Somogyi Hírlap, 1991. július (2. évfolyam, 151-177. szám)

1991-07-05 / 155. szám

1991. július 5., péntek SOMOGYI HÍRLAP 3 Kft.-vé alakult a Kaposgép tab: gyáregysége Létérdek a piackutatás Az Alpok-Adria munkaközösség állásfoglalása Önállóságot Horvátországnak és Szlovéniának (Folytatás az 1. oldalról) — Minden készen áll az in­dulásra — mondta Kaveczki János megbízott gyáregységi­gazgató, a kft. ügyvezetője. — Az új szervezet létrehozásá­nak a célja, hogy gazdasági egységünk teljesen önálló le­gyen. Természetesen ez raci­onálisabb irányítást, gazdál­kodást és kezdemé­nyező-készséget igényel. A kft. már kialakította a legmeg­felelőbb szervezeti felállást, a piaci helyzethez igazodó lét­számot. A Kaposgép Tab Gépgyártó Kft. két tulajdonossal (a Ka­posgép Vállalat és a Ráció Kft.) és egymillió forint törzs­tőkével alakult, ám a Kapos­gép — mint az egyik alapító — július első napjaiban emeli a bevitt törzstőke nagyságát. A gyáregységben levő gépek, gépi berendezések apportként kerülnek a kft. tulajdonába. Ennek összege mintegy 15 millió forint. A kft. az épülete­ket és a területet a vállalati központtól bérli. — A kft. a gyáregység ko­rábbi termékeit gyártja majd — folytatta az ügyvezető. — Igen nehéz helyzetből indu­lunk, ugyanis termékeink iránt csekély a hazai fizetőképes kereslet... Németországba konténereket exportálunk, ám az árak rendkívül nyomottak. Ezért fontos érdekünk a piac­kutatás. Ehhez is felkészült szakemberekre van szükség. A tabi kft. ezután is kapcso­latban lesz a vállalati központ­ban megmaradt kereskedelmi szervezettel, amely segíti majd a piackutatást is.A kft. az év második félévére 60 millió forintos árbevételt tervez. En­nek azonban még csak az egyharmad részére van szer­ződés. A fennmaradó kapaci­tás kitöltését szolgálják a megkezdett tárgyalások. Mohai József, a tmk dolgo­zója mondta: — 1975-től vagyok a gyár­egységben. Munkatársaim is aggódnak, elég sok a bizony­talanság. Bízom abban, hogy a kft. jobb megélhetést biztosít majd. Ehhez persze piacot és munkát kell szerezni... Csaknem húsz éve annak, hogy Fajtai László elhelyezke­dett a Kaposgép elődjénél. Ő így vélekedett: — Sajnos, nincs folyamato­san munkánk! Legtöbben tele vagyunk feszültséggel. Féltjük az állásunkat... A kft.-ben előny lesz, hogy a magunk „urai" lehetünk, azonban az önállósággal is tudnunk kell élni. Most azonban még úgy­látjuk, hogy a jövőnk bizonyta­lan! (Krutek) (Folytatás az 1. oldalról.) Elmondta: az Alpok- Adria munkaközösségben 18 oszt­rák, olasz, svájci, jugoszláv, il­letőleg magyar megye, tarto­mány, régió, illetve kanton vesz részt, köztük Horvátor­szág és Szlovénia. Az ülésen rész vett Lojze Peterle, Szlo­vénia miniszterelnöke és a horvát külügyminiszter is. Lojze Peterle tájékoztatást adott a Szlovéniában kialakult helyzetről. A tartományok el­nökei ennek alapján megvitat­ták a szlovéniai eseményekkel kapcsolatos állásfoglalás ter­vezetét.Többen elmarasztal­ták saját kormányukat, amiért nem ismerték el a szlovén függetlenséget. A regionális kapcsolat — a népi diplomácia — korunk egyik legfontosabb nemzetközi kapcsolattartási formája. így különösen fontos, hogy egy regionális nemzet­közi szervezet állásfoglalásá­ban a nemzeti kormányokhoz, illetve nemzetközi szerveze­tekhez fordult. A szlovéniai helyzet értékelése alapján a plenáris ülés résztvevői köve­telték a jugoszláv szövetségi hadsereg katonai beavatko­zásának megszüntetését. Felszólítottak minden államot, de különösen az európai biz­tonsági és együttműködési ér­tekezlet keretében működő országokat Szlovénia és Hor­vátország önrendelkezésének elismerésére. Az Alpok- Adria munkaközösség fölkérte az Európai Gazdasági Közös­séget, hogy pénzügyi eszkö­zökkel támogassák Horvátor­szágot és Szlovéniát. Az ülés résztvevői azt java­solták, hogy az európai együttműködési és biztonsági értekezlet révén azonnal küld­jenek nemzetközi megfigyelő­ket Szlovéniába a tűzszünet ellenőrzésére, valamint a megállapodások garantálá­sára. Dr. Kolber István értesülé­sei szerint ez megtörtént. Az Alpok-Adria munkaközösség megyéi, tartományai arra kérik kormányukat, hogy a két köz­társasággal legyenek szolidá­risak, követeléseiket pedig támogassák. Az olasz és oszt­rák tartományok, valamint Ba­jorország képviselői szenve­délyesebben szóltak az ese­ményekről, határozott föllé­pést sürgettek. Az ülésen résztvett magyar megyék (Győr-Sopron-Moson, Vas, Zala, Somogy és Bara­nya) álláspontjukat higgadtan, körültekintően fejtették ki, tá­mogatva az állásfoglalást. Somogyi borsó Indiába 7500 tonna étkezési szá­razborsó átvételét garantálja a Somogy megyei Zöldért Válla­lat. Ezt nagyobbrészt Indiába szállítják. A vállalat újabb szerződésekre is felkészült, mert az étkezési szárazborsó­nak jó piaca van. Rádioaktív táblák Különleges veszélyjelző táb­lákkal jelent meg a piacon a dombóvári áfész. Olyan rádió­aktív anyagokból állítottak elő veszélyjelző táblákat, amelyek az emberi egészségre ártal­matlanok, de 24 évig működ­nek vészhelyzetben. Farmerek Új termék gyártását kezdte meg a kaposvári tejüzem. A kellemes ízű, új tartós kakaó hol­land alapanyagból készül. Fotó: Kovács Tibor MA NYÍLIK A PÉCSI IPARI VÁSÁR Két cég Somogyból (Folytatás az 1. oldalról.) A Heli-Coop Légi Növény- védelmi és Szolgáltató Közös Vállalat sétarepüléseket szer­vez a vásár látogatóinak, a csurgói Komplex 1991 Kft. pedig kereskedelmi tevékeny­ségének kínálatával, nyomás alatti szennyvízrendszer épí­tési technológiájával szerepel a baranyai megyeszékhelyen. Új színt hoz a vásár életébe, hogy a ma nyíló 13. börzén hat ország 15 standján össze­sen 97 külföldi cég mutatkozik be. A német, osztrák, szovjet kiállítók mellett a legtöbben — harmincötén — Jugoszláviá­ból érkeztek. Harminchárom olasz cég vesz részt a vásá­ron. A romániai Kolozs me­gyéből az utolsó pillanatban futott be az ottani kereske­delmi és iparkamara közvetí­tésével a 14, többségében termelőcég jelentkezése. A kolozsiak a jó üzletek és a gazdasági kapcsolatok erősí­tésének reményében érkeztek Pécsre, tárgyalásokat folytat­nak arról, hogy Baranya mi­ként viszonozhatja a részvé­telt. A vásár ünnepélyes meg­nyitója ma délelőtt 10 órakor lesz, a nagyközönség szá­mára délután 14 órakor nyíl­nak meg a PIV kapui. Kaszás Endre Inkén másodszorra sikerült Orvospolgármester Új polgármestere van Inké- nek. A pártokon kívüli Ko­vácsod dr. Gáti Kornélia kör­zeti orvost választották a köz­ség első elöljárójává. Azelőtt ő volt az alpolgármester. Ezt a tisztet most Németh Sándor ,a Kisgazdapárt helyi elnöke tölti be. A gyors polgármestervál­tásra — mint korábban megír­tuk, — azért került sor, mert az eddigi polgármester Papp Imre , aki független jelöltként indult, úgy érezte, a helyi pár­tok ellene dolgoznak. Ezért lemondott. — Most is azt mondom, amit januárban nyilatkoztam a Somogyi Hírlapnak: Papp Im­rének nem kellett volna le­mondani. Távozásának oka elsősorban túlérzékenység volt — így a polgármesternő. — Januárban Németh Sán­dor alpolgármester azt nyilat­kozta lapunknak, hogy har­minc napon belül lesz új pol­gármestere Inkének. Mégis sokáig váratott magára a dön­tés. — Valóban. Ennek a hosz- szú előkészítési folyamat volt az oka. A nagy érdektelenség miatt csak másodszorra szüle­tett érvényes döntés. — Azóta megnyugodtak In- kén a kedélyek? — Alapjában igen. Viták persze vannak, dehát ez a demokráciában természetes. Néha kedvezőtlenül befolyá­solják a hangulatot a nem kí­vánt, de mégis szükséges döntések. Ilyen volt például az iskolai létszám „karcsúsítása”. — Milyen a kapcsolata az elődjével? — Úgy érzem, normális. Ha találkozunk, s van rá idő, be­szélgetünk egy kicsit. Nem hi­szem, hogy okot szolgáltattam volna neki a haragra. — A polgármesteri teendő­ket nem főállásban látja el. Hogyan győzi erővel és idő­vel? — Van munka bőven egy ekkora faluban, az igaz. Álta­lában akkor vagyok a polgár- mesteri hivatalban, ha orvosi teendőim nem szólítanak el. Talán nem is kellene hangsú­lyoznom, hogy számomra az orvosi hivatás a legfontosabb. Mivel ez is az emberi kapcso­latokra épül, a két munkakör valahogy kiegészíti egymást. Sürgős esetben a testületi ülésről is elmegyek a beteg­hez, és a rendelőben sem fo­gom be senkinek a száját, ha olyasmit mond, amit a pol­gármesteri hivatalban kellene megemlítenie. A pletykára nem adok, mende-monda alapján sohasem döntök. Az esetleges félreértéseket min­dig az érintettekkel tisztázom. Azt tapasztaltam, hogy ez még akkor is hasznos, ha vé­gül olyan határozatot kell hozni, ami az illetőre nézve nem kellemes. Úgy gondolom, a polgármesternek a falu ér­dekét kell néznie. Ha ezt teszi, nagy baj nem lehet. (Szegedi) A 69. nemzetközi szövetkezeti nap Somogybán Egy napig olcsóbb a liszt és a cukor Az üveghegyek másik oldala Somogybán A Bárdibükki Állami Gazda­ság és a Somogy megyei Ag­rárkamara meghívására lowa állam farmer szövetségének négy tagja érkezik ma Kapos­várra. Felkeresnek állami gaz­daságokat, termelőszövetke­zeteket. Göllében ellátogatnak néhány farmergazda portájára és bemutatják nekik a PATE kaposvári intézményeit is. Jön az olaj az Adrián Az Adria-kőolajvezetéken változatlanul érkezik a nyers­anyag a magyarországi fino­mítókba — közölte csütörtö­kön az OKGT illetékese. Az omisalji kikötőbe most érkezett meg 250 ezer tonna iráni kő­olaj a második félévre leszer­ződött 500 ezer tonnából. Az első félévben egyébként Ma­gyarország összesen 2650 millió tonna kőolajat importált. Új igazgató a Dél-Dunántúlon Keresztes K. Sándor kör­nyezetvédelmi és területfej­lesztési miniszter kinevezte a Dél-dunántúli Természetvé­delmi Igazgatóság vezetőjének dr. Léman Antalt. A megszokott ünnepek kö­zül egyre többet kell elfelejte­nünk. A nemzetközi szövetke­zeti napot azonban hatvanki­lencedszer is megtartják. A vi­lág egyik legnépesebb nem­zetközi szervezete, az 1895-ben megalakult és Genfben székelő SZNSZ kez­deményezte ennek a napnak a megtartását. A majd 100 or­szágot tömörítő szervezetnek több mint 650 millió tagja van, öt magyar szövetkezeti szö­vetség is. A szövetkezetek nemzetközi szövetsége levél­ben fordult tagjaihoz, amelyet valamennyi július 6-i megem­lékezésen felolvasnak majd. Ekkor tartják az országos ünnepséget is. A korábban megszokott színes kavalkád ezúttal elmarad. Nem lesz fesztivál a szövetkezeti nép­táncegyütteseknek a Balaton­nál, a szervezők azonban gondolnak a szövetkezetek tagjaira. Somogybán például e nap tiszteletére kedvezmé­nyes vásárt rendeznek július 12-én. Négyszáz szövetkezeti boltban a fogyasztói árnál lé­nyegesen olcsóbban adják majd a cukrot és a lisztet. Ezt a somogyi áfészek saját hasznuk terhére teszik. Meg­kérdeztük: ha olcsóbban tud­nak adni valamit, akkor miért nem csökkentik az árat. Kiderült, hogy a beszerzési áron kínálják a termékeket. A költségek és az infláció miatt képtelenség lenne tartósan így kereskedni. N. J. A vásárlók panaszainak (észrevételeinek) jogosságát nem vitatva, az üvegvisszavál­tás Magyarországon ma a 22-es csapdájában van. A vá­sárló természetesen annyi pénzt szeretne kapni a visz- szahozott üvegeiért amennyit fizetett érte. Úgy gondolom ez természetes. Az üzlet a nagy­kereskedelemnek 1 forinttal többet fizet és többet is kap érte. Ez az a bizonyos ösztön­zés. De ebből rögtön belát­ható, hogy csak akkor jár jól az üzlet, ha több üveget vesz vissza mint amennyit eladott. A csapda itt kezdődik. A szál­lító vállalatok ugyanis nem haj­landók több üveget vissza­vinni, csak annyit amennyit ők szállítottak. (Gondolja el az ol­vasó, ha mindenkinek csak ott váltanák vissza az üres üve­get, ahol vette azt, és csak pontosan annyit, amennyit az üzletben vásárolt. Nevetséges lennel). Viszont a nagykereskedők még mindig monopol hely­zetbe vannak és így büntetle­nül szabhatnak egyoldalú föl­tételeket a boltoknak. Ha a bolt több üveget vált vissza, akkor a többlet a boltban ma­rad, és előbb utóbb felhalmo­zódik. Ilyenkor jön a munka- védelmi felügyelő, mivel az üz­leteknek nyúlfarknyi a raktá­ruk, így megsértik a munka- védelmi előírásokat. (A láda-, a kartonhiány, az égig való pakolás meghozza a munkavédelmi szabálysértést, de a vásárlótól az üveget visz- sza kell venni!) Egyetértek a cikk írójával, hogy az árcsökkentést semmi­féle közgazdasági tényező nem indokolja. Sajnos az előbb felsoroltak igen csak be­letartoznak az egyéb indokok kategóriájába. Azt a megálla­pítását — esetemben — hogy „a kereskedő mindenféle szolgáltatás nélkül többletnye­reségre tegyen szert” egysze­rűen visszautasítom, mert bármilyen többletnyereség ke­letkezik, az nem az én hasz­nom, hanem egy kereske­delmi vállalaté, amelynek igen nagy költségei vannak az üvegvisszaváltás lebonyolítá­sában. Gondoljanak csak az immobil üveghegyek készlet­finanszírozására a mai kamat­lábak mellett. Ha ezeket a költségeket nézzük akkor az ismét beletartozhat az egyéb indok kategóriájába. A cikkíró hivatkozik még a külföldi tapasztalatokra. Igaza van, de kétlem, hogy a ma­gyar kereskedelem bármilyen megvilágításban — ma még — összehasonlítható lenne a külföldi példával. Befejezésként egy egzakt példát hozok fel: az 5/4-es, az 5/1-es konzerves üvegeket a gyártó cég gyűjtőcsomagolás­ként zsugorfóliázza. A vásárló visszahozza az üveget és megint csapdába vagyunk, mivel a nagykereskedelem csak kartonban hajlandó bár­mennyi, és ilyen típusú kon­zerves üveget visszaszállítani — de a kartonok betétdíját februárban megszüntették, eldobó kartonná váltak — a gyár pedig folyamatosan zsu­gorfóliában szállítja a termé­keket. Karton hiányában ezek az üvegek legnagyobbrészt az üzletben maradnak. Röviden ilyen az üvegvisszaváltás a magyar kereskedelemben. Kresz Zoltán, a siófoki vásárcsarnoki ABC-áruház vezetője

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents