Somogyi Hírlap, 1991. augusztus (2. évfolyam, 178-204. szám)
1991-08-14 / 190. szám
1991. augusztus 14., szerda SOMOGYI HÍRLAP 3 Nemet mondott az MDF kaposvári városi elnöksége Nincs szükség második kiegyezésre Rendkívüli elnökségi ülést tartott hétfőn este Kaposváron az MDF városi szervezetének elnöksége. A tanácskozás napirendjén a Magyar Hírlap augusztus 3-í számában megjelent Második kiegyezést! című cikk tartalmának megvitatása, a húsakció lebonyolításának kaposvári tapasztalatai és a kárpótlási törvény végrehajtásával kapcsolatos tennivalók megbeszélése szerepelt. Hódos Győző pártelnök utalt arra, hogy a második kiegyezésre felszólító cikk szerzői — Kocsis András, a Kockázat Nemzetközi Befektetési Tanácsadó Részvénytársaság elnöke az FKGP elnöke mellett működő tanácsadó-testület vezetője és Széles Gábor, a Műszertechnika Részvénytársaság elnök-vezérigazgatója, az MDF országos elnökségének tagja, a GYOSZ elnöke — mindketten több más cég résztulajdonosai. A pártelnök szerint nem véletlen, hogy ez a cikk egyáltalán megjelent. Az átmeneti időszakban több rétegből álló, vagyonos csoportok alakultak ki, különböző elképzelésekkel. Azt is látni kell — hangsúlyozta Hódos Győző —, hogy a vagyonosok egy csoportja ma már nem elégszik meg gazdasági hatalmával, hanem politikai befolyásra van szüksége. A második kiegyezés azt jelenti, hogy ki kell egyezni a most hatalmon levő politikai elitnek a nemzeti és a külföldi tőkével, a nemzeti polgársággal. A lényeg: politikai hatalomhoz akar jutni az a réteg, amely most számottevő gazdasági hatalmat tudott magának szerezni. Ez a kiegyezés pedig azt eredményezné, hogy az MDF-nek le kell mondania programja végrehajtásáról. Első ízben fordult elő, hogy az MDF országos elnöksége elhatárolta magát a vezetőtestület tagjának véleményétől. A városi elnökség tagjainak véleménye szerint a vitacikkben több olyan kitétel szerepel, amely ellentmond az MDF programjának. Ezért a testület tagjai vita után elutasították a második kiegyezésre felszólító írásban foglaltakat. A húsakcióval kapcsolatos kaposvári tapasztalatokról szólva elmondták: úgy tetszik, hogy a túlsúlyos somogyi sertések nem zsírt, hanem csontot „szedtek föl”. Több boltban tapasztalták, hogy az elvárhatónál jóval több csont került a pultra. Az első napok rohamát a fogyasztók ,-,természetes” viselkedésének tulajdonították. Felhívták a figyelmet arra, hogy visszaélések is előfordultak. A nagybani vásárlók, a pecsenyesütők föltankolhattak az adófizetők pénzéből megtámogatott, a rászorulóknak szánt húsból. Elhangzott az a javaslat is, hogy szociális húsjegyekkel lehetett volna elérni: valóban az arra rászorulók juthassanak a kétszeresen is ártámogatásban részesített sertéshúshoz. A kárpótlási törvény helyi végrehajtását segítendő, az MDF városi szervezete tanácsadószolgálatot hozott létre, s készséggel áll az érdeklődők rendelkezésére. L. J. Bevetésre vár a „kommandó” SPECIÁLIS SZERKEZET TANKVÁZON — ÓRÁKON BELÜL INDULHATNAK KUVAITBA (Folytatás az 1. oldalról) A „kommandó” parancsnokától, Vecsernyés Imre alezredestől tegnap megtudtuk: csapatuk a múlt héten kipróbálta a különleges járművet, amelyről ránézésre senki sem mondaná meg, hogy mire is használható. A „forgalomból kivont” T—34- es tank alvázára két MÍG—21- es repülőgép hajtóművét szerelték föl. Ezekkel elfújható a lángcsóva, s mód van arra, hogy kútkitörésgátló-fejet egy daru segítségével fölhelyezhessék. A hajtóművek ugyanis egy másodperc alatt nagyobb mennyiségű levegőt fújnak ki, mint az a szerkezet, amivel az algyői kitörést fojtották el. Akkor egyetlen hajtóművet szereltek föl autóvázra: a mostani készülék hatásfoka ötször-hatszor nagyobb. Ezt az oltási technológiát eddig a világon sehol nem alkalmazták. Volt, ahol a vízzel, volt ahol a kútfej robbantásával vagy „lelövésével” próbálkoztak, hogy a kitörésgátlót fölte- hessék. Amíg Algyőn 700 ember serénykedett napokig, ezzel a készülékkel órákon belül befejezheti a lángok megfékezését egy tucat ember. Igaz, nekik mindenhez érteni kell: a sugárcső vezetésétől a daru kezeléséig. A tervezők mindenre gondoltak: a neve-nincs berendezést úgy szerkesztették meg, hogy tréleren, vonaton és repülőgépen egyaránt szállítható, így órákon belül útra készek, s bármelyik világrészen ott lehetnek egy kútkitörés, tűz elfojtásánál. A szakemberek felkészültségét az garantálja, hogy a „kommandó” parancsnoka húsz éve foglalkozik kitörésgátlással. Nagy Jenő Augusztus 16-án várják az érdeklődőket Újabb közmeghallgatás Kaposváron Dr. Lampert Mónika: Fórum az érdekképviseleteknek, a társadalmi szerveknek és a lakosságnak A nyári szabadság után folytatja munkáját a kaposvári közgyűlés: augusztus 16-án közmeghallgatást tart a helyi népszavazásról és a népi kezdeményezésről szóló önkormányzati rendelet tervezetéről. A korábbi közmeghallgatások iránt alig mutattak érdeklődést a város polgárai, érdekcsoportjai, a társadalmi szervezetek. Volt olyan közmeghallgatás is, amelyen a képviselőkön kívül senki nem jelent meg. Az érdektelenség egyik oka lehet, hogy a közvélemény előtt kevéssé ismert a demokrácia gyakorlásának ez az új formája. Ezért megkértük dr. Lampert Mónika tanácsnokot, a kaposvári közgyűlés jogi és igazgatási bizottságának elnökét: mondjael, mit kell tudni erről a jogintézményről. — A közmeghallgatás intézményét az önkormányzati törvény vezette be. A rendelkezés szerint: „ A képviselő-testület évente legalább egyszer, előre meghirdetett közmeghallgatást tart, amelyen az állampolgárok és a helyben érdekelt szervezetek képviselői közérdekű kérdést és javaslatot tehetnek.” A közmeghallgatás célja tehát az, hogy a polgárok, közösségek véleménye, javaslata ne csak a hivatal közvetítésével kerülhessen a testület elé. Kaposvár közgyűlése a szervezeti és működési szabályzatban úgy rendelkezett, hogy a rendelettervezeteket általában közmeghallgatásra bocsátja, a költségvetés tervezetéről pedig minden esetben közmeghallgatást tart. Ez lehet az a fórum, ahol a különböző érdekképviseleti, társadalmi szervek képviselői kifejthetik véleményüket a tervezetről a képviselők előtt, illetve föltehetnek bármilyen közérdekű kérdést, elmondhatják javaslatukat. Az augusztus 16-i közmeghallgatás például a kaposfüredi és toponári polgárok számára lehet érdekes, hiszen a helyi népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló rendelet határozza majd meg, hogy milyen módon szavazhatnak a különválásról. A közgyűlés a közmeghallgatások tárgyát, idejét és helyét a sajtó hasábjain rendszeresen közzéteszi. A hirdetésből azt is megtudhatják az érdeklődők, hogy hol olvashatják el a tervezetet. Jó lenne, ha a jövőben a „köz” részt venne a meghallgatáson, és mi képviselők, az egész önkormányzat közelebb kerülhetne a választókhoz. Hetek óta,,halásznak” a hajósok A „Nem is olyan rejtélyes hal- pusztulás” című, tegnapi lapunkban megjelent cikkhez dr. Kopár István, a Mahart Balatoni Hajózási Kft. ügyvezető igazgatója a következő megjegyzéseket fűzte: „Horváth Gábor polgármester úr vállalatunkkal nem állt kapcsolatban, és semmiféle utasítást nem adott. A badaBESZELGETES KÖNIG BÍBOROSSAL Az eszmény a realisztikus idealizmus Az alábbi interjú König bíborossal, Bécs nyugalmazott érsekével az osztrák főváros egyik jezsuita rendházában készült. — Eminenciás uram. Amikor először volt alkalmam találkozni Önnel, 27 esztendővel ezelőtt, a vatikáni zsinat idején, akkor bizonyos dolgokat az Ön gondolatai közül otthon nem is közöltek. Ennek ellenére a zsinat szelleme behatolt Magyarországra is. Hogyan látja On ma a vallásszabadság helyzetét Kelet-Európábán? — A helyzet ma tökéletesen megváltozott az akkorihoz képest. Ezekben az országokban már hivatalosan is meghirdették és megvalósították a vallásszabadságot. A kommunista rendszer megváltozása, vagy inkább bukása, egészen váratlanul következett be. Váratlan esemény volt a mi számunkra és az Önök számára is. — Ön volt a katolikus egyház első képviselője, aki meglátogatta Mindszenty Józsefet. Hogyan emlékszik vissza erre a találkozásra? — Megérkeztem. Elmentem az amerikai követségre. Persze a titkosrendőrség nyilván minden lépésemet figyelte. Fölmentem a harmadik emeletre. Ez volt életem első találkozása Mindszenty bíborossal. Egyházi dokumentumokat vittem neki. De második-harmadik látogatásomkor megállapíthattam, hogy alig olvassa okét. Más nyugtalanította. Azt mondta például: „Nem értem, hogy az amerikaiak miért nem űzik ki az oroszokat”. Ez annak jele volt, hogy optimista, de nem realista. Az amerikai követségen élt, s ott nagyon jól bántak vele. Első látogatásomkor szinte ömlött belőle a szó. Számára különösen fájdalmas volt, hogy a Vatikán keresi a kommunista rendszerekkel való párbeszéd lehetőségét. Annak idején XII. Pius még arról volt meggyőződve, hogy a kommunizmussal nem folytatható párbeszéd. XXIII. János halála után azonban VI. Pál pápa gyakran hangoztatta: valamit meg kell változtatnunk, nem húzódhatunk mindig visz- sza. — Hogyan látja azokat a feladatokat, amelyeket a mai Kelet-Európábán meg kell oldani? — Az eiso nagy probléma az, hogy mindezekben az országokban nagy a vallási tudatlanság. Azelőtt nem gondoltunk erre. Azt hittük, megváltozik a rendszer, és minden helyrerázódik. Most azonban Önök is látják, amit mi, hogy az egyháznak valahol a nulla pontnál kell újrakezdenie. Hiányoznak nemcsak az épületek, hanem az igazán eleven, működőképes plébániák is, és kevés a pap... Egy csehszlovákiai püspök azt mondta nekem: „Alig vannak papjaim.” — De vannak püspökök, eminenciás uram. — Igen, vannak püspökök, és nekik azon kell fáradozniuk például, hogyan építsék újjá a szemináriumokat. Mindenütt újra kell kezdeniük. — Engem nem elsősorban az egyház helyzete aggaszt, hanem az egész politikai és társadalmi helyzet. Hogyan vélekedik Ön a megbocsátásról? Természetes, hogy mostani vezetők, politikusok egy része már előzőleg is működött valamiképpen. — El tudom képzelni, hogy voltak olyan papok, akik békességben akartak élni. Mások kimondottan együttműködésre törekedtek, hogy jól éljenek. Anélkül, hogy túl szigorú lennék, inkább azt mondanám: meg kell érteni a helyzetet. — De hol van a megalkuvás határa? — Ezt egyénenként kell megítélni. —A magyar katolikus egyház a háború előtti politikai rendszerben nagy gazdasági hatalommal rendelkezett. Mint tudja, nagybirtokai is voltak. Most ez a kérdés a pártok közötti harc részévé vált. — Igen, a magyar egyház valamjkor bizony elég gazdag volt. Ám a mai egyháznak a gazdaság nem lehet célja. Senki sem akarhatja mindazt visz- szakapni, amit elvettek tőle. Egy szerény rész visszakérése viszont szükséges. — Nagy esemény elé nézünk. Jön hozzánk a Szentatya. Bizonyos körök szerint Ön egyik főszereplője volt a pápa megválasztásának. — Az a pápa, aki nemsokára önökhöz érkezik, a pápaság egész történetében is kiemelkedőszemélyiség. Egy újságíró mesélte a legutóbbi lengyelországi útja után: a pápa sok értelmiségihez is szólt, s azok el voltak ragadtatva, pedig egy részük biztosan nem is volt hívő. Az óriási tetszésnyilvánításnak talán az is volt az oka, hogy úgy érezték: a pápa mintha egy személyben volna a múlt és a jelen képviselője is. — Mit üzen a magyar hívőknek? — Legyenek türelmesek. Értsék meg, hogy a dolgokat nem lehet egyik napról a másikra megváltoztatni. Csak apró lépésekkel lehet haladni. Áz Önök egyházának az utóbbi negyven évben nagy megpróbáltatásokon, de megtisztuláson is át kellett mennie. Törekedjenek arra, hogy őrizzék az eszményt, a realisztikus idealizmust. Legyenek realisták. Függetlenek. A Nyugattól is, amely nem tesz különbséget az örök értékek és a múlandó javak között. Róbert László csonytomaji polgármester, Ká- lóczi Kálmán úr részéről tájékoztatást kaptunk augusztus 8-án, hogy megállapították a halpusztulás okát, és az irányítási munkálatokat az operatív feladatok ellátására Horváth Gábor fonyódi polgármester urat bízták meg. Mi ez időt megelőzően is, és a mai napig is a 22 kikötőnkben fellelhető elpusztult angolnákat és halakat összeszedjük, és megfelelő helyre juttatjuk. E munkához a segédeszközöket biztosítottuk. így mi semmit nem ígértünk, de hetek óta szedjük az elpusztult halakat a kikötők vízfelületéről. A lakosság, illetve a közvélemény téves tájékoztatását a magunk részéről igen károsnak ítéljük meg.” Mi is! (A szerk.) A magyar olimpiai bizottság aranyfokozatú támogatója (113014)
