárláskor. Ugyanis az is vásárol, aki jövedelméből nem adózott. így vagy úgy, mindenképpen igazságot kellene tenni adóügyben. A világ négy keréken Az elmúlt esztendőben közel 36 millió személyautó készült a világon (egy évtizeddel korábban „csak” 29 millió). A legtöbb személyautót, több mint tízmilliót, Japánban állították elő, őt követi az Egyesült Államok hatmillió, majd Németország négy és fél millió kocsival. Az autógyári konszernek közül első a General Motors, a második a Ford, a harmadik a Toyota, a negyedik a Volkswagen, mig a Fiat a nem egészen hárommilliós termelésével a hatodik helyen, a Renault pedig a nyolcadik helyen áll. A személyautók természetes elhasználódásával, selej- teződésével egy időben nő a világ útjain futó kocsik száma is. Tavaly földtekénken 419 millió személyautó rendelkezett rendszámmal, amiből több mint százhetvenmillió jut Európára. Jellemző adat: az USA-ban 1000 lakosra 573, a Szovjetunióban 45 személyautó jut. A „nagyok” mellett egyre több ország válik maga is gyártójává vagy összeszerelőjévé a személygépkocsiknak. Köztük sok önálló autógyár is található - Angliában például 25 ilyen van -, de többnyire a nagy konszernek egyes típusait előállító kisebb gyárakról van szó. Jó példa erre Törökország, amely a legutóbbi időkig nem tartozott az autógyártó országok közé. Most viszont már előállít Fiat licenc alapján személygépkocsikat. Az „ezerarcú” gumiabroncs A járműközlekedés különleges szerkezeti egysége a gumiabroncs. Fő feladata a kapcsolat létesítése a jármű és a pálya között. Rendeltetésénél fogva a sokrétű igénybevételek olyan bonyolult halmazának kell ellenállnia, amire kevés példát találunk a technikában. A belső légnyomás által okozott feszültségek, a jármű súlyának függőleges terhelése, a teljesítményátadással kapcsolatos erők és a kanyarokban fellépő oldalerők kiegészülnek a gördülés dinamikus igénybevételeivel és az útburkolat egyenetlenségeivel. A sebességgel, a gyorsulással ezek az igénybevételek fokozódnak. Az egymásnak gyakran ellentmondó követelmények csak az abroncsszerkezetek szüntelen tökéletesítésével elégíthetőek ki, ez viszont megköveteli a szerkezeti anyagok szilárdságának, dinamikus ellenállásának, tartósságának, kopásállóságának javítását. Vietnamban a gumiipar fejlesztésére nagy figyelmet fordítanak. Mivel itt a kerékpár nélkülözhetetlen közlekedési eszköz, elsősorban a bicikli- köpeny-gyártás került az előtérbe, de hozzá kapcsolódóan egyre fokozódik a teherautó-abroncsok gyártása is. Szétbontják az acélszörnyeket 1991. augusztus 22., csütörtök ---------------------------------------------------3----------í gy látja a Kermi Már nem büntetés Az új piaci helyzet új helyzet elé állította a Kermh-t, az áruk minőségével foglalkozó intézetet is. Vajon miként tükröződik mindez a minőséget ellenőrzők munkájában? - ezt kérdeztük dr. Huszay Gábor igazgatótól. — A Kermi tulajdonképpen a régi jogszabályok szerint dolgozik, jóllehet a körülmények alapvetően megváltoztak. A kereskedelem nagyfokú liberalizálása, a behozott, forgalmazott árucikkek és a kereskedők, vállalkozók számának növekedése bonyolultabbá teszi a munkánkat. — A jogszabályok még a régiek. Akkor mi változott? — A módszer. Módszereinket kénytelenek vagyunk ehhez az áttekinthetetlen kereskedelemhez igazítani. Ez egyrészt azt jelenti, hogy több ellenőrzést végzünk, másrészt azt, hogy a monstre ellenőrzések helyett előnyben részesítjük a részvizsgálatokat és minden esetben igénybe vesszük a nyilvánosságot. Korábban csak a kerületet, a várost neveztük meg, most már a vizsgálataink konkrét helyszíneit, a vizsgált üzletek, áruházak nevét is nyilvánosságra hozzuk. — Mit várnak ettől a gyakorlatban? — Többet, mint a mai tízezer forintig terjedő pénzbüntetéstől. Ha egy-egy rossszul működő boltnak sikerül rossz hírét kelteni, az nem csak szégyen, előbb-utóbb kár is, mert forgalomcsökkenéssel jár. — Sok a vásárlói reklamáció önöknél? — Általában évente 40-45 ezer a vásárlói reklamáció. Cipőből például az idén az első öt hónapban már több volt, mint tavaly egész évben. A vásárlóknak általában a reklamációk 70 százalékában igazuk van, de sokszor nincsenek tisztában jogaikkal. Akár kisebb, akár nagyobb értékű áru reklamációjáról van szó, mindenekelőtt az üzletben, az eladónál kell érvényt szerezni a vásárlói jogoknak. Csak ha ott nem boldogulnak, akkor kell hozzánk jönni. — Honnan kell tudni a vásárlónak a jogairól? — Sokszor a vásárló meg sem nézi mondjuk a lejárat idejét a tejfölnél vagy a tejnél. Otthon felháborodik a romlott áru miatt, és esetleg egyenesen hozzánk jön. Pedig, ha kicsit figyelmesebb, elkerülhető az egész herce-hurca. Mi éppen a fogyasztói érdekvédelem javítását tartottuk szem előtt, mikor létrehoztunk Budapesten, a Kermi épületében egy tanácsadó irodát. Itt tesztek és vizsgálatok alapján tájékoztatjuk a hozzánk betérőket még vásárlás előtt, hogy mit érdemes megvenni. Segítünk a döntésben, ha például 15 féle hűtőt kínál a kereskedelem, megmondjuk melyiknek mi az előnye-hátránya. Segítünk eligazodni mit, hol, mennyiért és milyen minőségben kap meg a vásárló. Ha reklamáció végett keresik fel irodánkat, akkor is segítünk az elintézésben, felvilágosítjuk az illetőt, mit kell tennie. Gyakran előforul például, hogy az 1 éves garancia lejár valamilyen tartós fogyasztási cikkre, és az éppen egy-két héttel utána romlik el. Mégsem kell drága pénzen megjavíttatni, hanem érvényesíteni kell a 3 évre szóló szavatosságot, a cég köteles ingyen megjavítani a meghibásodott árut. Új vonás a munkánkban, hogy vállalkozók és kereskedők is jönnek, tanácsot, véleményt kérnek, megvették ezt vagy azt a méterárut vagy más árucikket, megfelel-e a minősége. ■ — Mit várnak a készülő, új vásárlói törvénytől? — Mindenekelőt azt, hogy a most sokfelé szétszórtan és szinte hozzáférhetetlenül meglevő jogszabályok végre egy helyre kerülnek. Bécsi dicséret A mi csődünk kisebb Van Bécsben egy kutatóintézet, amelynek immár évek óta a kelet-európai gazdasági változások vizsgálata az egyik fő profilja. Most közzétettek egy részletes elemzést, amely a KGST összeomlása utáni helyzetet és a volt szocialista országok elkövetkező hónapjait vizsgálja. A Nemzetközi Gazdasági Összehasonlító Tanulmányok Intézete szerint a szovjet piac beszűkülésére visszavezethető külkereskedelmi csőd katasztrofális a kelet-európai országok iparára, hatalmas munkanélküliséget és egész ágazatok tönkreme- nését hozza magával. A szovjet gazdaság összeomlása alapvetően veszélyezteti ezeknek az országoknak az energiaellátását is, hiszen évtizedeken át onnan kapták a kőolajat, a földgázt, a villamos energiát. A bécsi intézet szerint az 1989-es 56,4 millió tonnáról az idén 30-ra, jövőre pedig akár 20 millió alá is csökkenhet az olajszállítás a kelet-európai országokba. Az energiakrach azonban nem egyformán sújtja e térség államait. Mi magyarok szerencsére viszonylag jobb helyzetben vagyunk, legalábbis a többiekhez képest. A bécsiek szerint ez abban nyilvánul meg, hogy idejében, még a nyolcvanas években elkezdtük nyugatról is behozni a kőolajat, továbbá a belföldi árakat folyamatosan felemeltük a világpiaci színvonalra. A bécsi kutatók óvják a volt szocialista országokat attól, hogy a hiányzó szovjet kőolajat a hazai széntermelés fokozásával, és szénnel működő erőművek építésével pótolják. Ezek ugyanis olyan súlyosan szennyezik a levegőt, hogy az európai normákat követni szándékozó országoknak feltétlenül más, környezetkímélő megoldásokat kell keresniük. A kelet-európai országok energiafogyasztása az elkövetkező négy évben várhatóan 10-15 százalékkal csökken, ám ez nem kis részben az ipar hanyatlására, a korszerűtlen termelő ágazatok leépülésére vezethető vissza. A bécsi intézet szerint a lehetséges és szükséges energia-racionalizálástól még igen messze vannak ezek az országok. A kelet-európai országok ipara ugyanis hozzávetőlegesen annyi energiát használ fel mint a Nyugat, ám csak harmadakkora a termelékenysége.
