Somogyi Hírlap, 1991. augusztus (2. évfolyam, 178-204. szám)
1991-08-21 / 195. szám
1991. augusztus 21., szerda SOMOGYI HÍRLAP 5 Főhajtás a hagyománynak „Szerencsétlen az a nemzet, amelynek még nagy öregjei sincsenek” — tartja a találó mondás. Hasonlóképpen szerencsétlen — s ezt már mi tesszük hozzá — az a nemzet, amelynek hagyományai sincsenek. Hagyományai, amelyektől egy időre el lehet szakítani az embereket, de örökre soha. Ennek kitűnő bizonysága az évről évre megrendezendő buzsáki búcsú. A napot a Fonyódi Zeneiskola növendékeinek fúvószenekari bemutatója köszöntötte, s a nézelődő már ekkor felfigyelhetett a búcsúsok elrendezésének arra a koncepciójára, amelyet büszkén mutatott Knézics István polgár- mester. Igyekeztek ugyanis a centrumban helyet biztosítani a népi hagyományokat ápoló ipar- és népművészeknek. A kereskedők azonban még így sem repestek az örömtől: — Ha azt veszem, hogy mit hoztam ma magamnak, akkor megérte. Ha azt nézem, mit lehet keresni ennyi idő alatt a Balaton-parton, akkor bizony már nem ilyen egyértelmű — mondta Bertalan Gábor, aki saját készítésű esztergált használati tárgyakat kínál. — Pedig, ha azt nézzük, hogy 50-et kell leszámolni egy lufiért, akkor ezek sem drágák. Fürj Mihály Pécsről érkezett, népművészek munkáit árulta. 1250 forintos helypénze nem látszott megtérülni. — Még egy fillér sem jött be, eddig csak kiadásaim voltak. Egyszerűen nincs pénzük az embereknek. Tavaly ilyenkor ennél lényegesen jobban ment. — Végignézve a 2-3, illetve 6 ezer forintos árakon, ez talán nem is csoda. A buzsáki búcsú nagy fénypontja, az ünnepi szentmise ritkán tapasztalható tömegeket vonzott a katolikus templomba, ahol harmóniában „él” egymás mellett a kegytárgy és a buzsáki rátétes. Szekeres Dezső plébános első alkalommal hirdette az igét a buzsáki búcsú ünnepi szentmiséjén. A már szintén szokásosnak mondható iskolai népművészeti kiállítás minden eddigi választékot felülmúlt; ritka élményben volt része a látogatóknak. Az események koronájának azonban a forró hangulatú folklórműsor bizonyult. A Buzsáki Gyermek- és Hagyományőrző Együttes, a Bá- tai Népi Együttes, a Zengő- várkonyi Népi Együttes és — nem kis meglepetésre — a Csíkmadarasi Népi Együttes tagjai ropták a táncot, amelyet — nem túlzás — még az ablakokban ülve is néztek. Különlegességnek számított a buzsáki búcsú történetében az épp 100 éves tűzoltóegyesületre emlékező jubileumi műsor, amelyet zászló- és újke- nyér-szentelés, valamint tűzoltóbemutató tett emlékezetessé. Az idei búcsún egy holland község, Gorsell polgármestere és képviselő-testületének egy része is jelen volt, keresve a kapcsolatot Buzsákkal. Balassa Tamás BUZSÁKI BÚCSÚ BOGLÁRI SZÜRET Szóló szőlő, zeneszó Húszezer ember gyűlt ösz- sze a bogiári szüretre. Jelent és múltat ötvöző látványos rendezvényei további ezreket vonzanak — a tó nyárvégi üdülőseregét; a szőlő és a bor háromnapos ünnepe sokszínű, hangos, hangulatos és vidám. Parádés folklórműsorok, fúvóskoncertek, népi játékok, vetélkedők, kiállítások, bemutatók a látványt keresőknek, és vásári tarkaság: ínycsiklandó illatú „lacikonyhák” — ha éhes a vendég vagy szomjúhozik... Zeneszó szállt a Platán strand előtti téren, a vén platánok alatt árusok verték föl sátraikat... Színes zászlócskák, szőlőfüzérek, koszorúz- ták a teret, bejáratánál a háromnapos eseménysort rendező Balatonboglári Mező- gazdasági Kombinát óriás szőlőfürtje függött. Vasárnap délelőtt tíz órakor a Platán előtti színpadon Czi- ráki Imre, a Balatonboglári Mezőgazdasági Kombinát vezérigazgatója és dr. Kovács Miklós, Boglárlelle polgármestere nyitotta meg ünnepélyesen a rendezvények sorát. Utalva a hagyományokra kiemelték: Boglárlelle, a dól-bala- toni borvidék központja hí- rét-nevét a BB termékei öregbítik Európában és a tengerentúlon — a Viticoopba tömörült szőlőtermelő szövetkezetek és sok száz szőlősgazda szorgos kezemunkája nyomán. S most, szüret kezdetén a várost övező gyönyörű ültetvények válogatott termését, a gyümölcsöt, a „szóló szőlőt” és a belőlük készült üdítőket, nemes italokat tárják a vendégek elé... Vendégben pedig nem volt hiány: ahogy telt az idő, úgy sűrűsödött a kíváncsiak serege. S több mint egy tucat helyszínen folytak a bemutatók! A kaposvári honvédzenekar hangulatos „toborzója” után a Lelle táncegyüttes nyitotta meg a néptáncosok non-stop műsorát. Majd következett a Kisbalaton, az őcsényi hagyományőrző együttes, a fonyódi Mátyás Király Gimnázium remek táncosai, aztán a karádi néptáncegyüttes, a szulokiak... Kalocsai legénytánc, leánytánc, sárközi ugrós, karádi táncok, sárköziek..., székelyföldi, dunántúli, alföldi, magyar táncok és német néphagyomány... — hazánk különböző tájegységeiről a folklór színes virágai. Gyakran csattant föl a taps a remek, változatos produkciók után a magyar, német, lengyel, holland — s ki tudja még hányféle nép — adta nézőközönség soraiban. Különösen nagy sikert aratott a mooskir- cheni rézfúvósok koncertje: s színre lépett a pápai zenekar... Aki betelt a látvánnyal, mást keresett; volt könnyebb és volt „fajsúlyosabb”. A strandon délelőtt — és délután a színpadon — a gyermek néptáncosok bűvölték el a nézők seregét. Itt a boglárlellei Szelence kisiskolás táncosait és a karádi gyerekek ügyességét kell külön is említenünk. S voltak népi gyermekjátékok, ügyességi versenyek is. Körhinták, pónilovaglás, sétakocsikázás, különböző vetélkedők... virágbemutató és -vásár, termékbemutató, a borversenyek díjazott nedűinek bemutatója (kóstolással egybekötve!) kínálta a szem s szájnak kellemeset... S akkor még nem szóltunk az árusok sátrainak kínálatáról... A borkóstolók iskoláját is megnyitották! Turóczi István mezőgazdasági mérnök vezette a hasznos „tanfolyamot”. Hogy melyik bor miről ismerhető fel, mi adja sajátos ízét, zamatét; mikor mihez fogyasztható... S mindez nemcsak érdekes, de bogiári borreklámnak is kiváló volt, hiszen jó néhány palack tartalmát megkóstolhatta a „nebuló". Jó hangulat, remek rendezés jellemezte a bogiári szüret első napját — amíg közbe nem szólt az idő. A parádés szüreti felvonulás ugyanis a zuhogó zápor miatt — sok ezer várakozó bosszúságára elmaradt. A Borrendek azonban ezúttal is összegyűltek a kombinát központjában, s különböző próbatételek után — Lukács Mónika bogiári borkirálynő jelenlétében, Szend- rődy Győző nagymester köszöntője után — felavatták a bogiári Bonus Bonorum borrend új tagjait. Kurucz Ferenc A lakosság érdekeit szolgáló önkormányzatot 'f ni Vendégek Csíkmadarasról ÜNNEP ADANDÓN A magyaroknak mindig legyen kenyerük (Folytatás az 1. oldalról) A környező megyék képviselői foglaltak helyet a hétfőn este a fenyvesi kerekasztal mellett. Az önkormányzatok tagjainak politikai önéletrajza érzékeltette, milyen színes a paletta, ám szinte egyöntetű véleményük az volt, hogy az önszerveződés hagyománya kiveszett Magyarországon az elmúlt évtizedekben. Kálóczi Kálmán, Badacsonytomaj polgármestere, ha nem is gondtalanul, de mindenképpen jó érzéssel ülhet székében, hiszen a faluszövetség föltámadásával, az egyesületek, körök támogatásával a település „malmára hajthatja a vizet” az önkormányzat. Ezeknek a közösségeknek szavuk van a helyi döntések megalkotásában, számítani rájuk azért is fontos, mert magában az önkormányzatban kevés az igazán szakértő. Kapiller Imre, Zalaegerszeg képviselője a megyeszékhely elkényelmesedéséről szólva kifejtette, hogy igazában nem működik a városban a helyi politika, csupán fentről vezéreltetve létezik. — Minél nagyobb egy város, annál nehezebb megteremteni az önszerveződés feltételeit — ezt már Vonyó József, pécsi képviselő mondta, s hozzáfűzte, hogy a pártérdekek pedig sok esetben felülkerekednek a választópolgárokén. — Az önkormányzat egyik alapvető feladata, hogy gerjessze a helyi társadalom önszerveződését — állapította meg a hallgatóság nagy tetszésére. A részönkormányzatok létrehozását helyezte kilátásba Pécsett, erre megvan a törvényes keret is. A kerekasztal mellett nem ült ugyan somogyi képviselő, ám Bősze Sándor kaposvári levéltáros, a történésztábor egyik fő szervezője a fonyódi példával érzékeltette, milyen fontos szerepük lehet a helyi egyesületeknek az önszerveződésben. Fonyódon az ön- kormányzat támogatásával életre hívják újra a fürdőegyletet, ennek tagjait pedig delegálják az önkormányzatba. A balatonfenyyes-alsói ifjúsági táborban a történészek olyan muníciót kapnak, amit az oktatásban, a közművelődésben, a fiatalok és a felnőtt lakosság nevelésében, ön- szerveződésének elősegítésében kamatoztathatnak. A tábor pénteken zárja kapuját. Göncz Árpád köztársasági elnök erre a napra meghirdetett előadása sajnos elmarad, mert külföldi látogatáson vesz részt. Horányi Barna Államalapító királyunk ünnepére gyűltek össze Ádánd lakói hétfőn este. Az ünnep fényét emelte, hogy Kárpátalja, Szlovákia, Vajdaság és Erdély követei is itt lehettek. Szatmári Lajos, a képviselő- testület tagja idézte fel Szent István alakját. Az erdélyi magyarok nevében Balázs Dénes csíkmadarasi katolikus plébános szólt: — Ti édesgyermekek vagytok, mi pedig mostohák. De tudnotok kell: nem a magunk akaratából lettünk azokká. A mostohagyereknek nincsen szava; s ami megmaradt, azt is el akarták tőlünk venni. Nem erkölcsi kitartásunknak köszönhetjük, hogy még megvagyunk a Hargita lábánál, hanem hitünknek. A ti szavatok elhallik hozzánk, így a mosto- haság érzése kissé csitul lelkűnkben — mondta emelkedetten. Felhangzott a taps, amikor a madarasi plébános Szatmári Lajossal közösen a magyar zászló alá helyezte a nemzeti színű szalaggal átkötött új kenyeret, azon fohászkodva, hogy a magyaroknak — határainkon innen és túl — mindig legyen kenyerük. Az ünneplés dallal, tánccal folytatódott. A siófoki néptánc-egyesület gyermekcsoportja Szigeti Angéla összeállításában szatmári táncokat mutatott be. Ezután az ádándi népdalkor katonadalokat énekelt. A szomorú-szép nóták után zenekari kísérettel felhangzott a székely himnusz, (Fotó: Kovács Tibor) jelezve az ádándi népdalkor vendégszeretetét élvező Csíkmadarasi Népi Együttes műsorát. János Ibolya és Antal Ildikó népdalait s a legényes táncot vastaps fogadta; csakúgy, mint a Miklós Márton által színpadra állított Találkozás a forrásnál című produkciót. Tanúi lehettünk: a munkából érkező férfiak fáradtságát miként enyhítheti a korsó hűs vize, az incselkedő lányok koszorúja, a közös ének és tánc öröme. Az est fénypontja a Lakodalmas volt. A népi gyűjtésre épülő fergeteges koreográfiát a madarasiak rövidítve mutatták be. Vőfélyek, örömanyák, rokonok, barátok és barátnők népesítették be a színpadot, hogy tanúi legyenek az új pár kézfogójának. A vérbő humorral fűszerezett, rendkívüli ének- és tánctudásról számot adó kompozíció végén többször követelt ráadást a publikum. A taps nemcsak a táncosoknak, hanem a virtuóz muzsikusoknak, Bíró Ernő népi zenekarának is szólt. Az ünnepséget a Berzsenyi Dániel Közművelődési Egyesület rendezte. L. S. Európa-nap Fertőrákoson Vasárnap délelőtt dr. Habsburg Ottó, a Páneurópai Unió elnöke nyitotta meg az Eu- rópa-napot a Fertőrákosi Kőfejtőben. Az MDF soproni szervezete a Páneurópai Piknik 2. évfordulóján, a kelet-németek előtti első, néhány órán át tartott határnyitásra emlékezve egész napos politikai, kulturális rendezvényre hívta a környék magyar és osztrák településeinek lakóit. „Szent földön állunk. Itt kezdődött Közép-Európa felszabadulása" — mondta a Páneurópai Unió elnöke, az 1989-es piknik fővédnöke. Az akkori határnyitást az 1956-os csata végének és győzelmének nevezte. Kora délután emlékoszlopot állítottak Sopron- pusztán a két évvel ezelőtti esemény tiszteletére, ezután Antall József miniszterelnök, valamint a kormány több tagja tartott fórumot a Barlang Színházban. Ismét nyitva a megyei könyvtár Határidőre befejeződött a megyei könyvtár fűtőrendszerének felújítása, így mától — a szokott nyitvatartással és szolgáltatásaival — ismét fogadja az olvasókat. Esküt tettek a Bonus Bonorum borrend új tagjai
