Somogyi Hírlap, 1991. augusztus (2. évfolyam, 178-204. szám)

1991-08-16 / 192. szám

1991. augusztus 16., péntek SOMOGYI HÍRLAP 3 Kérdőjelek Miért közügy? II. János Pált várja az ország. Tíz- és százez­rek zarándokolnak a pápai vizit által érintett helyszínekre, vesznek részt a miséken, milliók hallgatják meg üzeneteit. Csupán egyházi ügyről van itt szó? — Az or­szágos közérdeklődést látva is nyilvánvalóan nem. A szó legtágabb értelmében is közügy a katolikus egyházfő útja hazánkban. Az okok — mint a pápa személyisége, tevé­kenysége is — összetettek. Együtt tükröződik a várakozásban II. János Pál vallási szerepének elismerése, emberi népszerűsége, s a magas szintű vizit eszmei súlya. Miért van politikai je­lentősége a látogatásnak? — Mindenekelőtt azért, mert a pápa nemcsak főpap, hanem Vatikán állam feje is, és közismert, milyen kö­vetkezetesen foglal állást a béke megőrzé­séért, a szegénység, az elmaradottság leküz­déséért, az emberi jogok védelméért. S remél­hetőleg visszhangra lel nálunk gyakori figyel­meztetése az „önzés, a fogyasztás bővülete és az élvezetek hajhászásának új bálványai” ellen is. Szegő Gábor A pápa programja Ma érkezik hazánkba lelkipásztori látogatá­sára a pápa. Az Alitalia repülőgépe délelőtt 11 órakor száll le a Ferihegy—1. nemzetközi re­pülőtéren. A szentatyát a repülőtéren a Magyar Katoli­kus Egyház képviseletében dr. Paskai László bíboros, esztergomi érsek és kísérete, a ma­gyar állam részéről Göncz Árpád köztársasági elnök és kísérete fogadja. A díszszázad tisztel­gése és az üdvözlés után a pápa 11.45-kor helikopterrel indul Esztergomba, az érseki pa­lotába. Augusztus 16., péntek 15.00: Látogatás Mindszenty bíboros sírjá­nál. 15.30: Szentmise az esztergomi bazilika előtti téren. A szentatya a papokkal és szerze­tesekkel találkozik. 18.15: Esztergomból Budapestre megy. 20.00: Budapest, Parlament. A Szentatya meglátogatja a köztársasági elnököt, találko­zik Antall József miniszterelnökkel és a kor- friányJagjaival, a magyar politikai .élet vezető személyiségeivéd, a Parlament erkélyéről kö­szönti az. összegyűlteket. A parlamenti pro­gram után a Szentagya pihenőre tér a-Buda- keszi utón levő pápai nunciatúra épületében. Kísérete és a többi vendég a Novotel hotelben száll meg. Augusztus.17., szombat 8.20: Indulás helikopterrel Pécsre. 9.35: Érkezés a pécs—pogányi repülőtérre. 10.15: Szentmise a-repülőtéren. 15.15: A szentatya meglátogatja a pécsi bazilikát, majd induj vjssza Budapestre. 17:45: Budapest, a Magyar Tudományos Akadémia Úri .utcai díszterme: a szentagya a magyar tudomány és a művészeti élet képvi­selőivel találkozik. 19.15: Találkozás a diplomáciái testülettel a nunciatúrán. Augusztus 18., vasárnap 9.35: A szentatya megérkezik Máriapócsra. 10.00: Szentmise. 12.00: Úrangyala. 13.10: A szentatya Nyíregyházára indul. 13.30: Érkezés a nyíregyházi stadionba, majd a püspökségre megy. 17.15: Debrecen, Nagytemplom: ökumeni­kus istentisztelet. 20.30: Budapest: Találkozás az izraeliták képviselőivel. Augusztus 19., hétfő 9.35: Megérkezés a szombathelyi repülőtér­re. 10.00: Szentmise a repülőtéren. 17.15: Budapest, Mátyás-templom: találko­zás a kispapokkal és szerzetesnövendékek­kel. 19.00: Népstadion: találkozás a fiatalokkal. Augusztus 20., kedd 8.15: Budapest, Szent István-bazilika: II. János Pál öregekkel és betegekkel találko­zik. 9.15: Elindul a Szent Jobbal a Hősök terére, végighaladva az Andrássy úton. 10.00: Hősök tere: szentmise. 16.45: Búcsúzás a Ferihegyi nemzetközi repülőtéren. 17.15: II. János Pál visszatér Rómába. Katolikusok Magyarországon Az anyakönyvi adatok és a statisztikák bizo­nyítják, hogy Magyarország lakosságának 66.2 százaléka, azaz valamivel több mint 7 millió honfitársunk római katolikus, s csak a fennmaradó rész oszlik meg a más vallásúak és a vallástalanok között. Igaz, más felméré­sek azt bizonyítják, hogy sokak számára kato­likusnak lenni csupán egyfajta tradíciót vagy kulturális kötődést jelent. Tomka Miklós Magyar katolicizmus 1991 című könyvéből kitűnik: a magukat római ka­tolikusoknak valló emberek közül csupán 23 százaléka hisz feltétel nélkül Istenben, s 30 százalék azoknak az aránya, akik nem tudják eldönteni, van-e Isten. Több mint 20 százalé­ka a katolikus vallásúaknak nem hisz Isten­ben. A püspöki kar sajtóirodájának adata: a meg­keresztelt katolikusoknak csak 12 százaléka rendszeres látogatója a vasárnapi miséknek. Érdekes egybeesés, hogy szintén 10—12 százalékra becsülik azoknak a katolikusok­nak az arányát, akik feltétlenül részt kívánnak venni a pápa látogatásának valamelyik ese­ményén. A magyar katolikusok vallási szokásairól sokat elárul, hogy egyházi házasságot közü­lük 58,3 százalék köt, egyházi temetésben 78 százalék részesül, de ez utóbbi szám fokoza­tosan csökken. A katolikus szülők gyermekei közül 54,4 százalék járul első áldozáshoz, 33.2 százalék bérmálkozik. A katolikus vallású általános iskolások közül az 1980—1981-es tanévben mintegy 52—55 ezer részesült hitoktatásban, a rendszervál­tást követő első tanévben számuk megkét­szereződött, de arányuk még mindig csak 16 százalék körül volt. A katolikus iskolákat és gimnáziumokat 1948-ban államosították. Csak három szerze­tesrend (bencések, ferencesek, piaristák) és egy apácarend (Szegény Iskolanővérek) tart­hatott meg két-két gimnáziumot. Ezek működ­nek ma is; noha tavaly óta történnek előkészü­letek újabb egyházi iskolák megnyitására, az 1945 előtti helyzethez képest (3000 katolikus általános iskola, 184 középiskola és 2 tanár­képző főiskola), a változás egyelőre jelenték­telen. A lakosságon belüli számarányokhoz ké­pest viszonylag szerény a katolikus egyház sajtója is, Nyolc hetilap és folyóirat közül egye­dül az Új Ember rendelkezik jelentős olvasótá­borral — százezer példányban jelenik meg. A püspöki karnak, amelyet dr. Paskai László bíboros, prímás esztergomi érsek vezet, ti­zennyolc tagja van. Egyházi vezetők szerint „rettenetes hiány” mutatkozik papokban és hitoktatókban. A világi papok száma 2663, a szerzeteseké 211, vagyis háromszor annyi katolikus jut egy papra, mint az európai átlag. Igaz, nálunk fele annyi a templomjáró katoli­kusok száma, mint a kontinens átlagában. A hiányokat a szemináriumok és a szerzetes- rendek hivatottak pótolni. Az előbbiekből kilenc, az utóbbiakból nyolc működik, de az új szerzetesrendek (Jézus Társasága, Ciszterci rend, Pálos rend, Jézus Szíve Népleányok Társasága), egyelőre nem hoztak számottevő változást. (Atlantic) Somogyi egyesület alakult a világkiállítás előkészítésére (Tudósítónktól) Egy hónap múlva várható parlamenti döntés arról, hogy lesz-e világkiállítás Magyaror­szágon. Ha igent mondanak a honatyák, akkor az előzetes elképzelések, viták nyomán a főváros egy szakjellegű bemu­tató helyszíne lesz, így a vidék is több lehetőséghez jut. Somo­gybán a megyei önkormányzati hivatal többi rányban készíti elő a programba való bekapcsoló­dás lehetőségét. A Világkiállítást Szervező Iro­da elképzeléseihez igazodva a „Nagy tavak bemutatkozása” elnevezésű programcsomag­ban a Balaton déli partja miatt lehetünk érdekeltek. A szakér­tők elsősorban kulturális és gazdasági rendezvényekkel, a kedvező külföldi tőkebefekteté­si lehetőségek „étlapjának” összeállításával számolnak. A Balaton-part mellett Belső- Somogy értékeinek megmuta­tásáról is szóltak a résztvevők azon a megbeszélésen, amely­nek célja a világkiállítás somo­gyi szervezőbizottságának megalakítása volt. Jó példaként a Zselicben Bárdudvarnokot és környékét a bányai üdülőfalu lehetséges szerepét említették. A húsznál több polgármester, ágazati szakember, gazdasági társaságot képviselő úgy hatá­rozott, hogy egyesületet alakí­tanak, összegyűjtik azokat az ötleteket, amelyek a parlamenti startpisztoly eldördüléséig is hasznosíthatók. A szervezés alatt álló megyei vállalkozási központtal kidol­gozzák azokat a programcso­magokat, amelyek a megye si­keres bemutatkozását, többek között a közúthálózat és a tele­fonellátás, a belső turizmus, avagy a meleg vizű fürdők fej­lesztését célozzák. Ha a honatyák esetleg nemet mondanak az Expóra, a megye akkor is jól jár az ötletekkel. Hamarosan befejezik a donneri bevásárlóközpont építését Kaposváron. A kivitelező augusztus végére ígérte az átadást, s szeptember közepén már megnyílik az ABC is. A tetőtérben több üzlet is nyílik Fotó: Király J. Béla Első lépése átszervezés (Folytatás az 1. oldalról) — A vállalat már január else­jével veszteséggel nyitotta gaz­dálkodóévét. Ez tovább halmo­zódott. Kilátástalan a helyzet? — Én lépéshátránynak tekin­tem — mondta dr. Ács Tamás —; olyannak, ami áthidalható, tehát nem keserít el. Kihívás számomra a késedelmes kine­vezés, olyan verseny, ahol a 110 gáton majdnem 20 méter hátránnyal kell indulnom. —Melyek a közép- és hosszú távú tervei? — A kereskedelmi tevékeny­ség átalakítása: azonnal meg kell szervezni a diszkontáruhá­zát, ahol a viszonteladók ugyanúgy vásárolhatják termé­keinket, mint a lakosság. Bőví­teni kell a termékskálát is. Min­denképpen meg kell találni a módját annak, hogy a termelők­kel közösen alakítsuk a jövőbe­ni elképzeléseket, ezzel is meg­teremtve a termelés, a feldolgo­zás, a kereskedelem egységes vertikumának privatizálását. — A tejipar az élelmiszer- gazdaságon belül az egyik leg­nehezebb helyzetben levő ága­zat. Hogyan lehetne elkerülni a- további veszteségeket jelentő tévedéseket? — Somogynak két alappillére van: a mezőgazdaság és az idegenforgalom. Ide sorolható még a hozzájuk kapcsolódó szolgáltatás. Ebből meg lehet, a jövőben pedig ebből kell megél­ni. A vállalati tevékenységet arra kell alapozni, hogy a vidé­ken megtermelt javakért olyan anyagi elismerést kapjanak, amennyit az megérdemel. — A legnagyobb presztízs- veszteséget éppen az idegen- forgalmi szezonban szenvedte a vállalat. Mi ebből a kiút? — Vannak a tejiparnak olyan korlátái, amiket nem lehet egyik napról a másikra lebontani. Ezek a tények. Ami a tejterme­léssel függ össze, hogy a fo­gyasztási és termelési csúcsok még mindig messze elkerülik egymást. Ezért tartom a legfon­tosabbnak, hogy mielőbb az egyetlen járható közös útra lép­jünk a tejtermelők szövetségé­vel. —Lesz-e és mikorolcsóbb tej és tejtermék? — Az előbb már említettem bizonyos korlátokat. Ilyen a tej fogyasztói ára is. A tartalékok feltárása során derülhet fény a termékek árának alakulására. Piacot visszaszerezni csak az árak, a minőség, a termékskála, a csomagolás és a reklám ver­senyében való győzelemmel le­het. Mészáros Tamás „ Üzletváros ” Hegyeshalomban (Folytatás az 1. oldalról) A nagy vállalkozás alaptőké­jét két osztrák magánvállalkozó és az ország egyik legnagyobb gazdasága, a 25 ezer hektáros, Lajta-Hansági Állami Tangaz­daság adta össze. Egy év alatt megtörtént a közművesítés, magas szinten 35 hektárnyi te­rületen, s elkészültek az első ütem említett létesítményei. A nagyon is bonyolult és szerte­ágazó engedélyezési eljáráso­kat dr. Fejes József, a Győr- Moson-Sopron Megyei Ügyvé­di Kamara elnöke intézte. — Mielőbb minden jogi kér­dést tisztáztunk — utána kez­dődött meg az építkezés. Ez­után azonban példamutatóan gyors volt az ütem. Olyan érte­lemben is teljes garanciát nyúj­tottunk az osztrák befektetők­nek, hogy még a kárpótlási tör­vény értelmében sem kérdője­lezhetik meg tulajdonjogunkat. A másfél milliárd forintnak egyébként a háromnegyed ré­szét a két osztrák magánvállal­kozó adja valutában és kész­pénzben, a gazdasági pedig a már említett 35 hektárral szállt be. Ez a három tulajdonos alkot­ja a Határ Kft.-t. Szemre is tetszetősek az üz­letek. Megtalálható szinte min­den, még az ékszerbolt is. Az éttérem és a kávéház nemzet­közi színvonalú. Konyháját a legújabb technikával szerelték fel, és folyamatosan nyitva tart. Még szeptember végén átad­ják a 200 személyes szállodát, valamint a hozzá csatlakozó kamionudvart. Épül a 3200 négyzetméteres szupermar- kett, a 7 ezer négyzetméteres vámszabadraktárral együtt. Ez lesz a fő létesítmény, s így jön össze a másfél milliárd forint. A tavaszra ez is elkészül. A két osztrák vállalkozó nem szórja csak úgy a vagyonát; nagyon is meggondoltan cselekedtek. Felmérték, hogy ezen az átke­lőn évente több mint 20 millió turista áramlik át. A Balatonra utazó külföldiek többsége is ezen át érkezik és távozik. Rá­juk mint komoly vásárlókra szá­mítanak. Már most, a pápaláto­gatásra érkező turistatömeget is meg akarják nyerni üzleti szempontból. Számításaik sze­rint, ha csak minden tizedik vagy tizenötödik turista költ va­lamit a Határ Kft. „üzletvárosá­ban”, már megérte a tetemes befektetés. A tegnapi átadáson arról is hangzott el ígéret, hogy a nye­reséget a két osztrák vállalkozó jó ideig nem viszi ki az ország­ból, hanem befekteti más terü­leteken. Cseresznyák István

Next

/
Thumbnails
Contents