Somogyi Hírlap, 1991. július (2. évfolyam, 151-177. szám)
1991-07-06 / 156. szám
1991. július 6., szombat SOMOGYI HÍRLAP 3 MA: SZÖVETKEZETI NAP A Magyar Köztársaság elnökének ÜZENETE a nemzetközi szövetkezeti nap alkalmából a magyar szövetkezezőkhöz Kedves Barátaim! Tisztelettel és nagyrabecsüléssel üdvözlöm a 69. nemzetközi szövetkezeti nap alkalmából hazánk több milliós szövetkezeti tagságát. Sokak számára talán meglepő, hogy az önkéntes társuláson alapuló termelő-fogyasztói- és szolgáltató közösségek biztosítják lakosságunk jelentős részének megélhetését, elégítik ki mindennapi szükségleteit. A magyar szövetkezeti mozgalom közel másfél százados múltra tekint vissza és gazdag hagyományokkal rendelkezik. Gyakran azonban csak a legutóbbi idők rossz tapasztalatát és gyakorlatát látják benne. Pedig a mai szövetkezetek — s ezt Alkotmányunk is kimondja — az állam által támogatott olyan önkéntes társulások, amelyek önállósággal, érdekképviseleti szerveik érdekvédő és képviseleti jogával rendelkeznek. A szövetkezeteket — elsősorban a mező- gazdaságiakat — magam is jól ismerem, hiszen agrármérnökként éveken át abban a környezetben dolgoztam. Tudom, mi volt bennük a rossz, a téves, ezektől meg kell szabadulni. Ugyanakkor megőrizni jó hagyományait. A pozitívumok megőrzése mellett kellő figyelmet kell fordítani a megújulás gyorsítására, arra, hogy a szövetkezetek a tagok érdekeit képviseljék, és így járuljanak hozzá a gazdaság föllendüléséhez. Alakuljanak át minél hamarabb a részvevők magántulajdonán alapuló valódi társas vállalkozásaivá. Az Országgyűlés elé terjesztett és tárgyalásra váró szövetkezeti törvényjavaslat szándéka nemcsak a tulajdonviszonyok rendezését segíti majd elő, hanem minden bizonnyal hozzájárul az igazi, önkormányzaton alapuló szövetkezetek újjászületéséhez is. A szövetkezés jogi kereteinek meghatározásával lehetővé teszi, hogy a szövetkezetek életképességüket és hatékonyságukat az esélyegyenlőség szellemében a gazdaság legkülönfélébb területein bizonyíthassák. Az ünnepi alkalommal kívánom Önöknek, hogy az ésszerű, okos szövetkezések, a gazdasági és társadalmi fejlődésünkhöz nélkülözhetetlenül szükséges önkéntes érdektársulások a szövetkezeti gondolat alapján, ennek szellemében működjenek. • ‘ Göncz Árpád A kormány felelős a Start-hitel csúszásáért (Folytatás az 1. oldalról) A kifogásolt kormánydöntést követően az Iposz már reagált a történtekre és nyilatkozatban fejezte ki rosszallását, rámutatva: megdöbbenésüket fokozta, hogy a döntésről a szövetség a sajtóból értesült, jóllehet kezdettől fogva részese volt a Start-hitel bevezetéséről folytatott tárgyalásoknak. Az alelnök hangsúlyozta: a kormány nem tartotta be a játékszabályokat, és a mostanihoz hasonló döntések óvatosságra késztetik majd a leendő nyugati befektetőket. Az Iposz mindezek ellenére reméli, hogy az hitelkonstrukció, amelyről a kormány döntött, mégis szolgálni fogja a magyar kis- és középvállalkozások érdekeit. A szervezet a továbbiakban nem kíván részt venni a Start-hitel beindításában, az érdeklődő vállalkozókat azonban továbbra is segíti tanácsokkal. 42 ezer példányban eljuttatta hozzájuk a tájékoztató pályázati nyomtatványt, az ország 285 ipartestületében pedig személyesen fogadták az érdeklődőket. Az Iposzt derült égből villámcsapásként érte a kormányzati döntés, hogy más szervezet lesz a hitelalap kezelője. Különösen zavaró volt, hogy a Magyar Vállalkozás-fejlesztési Alapítvány beismerte: nekik apparátusuk sincs az ügy intézésére. Ráadásul — és ezeket a számadatokat szintén Kassa Róbert közölte a Somogyi Hírlap tudósítójával — nálunk egy-egy úgynevezett tanácsadó óráért 2500-3000 forintot kérnek az ügyfelektől, a hitelkérelemért pedig akár 50 ezer forintot is behajthatnak a vállalkozóktól. Az Iposz ugyanakkor mindezeket a szolgáltatásokat teljesen ingyen, a mandátumából fakadóan nyújthatná. A szervezet által reálisnak tartott július 1-jétől nem indulhatott meg a Start-hitel folyósítása, így a leendő vállalkozók közül máris jónéhányan írtak panaszlevelet az Iposznak, ugyanis a késlekedés miatt nagy kár éri őket. Ezért kellett most sajtótájékoztatón bejelenteni, hogy a hitel beindításának késlekedése miatt a kormánynak kell vállalnia a felelősséget. Polesz György A munkanélküliek száma tragikusan nő A Dél-Dunántúlon működő vállalatok szakszervezeti képviselői gyűltek össze tegnap délelőtt Kaposváron a szak- szervezetek székházában. A tanácskozáson részt vett Sándor László, az MSZOSZ alelnöke. Mint vitaindító előadásában elhangzott, általános tájékoztatásra készült, azonban a csütörtöki parlamenti nap után egy komoly illúzióval lettek szegényebbek, s egy nagy tapasztalattal gazdagabbak. — Megtudhattuk, hogy ez az ország milyen irányú fejlődést választ — mondta. — Nincs szociális piacgazdaság és nincs szociális érzékenység. Leépülő gazdaságból származó munkanélküliség van és nem struktúrális, mint ahogy mondják. A munkanélküliek száma agusztusban, szeptemberben tragikusan nő — szögezte le... — A parlament mindent megtesz annak érdekében, hogy felmorzsolja szervezetünket — folytatta. — A nyári időszak utánra hagyták két, a munkavállalói érdekképviseleti szervezetet súlyosan érintő törvénytervezet tárgyalását, míg sürgősséggel megtárgyalják a munkavállalói érdekképviseleti tagdíjfizetés önkéntességéről, valamint az állami és szakszervezeti vagyon szétválasztásáról és a szabad szakszervezeti szervezkedést biztosító vagyoni feltételek megteremtéséről szóló képviselői indítványokat. Ezt az MSZOSZ életébe való beavatkozásnak minősítette az alelnök és hangsúlyozta: ezek az indítványok több ponton sértik a nemzetközi jog formáit, a magyar alkotmányt! Tóth Kriszta Trolibuszra pályázik a megye- székhely Három pályázatot nyújtott be Kaposvár polgármesteri hivatala, élve azzal a lehetőséggel, amelyet a Phare-prog- ram nyújt. A Phare környezetvédelmi osztály programjának rövid távú feladata, hogy támogassa Magyarországot a levegő- és vízellenőrzésben, a természetvédelemben, a tavak rendbetételében, a hulladéktárolás javításában és a veszélyes kisugárzás csökkentésében. Brassói Péter beruházási és kommunális irodavezető elmondta: köztudott, hogy a levegő szennyezettsége országos szinten súlyos veszélyt jelent. Kaposváron még nem budapesti mértékű, félő azonban, hogy a gépjárműpark további öregedése — elsősorban a buszoké — nagy gondokat okozhat pár éven belül, főképp a belvárosban. Ezen segít az egyik pályázat, amelyet a város a trolibusz-közlekedés megvalósítására nyújtott be. A másik két pályázat a kommunális feladatok megoldásában segítene. P. T. Vásárral egybekötött bemutatót rendezett termékeiből a pécsi és a szekszárdi bútorgyár Kaposváron, az Édosz művelődési házban. A termékekből nagy árengedménnyel vásárolhattak az érdeklődők. Fotó: Kovács Tibor Kaposvári tervezet a vállalkozások ösztönzésére Ingatlanokat értékesítenek Pintér István: Kokain-maffia (3.) Carlos Lopez mindent fizetett Lothar Welschének még soha sem volt dolga a rendőrséggel, mielőtt 1989 januárjában, jó három hónappal azután, hogy Dél-Amerikából visszatért Európába, Koppenhágában letartóztatták. Tehát ez is elkövetkezett. Pedig St. Pauliban, Hamburg világszerte ismert bordélynegyedében nőtt fel. Valóságos csoda, hogy Welsche mamának ebben a környezetben sikerült távoltartania fiát az ottani bűnözőktől. A környezet azért persze megtette a magáét. Lothar Welsche építőmunkásnak tanult, de inkább pin- céreskedett és mixerkedett: ez több és könnyebb pénzt hozott a konyhára. A munkahelyei gyakran változtak. Hosszú évekig élt és keverte az italokat a különböző éjszakai bárokban és kocsmákban. A kábítószerhez semmi köze nem volt. Azután, amikor a 80-as évek közepén a bajor fővárosban elvesztette az állását, szülővárosában talált másikat és odaköltözött. Abban az időben egy bizonyos „Forróvérű Patricia” árusította — meglehetősen amatőr módon — a kokaint az észak-német kikötővárosban. Patríciának perui útlevele, német férje és négy különböző apától származó gyermeke van. Úgy váltogatta a szeretőit, mint más az ágyneműt. Vagy éppen még sűrűbben. Rikító, ízléstelen, de nem olcsó ruhákban járt, teleaggatta magát aranyékszerekkel. Igaz, a smukkot mindig otthon hagyta, akárhányszor a városházára ment szociális segélyért. Mert Patricia hivatalosan abból élt. Valójában azonban kokainnal kereskedett. Szeretői egyben vagy kuncsaftjai voltak vagy pedig viszonteladói. Egészen kicsiny tételekben folyt az üzlet. Patríciában — hiába no, nagy szív dobogott a hatalmas, de négy gyermek után is még feszes kebelben — nem tartotta magát a drog-üzletek aranyszabályaihoz, miszerint hitel nincs. Aki kábítószert fogyaszt, az megbízhatatlanná válik, tehát szó sem lehet kölcsönről. Bizony Patricia, különösen, ha a kuncsaft jónak bizonyult nála az ágyban, nem ragaszkodott a készpénzhez. De Patricia nemcsak forróvérű volt, hanem azért minden nagylelkűsége ellenére ügyes üzletasszony is, ha neki nem is fizettek a hitelezők, ő maga sokáig kiegyenlítette a számlát. Az egyik lyukat a másikkal tömte be. Hogy hol, mikor, kinél fizetett, nem jött rá a rendőrség: az asszony ezekről a kapcsolatokról éppúgy hallgatott letartóztatása után, mint arról, hogy milyen úton érkezett hozzá az áru. Azt már viszont tudja a rendőrség Lothar Welsche vallomásából, hogy amikor a forróvérű asszony már sokkal tartozott, a dél-amerikai „cég” Carlos Lopezt küldte el Hamburgba, nézzen utána a helyzetnek és tisztázza azt. Carlos Lopez jött, az egyik legdrágább hamburgi szállodában vett ki lakosztályt és hamarosan tisztába jött mindennel. Nemcsak az adósság miatt, hanem mert a nő maga is rászokott a fehér porra. Márpedig a kábítószerkereskedők nem tűrik, hogy embereik is a drogok rabjai legyenek. Legföljebb a lánc végén, a kisebb dpllérek körében lehet szó ilyen „munkatársakról". Egy-egy üzleti kirendeltség csúcsán, a központokban nem. A látogatás idején Lothar Welsche együtt lakott egy kollégájával, aki Patricia szeretői és üzletfelei közé tartozott. Carlos Lopez az ő révén ismerte meg Welschét és megtetszett neki a harmincas éveinek közepén járó férfi. Nyilván éppen ilyen új emberre volt szükség. Olyanra, aki a rendőrség előtt nem ismert, de aki szereti a könnyen megkereshető pénzt. Lothar Welsche egyszer- csak azt vette észre, hogy van egy bőkezű, őt állandóan a legdrágább mulatókban vendégül látó barátja, aki minden cehhet fizet. És bár egy kicsit meglepődött, amikor Carlos meghívta őt, repüljön el vele Amerikába, minden költséget vállal, azért természetesen köszönettel vette az invitálást. Miamiban körülbelül egy hetet töltöttek. Egy bizonyos Domingo, állítólag Carlos testvére, csatlakozott hozzájuk. Remekül érezte magát Floridában. Abban a városban, amelyről az Interpol és a világ valamennyi rendőrsége tudja, egyéb nevezetességei mellett a kolumbiai kábítószer-maffia pénzügyi központja. Ott szokták tisztára mosni a mocskos, gyilkos ügyleteiből származó pénzeket. (Folytatjuk.) Az országban elsőként Kaposvár megyei jogú város közgyűlése fogadott el átfogó vállalkozás-ösztönzési koncepciót. Dr. Györky Zoltánnal, a polgármesteri hivatal vállalkozási irodavezetőjével az elképzelésekről beszélgettünk. — A város önkormányzata megalakulása pillanatától a gazdaságot tartotta az egyik legfontosabbnak. Már februárban az volt a kérdés, hogy hol van a vállalkozási, a privatizációs ösztönzési elképzelés, mert a gazdaság rendezése nélkül nem lehet kilábalni a válságból. Ezt fölismerte a város, s így a vállalkozásban, a vállalkozás ösztönzésében, a város vagyonának megállapításában és a vele való gazdálkodásban látta annak a lehetőségnek a megteremtését, hogy az önkormányzat ne a templom egerével konkuráljon, hanem próbálja meg hasznosítani a vagyonát. — Csak a szolgáltatás föllendítését tűzték célul vagy ennél többet szeretnének? — Az önkormányzat, miközben fontosnak tartja a szolgáltatást, elsősorban azt szeretné, hogy a termelő szféra erősödjön. Ezzel párhuzamosan vissza kell térni a lakásgondokra, mert a kettő összefügg. Úgy akarjuk tehát Kaposvár gazdaságát erősíteni, hogy ez a lakásgondok megoldásában is számottevő szerepet játsszon. Ha megszületik a törvény az önkormányzatok vagyonáról, akkor már startra készek vagyunk. Szerintem a város elsősorban annak az átgondolásával léphet előre: miként gazdálkodhat az ingatlanvagyonával, hogyan ösztönözheti a társas és magánvállalkozókat. — Tudja-e pontosan a város, milyen értékű a vagyona? — A svájci szövetségi kormányzat mintegy 700 ezer svájci frankot fordít a magyar- országi vagyonfölmérésre, ebből jut Kaposvárnak is. Ez a munka már elkezdődött e bizottság, és az ÉGSZI budapesti intézetének és az ön- kormányzatnak az együttműködésével. A földek, az ingatlanok kimutatásának 1992. március 31-ig kell elkészülnie. Csak így tudjuk őket vállalkozásokba, esetleg koncesszióba adni. — Az önkormányzat már most is értékesít ingatlanokat. — Eddig 10-11 házas és építési telekingatlannal kapcsolatos jogügyletet bonyolítottunk le. Erre azért van szükség, mert a vállalkozási irodának mintegy 40-50 millió forintos árbevételre kell szert tennie. — Hogy ismerik meg mindezt részletesen azok, akik vállalkozni szeretnének? — Legkésőbb szeptemberig a vállalkozási szabályzat is kész lesz. Ezt bizonyos törvények hiányában most nem lehetett elkészíteni. Mi a koncepciót és ezt is a nyilvánosság elé visszük. Egy füzetet szeretnénk összeállítani, s ezt megküldjük partnereinknek. Lajos Géza
