Somogyi Hírlap, 1991. augusztus (2. évfolyam, 178-204. szám)

1991-08-15 / 191. szám

1991. augusztus 15., csütörtök SOMOGYI HÍRLAP — TÉKA 7 Ismerjük meg a Bibliát (20.) A beteljesedés A Bibliát a Jelenések könyve zárja. Görög neve Apokalüp- szisz, ami annyit jelent: kinyilat­koztatás, feltárás. Leírja az egyház küzdelmes sorsát a tör­ténelemben, majd Krisztus második eljövetelével Isten végső ítéletét a történelem jó és rossz erőin, végül az embe­Pál apostol. Ikon. 16. sz. első ne­gyede riség és a világ megújult, betel­jesedett állapotát Isten orszá­gában. Kiegészítve az Újszö­vetség többi írásával, a Jelené­sek könyvéből megismerjük, hogy mit is vár a kereszténység a jövőtől. Isten és az istenellenes hatalmak küzdelme Az ókeresztény egyházban többen János apostolt tekintet­ték a Jelenések könyve szerző­jének, míg mások ezt kétségbe vonták. Eredetét azonban az apostol szellemi környezeté­ben kell keresnünk joggal. A mű a Kr. u. I. század utolsó évtizedében keletkezett, ami­kor a kereszténység átélte Néró (54—68) és Domiciánusz császár (81—96) idejének vé­res üldözéseit. A könyv részle­tei a kisázsiai egyházak helyze­tét és az ottani üldözés formáit tükrözik. Akiről kiderül, hogy keresztény, annak ügyét bíró­ság előtt kell kivizsgálni. Fel­mentéséhez a Római Biroda­lomhoz kinyilvánított lojalitás szükséges, amely Domiciá­nusz idejében a császárkul­tuszban, az uralkodók vallásos tiszteletében való részvételt je­lentette. A császárok tisztele­tére bemutatott áldozat a ke­resztény hit megtagadását je­lentette. Aki erre nem volt haj­landó, azt száműzetéssel, kín­zással, sőt halálbüntetéssel sújtották. A Jelenések könyvének szerzője ebben a nehéz hely­zetben akarja az egyház tagjait állhatatosságra és bizalomra hangolni. A szerző két világ ta­pasztalatában él. Látomások formájában betekintést nyer az égi világba, ahol Isten trónjánál a megölt, de feltámadt Krisztus látja az isteni hatalom teljessé­gében. Feltárul előtte Isten vi­lág sorsát irányító terve és megérti, hogy a történelem Isten kezében van. Ezért nincs az az erő, amely képes lenne az egyházat elpusztítani. Isten tervét a feltámadt Krisztus va­lósítja meg, aki messiási hatal­mával jelen van szenvedő egy­házában, azt irányítja és buz­dítja, szól hozzá és erősíti. A szerző ugyanakkor a földi vi­lágban is jelen van. Magasabb égi ismeretei birtokában leírja az egyház küzdelmes útját a történelemben, de a földi való­ság sötét színei mellett sem lát okot a csüggedésre. Az események mögött ma­gasabb erők húzódnak meg: a történelem valójában Isten és az istenellenes hatalmak küz­delme. Nem kétséges, hogy kié lesz a győzelem. Riport ajövőről? A Biblia írásai közül talán egyik sem mozgatta meg az emberi képzeletet annyira, mint a Jelenések könyve. Egészen napjainkig számtalan próbálkozás történt, hogy se­gítségével megfejtsék a jöven­dőt. A könyv részleteit és sze­replőit a történelem esemé­nyeivel vagy ismert személyei­vel azonosítsák, sőt kiszámít­sák a világ végének, Krisztus második eljövetelének időpont­ját. Azonban minden ilyen kí­sérlet kudarcba fullad. A világ vége időpontjának kiszámítha­tatlanságáról maga Jézus sem hagy kétséget (Mk 13,22), de a jövő könyvbéli ábrázolásának módja sem teszi ezt lehetővé. A Jelenések könyve nem előle­gezett riport a jövőről. Lénye­gében Jézus tanítását jeleníti meg. Amit Jézus a hívek üldö­zéséről (Mk 13,9-13), második eljöveteléről, a jelen világ végé­ről és a választottak összegyűj­téséről (Mk 13,24-27), a feltá­madás utáni világítéletről (Mt 25,31-46) mondott, azt a szer­ző az egyház tapasztalata alapján történeti távlatban mu­tatja be. Felhasználta az Ószö­vetség könyveit, sőt merített korának keresztény tapaszta­latából, ahogyan az egyház megélte az üldözéseket, s egyúttal utal a Római Biroda­lom Kr. u. I. századának törté­neti eseményeire is. Mindezek­ből teremtette meg azt a jelké­pes ábrázolásmódot, amely­nek segítségével bemutatja az egyház sorsát. A jelképekben kifejezett események vagy személyek tipikus adottságok, azaz nemcsak egy meghatáro­zott korban léteztek, hanem mindig előfordulhatnak a törté­nelemben. A Jelenések köny­vének egyes képei gyakran az egyház vagy a politikai történe­lem több jelenségével kap­csolatba hozhatók, ezért lehe­tetlen belőlük a konkrét jelent vagy jövőt meghatározni. A végítélet: művészi ihlet ősforrása A Jelenések könyve változa­tos formában mutatja be Isten büntető ítéletének megnyilvá­nulását a gonoszság erőin. A szerző részben a természeti katasztrófák elemeiből, rész­ben pedig az ószövetségi istenítélet ábrázolásából alko­tott drámai erejű képeket. Nem csoda tehát, hogy a köztudat­ban a Jelenések könyvéhez a pusztulás, a katasztrófák, a vi­lágítélet vagy a világ vége kapcsolódik. Memling: Az utolsó ítélet 1472 kö­rül Ennek nyomát találjuk a kép­zőművészeti alkotásokban is, amelyek gyakran a nagy ter­mészeti csapásokat, a pusztító háborúkat és a világkatasztró­fa közelségét a Jelenések könyvének képeivel jelenítik meg. Hozzá kell azonban ten­nünk, hogy,a Jelenések köny­ve, de az Újszövetség sem a pusztulásban látja a történelem és a kozmosz végkimenetelét, hanem az egész valóság átala­kulásában, amelyet Isten újjá­teremt (Jel 21,1; 2 Pét 3,13). A Jelenések könyve két évezred során az európai kul­túra és életérzés része lett. Ma ismét érdeklődéssel vesszük kezünkbe, olyan időben, ami­kor a kor sokszor tragikus ta­pasztalatai a történelem végét idézik fel előttünk. (Folytatjuk) Rózsa Huba egyetemi tanár 1000. — december 25. vagy 1001. január 1. — Királlyá koronázzák István nagyfejedelmet a II. Szil­veszter pápától kapott koronával. (A koronázás az önálló magyar államiság kezdetét jelenti.) 1001. — A ravennai zsinat beleegyezik, hogy az uralkodó székhelyén, Esztergomban érsekséget ala­pítsanak a magyar egyházszervezet élére. 1052.—IX. Leó az első pápa, aki Magyarországon jár. Békét közvetített I. András király és a Pozsonyt ostromló III. Henrik német-római császár között. Nem a magyarokhoz jött, bár a magyarok érdekében. 1083. — VII. Gergely pápa a római zsinaton István királyt, Imre herceggel és Gellért Csanádi püspökkel együtt szentté avatja. 1252. — IV. Ince pápa meghívja a bíborosok közé az első magyar főpapot, Báncsa nembeli István esz­tergomi érseket. 1394. — Kanizsai János esztergomi érsek kapja meg külön-külön a „prímás" és az Apostoli Szék követe” (legátus natus) címet. 1414—1418. — A konstanzi egyetemes zsinat külön bullában elismeri a magyar királyság függet­lenségét, a király főkegyúri jogát, azaz a főpapok kinevezésére, és a javadalmak adományozására vonatkozó szabadságát. 1452-től — a mindenkori esztergomi érsek viseli a Szentszék pápai követeként a „legátus natus" címet az egész országra kiterjesztve. (Az esztergomi ér­sek ettől kezdve Magyarország prímása.) 1514. — A Szentszék először küld nunciust a német-római császárhoz. (A bécsi pápai nunciatura joghatósági területéhez tartozik Magyarország is 1526-tól 1920-ig.) 1686. szeptember 2. — XI. Ince pápa elrendeli, hogy Budavár visszafoglalásának évfordulóján évente emlékezzen meg az egész katolikus világ Szent István ünnepéről. (Magyarországon augusz­tus 20., István halálának évfordulója ez az ünnep.) 1780. — II. József Habsburg uralkodó megszakít­ja a kapcsolatot az Apostoli Szentszékkel és állam­egyház megvalósítására tesz kísérletet. (A kapcso­lat 1855-től élénkül meg ismét.) 1894—1895. — Az új egyházpolitikai törvények az állam és az egyház szétválasztását célozzák a ki­egyezés (1867) utáni Magyarországon. 1920. június 4. — Az első világháború utáni bé­keszerződések, — így a trianoni — nyomán az Oszt­rák-Magyar Monarchia helyén létrejött államok és a Vatikán között vitás kérdések vetődnek fel az egy­házmegyék új határai miatt. Magyarország a hivata­los diplomáciai kapcsolatok felvételét kezdeményezi a Szentszékkel. 1920. július 26. — Gróf Somssich József pápai követet fogadja XV. Benedek pápa és a pápai magyar követség megkezdi tevékenységét Rómában. 1920. október 6. — Lorenzo Schioppa pápai nun- cius Budapesten átadja megbízólevelét, és megkez­di működését a magyarországi pápai nunciatúra. 1944. október 16. — Horthy Miklós kormányzó lemondásával jogilag megszűnik a diplomáciai kap­csolat Magyarország és a Vatikán között. Magyar vatikáni kapcsolatok az államalapítás óta 1945. április 3. — Angelo Rótta pápai nunciust a Szövetséges Ellenőrző Bizottság kiutasítja Magyar- országról. A jogilag már megszűnt diplomáciai kap­csolat de facto is megszakad. 1945. november — A koalíciós kormány kezde­ményezi a diplomáciai kapcsolatok rendezését, de ez hosszú időre elmarad. 1949. február 14. — XII. Pius pápa megbélyegzi a Mindszenty József esztergomi érsek, hercegprímás ellen hozott súlyos ítéletet. (Mindszentyt koncepciós perben életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték „a demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedésért”...) 1964. szeptember 15. — Budapesten csaknem másfél évi tárgyalássorozat után aláírják az Apostoli Szentszék és a Magyar Népköztársaság részleges egyezményét a magyarországi püspökök kinevezé­séről, valamint az egyház szabad lelkipásztori tevé­kenységéről. (1976-ra valamennyi püspöki széket betöltötték.) Ez az első nemzetközi jogi érvényű egyezmény a Vatikán és a Varsói Szerződés egyik tagországa között. 1971. július 15. — A vatikáni Egyházi Közügyek Tanácsa — a Magyar Püspöki Kar kérésére — meg­adja néhány papi személynek az engedményt az országgyűlési képviselőségre. 1971. szeptember 28. — Mindszenty József bíbo­ros, aki 1956. november 4. óta a budapesti amerikai nagykövetségen tartózkodott, elhagyja Magyaror­szágot. 1974. február 5. — VI. Pál pápa az esztergomi érseki széket üresnek nyilvánítja, Mindszenty József bíborost pedig nyugállományba helyezi. 1975. május 6. — Élete 83. évében Bécsben meghal Mindszenty József bíboros. 1975. november 13. — Lázár György miniszterel­nököt magánkihallgatáson fogadja VI. Pál pápa. Ő az első magyar kormányfő, akit a pápa 1945 után fogad. 1976. február 10. — VI. Pál pápa dr. Lékai László apostoli kormányzót kinevezi esztergomi érsekké, május 24-én pedig bíborossá kreálja (avatja). 1977. június 9. — Kádár Jánost, az MSZMP KB első titkárát, az Elnöki Tanács tagját Rómában fo­gadja VI. Pál pápa. Ez az első találkozás egy szocia­lista ország első számú vezetője és a katolikus egy­házfő között. 1979. április 5. — Rómában a Palazzo Falconieri- ben felavatják a felújított Pápai Magyar Intézetet. 1980. szeptember 27—28. — Szent Gellért püs­pök születésének 1000. évfordulóján Magyarorszá­gon tartózkodik Casaroli bíboros, vatikáni államtit­kár. Az 1938-as budapesti Eucharisztikus Világkong­resszus óta ez a legmagasabb szintű vatikáni látoga­tás Magyarországon. 1980. október 8. — Vatikánvárosban, a Szent Pé­ter Bazilikában II. János Pál felszenteli a Magyarok Nagyasszonya kápolnát. 1987. április 25. — Francesco Colasuonno érsek Esztergomban részt vesz dr. Paskai László eszter­gomi érsek beiktatásában. 1988. június 24. — A II. János Pál pápa ausztriai látogatása során tartott darázsfalvi (Trausdorf) mi­sén több tízezer magyar zarándok vesz részt. 1988. június 28. — Dr. Paskai László érseket, Magyarország prímását II. János Pál pápa bíborossá kreálja. 1988. augusztus 20. — A Szent István halálának 950. évfordulóján rendezett budapesti szentmisén bejelentik, hogy Straub F. Bruno az Elnöki Tanács elnöke és a Katolikus Püspöki Kar magyarországi látogatásra hívta meg II. János Pál pápát. 1988. december 9. — II. János Pál pápa levélben tudatja, hogy elfogadta a magyarországi látogatásra szóló meghívást. A látogatás időpontja ekkor még ismeretlen. 1989. június 29. — A Francesco Colasuonno ér­sek, különleges felhatalmazású apostoli nuncius vezette vatikáni küldöttséget — első ízben 1945 óta — külügyminiszteri szinten fogadják. 1989. július 1. — Az 1951 óta működő Állami Egyházügyi Hivatal megszűnésével az állam lemond arról, hogy beleszóljon az egyházak életébe. 1989. július 26. — II. János Pál pápa bejelenti, hogy 1991 -ben Magyarországra látogat. 1990. január 24. — Az országgyűlés elfogadja a lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egy­házakról szóló 1990. évi IV. törvényt. Megvalósul az állam és az egyház teljes különválása. 1990. február 9. — Budapesten aláírják a Magyar- ország és a Szentszék közötti diplomáciai kapcsola­tok helyreállításáról szóló megállapodást, a Magyar Köztársaság részéről nagykövetség, a Szentszék részéről nunciatúra szintjén. Hatályon kívül helyeztik az 1964. szeptember 15-i részleges magyar—vati­káni megállapodást. 1990. március 14. — Az országgyűlés az 1990. évi XXVI. törvényben egyebek között Mindszenty Józsefet és társait koncepciós per áldozatainak nyil­vánítja. A Fővárosi Bíróság megsemmisíti a Mind­szenty József bíboros, hercegprímás, esztergomi érsek ellen 1949-ben hozott ítéletet. 1990. március 28. — Angelo Acerbi címzetes ér­sek, apostoli nuncius személyében kinevezik a Szentszék budapesti diplomáciai képviselőjét. Jú­nius 21 -én átadja megbízólevelét Göncz Árpád ideig­lenes köztársasági elnöknek. 1990. szeptember 15. — Keresztes Sándor rend­kívüli és meghatalmazott nagykövet átadja megbízó­levelét II. János Pál pápának. (Helyreállt a 45 éve megszakadt diplomáciai kapcsolat a Vatikánnal.) 1990. szeptember 17.—Antall József kormányfőt Castel Gandolfóban magánkihallgatáson fogadja II. János Pál pápa. 1990. november 21. — A Magyar Katolikus Püs­pöki Kar sajtóirodája közli, hogy II. János Pál pápa 1991. augusztus 16-tól augusztus 20-ig tartózkodik magyarországi látogatáson. 1991. május 4. — Esztergomban eltemetik Mind­szenty József bíboros érsek, hercegprímás Mara- zellből hazahozott hamvait. Jelen van Opilio Rossi bíboros, II. János Pál személyes megbízottja. 1991. május 24. — Vatikánvárosban II. János Pál pápa magánkihallgatáson fogadja Jeszenszky Géza külügyminisztert. ímtMS .mrrtn tcráttplwfitn mm (jnírm uutrólrírfe.1 fiú [i conmi Ciipmi Pttrrmfo.’tnn\ ■W II. János Pál pápa daó magyarországi látogatása alkalmából a Művelődési és Közoktatási Mlnlszléilum tanulmánykötetet jelentet meg Szent István és Európa A 7 tanulmányt tartalmazó könyvet (magyar, latin, francia és spanyol nyelvű munkák) 25 színes és fekete-fehér kép díszíti. A Szentatya 1991. augusztus 17-én Budapesten veszi át a kötet díszpéldányát. A Szent István és Európa című könyv ára 187 Ft; korlátozott számban megrcndelhctó; MKM Felsőoktatási és Kutatási Főosztály Budapest, Szalay u. 10-14. 1884

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents