Somogyi Hírlap, 1991. augusztus (2. évfolyam, 178-204. szám)

1991-08-17 / 193. szám

4 SOMOGYI HÍRLAP 1991. augusztus 17., szombat Népszokásokat gyűjtenek HONISMERET! TÁBOR TÖRÖKKOPPÁNYBAN Újabb „nem” az igazgatóra A képviselők hajthatatlanok (Folytatásai 1. oldalról) A képviselő-testület — az önkormányzati törvény lehető­ségével élve — nem erősítette meg a voksolás eredményét: nem járult hozzá a régi vezető személyéhez. Ezt követően kiírt egy pályá­zatot a poszt betöltésére, amire a három beérkezett jelentkezés alapján csak Szabó László ka­pott bizalmat a tantestülettől. A képviselők azonban hajthatat­lanok voltak. Az ügy a köztársa­sági elnöki hivatal elé került; vezetője, dr. Fekete Gábor tör­vénysértőnek minősítette a képviselő-testület döntését, és kötelezte annak visszavonásá­ra. Ebben a helyzetben ültek le a barcsi képviselők a csütörtöki testületi ülésre. Feigli Ferenc polgármester: — Az önkormányzati törvény és a művelődési minisztériumi rendelet ellentmondanak egy­másnak. De hogy lehet azt mondani egy képviselőnek, hogy csak egyféleképpen sza­vazhat? Mert az utóbbi ezt je­lenti. A testületi ülés egyik fel­szólalója újabb ellenérvekkel szolgált Szabó László ellen. Ez is része lesz annak a jegyző­könyvnek, amelyet a köztársa­sági elnöki hivatalnak elkül­dünk. Ha továbbra is törvény- sértésnek minősítik döntésün­ket, a bíróság fog igazságot tenni. Az 525. Számú Szak­munkásképző Intézet megbí­zott igazgatóval az élén kezdi az új tanévet, melynek—remél­hetőleg — nem megy rovására az áldatlan állapot. B.T. Kérdó'jelek Önarckép? Szegeden a magyarságkutatók tanácskoztak, történelmük során immár harmadszor. Budapesten névsort tettek közzé azokról, akik főszerepet vállalnak a magyarok 1992-re tervezett világkongresszusán. A jugoszláviai Magyarkanizsán a szom­szédos országokban élő magyar nemzetiségek sorsát vitatták meg. Mit tanulhattunk, ami fontos? — A hungarológiai kong­resszuson újból tapasztalhattuk a gönczi bölcsességet: nagyon kell ügyelnünk, hogy sem a korábbi, sem a közvetlenül megha­ladott korszak értékei közül ne vessünk el egyet sem. A két év múlva tartandó világkongresszus programja fel reméli rajzolni a világ magyarságának helyét a XXI. század küszöbén. A déli szomszédságban megrendezett fórum pedig — szerencsére— igazolta, hogy türelemmel feszült körülmények között is lehet megoldásokat keresni kényesebb nemzetiségi problémákra is. Mit tanulhattunk, ami még fontosabb? — Hogy ahol hárman együtt vannak, háromféleképpen látják, melyek a múlt, a jelen és a jövő magyar értékei. Hogy a magyarság világkongresszu­sának előkészítésekor az is téma, ki kivel nem hajlandó egy levegőt szívni. Hogy vannak, akik azt is kifogásolják, ha a szomszédság nemzetiségi ügyekben illetékes politikusa rend­szeresen tanácskozni kíván aktuális dolgokról. Mit tanulhattunk, ami a legfontosabb? — Egy sok évtizede külföldön élő magyarnak kellett felhívnia újból a figyelmet arra: azt nem kifogásolja a világ, hogy azt mondjuk a „Föld Isten ka­lapja”. Azt viszont nem szeretik, ha hozzátesszük, hogy „mi vagyunk a bokréta rajta”. Szóval: legyünk magyarok. De ne magyarkodjunk, akkor se, ha vendégünk a pápa és nemzeti ünnepnapot ülünk! Kocsis Tamás ,, Kerek egy ég alatt kerek egy istenfa, Kerek istenfának szép tizenkét ága. Szép tizenkét ágán ötvenkét virága, Ötvenkét virágán három aranyalma..." — Az esztendő, a Gergely- naptár jeles napjait játszuk vé­gig e bő hét alatt. Idén is a nép- művészeti hagyományokat, a népszokásokat idézzük fel, ahol a gyerekek élvezettel sajá­títhatják el az ismereteket — mondja Orbán Gézáné tanító­nő, a tábor vezetője. A diákok és a pedagógusok egyaránt örülnek, hogy most is sikerült megszervezni a törökkoppányi tábort. Tavaly a lakodalmas szokásokat ismerhették meg a résztvevők, az idén pedig végig játsszák a farsangot, a húsvét- hoz kötődő szokásokat, a pün- kösdölést és a végén a betlehe- mezést. Közben Törökkoppány múltját is kutatják, tárgyi és szellemi kultúrájának emlékeit idézik fel. A szerencsés 52 gyermek több helyről érkezett. Az általá­nos iskolások — főleg a gyéké- nyesiek és a zimányiak — a helyi honismereti szakkör tag­jai, de vannak középiskolások is. A kaposvári Kilián művelődé­si központ és az SMK támoga­tásával szervezett táborban családias légkörben sajátítják el a kézművesség alapfogásait, s a maguk készítette tárgyakat emlékként hazavihetik. Horváth László és Varga Éva Gyékényesről jött. Mindketten középiskolások. — Már általános iskolás ko­runkban érdekelt bennünket a honismereti kutatómunka, gyűj­töttünk és feldolgoztuk a nép­szokásokat. Nem véletlen, hogy itt vagyunk — mondják. Megtudtam tőlük, hogy jól megvan itt együtt kisgyermek és kamasz. A nagyobbak tanít­Fotó: Gyertyás László ják a kisebbeket, és mindenki megosztja ismereteit társaival. Nagyon várják a táncházat és a betlehemezést. Már a tábor ele­jén tudják: tartalmas és jó han­gulatú hét vár rájuk. Varga Zsolt Műtéti beavatkozás nélkül Vesekőzúzó készülék Kaposváron ...de érdekes Tanfolyamok ínyenceknek Nyugat-E urópában Tanfolyamokat indítanak az ősszel—a korábbi évek hagyo­mányainak megfelelően — ínyenceknek a világ leghíre­sebb konyhaművészeihez szá­mító trió tagjai: Ringó Sanders, Armin Diel és Ingo Holland. A mesterszakácsok és „inasaik” közismert németországi, fran­ciaországi, olaszországi és svájci éttermek konyháiban mű­ködnek. A legrövidebb tanfo­lyam 3 napos, a legolcsóbb kurzus ára 940 márka. A német Welt am Sonntag közreműkö­dését is megnyerték a szerve­zéshez. Az „ínyenciskola” címe: Feinschmecker-Semina­re Exquisite Küche: W-8031 Gilching, Neptunweg 9. Deutschland Telefon: (00-49) 8105-42-49 (FEB-SAD) Magániskolák közügyei AZ ISKOLAALAPITAS FELTÉTELEI Állami támogatás: fejenként 15 000—54 000 forint Akinek volt már veseköve, tudja, milyen kínt okoz az a — sokszor röntgennel is alig kimu­tatható — parányi kő. Eltávolí­tására ugyan több módszer volt, ám a beteg többnyire csak műtéttel szabadulhatott meg vesekövétől. A humángyógyá­szatban egyre nagyobb jelentő­ségűek azok a gyógyászati esz­közök, amelyeknek alkalmazá­sa a legkevesebb kellemetlen­séggel jár, amelyek a gyógyu­lás1 időtartamát csökkentik. Tegnap a megyei kórházban Erdős Sándor, a berendezést működtető Ultrahangos Vese- és Epekőzúzás Kft. gazdasági igazgatója mutatta be azt a ké­szüléket, amely műtéti beavat­kozás nélkül szétmorzsolja a követ. Az 1,5 millió márkába ke­rülő Dornier Compack mobil be­rendezés; Budapest, Kecske­mét és Szeged után a Dunántú­lon egyedül csak Kaposváron várja a betegeket, kéthetente. A Magyarországon szinte népbetegségnek számító vese­kövek 90—95 százaléka a ké­szülék által kibocsátott, fóku­szált külső lökéshullámokkal szétmorzsolható. Dr. Szporny Gyula, a megyei Fotó: Kovács Tibor kórház urológiájának osztály- vezető főorvosa elmondta, hogy ez a készülék, amelyből a világon mindössze 26 darab van, világszínvonalú; használa­tának köszönhetően a vesekö­vek csupán töredékét kell műté­ti úton eltávolítani. A kezelést követően a beteg csak három napot fekszik a kórházban, s az eddig műtét után táppénzen töl­tött 6—8 hét helyett a beteg 7— 10 nap után munkaképes. Óriá­si előnye még, hogy nincs műté­ti heg, jelentősen csökken a műtéti szövődmények veszé­lye, s a vese károsodása is ki­sebb. A Dornier Compack készülék használata a társadalombizto­sításnak is jó „üzlet”, hiszen nemcsak a kórházban töltött ápolási napok száma csökken, hanem a táppénzes napok szá­ma, a termelésből való kiesés is. A kéthetente Kaposvárra szállított berendezéssel me­gyénk betegein kívül más me­gyéből érkezőket is kezelnek. (Tamási) A tanügyi berkekben a múlt oktatási évben megkezdődött privatizáció (mintegy 50 ma­szek óvodát, iskolát jegyeztek be) a szeptemberben kezdődő iskolaévben minden bizonnyal új lendülettel folytatódik. A mű­velődési tárca illetékeseinek tá­jékoztatása szerint az engedé­lyezési eljárás során körültekin­tően vizsgálják, hogy rendelke­zésre állnak-e a képzéshez szükséges anyagi eszközök. Az előírás az, hogy magánin­tézményt csak az alapíthat, aki biztosítani tudja legalább egy évre a működés pénzügyi fede­zetét. Ezért a beadványhoz csatolni kell az egy tanévre szó­ló költségvetést—ám ebben fel lehet sorakoztatni még meg nem levő, de bevételként biz­tonsággal kalkulálható tétele­ket, például a normatív állami támogatást, a tandíjbefizetése­ket, a bankhitelt vagy az alapít­ványi támogatást is. Az engedélyezésnek termé­szetesen alapfeltétele az is, hogy a magániskola megfelel­jen az általános tartalmi köve­telményeknek. Munkáját arra a nevelési-oktatási tervre kell ala­poznia, amelyet a művelődési és közoktatási miniszter adott ki. Külön miniszteri engedély szükséges ahhoz, hogy az isko­la e tervtől eltérjen, egyedi meg­oldásokat alkalmazzon, illetve kísérletet folytasson. Az óvodai nevelési programot és az isko­lai nevelési-oktatási tervet a mi­nisztériumhoz kell benyújtani, s a szakmai meg ítéléstől függően adják meg használatához az engedélyt. Ha az alapító rendelkezik a magánintézet létesítésének és fenntartásának jogával, még be kell szereznie a működési en­gedélyt. Ennek megadására óvoda és alapfokú iskola ese­tén a helyi, középfokú taninté­zet esetén pedig a fővárosi, megyei önkormányzati szervek illetékesek. Az érvényes ren­delkezések szerint egyébként a privatizáció csak általános isko­lára, gimnáziumra, szakközép- iskolára, szakmunkásképző is­kolára, szakiskolára, alapfokú művészetoktatási intézményre, diákotthonra, kollégiumra és óvodára terjedhet ki. Ha viszont az alapítók az előírt kritériumo­knak megfelelnek, automatiku­san jogosultak a költségvetési törvényben meghatározott nor­matív állami támogatásra. A fe­jenként számított támogatási összegek a következők: óvoda 15 000 forint általános iskola 30 000 forint szakközépiskola 54 000 forint gimnázium 44 000 forint szakmunkás­képző intézet 33 000 forint A normatív támogatás nem pusztán anyagi szempontból jelentős. Jelzi azt is, hogy az ál­lam teljes jogú tanintézetnek ismeri el a magániskolákat, ha —egyéb szolgáltatásaik mellett — legalább egy teljes értékű minimumképzést kínálnak a be- íiratkozóknak. Stiedl Gábor

Next

/
Thumbnails
Contents